Pápai Textilmunkás, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-03-15 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ünnep előtt PAR Mind távolabbról dörögtek az ágyúk, aztán nyugati határainkon túlira húzódott a front, elcsitult a fegyverzaj. És 1945. április 4. piros betűvel került a naptárba, hazánk történelmébe, szabadságunk születésnapjaként S bár akkor még nem volt annyira egyértelmű, a szovjet hadsereg világraszóló győzelme a fasizmus felett, egy új kor kezdetét jelentette. Nekünk, magyaroknak is a sok évtizednyi jogtalanság megszűnését, a sárba taposott emberi becsület és tisztesség feltámasztását. Amint a mesében, kezünkbe adták a megtisztult értelemben vett szabadságot, hogy próbáljunk élni vele. Nem volt ez olyan egyszerű, hisz még hunyorgottunk a sötétségtől, semmi gyakorlatunk az ilyenhez, 5 ember legalább tízfélét gondolt. Amiben leginkább találkoztak a nézetek, az élet, az újjáépítés szüksége, annak igenlése volt, amelyet a mélyből jövő tudat lelkesített: lesz magyar újjászületés! Ez fűtött százezreket, s kezdődött a munka, utakkal, hidakkal, vasutakkal, az ország vérkeringésének indításával. S ha a második világháború egy igen gyászos, letargikus korszaka volt történelmünknek, ez a fordítottja: olyan hősies időszak, amelyre máig büszkék lehetünk! A semmiből kellett indulni, s néhány év alatt irigyeink bámulatát is kivívtuk, akkorát léptünk előre. Országépítés volt ez a javából, méghozzá éhes hassal, mert nem volt miben dúskálni, igen szűkiben voltunk a földi javaknak; kifosztott, megtaposott ország volt a mienk. Ma csak a kommunista műszakok emlékeztetnek hasonló megmozdulásokra, bár azok már olyan anyagi bázison nyugszanak, amely akkoriban a mesében sem volt. És ki hitte volna, hogy a köztulajdonba vett gyárakkal és iskolákkal, az anyagi értékekkel együtt legalább annyit „építünk" a fejekben, mint korábban egész emberöltőn át, s olyan társadalmi átalakuláshoz kezdtünk, amely fundamentumában rendítette meg a régit, majdan tengelyéből fordította ki. Pedig nem volt könnyű a fejek „művelése” sem. Emlékezhetünk, milyen görcsösen ragaszkodott jussához a falusi kisparcellás is, mennyi agitációra volt szükség, mire megnyerte őket a munkásság, a saját jövőjüknek is. S hogy milyen helyes lépés volt ez, maguk az érdekeltek igazolják, amikor megmosolyogják, kigúnyolják régi önmagukat, s száz évvel előbbre szeretnék tudni a kollektivizálást, de legalább tizenkilencre. Nagy szerencsénk, hogy nem mulasztottuk el a kínálkozó alkalmat, mert a nagyüzemi mezőgazdaság nélkül nagy gondok tornyosultak volna már felettünk, a megváltozott külgazdasági helyzet miatt. S ma már minden magyar ember, munkakörétől, képzettségétől és beosztásától függetlenül vallja: ha újra kezdenénk, sem lenne más alternatíva! Elismerés annak a pártnak, amely következetes és kitartó volt ebben. Mert sok mindent tettünk ugyan azóta, de a fentebbi háttér és alap nélkül aligha futkározhatnának útjainkon az autók ezrei, épülhetnének a korszerű családi házak tízezrei. Vannak gondjaink persze, lesznek is, számolunk velük. Ám a leglényegesebb az, hogy hazánkban, kiegyenesedett derékkal, emberhez méltóan élhet, dolgozhat mindenki, előre láthat, tervezhet - nincs bizonytalanság! És ezt kevés ország lakossága vallhatja. Sok vér és áldozat fűződik ehhez, igaz, de mi büszkén mondhatjuk szovjet