Pápai Textilmunkás, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-03-15 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ünnep előtt PAR Mind távolabbról dörög­tek az ágyúk, aztán nyugati hatá­rain­kon túlira húzódott a front, elcsitult a fegyverzaj. És 1945. április 4. piros be­tűvel került a naptárba, ha­zánk történelmébe, szabad­ságunk születésnapjaként S bár akkor még nem volt annyira egyértelmű, a szov­jet hadsereg világraszóló győzelme a fasizmus felett, egy új kor kezdetét jelentet­te. Nekünk, magyaroknak is a sok évtizednyi jogtalanság megszűnését, a sárba tapo­sott emberi becsület és tisz­tesség feltámasztását. Amint a mesében, kezünkbe adták a megtisztult értelemben vett szabadságot, hogy próbál­junk élni vele. Nem volt ez olyan egyszerű, hisz még hunyorgottunk a sötétségtől, semmi gyakorlatunk az ilyen­hez, 5 ember legalább tíz­félét gondolt. Amiben legin­kább találkoztak a nézetek, az élet, az újjáépítés szük­sége, annak igenlése volt, amelyet a mélyből jövő tudat lelkesített: lesz magyar újjá­születés! Ez fűtött százezreket, s kezdődött a munka, utakkal, hidakkal, vasutakkal, az or­szág vérkeringésének indítá­sával. S ha a második vi­lágháború egy igen gyászos, letargikus korszaka volt tör­ténelmünknek, ez a fordí­tottja: olyan hősies időszak, amelyre máig büszkék lehe­tünk! A semmiből kellett in­dulni, s néhány év alatt iri­­gyeink bámulatát is kivívtuk, akkorát léptünk előre. Or­szágépítés volt ez a javából, méghozzá éhes hassal, mert nem volt miben dúskálni, igen szűkiben voltunk a földi javaknak; kifosztott, megta­posott ország volt a mienk. Ma csak a kommunista műszakok emlékeztetnek ha­sonló megmozdulásokra, bár azok már olyan anyagi bá­zison nyugszanak, amely ak­koriban a mesében sem volt. És ki hitte volna, hogy a köztulajdonba vett gyárak­kal és iskolákkal, az anyagi értékekkel együtt legalább annyit „építünk" a fejekben, mint korábban egész ember­öltőn át, s olyan társadalmi átalakuláshoz kezdtünk, amely fundamentumában rendítette meg a régit, maj­dan tengelyéből fordította ki. Pedig nem volt könnyű a fejek „művelése” sem. Em­lékezhetünk, milyen görcsö­sen ragaszkodott jussához a falusi kisparcellás is, men­­nyi agitációra volt szükség, mire megnyerte őket a mun­kásság, a saját jövőjüknek is. S hogy milyen helyes lé­pés volt ez, maguk az érde­keltek igazolják, amikor megmosolyogják, kigúnyolják régi önmagukat, s száz év­vel előbbre szeretnék tud­ni a kollektivizálást, de leg­alább tizenkilencre. Nagy szerencsénk, hogy nem mulasztottuk el a kínál­kozó alkalmat, mert a nagy­üzemi mezőgazdaság nélkül nagy gondok tornyosultak volna már felettünk, a meg­változott külgazdasági hely­zet miatt. S ma már minden magyar ember, munkakörétől, képzettségétől és beosztásá­tól függetlenül va­llja: ha új­ra kezdenénk, sem lenne más alternatíva! Elismerés annak a pártnak, amely kö­vetkezetes és kitartó volt ebben. Mert sok mindent tet­tünk ugyan azóta, de a fen­tebbi háttér és alap nélkül aligha futkározhatnának út­jainkon az autók ezrei, épül­hetnének a korszerű családi házak tízezrei. Vannak gondjaink persze, lesznek is, számolunk velük. Ám a leglényegesebb az, hogy hazánkban, kiegyenese­dett derékkal, emberhez mél­tóan élhet, dolgozhat min­denki, előre láthat, tervezhet - nincs bizonytalanság! És ezt kevés ország lakossága vallhatja. Sok vér és áldozat fűződik ehhez, igaz, de mi büszkén mondhatjuk szovjet