Pécsi Est, 1922. július-december (17. évfolyam, 146-297. szám)
1922-09-26 / 218. szám
2. PÉCSI EST fizetőket gyászoljuk... Kisdobsza, szept. 25. Elkésett őszi napsugára aranyozta be a kisdobszai letartózott határt. A falu ünnepi díszben állt, a négyszázfőnyi lakosság lélekemelő ünnepet ült. A vasúti állomáson Perczel Győző szigetvári főszolgabíró üdvözölte Maxon de Rövid tábornokot. — Az Isten hozta méltóságos tábornok urat.. . Aztán megindultunk az ünnepély színhelyére. Zöldkoszorus diadalkapunál Milkuscsák József körjegyző fogadta a vendégeket. Nem mondott frázisokat. Magyar szívből beszélt. Alig egy éve még idegen fegyverek jártak-e vidéken. Örömmel üdvözöljük a magyar hadsereget, annak itt megjelent képviselőit.. . Valahogyan egészen más szint adott ez az ünnep. Itt láttam gazdag, magyar földbirtokosokat, akik őszinte szeretettel vették körül az egyszeri falusi földmivelőt. Valahogy így képzeltem el magamnak mindig az együttműködést. Ott volt többek közt Nádassy Elek, a népszerű Grubanovich Ákos, Barla-Szabó nemzetgyűlési képviselő, akik elvegyültek, tárgyaltak, beszélgettek a földmivelőkkel. Szinte érezhető volt az összeforrás. Ünnepi beszédet Fass Vince theol. akadém. tanár mondott. — Ezért az országért élni kell tudni. Élni! Kimondom azt is, hogy ez a nemzedék nem hozza vissza nekünk azt a régi Magyarországot, melyet mindnyájan hőn szeretünk, mert a lelke nem tiszta, gondolata mélyen a földön jár, szive nem tisztult meg a Bárány vérétől. . . Lelkében ott él a gőg . . . Ennek az országnak a felépítéséhez tiszta lélek, szeretet és Istenben való hit kell. Hit, mely erőt ad az igazi élethez. Tudom e pillanatban agyatok fölött ott nyilatkozik a megbánás, a magábaszállás, de csak egy pillanatra. Pedig annak állandónak kellene lenni. Az élőket gyászoljuk, a bűnös élőket, akik eltávolodtak az istentől. .. Az ünneplők megrendülve hallgatták a magasszárnyalású, a falu határain túl szárnyaló beszédet. Majd Domján József ref, s. lelkész beszéde alatt Kisdobsza község 11 hősi halottjának emlékoszlopáról lehullott a lepel. Maxon de Rövid tábornok, kit állandóan éljeneztek a következőket mondotta: — Örömmel jöttem e faluba, mert itt lelkesedést és kegyeletet látok. Hazánk legfelsőbb hadurának, Kormányzó ur őfőméltóságának üdvözletét tolmácsolom. (Éljen!) Szeretettel köszöntjük ezt a falut, mely ezt a gyönyörű emlékművet állította fel az elesett hősök emlékére. Utánna diszebéd volt, melyen Perczel Győző dr. a hadseregre és kormányzóra, Maxon de Rövid tábornok a községre ürítette poharát Barta Szabó József képviselő a következőket mondotta: “ A nemzeti összeomlásért önmagunkat okoljuk. Bennünk volt a hiba, nem értettük meg egymást. Széthúzás, felekezeti viszály volt nálunk. A földmives és középosztályt egymás ellen uszították azért, hogy ki tudják használni a zavarost és a nemzet nyakába üljenek és diadalmaskodjanak a magyar nép fölött. . .. Hibás volt a rendszer is, mely elhitette velünk, hogy a magyarok nem szeretik egymást. Pécs, szept. 25. Tegnap délelőtt a Nemzeti Kaszinó nagytermében tartotta Csonkamagyarország bírói- és ügyészegyesülete rendes évi közgyűlését. A közgyűlésre mintegy50—60 bíró érkezett az ország minden részéből. Ott láttuk a fővároson kívül Nyíregyháza, Szekszárd, Kaposvár, Nagykanizsa, Kalocsa, Gyula, Székesfehérvár bírói karának képviselőit, köztük Magyarország igazán nevezetes férfiait, mint Wolff Károlyt, az udvarnagyi bíróság elnökét, nemzetgyűlési képviselőt, Biber Gyula dr., a központi árvizsgáló bizottság elnöke Vaily Sándor dr. a munkásbiztoító felsőbíróság elnökét, Tóth Miklós dr., Oszwald István dr. kúriai bírákat stb. Ott volt Pécs város egész bírói kara, Visy László dr. ny. főispán, Gosztonyi Gyula ny. kúriai biró, V. Nagy János stb. A közgyűlést Wolff Károly elnök 11 órakor nyitotta meg. Beszédében rámutatott