Pártélet, 1984. január-június (29. évfolyam, 1-6. szám)

1984-03-01 / 3. szám

12 óra volt, de a gyakorlatban 14-16 órát dolgoztunk, pénte­ken durchmans (egyhuzamban két műszak), mert ha a mimika szombat reggelre nem lett kész és azt a mester nem tudta Pestre leszállítani, nem tudott bért fizetni.. A helyi asztalossegédek szakegylete a századfordulóra már annyira megerősödött, hogy helyzetük javítása érdekében sztrájkot kezdeményezhettek, s ennek eredményeként elérték a nyolcórai munkaidő bevezetését és a minimális bérek szabá­lyozását. Ezekből a küzdelmekből Paksi József is kivette a részét. Ekkor lépett be a szakszervezetbe és az MSZDP-ibe, melynek a baloldalához tartozott. Hamarosan vezető szerep­hez jutott a város munkásmozgalmában, mint a famunkás szak­szervezet újpesti helyi csoportjának elnöke. Az őszirózsás forradalom idején tagj­a lett az MSZDP vá­rosi végrehajtó bizottságának, a Tanácsköztársaság kikiáltását követő napokban pedig az újpesti ideiglenes Munkás- és Ka­tonatanács Intéző Bizottságának. Az 1919. áprilisi választások után is a testület tagja maradt, és az új városi közigazgatás­ban a közellátási osztály egyik vezetőjeként dolgozott. Amikor Újpesten is létrehozták a Forradalmi Törvényszé­ket, annak elnökévé - említett tisztsége megtartásával - őt nevezték ki. Társaival együtt bátran védelmezték a munkás­­hatalom vívmányait, s felléptek azok ellen, akik megpróbál­ták kijátszani az igazságszolgálta­tást. Több irányú elfoglalt­sága mellett talált időt arra is, hogy agitáljon, előadásokat tartson a Tanácsköztársaság b­ül- és belpolitikájáról. 1919. augusztus elején letartóztatták. Ügyének tárgyalására a legvadabb fehérterror közepette került sor. Nem volt két­séges, hogy vádlói milyen sorsot szánnak neki, az újpesti For­radalmi Törvényszék elnökének. 1920. november 3-án hirdet­ték ki a halálos ítéletét, de annak végrehajtását a szovjet kor­mány közbelépése megakadályozta. A foglyok kicserélés­éről folyó tárgyalások különböző okok miatt elhúzódtak. A Gyűjtőfogház fal­ai között Paksi József így majdnem két évet töltött a hitelfia árnyékában. Végül is 1922. júniusában érkezett meg Moszkvába. A kicserélteknek abba a csoportjába tartozott, akik rögtön munkába állhattak a szakmájukban. 1923 januárjában néhány társával együtt a magyar emigrá­ció vezetésétől azt a feladatot kapta, hogy másokkal együtt utazzon Groznijba. A Kaukázus északi lábánál elterülő város - gazdag kőolajtermelő vidék központja - akkoriban kezdett kifejlődni. Paksi József, aki ekkor kezdte elsajátítani az orosz nyelvet, gyorsan beilleszkedett az új körülmények közé. A Krasznij Malet asztalosárugyárban dolgozott, s eközben be­kapcsolódott a városban dolgozó magyarok között végzett politikai munkába. Eredményes munkája elismeréseként Bakuba küldték. Eb­ben a városban is sok olyan magyar élt, aki fegyverrel harcolt a szovj­ethatalomért, illetve fogolycsere útján került ki Szov­­jet-Oroszországba. 1925-1928 között mint mester dolgozott.

Next