Párttörténeti Közlemények, 1975. december (21. évfolyam, 4. szám)

1975 / 4. szám - Közlemények - Kelen Jolán: Hirossik János a magyar munkásmozgalomban

finánctőke. Magyarországon a munkásmozgalom működési lehetőségei bővülnek, a legális munkásmozgalom is nagyobb szabadságot kap. A pártmunka csak illegális sejtrendszer formájában történhet, az agi­­tációs munka helye pedig a szakszervezet. Itt az a feladatunk, hogy a velünk szimpatizálókat öntudatos forradalmárokká neveljük. A Komintern III. kongresszusa foglalkozott a magyar párt kérdé­seivel is. A határozat értelmében ,,a szakszervezetek a KMP politikai és szervezeti törekvéseinek alapja, legfontosabb talaját képezik. Nem szabad megtagadni a pártadó fizetését. A kommunista emigránsoknak tömeges hazatérése egyelőre lehetetlen. A szakszervezetekben létesített kommunista sejteket illegális helyi és üzemi szervezetekbe kell össze­fogni. A külföldi emigráció agitációs erőtartalékot képez. A napi kér­dések mellett felszínen kell tartani a Tanácsköztársaság dicsőséges múltját, vívmányait.” Bár a határozat a Landler-frakció elveit fogadta el, a kijelölt Köz­ponti Bizottságban mégis négy kunista (Kun, Pogány, Rudnyánszky, Szilágyi Dezső) és csak három landlerista (Hirossik, Landler, Lukács) kapott helyet. 1922. január 25-én Hirossik cikket közöl a bécsi Vörös Újságban, amelyben hangsúlyozza, hogy a kommunistáknak mindenütt jelen kell lenniük, ahol munkástömegek találhatók, ha nem akarnak szektává zülleni. De a kommunistáknak nem szabad feladniuk szervezeti ön­állóságukat. A forradalmi irányba terelés a kommunistákra vár. Land­ler Jenő cikke a Proletárban egyenesen ezt a címet viseli: Be a szakszer­vezetekbe! Szerinte a legnagyobb bűn az előkészítés nélküli akció. A frakciózást azonban nem lehetett egy határozattal leszerelni. 1922 áprilisában feloszlatták a KMP emigrációs szervezeteit és az új háromtagú illegális KB vezetőivé Szilágyi Dezsőt, Seidler Ernőt és Hirossik Jánost nevezték ki. 1924 június—júliusában a KI V. kongresszusán újból tárgyalták a magyar frakciók ügyét. Létrehozták az egységet és kidolgozták a ma­gyarországi illegális munka tervét. Ez idő alatt Moszkvában munkaértekezletre gyűltek össze a magyar párt számottevő emberei. A moszkvai, bécsi és berlini kommunistákon kívül Magyarországból részt vettek Weisshaus Aladár és Szekér Nán­dor is. Kérték a Kominternt, hogy a magyarországi mozgalmat ismerje el szekciójának, és nevezzenek ki organizációs bizottságot a pártkon­ferencia összehívásáig. A Komintern elfogadta a magyar kommunisták javaslatát. Az Organizációs Bizottság tagjai lettek: Kun Béla, Landler Jenő, Alpári Gyula, Hirossik János és Rákosi Mátyás. Munkatervet dolgoztak ki, amelyben a munka megjavítását, főleg a földmunkások­kal való fokozottabb foglalkozást tűzték ki feladatul. Az Organizációs Bizottság 1924 novemberében tartotta bécsi meg­beszélését. A magyarországiak (Weisshaus és Őry) beszámoltak a kom­munista befolyás megerősödéséről, majd határozatot hoztak, amelynek értelmében megbízták Alpárit és Landlert, dolgozzák ki az ellenzéki

Next