A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője, 1955. május (1. évfolyam, 2. szám)

1955 / 2. szám - Aranyossi Magda: „Mi sem lehetünk se gyávábbak, se gyengébbek moszkvai testvéreinknél” (Az 1905-ös orosz forradalom hatása a magyarországi munkásnőmozgalomra)

Kéziratként MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI INTÉZET ÉRTESÍTŐJE I. évfolyam 2. szám. Budapest 1955 május hó Aranyossi Magda: „MI SEM LEHETÜNK SE GYÁVÁBBAK, SE GYENGÉBBEK MOSZKVAI TESTVÉREINKNÉL” — Az 1905-ös orosz forradalom hatása a magyarországi nőmunkásmozgalomra —* Az 1905-ös esztendő első hónapjában sortűz dördült el Orosz­ország fővárosában, Szent-Pétervárott. A „minden oroszok cárja” lövetett azokra a vérig kiszipolyozott munkásokra, akik arra akarták kérni, hogy javítson helyzetükön. Ezzel a sortűzzel „szétlőtték a munkásoknak a cárba vetett hitét”1, megérttették velük, hogy jogaikat csak harccal vívhatják ki. 1905 január 22-én, a régi orosz kalendárium szerint január 9-én, ezernél több halott és kétezernél több sebesült kiömlő vére írta be az orosz munkásmozgalom történetébe a Véres Vasárnapot. De beíródott ez a nap az egész emberiség történe­tébe is, mint az első orosz forradalom kitörésének dátuma. A közel három évig tartó orosz forradalom rendkívül nagy hatást tett az egész európai munkásmozgalomra, a magyar- országira is. A magyar munkássajtó, de a polgári újságok is, állandóan közölték eseményeit. A magyar dolgozók nagy szim­pátiája kísérte a politikai sztrájkokat és munkástüntetéseket, a „Patyomkin” páncélos hajó matrózainak felkelését, a parasztság forradalmi megmozdulásait, a forradalom további fejlődését, a bolsevik munkásküldöttek állásfoglalását a birodalmi dumában, a decemberi fegyveres felkelést, a barikádharcokat. * Részlet a szerző „A magyar nőmunkásmozgalom története (1867— 1945)” c. készülő munkájából. 1 Az SzK(b)P története. Rövid tanfolyam. Szikra 1954. 68. old. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék