Pápai Textilmunkás, 1969 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1969-09-12 / 17. szám
3 Néhány szám a KGST-ről A KGST tagországoknak a Szovjetunió biztosítja a szükséges kenőolaj 95, a vasérc és az alumínium több mint 80, a faanyag 70, a gyapot több mint 60 százalékát. És a fűtőanyag, nyersanyagok mellett jelentős mértékben gépekkel és berendezésekkel is ellátja a többi ország iparát. Rendkívül nagy szerepet töltött be a szocialista országok gazdasági fejlődésében a tömeges szerszámgép és berendezés szállítás. A Szovjetunió összesen több mint 10 milliárd rubel (új devizarubel) kedvezményes kölcsönt adott. Szovjet segítséggel több mint 1400 ipari objektum, üzemrész és más berendezés épült. A Szovjetunióban viszont a szocialista országok kölcsöneire alapozva épül egy sor vegyi-, cement- és cukoripari valamint más iparágakhoz tartozó létesítmény. Az együttműködés fejlettebb formáját egy sor közösen épített és üzemeltetett nagy ipari létesítmény is jelzi, mint például a Barátság kőolajvezeték és az egységes Béke energiarendszer. De fontos szerephez jut az egységes gépkocsi és vasúti szállítási rendszer is. A gazdasági fejlesztésben mind nagyobb szerephez jut a tudományos-műszaki együttműködés, amely a legváltozatosabb formában érvényesül. A Szovjetunió például több mint 21 ezer komplett tudományos-műszaki dokumentációt bocsátott a KGST országok rendelkezésére, amelyek viszont 10 ezer dokumentációt adtak neki. Néhány tanács őszi öltözködéshez Ősziesre fordult az idő, a csökkenő hőmérséklet, az időjárás és éghajlati körülmények megváltozása a ruházkodásban is megköveteli az emberek alkalmazkodását. A ruházat a test felszínén úgynevezett mikroklímát hoz létre, védi illetve szabályozza a test párolgását, vízleadását. elsősorban befolyásolja a bőr hőmérsékletét, rétegeinek növelése csökkenti a test hőleadását a rétegek között szigetelő levegőrétegek alakulnak ki és kellemes komfortklímát teremtenek. A SZOROS RUHADARABOK, mint a szoros harisnya tartó, kesztyű, szűk cipő, elsősorban a végtagokban okoznak keringési zavart, amik a hidegártalmak keletkezését segítik elő. Az ősz a hőmérséklet csökkenésével, a külső nedvesség növekedésével (köd, eső, állandóan fokozott pártartalom), valamint a fokozott légmozgásokkal kedvez a hűléses megbetegedések, felsőlégúti hurutok, valamint egyes izületi bántalmak fellángolásának, illetve kialakulásának. A hűléses megbetegedéseket általában valamilyen kórokozó hozza létre, azonban megelőzésük a test rendszeres edzésével (torna, turisztika), valamint az öltözködés helyes megválasztásával lehetséges. Itt fő cél A TÖBBRÉTEGŰ ÖLTÖZET kialakítása, a helyes komfortklíma fenntartása, valamint a külső behatások elleni védelem. A külső behatás ellen (szél, eső, hő) igen jól védenek a gumiból készült, vagy gumival átdolgozott anyagok, így a gumiköpeny gumicsizma, sárcipő. A gumianyagok a jó csapadék elleni védelem mellett azonban ugyanakkor fokozott hőpangást eredményeznek, a testfelszín párolgása, illetve az izzadás akadályozottá válik. A gumicsizma álandó viselése például a láb ujjai között előállásokat, bőrgyulladást eredményezhet, ami később kedvező talajt teremt a gombásodásoknak, sőt egyes esetekben ekcémás folyamatok kialakulásának is. Ezért, feltétlenül célszerű a gumilábbeli használatakor a fokozott lábápolás a körmök gondozása, a gombásodás megelőzése. A sárcipő (kalocsni) viselése célszerű, mivel védi a bőr, a műanyagból készült lábbelit, azonban gondolni kell arra, hogy a cipők, csizmák, kivehető betétek, vagy bélések rendszeres szárításra szorulnak. Ez is megelőző célt szolgál. Az izzadó láb rosszul tűri a műanyagokból készült zoknit, az ilyen egyéneknél célszerű a hagyományos anyagból készült zokni viselése. Az őszi öltözködési tanácsok során nem szabad megfeledkezni az életkorról sem. Érvényes ez elsősorban az idősebb korosztályra, ahol a szervezet megköveteli a réteges öltözködést, a kényelmes felsőruházatot, a puha nedvszívó alsóruházat megválasztását. Ugyanakkor fokozott figyelmet kell fordítani a gyermekek öltözködésére is. Jól bevált módszer, ha az óvodai vagy iskolai közösségekben a gyerekek a sokszor nedves utcai cipőt könnyű, SZELLŐS HÁZICIPŐRE cserélik át, továbbá célszerűtlen a szoros gumiból készült harisnya, vagy zoknitartó viselése, valamint a szoros derékövek használata.. Ma egyre inkább tért hódít a könnyű. Vállon rögzített nadrág és vállas szoknyatartók viselése, amely a pangásos jelenségeket megelőzheti. Összességében az őszi öltözködés helyes megválasztására HÁROM FŐ TANÁCS: I. A hidegártalmak+nedvesség+fokozott légmozgások kedvező lehetőséget adnak a hűléses megbetegedések kialakulásához, melyet a ruházat helyes megválasztásával valamint edzéssel ki lehet védeni. 2. A lábbeli célszerű kiválasztása és kezelése, a megelőző lábápolás és az izzadás elleni szerek használata a gyakori lábfolyamatok legeredményesebb megelőzője. 3. A szervezet komfortklímájának helyes szabályozása — az öltözködés helyes megválasztása növeli az egész szervezet helyes egyensúlyi állapotát, ellenállóképességét, és az időjárás viszontagságaihoz való alkalmazkodásának lehetőségeit. 5 brigád Németh Ida fonó szocialista brigádja Odvaskőn, Gannán, Döbröntén volt jól sikerült kiránduláson. Szakmai oktatásukról tartalmilag a naplójukban is megemlékeznek, és arról is, hogy dr. Vizer Miklós előadásait igen nagy érdeklődéssel hallgatták. Felkérésre — éjjeles műszak után — félórákat túlóráztak és közölték, ha a helyzet úgy kívánja, rájuk máskor is lehet számítani. Németh Jenő brigádjának 4 tagja 20 óra társadalmi munkát végzett Döbrentén a villamosításnál. Féléves anyagtakarékossági eredményük: 5 028 forint. Brigádnaplójuk vezetése ízléses, több túlteljesítés is szerepel benne, életéből Papp József brigádjából öten adtak vért, vállalásuknak megfelel. A brigád közösségi munkája jó, a társadalmi munka vonatkozásában is. Naplójuk rendezett. Balogh Béláné Szövő II-es brigádjából Balogh Béláné és Horváth Margit szövő szakmunkás vizsgát tett. A celldörölki kesztyűgyár Ifjú Gárda szocialista brigádja látogatását fogadták, közös család jellegű összejövetelen. Kovács Tibor villanyszerelő szocialista brigádja eredményesen vett részt az üzemi sportbajnokságban. Ugyancsak az újítási mozgalomban. Közös kiránduláson Döbröntén voltak. Eddigi munkájuk, tevékenységük jónak ítélhető. (is—dór) PÁPAI TEXTILMUNKÁS A reklám 1966 szeptember 10, Érdemes lenne lapozgatni városaink történelmében Tapasztalatból tudjuk, sokének városunkkal valóban vannak, akik nehezen tanulják a történelmet. Ezek bizonyára még kevésbé ismerik lakóhelyük történetét, mint más átlag polgár, nem beszélve azokról, akik szinte hobby szerűen