barátainknak; jól sáfárkodtunk a szabadsággal, melyet kezünkbe adtak, köszönet és hála érte! Ára: 1,20 forint XVIII. évfolyam 6. szám A KISZ-küldöttgyűlés vitája Legutóbbi számunkban már tudósítottunk a KISZ-küldöttgyűlésről, ezúttal a vitáról szólunk, melyben 15-en mondták el véleményüket. Bárdosi Nándor a taglétszám növelésének lehetőségeiről és eszközeiről beszélt. Elérték azt, hogy összejöveteleiken nem kényszerből vesznek részt a fiatalok, értelmét látják. Újabban közös programokat is szerveznek, felvették egymással a kapcsolatot. Szólt a szövő I. és II. területén működő alapszervezetek kapcsolatáról, amely sokat fejlődött, örvendetesnek tartja a pártvezetőségek tagjainak részvételét a fiatalok rendezvényein. Elmondta, hogy a szövő gyáregység területén az üzemi négyszög működése jó, a KISZ érdemben vesz részt ebben, sokat foglalkoztak termelési témákkal, a jogos panaszokat, sérelmeket mindig sikerült rendezni. Menyhárt Zoltán a kongresszusi levél vitájához szólt hozzá. Egyetértett a vitában elhangzottakkal, de hozzáfűzte, hogy az említett témákkal már sok fórumon foglalkoztak és a jobbítás nemcsak a KISZ feladata. Szólt a lakáshelyzetről, végül a bérekről. Véleménye szerint a műhelyes fiatal szakemberek bére elmarad a vállalati átlagtól. Szabó Andrea a szervezeti élet kérdéseivel foglalkozott. Elmondta, hogy megszűnt a szakmányok elszigeteltsége, a szövő KISZ-alapszervezetek vezetőségei rendszeresen kicserélik véleményüket és tapasztalataikat. Hasznosnak véli a honvédségi szervezettel létrejött együttműködést, ismertette annak gyakorlati formáit. Szalai Antal az FMKT-klub munkáját vázolta, s felhívta a figyelmet a kiaknázatlan lehetőségekre. Fontosnak tartja az Alkotó ifjúság pályázat népszerűsítését, eredményessége egyik feltételének tartja a műszaki klub keretében szervezett alkotó vitákat, mert ezek felszínre hozhatnak olyan ötleteket, amelyekből pályamunkák készülhetnek. Cser Ildikó a szövőipari tanulók nevében köszönte meg a KISZ-bizottság rendszeres segítségét, örömmel újságolta, hogy a személyes kapcsolattartás általánossá vált az üzemi KISZ- vezetőkkel és ez sokat jelent mozgalmi munkájukban. Ugyancsak hasznosnak tartotta a szövős alapszervezettel kialakított testvérkapcsolatot, melynek keretében sok közös programot szerveztek. Igénylik ezt az iskola elvégzése után is, megkönnyítheti a pályakezdés nehézségeit. Erdei Sándor, az Asztalos János nevét viselő honvédségi KISZ-alapszervezet titkára a közös taggyűlésekről, politikai képzésről, kirándulásokról és színházlátogatásokról beszélt, s hangoztatta: célul tűzték ki a katonafiatalok, a fegyveres erők, illetve a lakosság viszonyának elmélyítését, bemutatkoztak már vállalati rendezvényeinken is. S ez együttműködésben rejlő lehetőségeket igyekeznek maximálisan kihasználni a jövőben is. Jakab Viola a sajátos üzemi körülményeket elemezte, amelyek befolyásolják a KISZ-életet. Szólt a végzett ipari tanulók bevonásának fontosságáról, s hogy a fiatalasszonyok ne szakadjanak el közösségüktől, a körülményekhez igazodó programok szervezését javasolta. Beszélt a közéleti aktivitásról és megállapította, hogy az üzemi demokrácia különböző fórumain az eddigieknél sokkal bátrabban kellene véleményt mondaniuk a fiataloknak. Ható Sándor arról számolt be, hogy a szövődés KISZ-szervezetek eljutottak arra a pontra, amikor már a minőségi