Párttörténeti Közlemények, 1975. december (21. évfolyam, 4. szám)
1975 / 4. szám - Közlemények - Kelen Jolán: Hirossik János a magyar munkásmozgalomban
finánctőke. Magyarországon a munkásmozgalom működési lehetőségei bővülnek, a legális munkásmozgalom is nagyobb szabadságot kap. A pártmunka csak illegális sejtrendszer formájában történhet, az agitációs munka helye pedig a szakszervezet. Itt az a feladatunk, hogy a velünk szimpatizálókat öntudatos forradalmárokká neveljük. A Komintern III. kongresszusa foglalkozott a magyar párt kérdéseivel is. A határozat értelmében ,,a szakszervezetek a KMP politikai és szervezeti törekvéseinek alapja, legfontosabb talaját képezik. Nem szabad megtagadni a pártadó fizetését. A kommunista emigránsoknak tömeges hazatérése egyelőre lehetetlen. A szakszervezetekben létesített kommunista sejteket illegális helyi és üzemi szervezetekbe kell összefogni. A külföldi emigráció agitációs erőtartalékot képez. A napi kérdések mellett felszínen kell tartani a Tanácsköztársaság dicsőséges múltját, vívmányait.” Bár a határozat a Landler-frakció elveit fogadta el, a kijelölt Központi Bizottságban mégis négy kunista (Kun, Pogány, Rudnyánszky, Szilágyi Dezső) és csak három landlerista (Hirossik, Landler, Lukács) kapott helyet. 1922. január 25-én Hirossik cikket közöl a bécsi Vörös Újságban, amelyben hangsúlyozza, hogy a kommunistáknak mindenütt jelen kell lenniük, ahol munkástömegek találhatók, ha nem akarnak szektává zülleni. De a kommunistáknak nem szabad feladniuk szervezeti önállóságukat. A forradalmi irányba terelés a kommunistákra vár. Landler Jenő cikke a Proletárban egyenesen ezt a címet viseli: Be a szakszervezetekbe! Szerinte a legnagyobb bűn az előkészítés nélküli akció. A frakciózást azonban nem lehetett egy határozattal leszerelni. 1922 áprilisában feloszlatták a KMP emigrációs szervezeteit és az új háromtagú illegális KB vezetőivé Szilágyi Dezsőt, Seidler Ernőt és Hirossik Jánost nevezték ki. 1924 június—júliusában a KI V. kongresszusán újból tárgyalták a magyar frakciók ügyét. Létrehozták az egységet és kidolgozták a magyarországi illegális munka tervét. Ez idő alatt Moszkvában munkaértekezletre gyűltek össze a magyar párt számottevő emberei. A moszkvai, bécsi és berlini kommunistákon kívül Magyarországból részt vettek Weisshaus Aladár és Szekér Nándor is. Kérték a Kominternt, hogy a magyarországi mozgalmat ismerje el szekciójának, és nevezzenek ki organizációs bizottságot a pártkonferencia összehívásáig. A Komintern elfogadta a magyar kommunisták javaslatát. Az Organizációs Bizottság tagjai lettek: Kun Béla, Landler Jenő, Alpári Gyula, Hirossik János és Rákosi Mátyás. Munkatervet dolgoztak ki, amelyben a munka megjavítását, főleg a földmunkásokkal való fokozottabb foglalkozást tűzték ki feladatul. Az Organizációs Bizottság 1924 novemberében tartotta bécsi megbeszélését. A magyarországiak (Weisshaus és Őry) beszámoltak a kommunista befolyás megerősödéséről, majd határozatot hoztak, amelynek értelmében megbízták Alpárit és Landlert, dolgozzák ki az ellenzéki