barátainknak; jól sáfárkod­tunk a szabadsággal, me­lyet kezünkbe adtak, köszö­net és hála érte! Ára: 1,20 forint XVIII. évfolyam 6. szám A KISZ-küldöttgyű­lés vitája Legutóbbi számunkban már tu­dósítottunk a KISZ-küldöttgyű­­lésről, ezúttal a vitáról szólunk, melyben 15-en mondták el vé­leményüket. Bárdosi Nándor a taglétszám növelésének lehető­ségeiről és eszközeiről beszélt. Elérték azt, hogy összejövetelei­ken nem kényszerből vesznek részt a fiatalok, értelmét látják. Újabban közös programokat is szerveznek, felvették egymással a kapcsolatot. Szólt a szövő I. és II. területén működő alap­szervezetek kapcsolatáról, amely sokat fejlődött, örvendetesnek tartja a pártvezetőségek tagjai­nak részvételét a fiatalok ren­dezvényein. Elmondta, hogy a szövő gyáregység területén az üzemi négyszög működése jó, a KISZ érdemben vesz részt eb­ben, sokat foglalkoztak termelé­si témákkal, a jogos panaszo­kat, sérelmeket mindig sikerült rendezni. Menyhárt Zoltán a kongres­­­szusi levél vitájához szólt hoz­zá. Egyetértett a vitában el­hangzottakkal, de hozzáfűzte, hogy az említett témákkal már sok fórumon foglalkoztak és a jobbítás nemcsak a KISZ feladata. Szólt a lakás­­helyzetről, végül­ a bé­rekről. Véleménye szerint a műhelyes fiatal szakem­berek bére elmarad a vállalati átlagtól. Szabó Andrea a szer­vezeti élet kérdéseivel foglalko­zott. Elmondta, hogy megszűnt a szakmányok elszigeteltsége, a szövő KISZ-alapszervezetek ve­zetőségei rendszeresen kicseré­lik véleményüket és tapasztala­taikat. Hasznosnak véli a hon­védségi szervezettel létrejött együttműködést, ismertette an­nak gyakorlati formáit. Szalai Antal az FMKT-klub munkáját vázolta, s felhívta a figyelmet a kiaknázatlan lehetőségekre. Fontosnak tartja az Alkotó ifjú­ság pályázat népszerűsítését, eredményessége egyik feltételé­nek tartja a műszaki klub kere­tében szervezett alkotó vitákat, mert ezek felszínre hozhatnak olyan ötleteket, amelyekből pá­lyamunkák készülhetnek. Cser Ildikó a szövőipari tanu­lók nevében köszönte meg a KISZ-bizottság rendszeres segít­ségét, örömmel újságolta, hogy a személyes kapcsolattartás ál­talánossá vált az üzemi KISZ- vezetőkkel és ez sokat jelent mozgalmi munkájukban. Ugyancsak hasznosnak tartotta a szövős alapszervezettel kiala­kított testvérkapcsolatot, mely­nek keretében sok közös prog­ramot szerveztek. Igénylik ezt az iskola elvégzése után is, megkönnyítheti a pályakezdés nehézségeit. Erdei Sándor, az Asztalos János nevét viselő hon­védségi KISZ-alapszervezet tit­kára a közös taggyűlésekről, po­litikai képzésről, kirándulásokról és színházlátogatásokról beszélt, s hangoztatta: célul tűzték ki a katonafiatalok, a fegyveres erők, illetve a lakosság viszo­nyának elmélyítését, bemutat­koztak már vállalati rendezvé­nyeinken is. S ez együttműkö­désben rejlő lehetőségeket igye­keznek maximálisan kihasználni a jövőben is. Jakab Viola a sa­játos üzemi körülményeket ele­mezte, amelyek befolyásolják a KISZ-életet. Szólt a végzett ipa­ri tanulók bevonásának fontos­ságáról, s hogy a fiatalasszo­nyok ne szakadjanak el közös­ségüktől, a körülményekhez iga­zodó programok szervezését ja­vasolta. Beszélt a közéleti akti­vitásról és megállapította, hogy az üzemi demokrácia különbö­ző fórumain az eddigieknél sokkal bátrabban kellene véle­ményt mondaniuk a fiatalok­nak. Ható Sándor arról számolt be, hogy a szövődés KISZ-szerveze­­tek eljutottak arra a pontra, amikor