munkára lehet a figyelmet fordítani. Jónak tartja a szakmányok együttműködését, példaként említette a szakmánybást, amelyet a KISZ-szervezetek kezdeményeztek. Elmondta, hogy a KISZ- esek felajánlást tettek a hulladékcsökkentésre, és szép eredményeket értek el, végül javasolta, hogy a jól működő alapszervezetek segítsék a gyengébbeket. Léránt Károlyné, a szakszervezeti bizottság ifjúsági felelőse az üzemi demokrácia időszerű kérdéseiről beszélt, elismerve, hogy a KISZ-vezetőknek is sokat kell még tanulniuk, hogy érdemben tudják képviselni a fiatalokat. Beszélt az idősebb és fiatalabb generáció kapcsolatáról, javasolta, hogy az alapszervezetek már a tanulóévek miatt is patronálják az ipari tanulókat a gyakorlati foglalkozásokon. Kovács István üzemi pártbizottságunk, a szakszervezet és a vállalatvezetőség nevében köszöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit, s kijelentette, egészében elégedettek lehetünk a fiatalok társadalmi tevékenységével, úgyszintén gazdasági munkájával. A többség igen becsületesen dolgozik, támaszkodhat rájuk a vállalat. A továbbiakban egyetlen gondolatot boncolgatott, ami sarkalatos pontja mindennek: a fiatalok általános felkészültsége, az általuk megszerzett ismeretek hasznosítása. Ez legtöbbször tudati tényezőkön múlik. E téren kellene gyorsabban haladni. Szerintünk az ideális helyzet egyik feltétele az lenne, hogy a fiatalok jól ismerjék múltunkat, történelmünket, különösen a felszabadulás óta eltelt időszak fontosabb eseményeit. Másrészt, hogy olyan reális ítélőképességgel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi részükről mai helyzetünk jó megértését. És ha e kettőből nincs hiány, akkor már támaszthatunk követelményeket. Utalt a kongresszusi levélben megfogalmazott kívánalmakra, hangoztatva, hogy a semmiből nem lehet osztani semmit, abból nem lesz bér, lakás, de más sem. Mindezek előfeltétele a munka, csakis azzal tudjuk megteremteni a szükséges alapokat. Örvendetesnek tartotta a fiatalok vállalásait a minőség javítására, a takarékosságra. Javasolta ennek szélesítését, kiterjeztését a KISZ-en kívüliek körére is. Végezetül további eredményes munkát és jó együttműködést kívánt a megválasztandó új KISZ-bizottságnak. Jákli János az ipari tanulók munkahelyi beilleszkedéséről szólt, felhívta a figyelmet, milyen sok múlik e téren a termelésirányítókon, konkrét példát említve. Elmondta azt is, hogy segítettek a fiataloknak megfelelő albérletek keresésében, Magyari Jenő, a városi közművelődési bizottság vezetője, a textiles művelődési ház és a KISZ-bizottság kapcsolatának fejlődését vázolta. Jónak tartja, hogy a KISZ-szervezetek egyre inkább kihasználják az ottani lehetőségeket, számtalan érdekes, színvonalas programot szerveznek. Szólt a TEMAX ifjúsági klub munkájáról, egyetértve azzal, hogy az eddigieknél több textiles fiatalt kell oda bevonni, végül az amatőrcsoportokról beszélt és a Művelt ifjúságért akció egyes formái által kínált lehetőségekről. Geipl Miklósné, a megyei KISZ-bizottság titkára elmondta többek között, hogy a beszámolót nagyon jónak tartja, reálisan mutatta be a vállalat mozgalmi életét. Ismertette a KISZ feladatait az érdekképviseleti munkában, amely egyre inkább előtérbe kerül. Szólt a lakásépítés helyzetéről, a politikai nevelőmunkáról, hangoztatva, hogy a politikai rendezvényeknek a megváltozott igényekhez