Párttörténeti Közlemények, 1958. január (4. évfolyam, 1. szám)
1958 / 1. szám - Korom Mihály: A magyarországi fasizmus bukásának és a népi demokratikus forradalom érlelődésének kérdéseihez (1943-1945). II. rész
A német fasiszták a Kállay-kormányt szétzavarták, és néhány tagját letartóztatták. Ekkor Horthy lemondatta Kállayt és kinevezte a Sztójay-kormányt, amelynek ténykedése a „totális” fasizmusra való áttérést jelentette. Március végén, miután a Gestapo, a német titkosrendőrség letartóztatta az ellenzéki politikusok egy részét, betiltotta az összes ellenzéki pártok és szervezetek működését és újságjait. A Sztójay-kormány a Gestapóval szorosan együttműködve, annak vezetésével kegyetlen terrorral igyekezett elnyomni a magyar ellenállási mozgalmat. 1944 március 19-től május elejéig 12 különböző új munkatábort, gyűjtőhelyet és koncentrációs tábort hoztak létre, s ezekben a letartóztatott antifasiszták újabb ezreit gyűjtötték össze. Az üzemekben bevezették a gyári börtönök rendszerét is, ahová a „kisebb” kihágást elkövető munkásokat záratták be az üzemek katonai parancsnokai. A megszállás után rövidesen megkezdték az úgynevezett „zsidókérdés” megoldását, s mintegy 220 000 embert pusztítottak el a hitleristák különböző gázkamráiban és koncentrációs táboraiban. A Sztójay-kormány vakon teljesítette Hitlerék minden katonai követelését is. A német megszállás után ágyútöltelékként a frontra dobták a második magyar hadsereg voronyezsi pusztulása után szervezett első hadsereget. A frontra vezényelt csapatok létszáma 1944 júniusára elérte a 300 000-et. Soha addig ennyi magyar katona nem volt az orosz fronton. Március 19-e után már nemcsak a magyar csapatok felső vezetése volt a németek kezében, hanem az egyes csapatok parancsnokságaihoz is ellenőrző szerveket, úgynevezett ,,Verbindungsstab”-okat osztottak be, hogy minél erősebben kézben tarthassák a nem egészen „megbízható” magyar hadsereg irányítását. A német megszállással és a Sztójay-kormány hatalomra kerülésével Magyarország külpolitikai helyzete is katasztrofálissá vált. A Sztójay-kormányt a nemzetek nagy többsége nem ismerte el önálló állam képviselőjeként. Tehát még azok az utak is lezárultak az ország előtt, amelyeket a Kállay-kormány a rendszer megmentése céljából kiépített a nyugati hatalmak és a semleges országok felé. A Sztójay-kormány, majd az azt követő Lakatos-kormány idején az ország gazdasági helyzete is tovább romlott. Horthyék háborús kalandjainak folytatása újabb hatalmas vér- és anyagi áldozatokat követelt a dolgozó néptől. Az élet minden területén uralkodóvá vált a spekuláció és a korrupció. Az amúgy is magas 3 Lásd : „Pravda”, 1944 május 2.Lásd : „Statisztikai Szemle”, XXXIII. évf. 2. sz. 1955 február. 183— 188. old. 5 OL. Min. tan. jkv. 1944 június 1. 4. old. 2