Pápai Textilmunkás, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-02-03 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! íme, egy örvendetes tény: tavaly kevesebb baleset történt vállalatunknál, mint az előző évben! Félreértés ne es, amnySra mégsem hogy túlságosan legyünk, hisz 51 öt-hat is sok. S Fám tovább javítható a helyzet, mind a vállalat, mind a dolgozók sokat tehetnek ennek érdekében. A textiszakszervezet tavaly részletesen megvizsgálta nálunk a munkásvédelmi helyzetet, és a szabályzat betartását Megállapításaikra is figyelemmel, új vállalati munkásvédelmi szabályzatot kellett kidolgoznunk (január 1-gyel is lépett), fogyael kell végeztetni a gépek munkásvédelmi minősítését megteremteni a korszerű oktatás tárgyi feltételeit javítani a kivizsgálásokat, s elérni, hogy egy-egy baleset után — ha műszaki hibából keletkezett — konkrét intézkedések történjenek szigort tárni az üzemi szemléket, s nagyobb gondot fordítani az ilyetén felvilágosító tevékenységre, felhasználva erre a szemléltető eszközöket is. Mindezek az idei gazdaságpolitikai feladatok között is szerepelnek, & ezek így önmagukban is rendkívül fontos dolgok. De nem árt azért a következő fejezeteket sem megemlíteni, mivel tartalmilag eléggé kapcsolódnak ehhez. Először a munkafegyelem erősítésének kívánalmairól, mikéntjéről van szó. Ha a baleseti jegyzőkönyvekben lapozgatunk, hamar kiderül, hogy a sérültek tekintélyes része éppen a fegyelem megsértéséből származik. Az összefüggés tehát nyilvánvaló. Ezért a közvetlen feletteseknek nagyobb eréllyel kell fellépni minden és rendbontással szemben. Nem szabad eltűrniük a kötelezőéig előírt védőeszközök használatának .semmibe telét s az olyan fizető ,.lazításokat” amikor a jó vagy élcelődés okozhat Annál mert egyre több példa van előttünk, kár a játémcvól a munkaidő megrövidítése következett, hat kórház is. Ha ka javítani akarunk, nagyobb rendet vezetnünk minden Mindez kap egy kicsit műveltséggel. Mert tény, hogy M, •érti meg, s teszi alá a biztonságra eső rendelkezéseket a múlik. Nem lehet kényszeríteni erre kit de a közösség, portok formáló igen sokat jelent, különbözőbbnek adódnak szólva a lekben folyókról — pán élni kellene ezekkel. Ám ha nézünk, mindössze hányadát használják ezeknek a a fiatalabb is. Változatlanul előtérben a termelés segítése Ülést tartott az üzemi pártbizottság A közelmúltban tartotta idei első ülését üzemi pártbizottságunk, s Kovács István titkár tájékoztatása alapján megtárgyalta a múlt évi cselekvési program végrehajtásának főbb tapasztalatait, majd jóváhagyását adta az idei termelési, gazdálkodási tevékenységet segítő programhoz. Először népgazdaságunk általános helyzetéről adott rövid ismertetőt Kovács István, majd részletesen szólt a vállalati eredményekről, s azon belül a várt tevékenységről, melyet a „termelést segítő” címszó alatt emlegetünk. Kitért a rekonstrukciós feladatokra, a pártszervezetek, illetve a pártbizottság irányító-, ellenőrző tevékenységére, a szakszervezet és a KISZ ezirányú munkájára, végül ama következtetésekre, melyek a további eredményes munka végett fontosak számunkra. S hangoztatta, hogy termelést segítő tevékenység változatlanul előtérben marad, s az idei cselekvési program szellemében (melyet írásban kaptak meg a testület tagjai) mindent el kell követnünk az eredményes gazdálkodás érdekében. A vitában is több szó esett a rekonstrukció és a termelés kívánatos összhangjáról, a szocialista brigádok szervezéséhez, valamint a szerződéskötéshez való segítségnyújtás fontosságáról, a termelési agitációról külgazdasági, piaci problémákról, a gyártmánystruktúra és a szakképzés különböző kérdéseiről, s egészében egyetértés alakult ki a beterjesztett jelentéssel, azaz az eddigi párt- és tömegszervezeti tevékenységgel, mely — laszonyoll, hogy hozzásegítette vállalatunkat a jó évzáráshoz — szilárd alapot jelent a folytatáshoz is. Egyébként elmúlt év második felében végzett munkaprogramról is beszámolt pártbizottságunk titkára, amit a testület tudomásul vett, és elfogadta az idei első félévi munkatervet, valamint