gyűjtik, kutatják városuk történelmi és nagyobb érdeklődésre számottartó adatait. Egy város történelmét, híres szülötteit szerintem az utcanevekből lehetne lemérni. Nagy hiba volt, hogy már régebben megváltoztattak olyan utcaneveket, melyek az ott dolgozó céhekre utaltak, gondolok itt a Fazekas, Csapó stb. utcákra. Vannak olyan nevek is persze, amelyek még született pápaiaknak sem mondanak semmit. Nem ártana egy-egy kis táblán utalni a név viselőkapcsolatára. Ebben látnám én a helytörténet kiszélesítését, városunk nagyobb megbecsülését. Egy kilencszáz éves történelemmel rendelkező városnak nem kellene olyan prózai nevekhez folyamodnia, mint Rét, Pipacs, Fecske, Határ, stb. Fel kell lapozni történelmünk lapjait és bizonyára sok-sok érdemes névről lefújhatnánk a méltatlan feledés porát. Rég utcát érdemelt volna Maróthy Mihály, a pápai vár egykori kapitánya, aki a vallon lázadás idején élete kockára tételével is hűséges maradt esküjéhez és a magyar névhez. Voltak városunknak Petőfin és Jókain kívül más híres diákjai is, nem beszélve híres tanáraikról. (g.) Nem zaklatás a felvilágosítás Minden rendelet vagy határozat csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A tűzrendészeti rendelkezések érvényesülésének is alapvető feltétele, hogy a dolgozók mennyire ismerik fel az előírások fontosságát, milyen mértékben és hogyan tesznek eleget kötelezettségüknek. A hatósági intézkedések mellett ezért van fontos szerepe a tűzrendészeti felvilágosításnak. Indokolja a tűzrendészeti oktatás fokozását a gondatlan tűzesetek előfordulása is. A tűzvizsgálatok során számos esetben kiderül, hogy a tűz okozója egyáltalán nem, vagy nem megfelelően volt tisztában azzal, hogy milyen súlyos következményekkel járhat magatartása. Az évek óta folyó tűzrendészeti előadások ellenére egyes dolgozók — sajnos — még mindig megszegik a megelőző rendelkezéseket. A sok eset közül kgy-kettőt megemlítünk. Veszprémben a vegyianyag raktárnál keletkezett tűzeset (eldobott cigarettától.) A pápai tégla- és serénipari vállalat irodaházának padlásán kémény mellé rakott nagymennyiségű papír gyulladt meg (hősugárzástól). A textil I. üzemben a kazánházi tetőtűz. A nagynyomású gőzcső közelébe helyezett állványgerenda (hősugárzástól). Budapesten a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalatnál égető kemence hősugárzásánál (tetőtűz. A szolnoki Centrum Áruház égése a helytelenül és felügyelet nélkül hagyott hősugárzótól. A Csongrád megyei Cserebökény község területén az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt 3. számú fúráspontjánál egy nagyméretű áramfejlesztő égett le a sérült olajvezeték időbeni meg nem javítása miatt. Járásunkban is akadtak szép számmal tűzesetek, jelentős kárösszeggel, melyek nagyobb része gondatlanságból ered. Magyargencsen eldobott gyufától sertésólak égtek el, a kár 15 000 forint. Nemesszalók Antalfa-pusztán égő gyufát dobtak el szalmakazlak égtek el 4500 forint értékben. Tapolcaion benzinnel feltöltött öngyújtó helytelen használatától keletkezett tűz, a kár 4000 forint. Ugyancsak gondatlanság miatt szenvedett égési sérüléseket az egyik lakatos, aki a hidraulikus gépházban benzinben mosott kezet, közben dohányzott. Az égő cigarettától a benzingőz lángra lobbant. Baleset oka, hogy nem tartotta be a tűzrendészeti előírásokat, annak ellenére, hogy előtte nap