Párttörténeti Közlemények, 1962. november (8. évfolyam, 4. szám)
1962 / 4. szám - Dokumentumok - Erényi Tibor: Szántó Béla tanulmánya az első világháború előtti magyarországi ellenzéki szociáldemokrata irányzatokról
később, a kerületi pártszervezetek keletkezésével, a szociáldemokrata kerületi pártszervezetekben. Szervezetileg sem volt kiformálva. Párt- és szakszervezeti gyűléseken meg kongresszusokon és hasonló alkalmakkor lépett előtérbe. Mindegyik ellenzéki áramlat — akár egymás mellett működött, akár időrendben egymásra következett — harcát főként a pártfegyelem, a párton belül a szólásszabadság és a pártvezetés módszereinek a kérdései körül folytatta. 1905-ben a szociáldemokrata párt kongresszusának a napirendjén a szervezési kérdések állottak. Az ellenzék álláspontját Szabó Ervin, Szontágh Ernő álnév alatt egy brosúrában fejtette ki. Az ellenzék fölvetette többek között a pártfegyelem, a párt problémái tárgyalásának és a párton belül a szólásszabadságnak a kérdését. Ezek mögött a kérdések mögött azonban egy másik kérdés, a párt szervezeti felépítésének a kérdése húzódott meg. Ez a kérdés volt az alapkérdés. E körül a kérdés körül folytak a baloldali ellenzék harcai, annak keletkezésétől kezdve egészen az első világháborúig. Erről a kérdésről azonban akkori általános felfogás szerint nemigen lehetett nyilvánosan beszélni. Amint már erről fentebb szóltam, a magyarországi szociáldemokrata párt ugyanis olyan legális párt volt, amelynek saját legális alapszervezetei sokáig nem voltak. Egyesülési és gyülekezési jog hiányában a kormány, egészen a jelen század első évtizedének a közepéig, ezeket betiltotta. De azután is, amikor már kénytelen volt megtűrni őket, működésüket ellenőrizte és gyűléseiken is mindenkor joga volt a rendőrségnek részt venni. Amint erre már rámutattam, párt- és szakszervezetek ilyképpen szervezetileg teljesen azonosak voltak: egybenőttek, egybeolvadtak. A pártnak saját tagjai alapjában véve nem is voltak. Minden szakszervezeti tag automatikusan tagja lett a szociáldemokrata pártnak. Minden szakszervezeti tag a szakszervezeti járulékkal együtt a szakszervezetben befizette a szociáldemokrata pártadót is. Csak a jelen század első évtizedének a közepétől kezdve léteztek lakóhely szerinti kerületi pártszervezetek. Lassan-lassan lehetett már erről a szervezeti kérdésről a nyilvánosság előtt is, a kongreszszuson is beszélni meg cikket írni. A szakszervezettel nem rendelkező szociáldemokraták, kisiparosok, kiskereskedők, értelmiségiek stb. ezeken a kerületi pártszervezeteken keresztül lehettek a szociáldemokrata párt tagjai. De súlyuk és befolyásuk a pártban nem volt. A szociáldemokrata párt döntő alapszervezetei a szakszervez 4 A brosúra teljes címe: „Hogyan módosítsuk a pártszervezeti szabályzatot? Javaslat a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1905. évi pártgyűlése napirendjének 3. pontjához.” írta Szontágh Ernő. Budapest, 1905. március. Ára 6 fillér. (Sz. B. jegyzete.)