Pártélet, 1971 (22. évfolyam, 18-26. szám)
1971 / 18. szám
A pártoktatás megkezdése éli A kommunista párt a munkásosztálynak élenjáró, a haladó marxil leniai elmélettel, a társadalmi fejlődés, valamint az osztályharc objektív törvényeinek ismeretével felvértezett öntudatos osztaga. A szocialista öntudat, mint ismeretes, nem jön létre önmagától, hanem csakis a párt és minden egyes tagja céltudatos, kitartó munkájának az eredménye. Feltételezi a kommunisták rendkívüli törekvését saját művelődésükben. Még mindig érvényes ugyanis Marxnak és Engelsnek a Kommunista Kiáltványban kifejtett gondolata, mely szerint a kommunisták eszmeileg akkor tűnnek ki a proletariátus többi tömegeiben, ha megértik a proletármozgalom feltételeit, küzdelmeit és általános eredményeit. A pártnak ezért legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy szüntelenül figyelmet szenteljen az elméletnek, az elmélet és a forradalmi gyakorlat párosítása művészetének, a dolgozó tömegek tapasztalatai általánosításának s az új társadalmi-politikai folyamatok mélyreható vizsgálatának. Mindez nem történhet másképp, mint a marxi-lenini elmélet alkotó továbbfejlesztésével. Lenin, akárcsak Marx és Engels, szüntelenül ügyelt arra, hogy a párt mindennapos gyakorlati tevékenysége semmi esetre se árnyékolja be az elméleti munkát, hogy ne ragadja el a pártot az egyoldalú gyakorlatiaskodásra. A párt magas elméleti színvonala nélkülözhetetlen feltétel ahhoz, hogy sikeresen oldja meg forradalmi harcának feladatait. Az elmélet kérdéseinek mellőzése és néha közvetlen ignorálása a múltban ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy fokozatosan kialakultak a jobboldali opportunista és revizionista nézetek elterjedésének feltételei. Most ezért is újra nagy jelentőséget tulajdonítunk a marxizmus—leninizmus klasszikusai műveinek, pártunk és az SZKP, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom dokumentumai tanulmányozásának. Az elméleti gondolkodás kiapadhatatlan forrását jelentik számunkra, s közben lehetőséget kínálnak arra, hogy a forradalmi elméletet alkotó módon alkalmazzuk a gyakorlatban is. A kommunistáknak azonban csak egyik — mondhatnánk, könnyebbik — feladata e szellemi gazdagság elsajátítása, birtokbavétele. Sokkal nehezebb az ezzel összefüggő másik feladat, az, hogy a kommunista párt és minden egyes tagja tevékenységében alkotó módon érvényesítse és megvalósítsa a marxizmus—leninizmus gondolatait. A proletár pártnak a marxizmus—leninizmus tanításához való hűségétől elválaszthatatlan, hogy e tanításhoz alkotó módon viszonyuljon, hogy e tanítást az adott konkrét történelmi feltételek mellett helyesen alkalmazza és fejlessze. A mi pártunk sem lenne képes megbirkózni hazánk szocialista átalakításának feladataival, ha nem lenne felvértezve a marxi -lenini tanítással, amelyet minden belső és külső ellenséges erővel szemben is megvédett és amelyet továbbfejleszt. A jobboldali erők vulgarizálták és kiforgatták a társadalom fejlődésének és az osztályharcnak a törvényszerűségeiről, a proletárdiktatúráról, a szocializmusról és a kommunizmusról szóló marxi- leniai tanítást. Nyílt vereségük után most gyakran vallási, nacionalista, „humanizáló“ vagy „demokratizáló“ köntösbe burkolt szovjetellenes és antiszocialista tézisekkel jelentkeznek. Ez a front állandóan nyílt, ez ideológiai háború. Ahhoz, hogy el tudjuk hárítani a támadást és magunk támadhassunk, többek közt éppen a marxizmus—leninizmus elméletének alapos elsajátítására van szükség. Pártunk, tekintettel a történelmi tapasztalatokra, ezt a tényt nagyon is jól tudatosítja. És tudatosítja azt is, milyen igényes feladat a párttag számára a marxizmus-leninizmus elméleti ismereteinek elsajátítása és alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Ezért fokozatosan ismét kialakítja a pártoktatás szilárd rendszerét, amelynek keretében kölcsönös elvtársi támogatással valamennyi párttag elsajátíthatja a marxizmus—leninizmus s a párt jelenlegi politikája alapvető elméleti ismereteit és megtalálhatja ezek sikeres alkalmazásának útjait. A párton belüli művelődés alapvető céljait 1971— 1972-ben annak az időszaknak a politikai feladatait határozzák meg, amelyben pártunk és társadalmunk a CSKP XIV. kongresszusa, Szlovákiai Kommunista Pártjának kongresszusa és a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa után lépett. A pártoktatás értelme, az hogy elősegítse a párttagság sorainak ideológiai egységesítését, a párt eszmei, szervezeti és taktikai egységének további elmélyítését, a pártmunka lenini elveinek és a párt alapszabályzatának érvényesítését, valamint az opportunizmus, a revizionizmus és a jelenlegi antikommunizmus valamennyi megnyilvánulása elleni ideológiai harc elmélyítését. A párttagok a pártoktatás valamennyi alakulatában, a körökben, az esti iskolákon s a marxizmus-leninizmus esti egyetemein a tömegpolitikai munka fejlesztésére is felkészülnek. A tömegpolitikai munkának most, a választások előtti időszakban és annak érdekében, hogy a dolgozókat megnyerjük a párt politikájának, rendkívüli a jelentősége. A párttagok ideológiai és elméleti felkészültsége színvonalának az emelése nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy a XIV. kongresszus határozatait megismerjék és teljesítsék a pártonkívüliek is. A pártoktatás tehát nem öncélú rendezvény. Értelme és célja főképp abban áll, hogy széles körű propagandamunkát eredményez, amely meggyőzi a dolgozók tömegeit utunk helyességéről, és amely hazánk minden becsületes polgárát megnyeri az ország szocialista építése ügyének. A CSKP XIV. kongreszszusa dokumentumainak tanulmányozása és helyes értelmezése megteremti annak a feltételeit is, hogy a pártszervek és- szervezetek saját hatáskörükben konkrét formákban érvényesíthessék és gyümölcsöztethessék politikájukat. Az 1971—1972. évi pártoktatás elsősorban olyan kérdésekre irányul, amelyek hazánk minden lakosát érintik. Vagyis a szocialista állam feladatairól, a proletárdiktatúráról, a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a dolgozóknak az állam irányításában való fokozott részvételéről, a szocialista választási g