Pártélet, 1976. január-június (21. évfolyam, 1-6. szám)
1976-06-01 / 6. szám
gyei tanács pártbizottságának megalakulása, a dombóvári járási pártbizottság megszűnése és a kibővített hatáskörű, a városkörnyéki községi pártszervezetek irányítását is végző városi pártbizottság létrejötte, továbbá a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat járási jogú pártszervének városi irányítású üzemi pártbizottsággá alakulása. Az említett szervezeti változások ellenére a járási jogú pártszervek káderhatásköre számszerűségét tekintve nem változott jelentősen. A hatáskörükbe tartozó funkciók száma alapvetően az országos átlaggal azonos. Gondot okoz viszont az, hogy az indokoltnál nagyobb a szóródás az egyes járási, városi és intézményi pártbizottságok hatáskörébe tartozó funkciók számában. Ez az említett szervezeti változásokon, továbbá a megyei pártbizottságtól leadott hatáskörön kívül abból is adódik, hogy egy-két járási, községi és üzemi jogú pártszerv az indokoltnál több funkciót tartott hatáskörében. A káderhatáskörökhöz való ragaszkodásnak esetenként és helyenként szemléletbeli okai is vannak. Főként gazdasági és bizonyos intézményi vezető funkciók esetében tapasztaltunk bizalmatlanságot az alapszervezetek illetve alsóbb szintű pártszervek kádermunkájával szemben. A párttestületek és azok vezetői egyetértéssel és helyesléssel fogadták a személyi hatáskörök megszüntetését. Fejlődést jelent a kádermunkában az is, hogy a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság, hatásköréből több olyan funkciót átadott, amelyek eddig több pártszerv hatáskörében is szerepeltek (pl. a járási-városi munkásőr parancsnokok, a rendőrkapitányságok vezetői, a megyei tanács járási hivatalainak vezetői stb.). A pártszervek törekedtek a kettős hatáskörök csökkentésére is. Megfelelő — elvszerűen egyeztetett — hatásköri megosztás történt például a Szekszárd városi és a szekszárdi járási pártbizottságok között a területükön működő szervek vezető funkcióinak káderhatáskörbe vételéről. A módosításokat követően a közbeeső — községi, üzemi — pártbizottságok hatáskörébe tartozó funkciók száma is csökkent. Annak ellenére következett be ez, hogy az 1975-ben létrehozott Paksi Állami Gazdaság pártbizottságának és végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozó funkciók növelték ezek számát. A közbeeső pártbizottságok hatáskörében is általában csak azok a funkciók maradtak, amelyek politikailag indokoltak és a legjobban ismerik az adott funkcióhoz kötődő körülményeket és a személyeket. A pártvezetőségek, a pártszervek káderhatásköri javaslatuk kialakításánál figyelembe vették, hogy a jogaik gyakorlását segítő módosítási javaslatok embereket érintenek. Ezért mindenütt beszéltek a módosításban érintett funkciókat betöltőkkel. Ezek a személyes beszélgetések kedvező tapasztalatokkal zárultak. A hatásköri változásban érintettek megértették, hogy ez nem munkájuk, tevékenységük elismerésének újraértékelését és megváltozását jelenti. Sem sértődöttséggel, sem a változás szükségességének megkérdőjelezésével nem találkoztunk a megyében. Nem hangzott el külön intézkedést, vagy felsőbb pártszervek döntését igénylő felvetés sem. Tolna megyében a pártszervek döntő többsége körültekintően végezte a káderhatáskörök rendezését. A módosításoknál alapvetően érvényre juttatták a Központi Bizottság 1973. november 28-i és a megyei pártbizottság 1974. március 22-i határozataiban rögzített feladatokat. Ezzel megteremtették azokat a szervezeti és tartalmi feltételeket, amelyek hozzájárulnak az eredményesebb kádermunkához. Hohmann József — Szajki László a Tolna megyei PB munkatársai