Párttörténeti Közlemények, 1975. június (21. évfolyam, 2. szám)
1975 / 2. szám - Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1906. évi magyarországi munkásmozgalom néhány kérdése
futást” a nemzetközi viszonyok és a mezőgazdasági termelés alakulása mellett a politikai válság felszámolása is előmozdította. 1906-ról szólva, az ipari és kereskedelmi érdekkörök végre nem a panaszkodás alaphangján nyilatkoztak beszámolóikban. A korabeli jelentések a viszonyok javulását (talán túlzottan is) összefüggésbe hozták a politikai válság felszámolásával. „Az alkotmányos viszonyoknak az 1906-ik év második felében való helyreállítása és a törvényhozás tevékenységének újra felvétele . . . éltető befolyást gyakoroltak a gazdasági élet minden ágának újabb fellendülésére” — állapította meg a fővárosi tőkések beszámolója. A kamara jelentése különösen a vasipar felélénkülését hangsúlyozta: „a hazai vasipar is a nemzetközi konjunktúra befolyása alatt áll.” Különös viszonyainknál fogva a fellendülés itt még rohamosabb, az előző évekhez viszonyítva némileg javult az állami vasgyárak helyzete, ami „az év második felében öltött nagyobb mértéket, amidőn a gyárak részben a politikai békének helyreállítása, részben pedig a mezőgazdasági termelésnek jó eredményei és az építkezéseknek nagyobb mértékű megindítása folytán megfelelőbb megrendelésekhez jutottak” — szólt a kormány beszámolója.6 A gépgyárak ebben az évben alig tudtak megfelelni a rendeléseknek.7 Különösen nagy fellendülés kezdődött az építőiparban.8 Növelte a termelést a bányászat, „az 1906. évi termelésnek értéke több mint 11,5 millió koronával volt nagyobb, mint 1905-ben.” Az üvegiparban az üzlet menete „igen élénk alakot öltött és a kereslet több üvegcikkben különösen az 1906-ik év második felében oly jelentékeny volt, hogy a gyárak időnként nem voltak képesek a rendeléseknek megfelelni és ősz felé bizonyos ideig érzékeny áruhiány állott be, kiváltképpen tábla- és öblös üvegekben”.10 A mezőgazdasági termeléssel összefüggő szeszgyártás is előrehaladt, ha nem is oly mértékben, mint a többi iparág. 1906-ban valamivel több szeszgyár létesült, mint 1905-ben.11 Felpezsdült a hitelélet. A budapesti bankok betétállománya az év folyamán 12 millió koronával nőtt. Ismét „fokozottabb mértékben fordult a tőke az ipari és egyéb rokon részvényes vállalatok felé és egyik e Balla Antal: Budapest szerepe Magyarország történetében. Statisztikai Közlemények, 77. köt. 2. sz. Bp., é. n. 160. old. 4 Kereskedelmünk és iparunk az 1906. évben. I. rész. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara. Bp., 1907. 1. old. 3 Uo. 24. old. 4 A m. kir. kormány 1906. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és Statisztikai évkönyv. Bp., 1907. 37. old. 7 Berend Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első viágháború előtti időszakában. Bp., 1955. 46—47. old. 8 Kereskedelmünk és iparunk az 1906. évben. I. rész. 130—131. old. 9 A m. kir. kormány 1906. évi működéséről. . . 257. old. 10 Kereskedelmünk és iparunk az 1906. évben I. rész. 49. old. 11 A m. kir. kormány 1906. évi működéséről . . . 89. old.