Parlando, 1986 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 1-2. szám - Küldöttértekezlet és kongresszus után
I. Politikai, ideológiai, szakmai oktató-nevelő munkánk Szakszervezetünk a IX. kongresszus határozatainak szellemében törekedett a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósítására, az ideológiai, művészi, szakmai oktatónevelő munka eredményességére. Ehhez a munkához jelentős segítséget, elvi alapot nyújtott az MSZMP Művelődéspolitikai Munkaközösségének állásfoglalása, az Országos Közművelődési Tanács (OKT) üléseinek dokumentumai, valamint szakszervezeti szövetségünk vezető testületeinek határozatai, ajánlásai. A zenei terület egyik alapvető sajátossága a szakszervezeti és a művészi-szakmai tevékenység összefonódottsága. A művészi, a zenepedagógiai pálya, a zenei intézményekben folyó munka a közművelődés szerves része, ugyanakkor ez egyben tagságunk önművelődésének egyik meghatározó forrása. Elnökségünk rendszeresen foglalkozott az egyes alapszervezeteknél folyó politikai, szakmai nevelő munkával, és emellett megkülönböztetett figyelmet fordított az egyes szakmai rétegek sajátos igényeire. Az Elnökség mellett működő közművelődési bizottság beszámolói azt mutatták, hogy igen eltérőek az egyes területek közművelődési lehetőségei, továbbá megerősítették az Elnökség elképzeléseit abban, hogy indokolt központi tanfolyamok szervezése tagságunk szakmai csoportjai számára. Ennek alapján került sor a zenepedagógusok, a szabad foglalkozású zenei előadóművészek és a szórakoztatózenészek több napos országos tanácskozásaira ... Alapszervezeteink tevékenységéhez ezek a tanfolyamok olyan „muníciót” adtak, amely szervesen beépült a helyi adottságoknak, lehetőségeknek megfelelő politikai, közművelődési, szakmai nevelőmunkába... A zenepedagógusok ideológiai-politikai képzésében jelentős részt vállalnak a helyi pártszervezetek. Ésszerű és szükséges ez azért, mert a megyei zenepedagógus szakszervezeti bizottságok a tanárok elfoglaltságának növekedése, az iskolák szétszórtsága miatt egyre nehezebben tudnak vállalkozni az olyan egyeztetésre, amely központi előadásokra, konzultációkra szervezi a hallgatókat. A fővárosban az MSZMP Budapesti Bizottságának Oktatási Igazgatósága több alkalommal rendezett komplex esztétikai speciál-kollégiumot a budapesti és Pest megyei zenetanárok részére. Ez éppolyan látogatott volt, s igen nagy érdeklődést keltett, mint a beszámolási időszakot megelőzően tartott esztétikai tanfolyam dr. Ujfalussy József vezetésével. Ezen kívül a Fővárosi Állami Zeneiskolák szakszervezeti bizottsága folyamatosan rendez központi politikai-ideológiai továbbképző előadásokat. Vidéken hasonló foglalkozásokról csak szórványosan tudunk. A jövőben ezeket szervezetté és rendszeressé lehetne tenni a tanárok túlzott elfoglaltsága ellenére is. Az ötnapos munkahét okozta napi munkaidő meghosszabbodása a tanárhiány, s a jobb megélhetésért vállalt többletmunka miatt a tanév alatt az ún. szabadidő már nehezen használható fel szakmai oktatásra. Ezért a hagyományos, többnyire előadásos propagandára épülő zeneelméleti, zenetörténeti, zenepszichológiai — központilag támogatott — megyei alapszervezeti szervezésű oktatás lassan leépül. A szakmai továbbképzés ideje mindjobban a nyári szabadságidőre tolódik. A zeneiskolai, zeneművészeti szakközépiskolai növendékversenyeket, valamint a zenetanári versenyeket országos színvonalfelmérés miatt rendezik. Egyre nagyobb a jelentőségük a szakmai-gyakorlati képzésben. A zsűrikben az adott szakma legkiválóbb művelői, a Zeneművészeti Főiskola professzorai foglalnak helyet, akik nem csupán minősítik a hallottakat, hanem elemző értékelést is adnak, melyet a résztvevő tanárok további munkájukban eredményesen hasznosíthatnak. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az egyes növendékversenyeken a résztvevő tanárok száma csökken, szinte csak a felkészítőkre korlátozódik, mert a költségeket, az ott tartózkodást az iskolák .