Párttörténeti Közlemények, 1958. november (4. évfolyam, 4. szám)
1958 / 4. szám - A negyedik nemzetközi párttörténész-értekezlet
kozas az MSZMP Parttorteneti Intezetenek is, amely az ellenforradalom idoszakaban elszenvedett idoveszteseg, az ellenforradalom elotti es utani botladozasai es hibai kovetkezteben nem tudott olyan mertekben fejlodni, mint mas, zavartalanabb korulmenyek kozott dolgozo intezetek. A IV. nemzetkozi parttorteneszkonferencia nagyjelentosegb esemeny volt minden reszt vevo parttorteneti intezmeny es az egesz parttortenettudomany szamara, s gazdag anyagabol a magyar parttorteneszeknek sokat lehet es kell tanulniok.* Tavaly a III. nemzetkozi parttortenesz-ertekezlet ugy hatarozott, hogy 1958-ban, Marx szuletese 140. es halala 75. evfordulojanak eveben a IV. nemzetkozi konferencia elso napirendi pontja Marx Karolyrol es Engels Frigyesrol, mint a nemzetkozi munkasmozgalom szervezoirol es vezetoirol szoljon. Ma az uj vilaghaborut elokeszito imperialista korok es a munkasmozgalom belso, jobboldali szocialdemokrata es revizionista ellensegei azon igyekeznek, hogy megbontsak a szocialista orszagok egyseget es a vilag munkasosztalyanak testveri szovetseget, s ezzel megakadalyozzák a szocialista tarsadalmi rendszer vilagmeretu gyozelmet. Ezert a IV. nemzetkozi konferencia elso napirendi pontja fokeppen a proletar internacionalizmus kerdesevel es azzal a harccal foglalkozott, amelyet Marx és Engels a nemzetkozi munkasmozgalom egysegenek megteremteseert, a proletar szolidaritas kifejleszteseert, a proletar internacionalizmus gyozelmeert vivott. Az elso napirendi ponthoz Ludwig Arnold, a Nemet Szocialista Egysegpart Kozponti Bizottsaga mellett mukodo Marxizmus — Leninizmus Intezet Marx—Engels osztalyanak vezetoje tartott referatumot, ,,Marx es Engels, a nemzetkozi munkasmozgalom szervezoi es vezetoi” címmel. Az eloado termeszetesen nem vallalkozhatott arra, hogy reszletesen elemezze a proletar internacionalizmus eszmejenek tortenelmi fejlodesevel kapcsolatos valamennyi elvi kerdest , csupan a Marx es Engels nevevel oly szorosan osszefonodo proletar internacionalizmus jelentoseget es fejlodesenek legfontosabb allomasait abrazolta. Az eloado kiemelte, hogy a proletar internacionalizmus elve, a proletariatusnak a tokes elnyomas elleni nemzetkozi harca a munkasosztaly osztalyhelyzetebol, a tokes kizsakmanyolas nemzetkozi jellegebol fakad. Ezert mar a Marx elotti utopista szocialistak tanitasaiban is megvannak a nemzetkoziseg eszmejenek csirai. De a kispolgari utopizmus doktriner eszmei nem tettek lehetove, hogy a munkasosztaly felismerje azokat az alapveto ellenteteket, amelyek a tarsadalmat kizsakmanyolok es kizsak-