kapott tűzrendészeti oktatást. Nem elégséges tehát a megelőző tűzrendészeti előírás mgismerése, nagyon fontos annak maradéktalan végrehajtása úgy saját mint a társadalmi tulajdon megvédése érdekében. A tűzrendészetről szóló 1/1963 (VII. 5.) BM számú rendelet előtérbe helyezi az oktatást és a 102X6110032160 felvilágosítást. Ezért kéri a tűzrendészeti hatóság a dolgozókat, ne vegyék tehernek, zaklatásnak ezirányú tevékenységét. Horváth József tűzoltó főtörzsőrmester Emlékek között tallózva Gőz Józsefné annyi időt dolgozott már a gyárban, amennyit én idáig éltem. Ez idő alatt bőven volt része örömben, bánatban és nem várt meglepetésben. — Ha most visszagondolok — mondja —, az volt a legnagyobb örömöm, hogy nem bocsájtottak el a munkából. Lehet, hogy nemcsak a szerencsén, de a szorgalmamon is múlott. Mert állandóan rettegtem, el ne bocsássanak és csak dolgoztam. A kis kenyeret, amit magammal hoztam, csak akkor mertem bekapni, ha előbb körülnéztem, nincs-e vezető a közelben. Mikor voltak arra, meg annyit sem reszkíroztam. Azután jött a háború, egyszer dolgoztunk, egyszer nem. Riadókor futottunk a családunkhoz, ha lefújták meg vissza. Egy nap aztán arra virradtunk, hogy a gyárban mindenütt egy-egy szovjet katona áll, mi meg a régi vezetőkkel dolgozunk. Ekkor már más érzéssel jöttünk. A körülmények is mások voltak, napról, napra új rendelkezések jöttek, amelyek könnyítettek a helyzetünkön. Hogy mást ne mondjak, az első Május 1 megünneplése. A haladóbb réteg komolyan vette és azonnal magáénak vallotta, de olyanok is voltak, akik kétkedve és félve gondolták, lesz még ennek böjtje. Kérdés volt az is, fizetik-e az ünnepet. Mert a múltban is voltak ünnepek, de azokat nem fizették, így érthető, hogy ebben sem hittek. És mikor a nép tulajdonába vette a gyárat, egész természetes volt a 8 órai munkaidő, hogy jogaink vannak, hogy nekünk is lehet igazunk. A mai fiataloknak ez természetes, mint az , hogy süt a nap. A különbséget csak mi tudjuk, akik benn éltünk, a másikban is. Ezért tudjuk ezt a mait értékelni. Nagyon jó az, hogy még ebben a rendszerben is dolgozhatom, hogy nem kellett a múltban megöregednem, mert így én is nyugdíjas lehetek nemcsak a volt dohánygyáriak. (hil) HIDAK Péter az alsósoknál tanít. Éva óvónő. Ami pedig a szerelmet illeti, itt szövődött az iskolakertben. Egészen pontosan az öreg nyárfák karéjozta mai játszótéren — amely egyformán tartozik az iskolához és óvodához — a „véletlen” egybeeső szünetekben. Egy éve lesz, hogy megfesküdtek. És most ott ülnek egymás mellett a farönkön, melynek háncsát már régen lekopasztotta az idő vasfoga. Megszokott kép ez a mai. Más az, hogy este összekoccantak valamin, és hogy a reggel is kukán indult. A férfi újságot böngész, a másik tekintete meg hol őt, hol a gyerekeket pásztázza. — Csináljunk hidat, csináljunk hidat! —sivalkodnak a gyerekek, aztán próbálták is. Talán minden harmadiknak sikerül. S ott állnak a kis hidak, az egyik feje erre, a másiké arra, a nagy összevisszaságban. A legkisebbek meg térden kúszva bujkálnak, nyüzsögnek. A vígság szinte feloldó hatással van az asszonyra, szólna, de nem tudja hogyan kezdje. Pedig a szünetet direkt időzítette a ,,nagyokéhoz” A férfi mintha csak magának olvasna, de Éva is jól hallja. S csak úgy könnyedén, szenvtelenül kérdezi, talán azért, hogy újból kézbe vegye az este elszakadt