Pártélet, 1984. január-június (29. évfolyam, 1-6. szám)
1984-03-01 / 3. szám
sabb az eszmei-politikai meggyőzés volt. Ebben jelentős segítséget adtak azok az értelmiségiek, akik szakmai tekintélyükkel és politikai elkötelezettségükkel maguk is közreműködtek társaik megnyerésében. Ezek sorába tartozott Novobátzky Károly is, aki 1958-tól a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének tisztét töltötte be. A párt VII. kongresszusán beválasztották a Központi Bizottságba, s élete végéig tagja maradt e testületnek. Tudományos és közéleti tevékenységét a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel is elismerték. Szinte élete utolsó pillanatáig tanított. Nyolcvanhárom évesen még megkezdte az 1967/68-3. tanévet, s betegségét oly átmenetinek tekintette, hogy betegágyán munkatársaival a további oktatási teendőkről tanácskozott. E tervek azonban már nem teljesülhettek: 1967. december 20-án meghalt. Az iskolát teremtő professzor úgy volt szakmájának tudós művelője, hogy hosszú élete évtizedeiben politizálni akaró és tudó, a haladás ügyéért cselekvő ember maradt. Ma sokszor megfogalmazzuk igényként e két mozzanat együvé tartozását, de nem mindig sikerül tartalmat adni a szavaiknak. Novobátzky Károly élete a példa arra, hogyan ötvöződhet a két fogalom - szakember és politikus - szerves egységbe. Dr. Németh József 1884-1961 A századforduló utáni magyar munkásmozgalom derékhadához tartozott. Kitartása, bátorsága, embersége azokban a küzdelmekben edződött, amelyek az MSZDP és a szakszervezetek megerősödéséért, majd később a Tanácsköztársaság idején a munkáshatalom kivívásáért és fenntartásáért folytak. Paksi József egy kis elmaradott - mára ugyan már híressé vált - Fejér megyei községben, Tácott született 1884. március 19-én. Szülei szegényparasztok voltak, kevéske földjük műveléséből tartották fenn magaikat. A hat elemi elvégzése után fiuk a fővárosba ment, ahol egy kismesternél kitanulta a bútorasztalos mesterséget. Munkaadója azonban nem tudott továbbra is munkát biztosítani számára, s így munkanélkülivé vált. Munkaalkalmat keresve jutott el az akkor még község, majd 1907 májusától önálló várossá lett Újpestre, ahol egy kisiparosnál helyezkedett el, vállalva a nehéz munkaviszonyokat. Mint visszaemlékezésében írt rá: ,,A hivatalos munkaidő