kell közelíteni. Veszprémmé Turtsányi Valéria, a városi KISZ-bizottság munkatársa értékelésüket ismertette az üzemi KISZ- szervezet elmúlt évi munkájáról. Megállapítása szerint a tervszerűség jellemezte, annak ellenére, hogy a feltételek egyre rosszabbak lettek. (Kevesebb ipari tanuló.) Jónak tartja a vezetőségek stabilizálódását, az utánpótlás tervszerűségét, a vezetőképzés üzemi formáit és az FMKT tevékenységét. A tömegsportban és az Ifjú Gárda szakasz kialakításában jelölte meg a további feladatokat, majd átadta a KISZ KB Kiváló KISZ- szervezet Zászlóját a Keszeg József alapszervezetnek, amely immár harmadszor nyerte el e magas kitüntetést, a szövős Ságvári Endre alapszervezet pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta, hasonlóan Menyhárt Zoltán. Szécsi János, a városi-járási pártbizottság titkára, testülete nevében köszöntötte a küldöttgyűlést, elismeréssel szólt az eredményekről és további jó munkát kívánt. Ezt követően Pingiczer Sándor, a KISZ-bizottság titkára foglalta össze a vitát, válaszolt a felmerülő kérdésekre, majd sok éves eredményes munkája elismeréseként emlékplaketteket adott át Takács Lajosnak, Szalai Antalnak, Tuba Sándornénak és Grósz Máriának. Az új KISZ-bizottság tagjai: Budai Ilona, Menyhárt Zoltán, Jakab Viola, Bárdosi Nándor, Jákli János, Szocsevka Zoltán, Kovács Izabella, Kenézné Varga Erzsébet, Pingiczer Sándor — titkár —, Kovács Zsuzsa, Turbók Gabriella — a városi értekezlet küldöttei: Farkasné Kovács Zsuzsa, Vincze Imre, Koncz Istvánné, Ható Sándor, Böröczky Erika, Menyhárt Zoltán, Szabó Andrea, Pingiczer Sándor, Léránt Károlyné és Antal Dezsőné. FMKI-hírek FMKT-klubunk és KISZ- szervezetünk meghívására a Kelenföldi Textilgyár 35 fős ifjúsági csoportja tapasztalatcsere-látogatáson járt vállalatunknál. FMKT-vezetők részére 3 napos felkészítést tart a megyei KISZ-bizottság Bakonyoszlopon e hét végén, ahol a vállalatunkat ketten képviselik. Milyen lakások épülnek Pápán és mire számíthatnak az igénylők ? A tanács vezetőinek tájékoztatója Városunk vezetői jártak nálunk a közelmúltban és tájékoztatást adtak néhány várospolitikai kérdésről, ezen belül a lakáshelyzetről. Elmondták többek között, hogy állami célcsoportos beruházással csak 60 lakás épül Pápán a VI. ötéves tervben, inkább a szövetkezeti forma dominál, továbbá mintegy 400 OTP-lakásra számíthatunk. Ez utóbbinak fele a munkáslakás-akció kereteiben valósul meg, amiből vagy 60—70 jutna vállalatunknak. Tekintve, hogy évente 1 millió forintos lakásépítési hozzájárulással számoltunk, s 5 millió forint áll rendelkezésünkre, abból előreláthatólag 50 textiles építtetőt tudunk támogatni. Ezek a lakások hagyományos technológiával épülő sor- és társasházak lesznek, 2-2,5-3 szobások, 70-80 négyzetméter alapterülettel. Építési költségük 600 ezer forint lesz, ebből 100 ezer az állami támogatás, és 2 gyerek esetén 60 ezer forint a szociálpolitikai kedvezmény. A fennmaradó 440 ezer forint 20 százalékáig lehet vállalati támogatást adni, 10 százalékot viszont a dolgozónak kell befizetni. Az igényelhető hitel felső határa 320 ezer forint, de külön meg kell fizetni a közművesített telket is. Ez utóbbira vonatkozóan a tanács vezetői felsorolták azokat a helyeket, ahol sor-, vagy társasházak építése lehetséges, így a Bartók Béla és a Martinovics út, a Beloiannisz utca és a MOM mögötti út, valamint