már a minőségi munká­ra lehet a figyelmet fordítani. Jónak tartja a szakmányok együttműködését, példaként em­lítette a szakmánybást, amelyet a KISZ-szervezetek kezdemé­nyeztek. Elmondta, hogy a KISZ- esek felajánlást tettek a hulla­dékcsökkentésre, és szép ered­ményeket értek el, végül java­solta, hogy a jól működő alap­szervezetek segítsék a gyengéb­beket. Léránt Károlyné, a szak­­szervezeti bizottság ifjúsági fe­lelőse az üzemi demokrácia időszerű kérdéseiről beszélt, el­ismerve, hogy a KISZ-vezetők­­nek is sokat kell még tanulniuk, hogy érdemben tudják képvisel­ni a fiatalokat. Beszélt az idő­sebb és fiatalabb generáció kapcsolatáról, javasolta, hogy az alapszervezetek már a ta­nulóévek miatt is patronálják az ipari tanulókat a gyakorlati foglalkozásokon. Kovács István üzemi pártbi­zottságunk, a szakszervezet és a vállalatvezetőség nevében kö­szöntötte a küldöttgyűlés részt­vevőit, s kijelentette, egészében elégedettek lehetünk a fiatalok társadalmi tevékenységével, úgyszintén gazdasági munkájá­val. A többség igen becsülete­sen dolgozik, támaszkodhat rá­juk a vállalat. A továbbiakban egyetlen gondolatot boncolga­tott, ami sarkalatos pontja min­dennek: a fiatalok általános fel­­készültsége, az általuk megszer­zett ismeretek hasznosítása. Ez legtöbbször tudati tényezőkön múlik. E téren kellene gyorsab­ban haladni. Szerintünk az ideá­lis helyzet egyik feltétele az len­ne, hogy a fiatalok jól ismerjék múltunkat, történelmünket, kü­lönösen a felszabadulás óta el­telt időszak fontosabb esemé­nyeit. Másrészt, hogy olyan reá­lis ítélőképességgel rendelkez­zenek, amely lehetővé teszi ré­szükről mai helyzetünk jó meg­értését. És ha e kettőből nincs hiány, akkor már támaszthatunk köve­telmé­n­ye­ket. Utalt a kongresszusi levélben megfogalmazott kívánalmakra, hangoztatva, hogy a semmiből nem lehet osztani semmit, abból nem lesz bér, lakás, de más sem. Mindezek előfeltétele a munka, csakis azzal tudjuk meg­teremteni a szükséges alapo­kat. Örvendetesnek tartotta a fiatalok vállalásait a minőség javítására, a takarékosságra. Javasolta ennek szélesítését, ki­terje­ztését a KISZ-en kívüliek körére is. Végezetül további eredményes munkát és jó együttműködést kívánt a meg­választandó új KISZ-bizottság­­nak. Jákli János az ipari tanulók munkahelyi beilleszkedéséről szólt, felhívta a figyelmet, mi­lyen sok múlik e téren a terme­lésirányítókon, konkrét példát említve. Elmondta azt is, hogy segítettek a fiataloknak megfe­lelő albérletek keresésében, Magyari Jenő, a városi közmű­velődési bizottság vezetője, a textiles művelődési ház és a KISZ-bizottság kapcsolatának fejlődését vázolta. Jónak tartja, hogy a KISZ-szervezetek egyre inkább kihasználják az ottani lehetőségeket, számtalan érde­kes, színvonalas programot szer­veznek. Szólt a TEMAX ifjúsági klub munkájáról, egyetértve az­zal, hogy az eddigieknél több textiles fiatalt kell oda bevon­ni, végül az amatőrcsoportokról beszélt és a Művelt ifjúságért akció egyes formái által kínált lehetőségekről. Geipl Miklósné, a megyei KISZ-bizottság titkára elmondta többek között, hogy a beszámo­lót nagyon jónak tartja, reáli­san mutatta be a vállalat moz­galmi életét. Ismertette a KISZ feladatait az érdekképviseleti munkában, amely egyre inkább előtérbe kerül. Szólt a lakásépí­tés helyzetéről, a politikai neve­lőmunkáról, hangoztatva, hogy a politikai rendezvényeknek a megváltozott igényekhez kell