Pártélet, 1970. január-június (15. évfolyam, 1-6. szám)
1970-01-01 / 1. szám
újra meg újra bebizonyosodott, hogy a testvérpártok nélkülözhetetlennek ítélik a rendszeres találkozókat, a vélemények és tapasztalatok kölcsönös megismerését és egybevetését, az elméleti vitát. Az Októberi Forradalom ötvenedik és a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának harmincadik évfordulója alkalmából szervezett konferenciák lehetőséget adtak a kommunista világmozgalom politikai, elméleti és történeti problémáinak komplex elemzésére. Nagy érdeklődést és nemzetközi visszhangot keltettek a kapitalista országok munkásosztályának struktúrájáról, a mai tőkés gazdaság problémáiról, a jelenkor ifjúsági mozgalmairól szóló eszmecserék. A folyóiratban fontos helyet kap a tájékoztatás. A Béke és Szocializmus közli a nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumait, informál a pártkongresszusokról, a demokratikus mozgalomnak eseményeiről, igyekszik képet adni a pártok tapasztalatairól, belső életéről. Rendszeresen publikál összefoglaló szemléket, statisztikai anyagokat a szocialista és a tőkés gazdaság helyzetének alakulásáról, az antikapitalista sztrájkharcokról. Az utóbbi esztendőkben szinte minden számban szerepel a vietnami háború témája. A Béke és Szocializmusban megjelenő kommentárokat az a szándék vezeti, hogy a nemzetközi élet fejleményeit a társadalmi erők mozgásának nagyobb összefüggéseiben világítsák meg. Külön rovat foglalkozik a kommunistákkal és más demokratákkal szemben alkalmazott megtorlásokkal, és ismerteti azokat az akciókat, amelyek a proletárszolidaritás jegyében tiltakoznak elvtársaink és barátaink üldözése ellen. 1969. október végén és november elején nemzetközi párttanácskozás vitatta meg a Béke és Szocializmusnak az elmúlt kilenc évben végzett munkáját és további tennivalóit. E konstruktív, elvtársias szellemű tanácskozás — amelyen 58 párt delegációja vett részt, s mondotta el véleményét a folyóiratról — arra a következtetésre jutott, hogy a folyóirat hasznos munkát végez, előmozdítja a kommunista eszmék terjesztését, a kommunista mozgalom internacionalista egységének ügyét, segíti a pártok harcát. A Béke és Szocializmus megfelel a kommunista világmozgalom érdekeinek, ezért alapvető irányán és jellegén nem kell változtatni. A bíráló észrevételek túlnyomórészt az elevenebb vitaszellemet, az ideológiai harcban való aktívabb részvételt tették szóvá. A Béke és Szocializmus munkájának méltatásában és a kritikai észrevételekben az a meggondolás dominál, hogy a folyóirat megítélését nem lehet elvonatkoztatni a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetétől és a pártok közötti kapcsolatok állapotától, amely messzemenően befolyásolja tevékenységét. A folyóirat nem áll a pártok felett, nincs a pártoktól, a nemzetközi kommunista mozgalomtól különálló élete, nem szüntetheti meg a kommunista mozgalom ismert nehézségeit és nézeteltéréseit, és nem teheti túl magát azokon. Ezek szükségképpen kihatnak a folyóirat munkájára is, a szerkesztés nemzetközi kollektívája azonban bonyolult helyzetekben is úrrá tudott lenni a nehézségeken, a kommunista mozgalom nemzetközi dokumentumainak szellemében dolgozott. ☆ Az 1969. júniusi moszkvai tanácskozás fő dokumentuma megállapítja, hogy „minden párt internacionalista kötelessége, hogy sokoldalúan előmozdítsa a kapcsolatok javulását és a kölcsönös bizalom fejlődését valamennyi párt között, újabb erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. A konkrét tevékenység kollektív elemzése előmozdítja az egység megszilárdulását.” A folyóirat igyekezett tájékoztatni a nemzetközi tanácskozás előkészítésének folyamatáról, bemutat-