Városi kereskedelmi középiskola, Pécs, 1943
vezette azt sikeresen a legnehezebb viszonyok között, nem egyszer saját nyugalma és biztonsága kockáztatásával. E mellett társadalmi téren is tevékenykedett. Előadásokat tartott különféle egyesületekben, hazafias ünnepségeken mint szónok szerepelt, a pécsi ref. egyházközség presbitereként működött, s igazgatósági tagja volt a Magyar Nemzeti Szövetség pécsi csoportjának, valamint a Pécsi Egyetem Baráti Szövetségének. A Pécsi Tankerületi Közoktatási tanácsnak is tagja volt, s e mellett a Magyar Paedagógiai Társaságnak választott, a Magyar Filozófiai Társaságnak pedig rendes tagjaként működött. Az Országos Keresk. Iskolai Tanáregyesület is választmányi tagjai sorába iktatta. E sokirányú működése mellett irodalmi téren is nagyfokú munkásságot fejtett ki. Magyar megújhodás címen verskötete jelent meg 1921-ben. Főleg azonban a pedagógiai irodalmat művelte. Ilyen irányú cikkeit és tanulmányait a Magyar Iparoktatás, a Kereskedelmi Szakoktatás és a Magyar Paedagógia közölte. Önállóan jelentek meg a következő művei: A nevelő hatás elmélete. A nemzeti közszellem pedagógiája (a Magyar Tudományos Akadémiától jutalmazott pályamű), A magyar integritás művelődéspolitikája, A szaknevelés elméletének alakulása, Magaviselet és személyiség az iskolában. (Műveinek részletes felsorolása iskolánk 1935/36. évi értesítőjében található.) Tudományos érdemeinek elismeréséül igazgatói címet, majd tanulmányi felügyelői megbízást kapott. A pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kara 1935. december 28-án tartott IV. rendkívüli ülésén hozott határozatával dr. Barankay Lajos c. felső keresk. isk. igazgatótár A magyar köznevelés története és problémái” c. tárgykörből egyetemi magántanárrá képesítette. Dr. Barankay Lajos tanári testületünknek súlyos egyénisége volt. Kimagasló tudományos munkásságot fejtett ki Hozzánk azonban mint ember állt legközelebb. Közöttünk élt, megosztotta velünk a bajokat, s osztályosa volt apró örömeinknek is. Mint érző, küszködő ember élte a mi életünket. Elismeréssel adóztunk erkölcsi bátorsága előtt, mert felfelé és lefelé egyforma eréllyel védte az igazságot. A férfias erények megtestesítője volt, mindnyájunknak példaképül szolgált. S most, amikor itt is elbúcsúzunk tőle, lehetetlen vissza nem gondolnunk mindarra, ami hosszú együttműködésünk idején olyannyira összefűzött bennünket. Az együtt végzett munka lelki kapcsolatot fejlesztett ki közöttünk. A letűnt idő sok közös élménye, törekvése, küzdelme, olykor kedves derűje, pillanatnyi öröme, mind-mind egy-egy láthatatlan szál, amely széttéphetetlen szövedékké erősödött közöttünk. Adja Isten, hogy a körünkből véglegesen távozott kortársunk a művelődés magasabb őrhelyén még sokáig szolgálhassa a magyar oktatásügy eszményeit ! Bárdos Lajos. Az 1943—44. tanévben az iskolai munkára súlyosodó nehézségek állandóan fokozódtak. A nehéz idők mind tanártól, mind tanítványtól a lelki erő teljes megfeszítésével járó kötelességteljesítést követeltek. Hónapokon keresztül légi riasztásra készen dolgoztunk, a légi háború fokozásával pedig 1944. április 1-én a V. K. M. Or rendeletére a tanévet befejeztük. Az iskolai munkát ebben az évben is csonka tanári karral végeztük. Wolff László kartársunk az egész idő alatt katonai szolgálatot teljesített; óráit részben Lukács Andor, a Pius-gimnázium tanára, látta el óraadói minőségben. Mivel a nyugalomba vonuló dr. Barankay Lajos tanár állására megválasztott dr. Búzás László nem foglalta el állását, az iskolafenntartó város a német órák egy részének ellátására Zoltánné Farkas Lenke kereskedelmi leányközépiskolai és Szirom Károly tanítóképző-intézeti tanárt alkalmazta óraadóként. A testnevelést Várkői Ferenc megválasztott testnevelési tanár hivatalba lépésig Uj Gyula ny. gimnáziumi tanár tanította. Várkői Ferenc 1944. április 1-én foglalta el állását. Óraadói minőségben tanított még az iskolában dr. Grund Béla hittudományi főiskolai tanár.