Párttörténeti Közlemények, 1961. augusztus (7. évfolyam, 3. szám)

1961 / 3. szám - Aranyossi Magda: A franciaországi magyar munkásemigráció történetéhez (1922-1932)

1924 elejétől kezdve rendszeres heti szakmaközi értekezleteken, illetve előadásokon végzik a nevelés és felvilágosítás feladatát. A húsvétra összegyűlt összválasztmány szervezeti szabályzatot dolgoz ki. A vasmunkás-csoport számban és súlyban egyre növek­szik és a legnagyobb csoportja a párizsi szervezett munkásságnak. Az osztályöntudat egyre erősödik. Megünneplik a Magyar Tanács­­köztársaság létesítésének és a francia kommün bukásának emlékét. Majd felmerül egy önálló magyar lap kiadásának a szükségessége. A szakmaközi bizottság 10 frankos részjegyeket bocsát ki. Mind­azonáltal az anyagi és főleg nyomdatechnikai nehézségek a »Párisi Munkás« kiadását 1924 júliusáig tolták ki. . .” A „Párisi Munkás” megszületése újabb lökést adott a mozgalom­nak. Ez a kezdetben félhavonként, később hetenként megjelenő lap nagyszerűen betöltötte a központi agitátor és központi szer­vező szerepét. Nem állt mögötte semmiféle anyagi erővel bíró hatalom, és mégis fennmaradt, megállt a maga lábán húsz éven át, azokban az évtizedekben, amikor a párizsi magyar követ­ség, a polgári vagy szociáldemokrata alakulatok csak tisza­virág-életű lapokat tudtak létrehozni. Forradalmi munkások áldozatkészségéből jött létre és maradt fenn ez az újság. Cikkeit kommunisták, jórészt munkások írták, természetesen ingyen, sőt, hogy a kiadások költségeit csökkentsék, egyes technikai munkáit — pl. az expedíciót — is maguk végezték, a lapot maguk is ter­jesztették. A „Párisi Munkás” megjelentetésének és terjesztésének története külön kis hőstörténet a nagy munkásmozgalom hőstör­ténetén belül. A „Párisi Munkás” első számának vezércikke kifejtette a magyar forradalmi munkásság két fő feladatát : 1. Folytatni kell francia földön a küzdelmet „a francia munkás­sággal egy csatasorban, egyazon gazdasági és politikai követelé­sekért”. 2. Folytatni kell a küzdelmet „az egymással szövetséges magyar feudális és burzsoá reakció és annak szervezett csatlósai és lakásai ellen”.11 Tehát a „Párisi Munkás”, a franciaországi magyar forradalmi munkásmozgalom megalakulásától kezdve világosan látta annak kettős feladatát : együtt a francia munkássággal, de nem szem elől téveszteni a magyarországi feladatokat, felkészülni a hazatérésre és az otthoni osztályharcra. A „Párisi Munkás” megjelenése elsősorban az északi (Nord- Pas-de-Calais-i) bányamedencében teremtett egy kis forra­dalmat. A magyar bányászok között ugyanis először a CGT-nek alakult szervezete, Peyer Károly egyik bizalmi emberének, Cézár Sándor- 11 „Párisi Munkás”, 1924. július 15.

Next