a Bocsor lakótelep. De megvizsgálható az is, hogy a szövő II. melletti futballpályán lehetne-e esetleg sorházakat kialakítani, itt ugyanis jóval olcsóbb lenne a telek. A kivitelező is közreadja majd a sorház építésével kapcsolatos tervét, mintegy 15-30-at kívánnak felépíttetni ebből a város vezetői, OTP-alapon, de itt körülbelül 150 ezer forint lesz a belépési összeg. Ha figyelembe vesszük, hogy városunkban 1500 bejelentett lakásigénylőt tartanak nyilván, bizony nem éppen reménykeltő számok ezek. Csak textilesek közül 132-en várnak lakásra, ebből 69 tanácsi bérlakást remél (legfeljebb 4-5 családnak jut majd), 48 szövetkezetit, 15 pedig OTP-lakást. Hamarosan megbeszélésre hívja össze szakszervezetünk az összes igénylőt, melyen részt vesz a városi tanács és az OTP képviselője és ismerteti a fentebb vázolt lehetőségeket. Mint a számszerű adatokból következik, minden igénylőt aligha lehet kedvére kielégíteni, marad az egyéni kezdeményezéssel építhető családi ház, amely jelentősen csökkentheti, rövidítheti a várakozási időt. Falun ma is elterjedt ez a forma, szinte egyedüli, nemcsak nálunk, más országokban is. A Cseh Szocialista Köztársaságban például tavaly az összes új lakás 30 százaléka így készült. Lengyelországban is hasonló a helyzet, s számos körzetben hódít a sorház, melynek alapterülete néha kétszeresen meghaladja a blokklakásokét. S az egész világon egyre inkább ráébrednek: a legjobb lakásforma az alacsony beépítés, közel a földhöz a természethez. Ráadásul sűrűbb lehet a házsor és kevésbé költséges. Gyabronka Károlyné kiváló szövő 30 éve van vállalatunknál, az elsők között került az SZTB-csarnokba. Egyike a legszorgalmasabbaknak, s a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtóknak. Emellett munkafegyelem terén is példamutató. Jelenleg 10 gépet kezel, tagja a Zója néven versenyző brigádnak. Szívesen foglalkozik a fiatalokkal, adja át nekik tapasztalatait most éppen Vizer Piroska tanulónak. Fotó: Babos János Művelődési házunk áprilisi programja Költészet napja, 11-én. Az ajkai Vajda Péter bérletsorozat vígjátéka előreláthatólag 25-én: A cárnő. Főszereplő vendégként Csomós Mari, rendező Sik Ferenc — az autóbuszok 18 órakor indulnak a Fő térről. Szocialista Brigádvezetők Klubja 6-án 15 órakor, a Három tavasz, ünnepi megemlékezés. 13-án 15 órakor várospolitikai fórum, Kulturális Felelősök Klubja 27-én 14 órakor, Hogyan készül a Napló? Találkozás a lap munkatársaival, üzemtörténeti Klub 29-én 15 órakor az üzemtörténet-írás fejezetei I. Szakszervezeti oktatás főbizalmiak részére 7., 14., 21. és 28-án 14.15 órától. Nők Klubja 6-án 17 órakor. A munkahelyi megbetegedések. TEMAX Ifjúsági Klub 10-én 18 órakor, az Elekthermax KISZ-alapszervezet programja, 17-én Kisfilmek, rajzfilmek peregnek, 24-én társasjátékok és lemezhallgatás. Szakmunkástanulók klubdélutánjai 1-én 15 órakor A Il/f osztálytalálkozója. Néptáncpróbák hétfőn és csütörtökön 17.30-tól, amatőr színpadi próbák keddi napokon 17 órától , a bélyeggyűjtők 6-án 18 órakor, a sakkozók pénteki napokon délután 17 órakor találkoznak. Rendezvények: megyei vadásznagygyűlés 7-én 16 órakor a nagyteremben - jazz-pódium, a PEGE-kvartett műsora, várhatóan 10-én 19 órakor — bálok: 5-én 17—22, 18-án 18—24 óráig — disco: Mórocz László műsora 11-25-én 18-22 óráig - popdélután, az Utódok együttes műsora 12-20-án 16-20 óráig.