Párttörténeti Közlemények, 1962. augusztus (8. évfolyam, 3. szám)
1962 / 3. szám - Hírek - Olvasóink véleménye - Rövid hírek
A két világháború között gyári tisztviselőként dolgozott és a Magyarországi Magánalkalmazottak Szakszervezetében is tevékenységet fejtett ki. A felszabadulás után tudományos statisztikusként működött. Munkája során figyelme mindinkább gazdaságtörténeti kérdések felé fordult. Rövid ideig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tevékenykedett, majd 1950 óta a Történettudományi Intézetben dolgozott. Sándor Vilmos széles körű gazdaságtörténeti munkássága nagy jelentőségű a munkásmozgalomtörténeti kutatás szempontjából is. Ehelyütt csak alapvető művére, a „Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1900” című, 1954- ben megjelent könyvére utalunk, amelyben mind a magyarországi ipari forradalom jellemvonásaira, mind a hazai proletariátus kialakulására és helyzetére vonatkozóan nagy fontosságú megállapításokat tesz. Munkái közül még megemlítjük a „Magyarország függőségének jellege a dualizmus korában” című, 1958-ban megjelent számottevő tanulmányát. Tudományos tevékenysége mellett Sándor Vilmos lelkes nevelői, konzultánsi munkásságot fejtett ki; tanácsára, útmutatására mindig bizton számíthattunk. Emberséges, elvhű, tudós és szerény egyéniségének emlékét kegyelettel megőrizzük.* Az elmúlt hetekben érkezett el hozzánk a híre, hogy dr. Mérő Gyula ügyvéd az Egyesült Államok Evanston nevű városában (Illinois állam) életének 80. évében 1961. május 17-én meghalt. Mérő Gyula az első világháború előtti években a Szabó Ervin körül tömörülő ellenzéki csoport egyik legjobb képviselője volt. Ebben az időszakban — főleg 1906-ban — széles körű publicisztikai tevékenységet fejtett ki és bírálta az MSZDP vezetőinek megalkuvó, az általános választójog követelését mértéktelenül túlbecsülő politikáját. Bár nézetei már ekkor sok vonatkozásban szindikalista jellegűek voltak, mégis kiállt a „forradalmi taktika” mellett. Sajnos, tevékenységének későbbi szakaszairól egyelőre alig vannak adataink. Sokat utazott Nyugat-Európában, valószínűleg még 1918 előtt költözött az Egyesült Államokba. Továbbra is kapcsolatban állt a szakszervezeti mozgalommal. Utolsó éveiben történelmi tanulmányokkal — a francia forradalom kérdéseivel — foglalkozott.* Bukarestből kaptuk a hírt, hogy dr. Varga B. László, az RKP Párttörténeti Intézetének osztályvezetője, a S. Gheorghiu Pártfőiskola tanára 1962. június 2-án, hosszas szenvedés után elhunyt. Varga B. László 1905-ben született Nagyváradon. A román földesúri-burzsoá uralom idején kapcsolatba került a szocialista mozgalommal; újságírói-publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Munkatársa volt a „Korunk” című folyóiratnak. A horthysta hatóságok