Párttörténeti Közlemények, 1988. június (34. évfolyam, 2. szám)

1988 / 2. szám - Közlemények - Varga Sándor: A Szikra könyvkiadó 1948-ban

És erről a gondjáról olvashatunk abban a nyilatkozatában is, ame­lyet a Szabad Népnek adott, s amelyben a kérdésre, milyen marxista-le­ninista könyvek jelennek meg a jövőben, arról is beszél, hogy a tervezett alapvető fontosságú könyvek kiadását nagyon megnehezíti, hogy Ma­gyarországon nem működik marxista-leninista tudományos intézet. „Az ilyen intézetekben együttműködő számos fiatal tudós gondos kollektív munkáját nehéz egy kiadó házi szerkesztőségének munkájával helyettesí­teni. Megkönnyíti itt majd a helyzetünket, különösen helyi vonatkozá­sokban a magyar munkásmozgalom történetére és mozgalmi kultúrájára vonatkozó archívum és könyvtár, amely a József Attila utcában rövide­sen megnyílik, és amelybe a Szociáldemokrata Párt értékes archívum­anyaga is beolvad.”27 1948. július 24-én került sor a kiadó új székházának és központi könyvkereskedésének megnyitására. Akár jelképesnek is tekinthető: az ütött-kopott és már nagyon szűkké vált „mellékutcai” székházból az or­szág vezető pártjának könyvkiadója a belvárosba, annak is a központjá­ba, az V. ker., Vörösmarty tér 4. szám alatti, egykori Goldberger-palotá­­ba költözött. Az ünnepi megnyitón jelen volt többek között Szakasits Árpád, az MDP elnöke, Apró Antal, Szőnyi Tibor, Justus Pál, a Központi Vezető­ség tagjai, Bóka László kultuszminisztériumi államtitkár, Déry Tibor, Kovár Lőrinc, Németh Andor írók. Az ünnepi szónok Szakasits Árpád volt, aki az elméleti képzés fontosságát hangoztatva azokról a hatalmas feladatokról szólt, amelyeket a Szikra könyvkiadónak ezzel kapcsolat­ban meg kell oldania. Mikrofon elé állt az ünnepségen Rudas László is, aki arra figyelmeztetett, hogy a marxizmus-leninizmus iránt immár egy­re jelentősebb párton kívüli rétegek is érdeklődnek, tehát a könyvterjesz­tés megszervezésében rájuk is gondolni kell.28 E napokban a kiadó életében fontos személyi változás is történt: Se­ress Géza, a lektorátus vezetője - saját kérésére -, felcserélte e munkakö­rét az MTI moszkvai tudósítói beosztásával. Utódául az akkor huszon­hét éves Aczél Tamást nevezték ki, aki az irodalmi közéletben meglehe­tősen gyakran hallatta szavát, sőt éppen a Szikránál folytak első regényé­nek szerkesztőségi munkálatai. „A szabadság árnyékában” című kéziratával Aczél Tamás a Szikra 1947-es regénypályázatára jelentkezett. A sok beérkezett, használhatat­lan pályamű közül az 1000 forintos pályadíjat ugyan Morvay Gyula kap­ta „Fekete föld” című regényéért, ám a bíráló bizottság (tagjai: Bölöni György, Kardos László, Kolozsvári Grandpierre Emil, Lukács György és Seress Géza) Aczél Tamás vaskos kéziratát is használhatónak tartotta. 27 Szabad Nép, 1948. július 24.­­ Mint ismeretes, a Magyar Munkásmozgalmi Intéze­tet 1948. november 20-án az I. ker. Fő utca 1. sz. alatt adták át rendeltetésének. 28 Szikra Üzemi Híradó, 1948. augusztus 1.; Vö.: Szabad Nép, 1948. július 25.

Next