Pártélet, 1974. július-december (19. évfolyam, 7-12. szám)
1974-12-01 / 12. szám
Korszerűbb termelés — jobb minőség Vélemények az Orion gyár munka- és üzemszervezéséről Kevés olyan vállalat volt hazánkban, amelyiket ne érte volna „telitalálatként” a KB üzem- és munkaszervezésről szóló határozata.* Nem volt kivétel ez alól a nagymúltú Orion sem. Sőt, különösen vonatkozott rájuk a szervezésfejlesztés, mivel az elmúlt tíz évben jelentős profilváltozás történt a gyárban. A közszükségleti cikkek — a rádió, majd a televízió — mellé, melynek termelési folyamatához kialakult a szervezet, beléptek a professzionális gyártmányok, a mikro- és legújabban a számítástechnikai berendezések. A termelő területeken csattant az ostor, ők érezték kárát annak, hogy az üzemszervezés nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Legnyomatékosabban azonban az elmúlt év figyelmeztetett a gyorsabb lépésekre, hiszen hosszú-hosszú idő óta először fordult elő, hogy nem tudták kifizetni a tervezett nyereséget, a tizenhárom nap helyett kilencet értek el. Gyorsabb lépésben kell előrehaladnunk a középtávú szervezési program megvalósításában — határozta el idén januárban a pártbizottság. S hogy hogyan vélekednek erről a dolgozók, arra néhány — a dolgozóknak feltett — villámkérdésre kapott spontán, tömör választ jegyeztünk fel. Szeretnénk már többet látni a megvalósulásból. Kevesebb szót, több tettet várunk ... * Tudom, hogy ez elég hosszú folyamat, de úgy érzem, kicsit későn kezdtünk hozzá...; A javaslatok összeállítása túlságosan kis kör munkájára épült, sok középvezetőt kihagytak belőle...; Jó, hogy a kongresszusi versenyvállalásban benne van a gyorsabb előrejutás. Néhány jele már tapasztalható az intézkedéseknek, átszerveztek műhelyeket, új műhelyek alakultak .... Az idei év az első, hogy javult az anyagellátás. Lett eredménye az anyagbeszerzés megerősítésének. Nem biztos, hogy túl okosat mondtam volna, de ha megkérdezik, hogyan képzelem el munkaterületem jövőjét öt-tíz évre, valamit biztosan tudtam volna mondani.... Az idén szinte nem volt állásidőnk. Ez óriási nagy szó! Az egymondatos válaszokból is érződik, hogy a dolgozók kritikusan figyelik, mi történik a gyárban egyegy párthatározat megjelenése után. S hogy ebben az esetben mi történt, arról képet alkothat az olvasó az alábbi beszélgetések nyomán. Beszélgető partnereim: Paksi József, a televízió gyáregység pártszervezetének csúcsvezetőségi tagja, üzemtechnológus, Pálmai István, a mikro gyáregység párttitkára, elektroműszerész és Köteles Zoltán, pártbizottsági tag, vezérigazgató-helyettes. Javuló munkafeltételek Paksi József 1956 óta dolgozik az Orionban — akkor érettségizett. A tévészalagra került műszerésznek. Esti tagozaton főiskolát végzett, üzemmérnök lett. Mint mondja, nagy hasznát veszi, hogy szalagmunkás is volt, mert ha technológiát kell változtatnia, azonnal ott képzeli magát a munkapadnál, érzi, hogyan lesz gyakorlattá az elmélet. A televízió gyáregység műszaki dolgozói az elmúlt tíz évben kicsit keserűek voltak, mert az új profil, a mikrogyártás elvitte a beruházást. * Megjelent a Pártélet 1972. januári számában.