A Pécsi Állami Gróf Széchenyi István Főreáliskola 1924-25. Tanévi Értesítője

Pécsi állami gróf Széchenyi István főreáliskola

Pécsi állami gróf Széchenyi István főreáliskola. Ezt a büszke nevet viseli immár intézetünk a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1925. január hó 26.-án kelt 5427—V. sz. engedélye alapján. Történelmünk e dicső alakjával jegyezte el magát isko­lánk. Nem üres hivalkodásból tette. Gróf Széchenyi István neve nekünk nem puszta jelszó, hanem eleven kulturprogramm, a nevelő értékek tár­háza, a hazaszeretet evangéliuma. Most van 100 esztendeje annak, hogy a reformkor országgyűlése megkezdte korszakos működését. Célkitűzése abban csúcsosodott ki, hogy Magyarországot — nemzeti jellegének kidomborítása mellett — bekapcsolja a nagy nyugati államok művelődésének vérkeringésébe. Ennek a kornak reprezentatív államférfia volt a „legnagyobb magyar.“ A keleti fataliz­musba, tespedésbe sülyedt országból modern értelemben vett államot teremtett. Kiadta nagyszerű írásait, a Hitelt, Világot, Stádiumot, ahogy a költő nevezi, „a három égbe nyúló piramidot“ — s ezzel megindult az átalakulás munkája. E művekből bontakozik ki teljes nagyságában Széchenyi egyénisége. Majd a realitások talaján álló államférfiú szól belőlük, majd a hazája sorsán aggódó hazafi. Majd a logika, majd a gyilkos gúny fegyverével él. Néha esdekel, könyörög, másszor meg a költő, a próféta lángszavait harsogtatja. A dicső múlt bálványozásába merült nemzetnek fanatikus merészséggel egy szebb jövő képét tárta fel. Amit a reformkor egyetlenegy költője sem mert megcselekedni, hogy reményt, bizalmat csöpögtessen a csüggedők szivébe, azt egy államférfiú vitte véghez. A nemzet hinni kezdett, öntu­datra kapott s e hitet és öntudatot — csodálatosképen — nem költők ódáiból, eposzaiból merítette, hanem egy államférfiú közgazdasági mun­káiból. Széchenyi ezekben a munkás, a tevékeny hazafiasság eszméjét hirdette s valósította meg. S ezzel megindult a nagy újjászületés. A magyar tudomány hajlékhoz jut a Magyar Tudományos Akadémiában. Nemzeti Casino létesül a társasélet megteremtésére s a közügyek megvitatására. Kifejti Széchenyi a lótenyésztés nemzetgazdasági fontosságát, kijelöli mező­­gazdaságunk s kereskedelmünk útjait. Pestet és Budát fényes metropolissá egyesíti s a monumentális Lánchiddal köti össze. Tanulmányozza a Duna folyását, szabályozásának nehézségeit s ennek alapján javaslatot terjeszt elő a Duna végig hajózhatóvá tételére. A Duna szabályozását követi a Tiszáé. Foglalkoztatja a gőzhajózás, felkarolja a Dunagőzhajózási Társaság ügyét és izgatásának eredményeképen létesül a dunai s balatoni gőz­hajózás. Kiemeli a magyar játékszín fontosságát a magyar nyelv ápolása érdekében. Megalapítja a Magyar Országos Gazdasági Egyesületet, moz­galmat indít a selyemtenyésztés érdekében. Mindenre kiterjed a nagy államférfi figyelme, felébreszti a nemzet szunnyadó erőit s nyomában a magyar haza életfája dús fejlődésnek indult. Ám a nemzet a fejlődés sodrában eltávolodott nagy vezérétől és be­következett a katasztrófa. S a nemzet tragikus bukásában elesett a nagy nemzeti tragédia hőse is. Tragikuma az a balhite volt, hogy a nagy bukásért ő a felelős, ő, aki a haladás útjára vezette nemzetét. A história másként ítélt felőle. Gróf Széchenyi István a történelem ítélőszéke előtt a legmagyarabb magyar, az áldozatos hazaszeretet dicső !.

Next