Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

Az iskolák sikere. Ha a gazda előre tudná, hogy vetéseit bizonyos évben az elemi csapások megsemmisítik, bizonyára nem csak el nem vetné azon évben a szemmagot, de erejét is megkímélné a fáradságos és költséges földműveléstől; ha a kereskedő biztos volna, hogy áruczikkekkel megrakott hajója a hullámok martalékává fog válni, nem csak az áruczikkeket tartaná vissza raktárában, de üres hajóját sem bocsájtaná ki azon évszakban a tengerre; ugyanígy a szü­lő, ha előre tudná, hogy figyermeke a középtanodát vagy felső iskolákat nem végezheti el sikerrel, nem választaná a napjainkban már oly költségessé vált ilynemű iskoláztatást. A gazda azért nem munkálná és vetné el a csapásos évben földjét, mert a vetőmagot meg­őrizvén, azonkívül erejét bármely más hasznos czélra irányozván, a termés hiá­nyából származott kárt némileg haszonra fordíthatná; a kereskedő azért nem bocsájtaná áruczikkekkel terhelt hajóját a tengerre, mert, ha a nyereség kima­radna is, de megmaradna legalább portékája és hajója; szintúgy a szü­lő a biztos sikertelenség esetében gyermekét azért nem léptetné magasabb iskolákba, mert míg a költségek egy részét megtakarítaná, azalatt gyermekét oly pályára helyez­hetné, mely sikerrel kecsegtetne. Lélektani igazság az, hogy, habár nem kevés gyönge elméjű gyermek szü­letik, a megszületett gyermekek legnagyobb része még­is jó­ középszerű észte­hetséggel van megáldva, mely tehetség, ha a szülők által már zsenge korban czélszerűen fejlesztetik és iskolázást nyer, kellő szorgalom mellett annyira képez­hető, hogy becsületes megélhetést nyújtó élettőkévé növi ki magát. Bizonyos lélek­búvár, ki egész életét az ember megfigyelésére fordította, azt észlelte, hogy az emberek legnagyobb része születésnél fogva jó-középszerű észtehetséggel bír; tapasztalta, hogy az iskoláknál azon osztályban, melyben a jó-középszerű tehetségű ifjak szorgalmasak voltak, átlag legjobb eredmény mutatkozott; tapasztalta, hogy a kellően kiképzett jó-középszerű tehetség épen azért, mert megtanult dolgozni, a legjobb tisztviselőket, leghasznosabb polgárokat szolgáltatta az államnak, a leg­jobb papokat az egyháznak. Az illető lélekbúvár ez által nem akarta becsmérelni a kiválóbb észtehetségeket; ellenkezőleg kiemelte, hogy az embertársakra nézve azon ember valódi vezérfény, kiben a kiváló észtehetséggel kellő szorgalom és jellem párosult; de, mert a kiváló észtehetség aránylag ritka; mert a nagy eszű ifjak és emberek könnyen és gyorsan dolgozván, kitartó munkára nem kénysze­rülnek, tehát azt nem mind szokják meg; végre mert, gyorsan végezvén mun­káikat, sok fölösleges idővel rendelkeznek, tehát könnyen megízlelik a henyélést

Next