Pártélet, 1976. január-június (21. évfolyam, 1-6. szám)

1976-06-01 / 6. szám

gyei tanács pártbizottságának meg­alakulása, a dombóvári járási párt­­bizottság megszűnése és a kibővített hatáskörű, a városkörnyéki községi pártszervezetek irányítását is végző városi pártbizottság létrejötte, to­vábbá a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat járási jogú pártszer­vének városi irányítású üzemi párt­­bizottsággá alakulása. Az említett szervezeti változások ellenére a járási jogú pártszervek káderhatásköre számszerűségét te­kintve nem változott jelentősen. A hatáskörükbe tartozó funkciók szá­ma alapvetően az országos átlaggal azonos. Gondot okoz viszont az, hogy az indokoltnál nagyobb a szóró­dás az egyes járási, városi és intéz­ményi pártbizottságok hatáskörébe tartozó funkciók számában. Ez az említett szervezeti változásokon, to­vábbá a megyei pártbizottságtól le­adott hatáskörön kívül abból is adó­dik, hogy egy-két járási, községi és üzemi jogú pártszerv az indokoltnál több funkciót tartott hatáskörében. A káderhatáskörökhöz való ra­gaszkodásnak esetenként és helyen­ként szemléletbeli okai is vannak. Főként gazdasági és bizonyos intéz­ményi vezető funkciók esetében ta­pasztaltunk bizalmatlanságot az alapszervezetek illetve alsóbb szintű pártszervek kádermunkájával szem­ben. A párttestületek és azok vezetői egyetértéssel és helyesléssel fogad­ták a személyi hatáskörök megszün­tetését. Fejlődést jelent a kádermun­kában az is, hogy a megyei pártbi­zottság és a végrehajtó bizottság, ha­tásköréből több olyan funkciót át­adott, amelyek eddig több pártszerv hatáskörében is szerepeltek (pl. a járási-városi munkásőr parancsno­kok, a rendőrkapitányságok vezetői, a megyei tanács járási hivatalainak vezetői stb.). A pártszervek töreked­tek a kettős hatáskörök csökkentésé­re is. Megfelelő — elvszerűen egyez­tetett — hatásköri megosztás történt például a Szekszárd városi és a szek­szárdi járási pártbizottságok között a területükön működő szervek vezető funkcióinak káderhatáskörbe vételé­ről. A módosításokat követően a köz­beeső — községi, üzemi — pártbi­zottságok hatáskörébe tartozó funk­ciók száma is csökkent. Annak elle­nére következett be ez, hogy az 1975-ben létrehozott Paksi Állami Gazdaság pártbizottságának és vég­rehajtó bizottságának hatáskörébe tartozó funkciók növelték ezek szá­mát. A közbeeső pártbizottságok ha­táskörében is általában csak azok a funkciók maradtak, amelyek politi­kailag indokoltak és a legjobban is­merik az adott funkcióhoz kötődő körülményeket és a személyeket. A pártvezetőségek, a pártszervek káderhatásköri javaslatuk kialakí­tásánál figyelembe vették, hogy a jogaik gyakorlását segítő módosítási javaslatok embereket érintenek. Ezért mindenütt beszéltek a módo­sításban érintett funkciókat betöl­tőkkel. Ezek a személyes beszélgeté­sek kedvező tapasztalatokkal zárul­tak. A hatásköri változásban érintet­tek megértették, hogy ez nem mun­kájuk, tevékenységük elismerésének újraértékelését és megváltozását je­lenti. Sem sértődöttséggel, sem a változás szükségességének megkér­dőjelezésével nem találkoztunk a megyében. Nem hangzott el külön intézkedést, vagy felsőbb pártszervek döntését igénylő felvetés sem. Tolna megyében a pártszervek döntő többsége körültekintően vé­gezte a káderhatáskörök rendezését. A módosításoknál alapvetően ér­vényre juttatták a Központi Bizott­ság 1973. november 28-i és a megyei pártbizottság 1974. március 22-i ha­tározataiban rögzített feladatokat. Ezzel megteremtették azokat a szer­vezeti és tartalmi feltételeket, ame­lyek hozzájárulnak az eredménye­sebb kádermunkához. Hohmann József — Szajki László a Tolna megyei PB munkatársai

Next