Pártélet, 1984. január-június (29. évfolyam, 1-6. szám)
1984-03-01 / 3. szám
12 óra volt, de a gyakorlatban 14-16 órát dolgoztunk, pénteken durchmans (egyhuzamban két műszak), mert ha a mimika szombat reggelre nem lett kész és azt a mester nem tudta Pestre leszállítani, nem tudott bért fizetni.. A helyi asztalossegédek szakegylete a századfordulóra már annyira megerősödött, hogy helyzetük javítása érdekében sztrájkot kezdeményezhettek, s ennek eredményeként elérték a nyolcórai munkaidő bevezetését és a minimális bérek szabályozását. Ezekből a küzdelmekből Paksi József is kivette a részét. Ekkor lépett be a szakszervezetbe és az MSZDP-ibe, melynek a baloldalához tartozott. Hamarosan vezető szerephez jutott a város munkásmozgalmában, mint a famunkás szakszervezet újpesti helyi csoportjának elnöke. Az őszirózsás forradalom idején tagja lett az MSZDP városi végrehajtó bizottságának, a Tanácsköztársaság kikiáltását követő napokban pedig az újpesti ideiglenes Munkás- és Katonatanács Intéző Bizottságának. Az 1919. áprilisi választások után is a testület tagja maradt, és az új városi közigazgatásban a közellátási osztály egyik vezetőjeként dolgozott. Amikor Újpesten is létrehozták a Forradalmi Törvényszéket, annak elnökévé - említett tisztsége megtartásával - őt nevezték ki. Társaival együtt bátran védelmezték a munkáshatalom vívmányait, s felléptek azok ellen, akik megpróbálták kijátszani az igazságszolgáltatást. Több irányú elfoglaltsága mellett talált időt arra is, hogy agitáljon, előadásokat tartson a Tanácsköztársaság bül- és belpolitikájáról. 1919. augusztus elején letartóztatták. Ügyének tárgyalására a legvadabb fehérterror közepette került sor. Nem volt kétséges, hogy vádlói milyen sorsot szánnak neki, az újpesti Forradalmi Törvényszék elnökének. 1920. november 3-án hirdették ki a halálos ítéletét, de annak végrehajtását a szovjet kormány közbelépése megakadályozta. A foglyok kicseréléséről folyó tárgyalások különböző okok miatt elhúzódtak. A Gyűjtőfogház falai között Paksi József így majdnem két évet töltött a hitelfia árnyékában. Végül is 1922. júniusában érkezett meg Moszkvába. A kicserélteknek abba a csoportjába tartozott, akik rögtön munkába állhattak a szakmájukban. 1923 januárjában néhány társával együtt a magyar emigráció vezetésétől azt a feladatot kapta, hogy másokkal együtt utazzon Groznijba. A Kaukázus északi lábánál elterülő város - gazdag kőolajtermelő vidék központja - akkoriban kezdett kifejlődni. Paksi József, aki ekkor kezdte elsajátítani az orosz nyelvet, gyorsan beilleszkedett az új körülmények közé. A Krasznij Malet asztalosárugyárban dolgozott, s eközben bekapcsolódott a városban dolgozó magyarok között végzett politikai munkába. Eredményes munkája elismeréseként Bakuba küldték. Ebben a városban is sok olyan magyar élt, aki fegyverrel harcolt a szovjethatalomért, illetve fogolycsere útján került ki Szovjet-Oroszországba. 1925-1928 között mint mester dolgozott.