arra, hogy miért szükségesek ezek a vándorgyűlések. Ezzel akarják belevinni a társadalomba az egyesület tudatát. Hangsúlyozta a szervezkedés szükségességét. Ezzel ők nem az osztályok közti ellentéteket akarják fokozni, de azt az evanáló erőt, melyet a birói kar képvisel a nemzet szolgálatába akarják állítani. Ha valaha úgy ma — mondotta — igaz a régi tétel: justizia est regnorum fundamentum. De ha igaz úgy a bírák függetlenségét minden körülmények között biztositatni kell. Ezt pedig csak a status^törvény fentartásával lehetséges. Ezért a birói kar ehhez szigorúan ragaszkodik. Az elnökség mindig szivén viseli a kari érdekeket, de elvárja, hogy bízzanak benne. — A kari érdekeken kívül más céljaink is vannak — folytatta tovább beszédét. — Szemeink előtt játszódnak egyes események, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. A szociális axiómák megdőlésének idejét éljük. A tekintélyek roskadoznak. Újjá kell építenünk egy országot. Ebben a nagy munkában a bírói és ügyészi karnak részt kell venni. Nem elzárkózni, hanem a vajúdó társadalom pezsgő életében irányt szabni és segítségére lenni a benne lüktető felismerésében. A kibontakozás útját meg kell találnunk, de meg kell találnunk önmagunkat is A birói és ügyészi kasnak a kódexeken, a birói talárok túl a nagy társadalmi perspektívákat is meg kell látni . Csak rá akarok mutatni arra, hogy Pécs határváros. Azt nem engedhetjük meg, hogy az ország csonka maradjon. Ki kel használnunk azt a nagy erkölcsi értéket, amelyet a nemzeti gondolat képvisel. Senki se mondhatja úgy mint mi, az igazság szolgái, hogy az ezer éves jog, a magyar nemzet ezer éves birtokállománya, a nemzetközi elismertség ténye minden erőszak és rombolás dacára is, egyszer győzedelmeskedni fog. (Hosszas éljenzés, taps.) — S mi magyar bírák odakiáltjuk az egész világnak: Tiszteljétek az évezredek által megszentelt jogokat, mert az örök erkölcsi értékek diadalmaskodnak, akárhogy is fojtjátok el őket. A magyar birói és ügyészi kar az isteni és emberi törvény örök igazságainak minden magyar ember lelkére átszüremlő hitével bele akar kapcsolódni a jövő munkájába és élő reménnyel vallja Nagy- Magyarország föltámadásának gondolatát. A nagy hatású megnyitó beszéd után a nagygyűlés Wolff Károly indítványára üdvözölte táviratilag a kormányzót és az igazságügyminisztert. Majd Tóth Miklós dr. kúriai bíró, az egyesület titkára ismertette az egyesület utolsó évének történetét, a pénztáros a zárszámadásokat és a jövő évi költségvetést. Utánna megválasztották a tisztikar kiegészítésére Kéry törvényszéki bírót, a számvizsgáló bizottság tagjainak: Szekeres Jánost, Bende Bélát és Majorossy dr.-t. A tagsági díjat évi 30 koronáról 60-ra emelték fel és elhatározták, hogy a nagygyűlést jövő évben Szegeden tartják meg. Ezzel a közgyűlés véget ért. — A nem vasutas közalkalmazottak tűzifája. A szombaton közölt névsoron kívül az alábbiak is intézkedjenek a legrövidebb idő alatt fajok elszállítása végett az utalványokat Irányi Dániel tér 6. sz. alatt, a tűzifát az állomáson vehetik át: Dr. Szendrő Ottomár törv.-szék 5 q, Tolnay Jeromos Mecsek-pavilion 10 q, Hrabáts József Ferenciek-u. 37. 10 q, Cink Antónia Kossuth Lajosu. 33. 5 q, özv. Glath Ferencné Kaposvári-u. 15 q, Krump Vilmos Mária-u. 21. 10 q, Kletzl Gyuláné Szepessy u. 8. 10 q, Schmoczer Margit Radonay-u. 10 q, Baranyai Ferenc Klimó-u. 32. 10 q Steierer Nándor Anna-u. 13. 5 q, Győri Béla Kis Flórián-u. 4. 5 q, Pavelka Albin József- u. 3. 5 q, Varga János Deákutca 5 q, Vásárhelyi Jolán Táborutca 1. 5 q, Weiber Irma Légszeszgyár-u. 3. 5 q Wolf Mihály Kiráyutca 31. 5 q, Ábrahám Győző Antónia-u. 8. 10 q, Gungl Jenőné József-u. 22. 5 q, Gyúró Béla Makár-u. 65. 10 q, Horváth Ferenc Felsővámház-u 86. 5 q, Nagy Károly Csoronika-dülő 5. 10 q, Nemes Géza Zöldfa-u. 14. 10 q, Rácz Gyula Vilmos-u. 28. 