Párttörténeti Közlemények, 1962. november (8. évfolyam, 4. szám)

1962 / 4. szám - Dokumentumok - Erényi Tibor: Szántó Béla tanulmánya az első világháború előtti magyarországi ellenzéki szociáldemokrata irányzatokról

később, a kerületi pártszervezetek keletkezésével, a szociáldemok­rata kerületi pártszervezetekben. Szervezetileg sem volt kifor­málva. Párt- és szakszervezeti gyűléseken meg kongresszusokon és hasonló alkalmakkor lépett előtérbe. Mindegyik ellenzéki áram­lat — akár egymás mellett működött, akár időrendben egymásra következett — harcát főként a pártfegyelem, a párton belül a szó­lásszabadság és a pártvezetés módszereinek a kérdései körül foly­tatta. 1905-ben a szociáldemokrata párt kongresszusának a napirend­jén a szervezési kérdések állottak. Az ellenzék álláspontját Szabó Ervin, Szontágh Ernő álnév alatt egy brosúrában fejtette ki.­ Az ellenzék fölvetette többek között a pártfegyelem, a párt problémái tárgyalásának és a párton belül a szólásszabadságnak a kérdését. Ezek mögött a kérdések mögött azonban egy másik kérdés, a párt szervezeti felépítésének a kérdése húzódott meg. Ez a kérdés volt az alapkérdés. E körül a kérdés körül folytak a baloldali ellenzék harcai, annak keletkezésétől kezdve egészen az első vi­lágháborúig. Erről a kérdésről azonban akkori általános felfogás szerint nemigen lehetett nyilvánosan beszélni. Amint már erről fentebb szóltam, a magyarországi szociáldemokrata párt ugyanis olyan legális párt volt, amelynek saját legális alapszervezetei so­káig nem voltak. Egyesülési és gyülekezési jog hiányában a kor­mány, egészen a jelen század első évtizedének a közepéig, ezeket betiltotta. De azután is, amikor már kénytelen volt megtűrni őket, működésüket ellenőrizte és gyűléseiken is mindenkor joga volt a rendőrségnek részt venni. Amint erre már rámutattam, párt- és szakszervezetek ilyképpen szervezetileg teljesen azonosak voltak: egybenőttek, egybeolvad­tak. A pártnak saját tagjai alapjában véve nem is voltak. Minden szakszervezeti tag automatikusan tagja lett a szociáldemokrata pártnak. Minden szakszervezeti tag a szakszervezeti járulékkal együtt a szakszervezetben befizette a szociáldemokrata pártadót is. Csak a jelen század első évtizedének a közepétől kezdve léteztek lakóhely szerinti kerületi pártszervezetek. Lassan-lassan lehetett már erről a szervezeti kérdésről a nyilvánosság előtt is, a kongresz­­szuson is beszélni meg cikket írni. A szakszervezettel nem rendel­kező szociáldemokraták, kisiparosok, kiskereskedők, értelmiségiek stb. ezeken a kerületi pártszervezeteken keresztül lehettek a szo­ciáldemokrata párt tagjai. De súlyuk és befolyásuk a pártban nem volt. A szociáldemokrata párt döntő alapszervezetei a szakszervez 4 A brosúra teljes címe: „Hogyan módosítsuk a pártszervezeti szabály­zatot? Javaslat a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1905. évi pártgyű­lése napirendjének 3. pontjához.” írta Szontágh Ernő. Budapest, 1905. már­cius. Ára 6 fillér. (Sz. B. jegyzete.)

Next