az 1978 évi cselekvési programot is. Míg az utóbbiban voltaiképpen a vállalat gazdasági célkitűzéseinek elősegítéséről van szó, a párt-, illetve mozgalmi munka sajátos eszközeivel, módszereivel. az előbbiben olyan fontos témák szerepelnek, mint a tagfelvétel, a politikai irányító- és ellenőrző tevékenység, az agitációs- és propaganda munkái, a pártcsoportok működése, hogy csak a fontosabbakat említsük. Mindezek alapján pártalapszervezeteink is hozzáláttak már saját terveik elkészítéséhez, melyben hasznosítják a beszámoló taggyűléseken szerzett információt, illetve javaslatokat is. Éves munkaprogramot hagyott jóvá a vszt Szakszervezeti bizottságunk elkészítette idei munkaprogramját, úgyszintén a vszt-ülések tervezetét, majd a testület elé terjesztette jóváhagyásra. Ugyancsak megtárgyalta és szentesítette a vszt az új munkásvédelmi szabályzatot, melyet Boncz István, vállalatunk igazgatója terjesztett be, ismertetett a jelenlevőkkel. A tervekben tallózva olyan fontos témák tűnnek ki, mint az üzemegészségügy helyzete, a több műszakban foglalkoztatott nők körülményei, tekintettel a több gyerekesekre, és új szín itt a bizalmi küldöttek és szakszervezeti tanács együttes ülése, amely az utóbbi időben honosodott meg. Feladatkörébe tartozik például a múlt évi eredmények alapján képzett részesedés felosztása, és a jóléti kulturális alap felhasználása (egyeztetési jog), a szociális, kulturális, üdülési-, segélyezési- és sportalap jogcímekre történő felosztás, döntési joggal. Azonkívül több más, az egész kollektívát érintő téma, amely az üzemi demokrácia bővítése során lett ide utalva. 12,9 millió forintot költünk az idén munkásvédelmi és szociálpolitikai célra A vállalati gazdaságpolitikai tervvel összhangban, elkészült az idei munkásvédelmi és szociálpolitikai program is, melyet minden fórum jóváhagyott. Ebben az évben 12,9 millió forintot használunk fel ilyen célra, fenntartási költségből, beruházási, illetve jóléti és kulturális alapból. A beruházásból megvalósítandó intézkedésekben szerepel többek között sporttelepünk öltözőinek, fürdőinek bővítése, 250 ezer forintból. A fűtő üzem részbeni szövő II-be való átköltöztetése miatt szükségessé válik a D-rterem világításának korszerűsítése. A fonodai klímaviszonyok javítására 3 millió 300 ezer forintot költünk. Gépesítjük az SZTB- terem durálit padozatának takarítását, erre a célra egy takarítógépet, a terem gépei tisztításához pedig ipari porszívókat vásárolunk. A nagyméretű hengerek szállítására korszerű eszközöket veszünk. Klimatizáljuk az új szövőcsarnok IV- es ütemét, ugyanakkor meg kell rendelnünk az építkezések folytatásához szükséges új berendezéseket is. Félmillió forintot utalunk át az OTP-nél vezetett lakásépítési egyszámlánkra, s ebből fedezzük a muinkáslakás-építési akció keretében építkezőknek a rendeletileg előírt 20 százalékos vállalati hozzájárulást. Előreláthatólag 10 munkáslakást kap vállalatunk ebben az évben, s nemcsak anyagilag kell segítenünk, hanem szakipari munkával is. Mindez együtt 9,7 millió forintra rúg. A fenntartási költségből és jóléti alapról pedig 3 231 000 forintot használunk fel. Ebből fedezzük a havi és negyedéves üzemi szemléken feltárt hiányosságok megszüntetésének költségeit. Az újonnan beérkező gépek minősítő vizsgálatára 100 ezer forintot fordítunk. A megmaradó régi szövőgépekre — a munkásvédelmi felügyelő ajánlata alapján — új rendszerű vetélőfogót szerelünk fel. Minden évben szükséges a villanyhálózat felülvizsgálása, a hibák megszüntetése, s a teljes érintésvédelem biztosítása, e célra 495 ezer forintot, az üzemen belüli megrongálódott utak felújítására pedig 300 ezer forintot tervezünk. Munkásvédelmi szabályzatunk előírja a kötelező egyéni védőeszközök használatát, s hogy mely munkahelyeken kell a vállalatnak védőételt és védőitalt adni. Erre összesen 310 ezer forint kell. A targoncák, liftek és darupályák karbantartására 100 ezer, zajvédő eszközökre 200 ezer, munkahelyek világításának javítására pedig 120 ezer forintot terveztünk. Hatékonyabbá szeretnénk tenni a munkásvédelmi