fonal végét. — Azt mondtad sok a bontóper? — Nem én mondtam, itt olvastam ebből az újságból. — Á. legalább valamiben a világszínvonalon vagyunk! — élcelődik az asszony. — Különben, mi van ebben? Inkább bontás, mint öt év olyannal, akin már az ötödik napon túladna az ember! A férfi térdére ereszti az újságot és feleségére néz. — Éva, te úgy beszélsz, mintha ... — Tudom — vág közbe az —, mintha tíz év élettapasztalatom lenne a házasságban ... Mondtad már. Meg ismerem is a felfogásodat. És most is csak azt mondom: nem! Nem és nem! Még nem kell gyerek. Előbb lakás, bútor és más is. (A mást az autóra gondolta, de most nem akarta kimondani.) Majd azután. És még szórakozni is akarok, igen, szórakozni. Előbb az iskolák miatt nem mehettem sehova, aztán jöttél te a nyakamra... Hová is vittél két év alatt, míg udvaroltál? Egyik kezemen megszámolhatom. Tudom, féltettél. De majd az esküvő után. És mi lett az esküvő után? Ami volt. Illetve nagyszerű szórakozást szánna nekem a tanító úr. Felénk a mosást! Isteni! Péter a töltőtollát babrálgatja, Éva szavait elengedi a füle mellett. Az asszony egy darabig kivár, aztán tovább nyelvel. — Mert a gyerek kapocs, mondod te. Összeköti a szülőket, minket. De ha csak az kötne? Buta filozófia, papi! ^ A férfi nem igazán haragszik, inkább tettetésből hallgat, s magában vitéz. .Karcsiék is nevelők, de otthon a saját gyerekükkel épp olyanok, mint a legtöbben. Hogy is mondta a kislánya? Az aput nem szeretem mert későn jár haza, megszórja a pénzt.» Ezt kitől tudod? Az anyucskámtól. ő sem szereti az aput. No és a gondnokék Imije?... Én nem szeretem az anyut, mert ő csak kiabál és kiabál... A macimra is rálépett, amit az én apukám hozott. Hát a nagyobbak? Például a főagronómusok Kimis lánya? Az anyu mindig nyivákol, ilyen sok a dolga, meg olyan sok. És hogy mi lányok semmit sem segítünk ... Meg hogy ha valaki hülye elvesz bennünket, mi szidást kap , hisz még egy rántást sem tudunk... és ilyenféléket Az apu? Ő rendes. Mindig a pártunkra áll... ” Az esti szócsatából: „Hogy most egy kislányt, utána egy fiút, később még egyet szüljek neked? Hogy gondozási segélyként kapjam a fizetésem? Egy futballcsapatra nem volna kedved!? Hát tudd meg, szülök neked, de csak egyet! Egy kislányt. És szülj te is magadnak egy fiút! Akkor vállalom a harmadikat!... Buta beszéd...* Éva már szívesen békülne. — Magda (a kolléganője) mesélte, este kérdezte tőle a férje. nem veszed észre, hogy már három napja milyen kedves vagyok hozzád? Ő viszont kérdezte: és te? Te észrevetted? Igen, ismerte el. Aztán hozzátette: dehát nincsenek itthon a gyerekek, nincs miért veszekedni. Mert igaz ami igaz, az okot mindig ők szolgáltatják. És azt is beszélte, hogy olyan nagy egyetértésben készülődtek a hétvégi víkendre. Kirándulás kettesben séta, fürdés, este még tánc is. Magda már öt éve nem táncolt. Aztán amikor szombat este lefeküdtek, minden eszükbe jutott. Hogy Ildi nem vitt magával pulóvert, hogy Tibi mindig bezabál fagylaltból, megfájdul a torka ésatöbbi ésatöbbi. Mígnem éjféltájban elhatározták, hogy nem kirándulni, hanem a gyerekekhez ugranak le reggel. Két órával előbbre igazították a vekkert mint volt, most már egykettőre elaludtak. ★ A csend, ha lehet, még mélyebb lett. A gyerekek pedig élvezték a megnyúlt szünetet. Ámbár már nem voltak „hidak”. Vagy talán mégis? Lehet. —or—