10 q, Sáfárig Lászlóné Vilmos u. 25. 10 q, özv. Tóth Jánosné F.-Malom-u 14. 10 q, Angyal Sándor Hadapródisk. 10 q, Angyalné P. Jolán Hadapródisk. 5 q, Jakab István Incédy Dénes-u 11. 10 q, özv. Zettl Károlyné Klimó-u. 14. 5 q, Kisfaludy Dezső "Damjanich-u. 20. 10 q, Németh Vilmosné Szigetiország-u. 41/x. 10 q, Bődei Miklós Kossuth L.-u. 31. 10 q, Csokonay Sándor Mecsek-u. 9. 5 q, özv. Egyed Jánosné A. Balokány-u. 18. 10 q, Fleger Ferenc 10 q, özv. Glatz Ferencné Kaposvári-u. 1 5 q, Gyólay István 10 q, özv. Hell Miklósné 10 q, Herendy Kálmán Rácváros 10 q, Horváth Jenő Kölcsey-u. 12. 10 q, özv. Horváth Károlyné Munkácsy M. u. 14. 10 q, Kertész Ignácné F. Malom-u. 21. 10 q, Körmendy Józsefné József u. 8. 10 q, özv. Makay Mártonná Halászutca 2. 10 q, Lengyel Jenő Frühweis-tető 4. 10 q, Petz Károly Skókó-dülő 4. 10 q, Polgár György Papnövelde-u. 21. 10 q, Roananits Timót Atilla-u. 10. 10 q, Schmidt József Csokonay-u. 33. 10 q, özv. dr. Sebestyén Dávidné 10 q, Seyfried Károly M. Flórián-u. 30. 10 q, Szegedi Imre Zsinkó István-u. 20. 5 q, özv. Varga Józsefné Majláth u. 3. 10 q, özv. Zsolnay Györgyné János-u. 13. 10 q, Ágoston Géza Hadapródisk. 10 q, Bóka István Rákóczy u. 85. 5 q, Bokrétás Károly Zöldfa-u. 8. 5 q, Debreczy Zoltán Ferenciek u. 37. 10 q, Füspök Lenke Kossuth L.-u 27. 5 q, Georgieiics Kamp. Mihály Petrezselyem-u. 22 10 q, Hildebradt Lajos Rácváros 10 q, Koller Lajos Tettye dűlő 7. 10 q, Pál Lajos Rácváros 5 q, Szabó András 10 q, Szász Erzsébet Boltiv-köz 1. 5 q, Dr. Székely Jenő 5 q, Werner Ferenc Vörösmarthy-u. 1. 10 q, Berranger Frigyes Mária-u. 43. 10 q, özv. Bence Istvánná 10 q, Biró Lajos K. b.-asszony u. 23. 5 q, Dr. Csiky Béla József u. 13. 5 q, Decklera Vilmos Széchenyi-tér 9. 10 q, Wolff Károly a bíróság társadalmi feladatairól — A bírák és ügyészek egyesületének vándorgyűlése — A pécsi bőriparosok az élőállat kivitele ellen Pécs, szept. 25. Az a körülmény, hogy a hús ára napról-napra emelkedik, a fővárosi húsiparosokat arra indította, hogy tiltakozzanak az élőállatok kivitele ellen. Az elmúlt héten csatlakoztak e mozgalomhoz a bőriparosok. A magyarországi bőrgyárak vezetői u. i. értekezletet tartottak és elhatározták, hogy memorandumban kérik az élőállatkivitel megszüntetését. Megkérdeztük erre vonatkozólag az egyik tekintélyes pécsi bőriparost, aki a következőket mondotta: — Az élőállatkivitelnek köszönhetjük a bőriparban, nevezetesen a lábbeli iparban jelentkező rohamos áremelkedéseket. Ha nem vinnének ki az országból annyi élőállatot, akkor olcsóbb és több bőr állna a hazai bőripar rendelkezésére és így a közönség is olcsóbban jutna lábbeli szükségleteinek kielégítéséhez. — Azt nem tudom, hogy a bőr áremelkedésében mennyi szerepe van a hazai bőrgyáraknak és mennyi a kivitel által teremtett helyzetnek, de az kétségtelen, hogy jobb volna, ha a kivitt állatok bőre itthon maradna, mert ennek a kivitt bőrnek nagy része feldolgozott állapotban, tehát drágábban úgyis visszakerül hozzánk. — Ennek a feldolgozott bérnek behozatalával meg kell fizetnünk a külföldi gyáros hasznát és a külföldi munkabéreket, ami különben itthon maradt volna a magyar munkásnak, illetve adó formájában a magyar államnak. — Húskivitel miattunk megmaradhatna, de ha azt leölt állatok húsából fagyasztott, vagy feldolgozott, konzervált állapotban szállítanák, — ily módon is sok munkaalkalom nyilnék és sok munkabér maradna idehaza. — Ami magukat a pécsi bőriparosokat illeti, mind az elmondott véleményen vannak, de hogy ennek milyen módon adnak kifejezést, azt még nem határozták el Remélem, hogy a bőriparosok vezetősége meg fogja találni a legalkalmasabb formát, hogy miként csatlakozzék az élőállat kivitele ellen megindult mozgalomhoz. Fizessetek elő a Pécsi Estre! Kedd, 1922. szeptember 26. APOLLO Közkívánatra! ATLANTIS I. és II. ISSp- egyszerre.