közelíteni. Veszprémmé Turtsá­­nyi Valéria, a városi KISZ-bi­zottság munkatársa értékelésü­ket ismertette az üzemi KISZ- szervezet elmúlt évi munkájáról. Megállapítása szerint a tervsze­rűség jellemezte, annak ellené­re, hogy a feltételek egyre ros­­­szabbak lettek. (Kevesebb ipari tanuló.) Jónak tartja a vezető­ségek stabilizálódását, az után­pótlás tervszerűségét, a vezető­­képzés üzemi formáit és az FMKT tevékenységét. A tömeg­sportban és az Ifjú Gárda sza­kasz kialakításában jelölte meg a további feladatokat, majd át­adta a KISZ KB Kiváló KISZ- szervezet Zászlóját a Keszeg Jó­zsef alapszervezetnek, amely immár harmadszor nyerte el e magas kitüntetést, a szövős Ság­­vári Endre alapszervezet pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta, hasonlóan Menyhárt Zoltán. Szécsi János, a városi-járási pártbizottság titkára, testülete nevében köszöntötte a küldött­­gyűlést, elismeréssel szólt az eredményekről és további jó munkát kívánt. Ezt követően Pin­­giczer Sándor, a KISZ-bizottság titkára foglalta össze a vitát, válaszolt a felmerülő kérdések­re, majd sok éves eredményes munkája elismeréseként emlék­plaketteket adott át Takács La­josnak, Szalai Antalnak, Tuba Sándornénak és Grósz Máriá­nak. Az új KISZ-bizottság tagjai: Budai Ilona, Menyhárt Zoltán, Jakab Viola, Bárdosi Nándor, Jákli János, Szocsevka Zoltán, Kovács Izabella, Kenézné Varga Erzsébet, Pingiczer Sándor — titkár —, Kovács Zsuzsa, Turbók Gabriella — a városi értekezlet küldöttei: Farkasné Kovács Zsu­zsa, Vincze Im­re, Koncz István­­né, Ható Sándor, Böröczky Eri­ka, Menyhárt Zoltán, Szabó Andrea, Pingiczer Sándor, Lé­ránt Károlyné és Antal Dezsőné. FMKI-hírek FMKT-klubunk és KISZ- szervezetünk meghívására a Kelenföldi Textilgyár 35 fős ifjúsági csoportja ta­paszta­­latcsere-látogatáson járt vállalatunknál. FMKT-vezetők részére 3 napos felkészítést tart a megyei KISZ-bizottság Ba­­konyoszlopon e hét végén, ahol a vállalatunkat ketten képviselik. Milyen lakások épülnek Pápán és mire számíthatnak az igénylők ? A tanács vezetőinek tájékoztatója Városunk vezetői jártak ná­lunk a közelmúltban és tájékoz­tatást adtak néhány várospoli­tikai kérdésről, ezen belül a la­káshelyzetről. Elmondták töb­bek között, hogy állami célcso­portos beruházással csak 60 la­kás épül Pápán a VI. ötéves tervben, inkább a szövetkezeti forma dominál, továbbá mint­egy 400 OTP-lakásra számítha­tunk. Ez utóbbinak fele a mun­­káslakás-akció kereteiben való­sul meg, amiből vagy 60—70 jut­na vállalatunknak. Tekintve, hogy évente 1 millió forintos lakásépítési hozzájárulással szá­moltunk, s 5 millió forint áll ren­delkezésünkre, abból előrelát­hatólag 50 textiles építtetőt tu­dunk támogatni. Ezek a lakások hagyományos technológiával épülő sor- és társasházak lesznek, 2-2,5-3 szobások, 70-80 négyzetméter alapterülettel. Építési költségük 600 ezer forint lesz, ebből 100 ezer az állami támogatás, és 2 gyerek esetén 60 ezer forint a szociálpolitikai kedvezmény. A fennmaradó 440 ezer forint 20 százalékáig lehet vállalati tá­mogatást adni, 10 százalékot vi­szont a dolgozónak kell befizet­ni. Az igényelhető hitel felső ha­tára 320 ezer forint, de külön meg kell fizetni a közművesített telket is. Ez utóbbira vonatkozóan a tanács vezetői felsorolták azo­kat a helyeket, ahol sor-, vagy társasházak építése lehetséges, így a Bartók Béla és a Marti­novics út, a Beloiannisz utca és a MOM mögötti