Pártélet, 1972 (23. évfolyam, 10-18. szám)

1972 / 10. szám

★ pártélet A CSKP KB folyóirata. Főszer­kesztő Josef Valenta, a szlovákiai szerkesztőség vezetője Jozef Dierer. Kiadja a Rudé právo, a CSKP KB kiadóvállalata. A szerkesztő bizottság tagjai: Jan Baryl, Mikulás Ben­o, Bohumil Bolina, Vlastimil Ciml, Jozef Dierer, Jolana Hercková, Ladislav Hrzal, Rudolf Jurík, Stanislav Jágerman, Jaroslav Kokea, Viliam Kolík, Fran­­tišek Ondrich, Lubomír Procházka, Milan Sima, Vladimír Trvala, Josef Valenta, Karel Vle. Megjelenik kéthetenként. A szer­kesztőség címe: Praha 1, nábfellí Kyjevské brigády 12 — telefon: 2199. A szerkesztőség szlovákiai címe: Bratislava, Smeralova 10 — telefon: 323-63, 318-84 és 318-85. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme. Terjeszti a Posta és Hírlapszolgálat. Megrendelése­ket felvesznek a postahivatalok és kézbesítők. Egyes szám ára 2,50 fős. Előfizetés félévre 32,50 Kős. Nyomás Jóváhagyása 1972. május 19-én. TARTALOM Oldal Ésszerűbben és hatékonyabban a pártmunkában — V. Trvala 3 A mezőgazdaságban a káderek döntenek el mindent — J. Janovic : A kommunisták és a szakszer­vezetek — F. Sudek 9 Álljon Összhangban a nagyfokú szaktudás a politicizmussal — V. Bartók 14 A tanulságok kimeríthetetlen forrása —P. Loron 20 Megvalósítjuk a XIV. kongresz­­szus határozatait 23 A szocialista világrendszer, a fejlődés fő iránya — K. Katu­­sev 31 A központi hivatalokban meg­tartott évzáró taggyűlések után — J. Pauliny — E. Pod­­zemny 41 A leninizmus és a forradalmi mozgalom jelenlegi problémái — A. Szobolev 43 Korunk burzsoá szociológiája válságának alapvető vonásai — S. I. Popov — L. Hrzal 48 A KGST-tagállamok együttműkö­dése és a szocialista gazdasági integráció — W. Wacker 49 A barátság és az együttműkö­dés politikája — I. Kate 52 Az ideológiai munka egyes kér­dései a minszki kerületben — Z. P. Donyeklnové 56 Szót kér VÁCLAV LANG, a Zbirovia üzem pártalapszervezetének el­nöke, Zbiroh Nemcsak a mennyiség, hanem a gazdaságosság is fontos tényező. Szívesen olvasom azokat a cikke­ket, amelyekben a pártfunkcionáriu­­sok az alapszervezetek munkájában szerzett tapasztalataikról írnak. Be­vallom, sokat közülük gyakran irigye­lek, amikor azt olvasom, hogy üze­mükben miképpen fejlődik a szocia­lista munkaverseny, a nagyobb gazda­ságosság és a megtakarítások eléré­sére irányuló mozgalom, s hogy a kommunisták közös erővel töreked­nek az évi gazdasági tervek realizá­lására stb. A zbirohi Zbirovia üzem szerszám­­készítő műhelyében dolgozom mint munkás. 1971-ben bíztak meg a párt­­alapszervezet elnöki tisztségével. Eb­ben az időszakban az üzemben na­gyon bonyolult volt a politikai és gazdasági helyzet. Az üzem teljesí­tette a tervet, azonban milyen körül­mények között. A dolgozók szombaton és vasárnap is munkába álltak, arány­talanul növekedett a túlórák száma. Mindannyian arra törekedtünk, hogy teljesítsük évi feladatainkat. Ezért a kommunisták is támogatták a „mindenki dolgozzon le 50 órát a termelésben“ elnevezésű mozgal­mat. Az ötéves terv első évét sikere­sen teljesítettük. A pártszervezet azon­ban nem lehetett közömbös aziránt, hogy egyidejűleg növekedtek a költ­ségek, ami kihatással volt a bérala­pokra, a terv többi mutatójára, fő­képpen pedig nem tekinthetett el en­nek az emberek gondolkodásmódjá­ra tett politikai hatása felett. Pártbizottságunk a múlt év végén e helyzet okainak elemzését kérte a gazdasági vezetőségtől. Egyszersmind felkértük a gazdasági vezetőséget, hogy a pártszervezet elé terjessze az ötéves terv második évének kilátásait, s tájékoztasson bennünket a gazdasági feladatok teljesítésének megalapozá­sára irányuló elképzeléseiről és intéz­kedéseiről. Az előterjesztett jelentés nem elé­gített ki bennünket. Ismét megmutat­­kozott, hogy az ötéves terv második éve az intenzitás és a túlórák számá­nak további növekedését tételezi fel, és nem nyújt kellő távlatot az üzem­nek és az embereknek. Emellett ter­mékeink fontos szerepet játszanak a népgazdaságban. Egyetlen autó, trak­tor, repülőgép és más motoros jármű sem lehet meg a nálunk gyártott al­katrészek nélkül. Gyártmányaink iránt itthon és külföldön egyaránt növekszik az érdeklődés. Miképpen lehetséges tehát, hogy a termelés mé­gis hosszabb idő óta válságos hely­zetben van? A pártszervezet megjegyzéseit a gazdasági vezetőség nem vette kö­vetkezetesen figyelembe. Az év eleje óta eltelt hónapokat ismét az egyen­lőtlen tervteljesítés jellemezte. A pártszervezet erre a helyzetre figyelmeztette a járási pártbizottsá­got. Örömmel fogadtuk, hogy a járási pártbizottság kihelyezett ülését ápri­lisban üzemünkben tartották meg. Ezen az ülésen a pártalapszervezet kommunistáinak, az üzem és a válla­lat gazdasági vezetőinek részvételé­vel foglalkoztak az égető kérdések megoldásával. Az ülés határozatai és intézkedései megteremtik az állami terv hatékonyabb teljesítésének elő­feltételeit. Nem könnyű dolog szakavatottan megvizsgálni és megítélni az üzem gazdasági helyzetét, kiváltképpen ha ezt a túlnyomórészt munkásokból ál­ló pártbizottságnak kell végeznie. Már megalakítottuk a segédcsoportot, amely a szükséges közgazdasági is­meretekkel rendelkező elvtársakból tevődik össze. Úgy vélem azonban, hogy minden kommunista vezető gaz­dasági dolgozó személyes pártköte­lességének és becsületbeli ügyének kellene lenni, hogy a munkás tiszt­ségviselőknek érthető és a valóság­nak megfelelő adatok és információk nyújtásával segítsen a gazdasági kér­désekkel kapcsolatos tájékozódásban, másrészt viszont ő is tanuljon a mun­kás funkcionáriusok ismereteiből és tapasztalataiból. Közvetlenül az üzem­ben sok mindent megjavíthatnánk közös erőfeszítéssel és nem lenne szükség a felsőbb szerv közbelépésé­re. Elvégre közös az érdekünk: meg­adni a népgazdaságnak azt, amire szüksége van, ugyanakkor úgy kell megszervezni és irányítani a terme­lést, hogy a dolgozók elégedettek legyenek. 2

Next