Pártélet, 1985. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

Rózsa József AZ ÁLLAMI BÉR- ÉS MUNKAÜGYI HIVATAL FŐOSZTÁLYVEZETŐJE A vendégmunkásokról Teljes évre számítva körülbelül 10—12 ezer külföldi dolgozik hazánkban és ugyanennyi magyar vállal külföldön munkát. Nálunk a külföldi munkások és mérnökök valóságos munkaerőhiányt pótolnak, s ugyanezért hívják ki a ma­gyarokat is külföldre. Mégis gyakran felvetődik a kérdés: miért engednek ki Magyarországról olyan területről szakembert, amelyben itthon is hiány van. De nem ritka az sem, hogy az iránt érdeklődnek: milyen teljesítményt nyújta­nak a magyarok külhonban, illetve hogy egy-két évi külföldi munkával meg lehet-e gazdagodni? Ilyen és hasonló kérdésekre a vállalatok gazdasági vezetésének és a párt­­szervezetnek gyakran kell válaszolniuk. Emellett külön gondot kell fordítani az itt dolgozó külföldiek élet- és munkakörülményeire, beilleszkedésére. A kül­földi munkavállalás ugyanis nemcsak gazdasági jelenség, hanem társadalmi, politikai és kulturális összefüggései is vannak. Külföldi munkások hazánkban Külföldieket akkor hívunk Magyarországra dolgozni, ha bizonyos feladatokat saját erőből nem tudunk megoldani, vagy ha ez a külkereskedelmi kölcsönös­ségi kapcsolatok miatt kívánatosnak mutatkozik, szükségessé válik. A külföl­diek hazai foglalkoztatásának két jellemző formája van: a külkereskedelmi szer­ződés vagy az államközi munkaerő-egyezmény alapján történő foglalkoztatás. Ezenkívül a megyei és a fővárosi tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei adhatnak egyéni munkavállalási engedélyt külföldi állampolgárnak, ha tartóz­kodási engedéllyel rendelkezik. Az is előfordul, hogy engedély nélkül vékony pénzű turisták szabadságuk egy részében munkát vállalnak. Ez utóbbi eset számbelileg elenyésző. A külkereskedelmi szerződés alapján hazánkban dolgozó külföldiek közül a lengyelek létszáma a legmagasabb. Ez éves átlagban eléri a hét-nyolc ezret. A lengyel dolgozók kétharmada az iparban, egyharmada az építőiparban vál­lal munkát. 85 százalékuk szakmunkás, ezen belül is szinte a hiányszakmákat képviselik: bányászok, hegesztők, esztergályosok, lakatosok, kőművesek, állvá­nyozók. Külkereskedelmi szerződés keretében osztrák vállalatok szervezésében budapesti és vidéki szállodaprogram megvalósításán, valamint a Ferihegyi repü­lőtér bővítésén 300—500, egyéb építési és szerelési munkákon még további 100 osztrák munkavállaló dolgozott. Az elmúlt évben ilyen szerződés alapján 300— 400 csehszlovák állampolgárt foglalkoztattak a Paksi Atomerőmű építésén, va­lamint a vasúti és a városi közlekedés villamosításának fejlesztésén. Államközi szerződés alapján kubaiak és csehszlovák állampolgárok jön-

Next