Püspöki joglyceum, Pécs, 1906

— alakszerűséget szükségesnek tartani3) , tengerjogi gyakor­latunk mégis e tekintetből a tengeri szállítási ügyletet azon kivételes minőségű ügyletekhez sorozza, melyeknek érvényes megkötéséhez írásbeliség kívántatik meg.4) A keresk. tengerészetben a teng. szállítási ügyletet két­féle alakban szokás megkötni, u. m. 1) úgy, miként a köz­­fuvarozási ügyletet, vagyis hogy a hajótulajdonos vagy meg­bízottja elvállalja a neki átadott meghatározott tárgyaknak bizonyos helyre leendő elszállítását, vagy pedig 2) úgy, hogy a hajótulajdonos más valakinek bérbe adja a bizonyos irány­ban és meghatározott rendeltetési távolságra útnak indítandó hajóját vagy annak bizonyos hányadrészét azzal, hogy a bérlő a bérbe vett hajót illetőleg a bérbevett hajórészt ten­geri szállítás céljából előre meg nem határozott rakomány­nyal megterhelhesse illetőleg megterheltethesse. Az előbbi darabárú szállítási ügyletnek (Stückgütervertrag, affrètement a cueillette), az utóbbi pedig hajóbérlési ügyletnek (Chartvertrag, francia nyelven az atlanti tenger vidékén affrétment, a föld­közi tenger vidékén pedig nollissement, olaszul locazione di bastimento) neveztetik. A keresk. tengerészetben mégis a tengeri szállítási ügy­letnek ezen utóbbi alakja a rendszerinti, mig a darabáru szállítási ügylet inkább csak rendkívüli esetekben (postai vagy 3) Ktv. 311. §. HGB 317. — A keresk. törvények a köz­­fuvarozási ügylethez nem követelik meg az írásbeliséget, hanem csak azt mondják, hogy „a fuvarozó a fuvarlevél kiállítását követelheti de a fuvarlevélnek nem kell sajátkezű alá­írással ellátva lenni. Ktv. 394. 395. §. HGB. 391. és 392. 4) A teng. szállítási ügylet érvényes megkötésére vonatkozólag tény. jogi gyakorlatunk a francia CdC-nek erre vonatkozó szabályához képest (Art 273) kívánja meg az Írásbeliséget, habár a francia elmélet és gyakorlat is azon nézetben van, hogy az Írásbeliség tulajdonképpen nem kellékképpen követeltetik meg a teng.­szál­lítási ügylet megkötéséhez, hanem csak azért, hogy az okmány az ügylet megkö­tésének bizonyítékául szolgálhasson. Bédarride Commerce maritime (Paris 1876-1877.) 11. K. 624—646. Desjardins Traité de droit commerce maritime (Paris 1878,1880 és 1882.) II. 423. és köv. 11. A HGB. a teng. szállítási ügyletre vonatkozólag is úgy, minként a köz­­fuvarozási ügyletre, nem követeli meg az írásbeliséget, hanem csak azt mondja, hogy a felek kívánhatják a szerződés írásba foglalását. HGB. 391. és 558. De a porosz LR. 1620. és 1622. §§. még határozottan megkövetelte ezen ügylethez az Írásbeliséget. — Angol­országban rendszerint szintén írásba foglaltatik a tengeri szállítás iránt kötött szerződés, de azért az ügylet érvényessége ott sincs az Írás­beliséghez kötve. Lewis (Endemann) Das Seerecht Leipzig 1884. 28­­. 17. jegyz. — 4

Next