oktatásit és propagandát. Tervbe vettük, hogy diafilmen mutatjuk be a balesetveszélyes munkahelyeket. Erre a célra vetítőt és filmeket vásárolunk. Korszerűsítjük gyermekintézményünk világítását, és elvégezzük a szokásos karbantartást, 180 ezer forintból. Ugyancsak mi gondoskodunk a bérbeadott leányszálló karbantartásáról, belső festéséről, 10 ezer forintot szánunk rá, üzemi konyhánk szokásos tatarozására meg 20 ezret. Művelődési házunkban a világítást korszerűsítjük és belső tatarozást végzünk, az almádi üdülőnk konyháját olajtüzelésűre alakítjuk át, s elvégezzük a szezon előtti karbantartást, 190 ezer forintot tervezünk rá. S mivel sporttelepünk korszerűsítésére a beruházásból szánt 250 ezer forint nem elégséges, jóléti alapból egészítjük ki, így az ottt folyó karbantartásokra 136 ezer forintot adunk. És a Kékfestő Múzeumnak némileg mi is gazdái vagyunk, 150 ezer forinttal járulunk hozzá az ott folyó tervszerű karbantartások költségéhez. A munkásvédelmi és szociálpolitikai célok sikeres megvalósítása javítja a munkakörülményeket, szebbé, korszerűbbé teszi a munkahelyeket, biztonságossá a munkavégzést, s remélhetőleg vonzóbbá a szakmát, a gyárat. Munkaügyi előzetes 1977-ről Vállalatunk minden osztályán folyik az elmúlt év eredményeinek számbavétele, ami a munkaügyet illeti, már nagyjából elkészült az értékelés, s a következőkről adhatunk számot. Feladatainkat 160-nal kevesebb fizikai és 8-cal kevesebb alkalmazotti létszámmal teljesítettük. Egyes időszakokban komoly gondot okoztak a kilépések: 369 fő távozott, ebből 75 nyugdíjba ment. A kilépők helyére 245 új munkaerőt tudtunk felvenni. De segítséget adtak a nyári szünidőben a diákok, 26-ost foglalkoztattunk, különböző munkahelyeken. Változatlanul magas a jogi állomány (a tartósan távollevők száma), december 31-én 574. Ebből 463 gyermekgondozási segélyen, további 66 szülési szabadságon, köztük mintegy 270 szövőgépes. Ebben az évben már eleve kevesebb túlóra felhasználásával számoltunk, hogy a dolgozók szabad idejét minél kisebb mértékben kelljen igénybe venni. 1976-ban 105 729 túlórát használtunk fel, ami az összteljesített óra 2,17 százaléka volt, ezzel szemben 1977-ben 76 924 volt a túlórák száma, ami 1,72 százaléknak felel meg. A természetes egységben ment termelésünk 1 napra vetítve 3,93 százalékkal, míg az 1 munkásórára számított termelékenység 112,39 százalékkal növekedett az elmúlt évhez viszonyítva. Kétszer hajtottunk végre tavaly bérrendezésit. Saját erőből, illetve központi preferenciából, amelynek mértéke 11,9 százalék volt, s mintegy 10 millió forint béremelkedést jelent. A bázis-bérszínvonal 31 584 forint/fő, a tényleges pedig 35 555 forint/főre alakult, ami 12,57 százalékos emelkedésnek felel meg vállalati átlagban. A kapott korrekciók 35 315 forint/fő bérszínvonal felhasználást tettek volna lehetővé, így 1 főre számítva 240 forint túllépésünk van, ami 0,68 százaléknak felel meg. Ez után — természetesen — bérfejlesztési befizetést kell majd teljesítenünk. A bérek tervezettnél viszonylag kis mértékben magasabb alakulásához döntő mértékben hozzájárult a magasabb termelés, de a fluktuáció hatása sem küszöbölhető ki, s egyes területeken a normákban is vannak kisebb lazaságok. Vállalatunk átlagnorma százaléka 99,1 százalék, ami ugyan jó, de az átlagon belül az egyes munkahelyek szóródása különböző. Míg 1976-ban 59,06 százalék volt a teljesítménybéresek aránya az összlétszámhoz viszonyítva, az elmúlt esztendőben 62,5. A tényleges helyzetet részletesen majd a normakarbantartási terv értékelésénél fogjuk ismertetni. (büki) KÉPEKBEN Nagyobb részt felsodrott formában kérik a tőkés vevők az árut, ezért vált szükségessé újabb sodrógép üzembe állítása a csomagolóban. Itt látható, házilag készült. Egyidejűleg a túlórázás is csökken ebben az üzemben. * Új kompresszor szolgálja a kikészítő sűrítettlevegő-ellátását a múlt év vége óta. * A fonodai rekonstrukció részeként az év elején 3 új gyűrűsfonó gép érkezett, melyek szerelése már folyamatban van. Rajtuk kívül az év vége felé várunk újabbakat. (Fotó: Surányi Vera)