út, valamint a Bocsor lakótelep. De megvizs­gálható az is, hogy a szövő II. melletti futballpályán lehetne-e esetleg sorházakat kialakítani, itt ugyanis jóval olcsóbb lenne a telek. A­ kivitelező is közreadja majd a sorház építésével kapcsolatos tervét, mintegy 15-30-at kíván­nak felépíttetni ebből a város vezetői, OTP-alapon, de itt kö­rülbelül 150 ezer forint lesz a belépési összeg. Ha figyelembe vesszük, hogy városunkban 1500 bejelentett lakásigénylőt tartanak nyilván, bizony nem éppen reménykeltő számok ezek. Csak textilesek közül 132-en várnak lakásra, ebből 69 tanácsi bérlakást re­mél (legfeljebb 4-5 családnak jut majd), 48 szövetkezetit, 15 pedig OTP-lakást. Hamarosan megbeszélésre hívja össze szak­­szervezetünk az összes igénylőt, melyen részt vesz a városi ta­nács és az OTP képviselője és ismerteti a fentebb vázolt lehe­tőségeket. Mint a számszerű adatokból következik, minden igénylőt aligha lehet kedvére kielégíte­ni, marad az egyéni kezdemé­nyezéssel építhető családi ház, amely jelentősen csökkentheti, rövidítheti a várakozási időt. Fa­lun ma is elterjedt ez a forma, szinte egyedüli, nemcsak ná­lunk, más országokban is. A Cseh Szocialista Köztársaság­ban például tavaly az összes új lakás 30 százaléka így készült. Lengyelországban is hasonló a helyzet, s számos körzetben hó­dít a sorház, melynek alapterü­lete néha kétszeresen megha­ladja a blokklakásokét. S az egész világon egyre inkább rá­ébrednek: a legjobb lakásfor­ma az alacsony beépítés, közel a földhöz­­ a természethez. Rá­adásul sűrűbb lehet a házsor és kevésbé költséges. Gyabronka Károlyné kiváló szövő 30 éve van vállalatunknál, az elsők között került az SZTB-csarnokba. Egyike a legszorgalma­sabbaknak, s a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtóknak. Emel­lett munkafegyelem terén is példamutató. Jelenleg 10 gépet ke­zel, tagja a Zója néven versenyző brigádnak. Szívesen foglalko­zik a fiatalokkal, adja át nekik tapasztalatait­­ most éppen Vizer Piroska tanulónak. Fotó: Babos János Művelődési házunk áprilisi programja Költészet napja, 11-én. Az ajkai Vajda Péter bérletsorozat vígjátéka előrelátható­lag 25-én: A cárnő. Főszereplő vendégként Csomós Mari, rendező Sik Ferenc — az autóbuszok 18 órakor indulnak a Fő tér­ről. Szocialista Brigádvezetők Klubja 6-án 15 órakor, a Három tavasz, ünnepi meg­emlékezés. 13-án 15 órakor várospoliti­kai fórum, Kulturális Felelősök Klubja 27-én 14 órakor, Hogyan készül a Napló? Találkozás a lap munkatársaival, üzemtör­téneti Klub 29-én 15 órakor az üzemtör­­ténet-írás fejezetei I. Szakszervezeti oktatás főbizalmiak részé­re 7., 14., 21. és 28-án 14.15 órától. Nők Klubja 6-án 17 órakor. A munkahelyi megbetegedések. TEMAX Ifjúsági Klub 10-én 18 órakor, az Elekthermax KISZ-alapszervezet programja, 17-én Kisfilmek, rajzfilmek peregnek, 24-én társasjátékok és lemezhallgatás. Szakmunkástanulók klubdélutánjai 1-én 15 órakor A Il/f osztálytalálkozója. Nép­táncpróbák hétfőn és csütörtökön 17.30-tól, amatőr színpadi próbák keddi napokon 17 órától , a bélyeggyűjtők 6-án 18 órakor, a sakkozók pénteki napokon délután 17 órakor találkoznak. Rendezvények: megyei vadásznagygyű­lés 7-én 16 órakor a nagyteremben - jazz-pódium, a PEGE-kvartett műsora, vár­hatóan 10-én 19 órakor — bálok: 5-én 17—22, 18-án 18—24 óráig — disco: Mó­­rocz László műsora 11-25-én 18-22 óráig - popdélután, az Utódok együttes műso­ra 12-20-án 16-20 óráig.

Next