Pécsi Est, 1922. július-december (17. évfolyam, 146-297. szám)

1922-09-26 / 218. szám

2. PÉCSI EST fiz­etőket gyászoljuk... Kisdobsza, szept. 25. Elkésett őszi napsugára aranyozta be a kisdobszai letartózott határt. A falu ünnepi dísz­ben állt, a négyszázfőnyi lakosság lélekemelő ünnepet ült. A vasúti ál­lomáson Perczel Győző szigetvári főszolgabíró üdvözölte Maxon de Rövid tábornokot. — Az Isten hozta méltóságos tá­bornok urat.. . Aztán megindultunk az ünnepély színhelyére. Zöldkoszorus diadal­kapunál Milkuscsák József körjegyző fogadta a vendégeket. Nem mondott frázisokat. Magyar szívből beszélt. Alig egy éve még idegen fegy­verek jártak-e vidéken. Örömmel üdvözöljük­­ a magyar hadsereget, annak itt megjelent képviselőit.. . Valahogyan egészen más szint adott ez az ünnep. Itt láttam gazdag, magyar földbirtokosokat, akik őszinte szeretettel vették körül az egyszeri falusi földmivelőt. Valahogy így kép­zeltem el magamnak mindig az együttműködést. Ott volt többek közt Nádassy Elek, a népszerű Grubano­­vich Ákos, Barla-Szabó nemzetgyű­lési képviselő, akik elvegyültek, tár­gyaltak, beszélgettek a földmivelők­­kel. Szinte érezhető volt az össze­­forrás. Ünnepi beszédet Fass Vince theol. akadém. tanár mondott. — Ezért az országért élni kell tudni. Élni! Kimondom azt is, hogy ez a nemzedék nem hozza vissza nekünk azt a régi Magyarországot, melyet mindnyájan hőn szeretünk, mert a lelke nem tiszta, gondolata mélyen a földön jár, szive nem tisztult meg a Bárány vérétől. . . Lelkében ott él a gőg . . . Ennek az ország­nak a felépítéséhez tiszta lélek, sze­retet és Istenben való hit kell. Hit, mely erőt ad az igazi élethez. Tu­dom e pillanatban agyatok fölött ott nyilatkozik a megbánás, a magába­­szállás, de csak egy pillanatra. Pe­dig annak állandónak kellene lenni. Az élőket gyászoljuk, a bűnös élőket, akik eltávolodtak az istentől. .. Az ünneplők megrendülve hallgat­ták a magasszárnyalású, a falu ha­tárain túl szárnyaló beszédet. Majd Dom­ján József ref, s. lelkész beszéde alatt Kisdobsza község 11 hősi halottjának emlékoszlopáról le­hullott a lepel. Maxon de Rövid tábornok, kit állandóan éljeneztek a következőket mondotta: — Örömmel jöttem e faluba, mert itt lelkesedést és kegyeletet látok. Hazánk legfelsőbb hadurának, Kor­mányzó ur őfőméltóságának üdvöz­letét tolmácsolom. (Éljen!) Szeretet­tel köszöntjük ezt a falut, mely ezt a gyönyörű emlékművet állította fel az elesett hősök emlékére. Utánna diszebéd volt, melyen Perczel Győző dr. a hadseregre és kormányzóra, Maxon de Rövid tá­bornok a községre ürítette poharát Barta Szabó József képviselő a kö­vetkezőket mondotta: “ A nemzeti összeomlásért ön­magunkat okoljuk. Bennünk volt a hiba, nem értettük meg egymást. Széthúzás, felekezeti viszály volt ná­lunk. A földmives és középosztályt egymás ellen uszították azért, hogy ki tudják használni a zavarost és a nemzet nyakába üljenek és diadalmas­kodjanak a magyar nép fölött. . .. Hibás volt a rendszer is, mely elhitette velünk, hogy a magyarok nem szeretik egymást. Pécs, szept. 25. Tegnap délelőtt a­­ Nemzeti Kaszinó nagytermében tar­­­­totta Csonkamagyarország bírói- és ügyészegyesülete rendes évi köz­­gyűlését. A közgyűlésre mintegy­­­50—60 bíró érkezett az ország min­­­­den részéből. Ott láttuk a fővároson­­ kívül Nyíregyháza, Szekszárd, Ka­­­­posvár, Nagykanizsa, Kalocsa, Gyula,­­ Székesfehérvár bírói karának kép­viselőit, köztük Magyarország iga­zán nevezetes férfiait, mint Wolff Károlyt, az udvarnagyi bíróság el­nökét, nemzetgyűlési képviselőt, Bi­ber Gyula dr., a központi árvizsgáló bizottság elnöke Vaily Sándor dr. a m­unkásbizto­ító felsőbíróság el­nökét, Tóth Miklós dr., Oszwald István dr. kúriai bírákat stb. Ott volt Pécs város egész bírói kara, Visy László dr. ny. főispán, Gosz­­tonyi Gyula ny. kúriai biró, V. Nagy János stb. A közgyűlést Wolff Károly elnök 11 órakor nyitotta meg. Beszédében rámutatott arra, hogy miért szüksé­gesek ezek a vándorgyűlések. Ezzel akarják belevinni a társadalomba az egyesület tudatát. Hangsúlyozta a szervezkedés szükségességét. Ezzel ők nem az osztályok közti ellenté­teket akarják fokozni, de azt az evanáló erőt, melyet a birói kar képvisel a nemzet szolgálatába akar­ják állítani. Ha valaha úgy ma — mondotta —­ igaz a régi tétel: jus­­tizia est regnorum fundamentum. De ha igaz­ úgy a bírák független­ségét minden körülmények között biztositatni kell. Ezt pedig csak a status^törvény fentartásával lehetsé­ges. Ezért a birói kar ehhez szigo­rúan ragaszkodik. Az elnökség min­dig szivén viseli a kari érdekeket, de elvárja, hogy bízzanak benne. — A kari érdekeken kívül más céljaink is vannak —­ folytatta to­vább beszédét. — Szemeink előtt játszódnak egyes események, melyek mellett nem me­hetünk el szó nélkül. A szociális axiómák megdőlésének idejét éljük. A tekintélyek roskadoznak. Újjá kell építenünk egy országot. Ebben a nagy munkában a bírói és ügyészi karnak részt kell venni. Nem elzár­kózni, hanem a vajúdó társadalom pezsgő életében irányt szabni és segítségére lenni a benne lüktető felismerésében. A kibontakozás útját meg kell találnunk, de meg kell találnunk önmagunkat is A birói és ügyészi kasnak a kódexeken, a birói talárok túl a nagy társadalmi per­spektívákat is meg kell látni . Csak rá akarok mutatni arra, hogy Pécs határváros. Azt nem en­gedhetjük meg, hogy az ország csonka maradjon. Ki ke­l használ­nunk azt a nagy erkölcsi értéket, amelyet a nemzeti gondolat képvisel. Senki se mondhatja úgy mint mi, az igazság szolgái, hogy az ezer éves jog, a magyar nemzet ezer éves birtok­­állománya, a nemzetközi elismertség ténye minden erőszak és rombolás dacára is, egyszer győzedelmeskedni fog. (Hosszas éljenzés, taps.) — S mi magyar bírák odakiáltjuk az egész világnak: Tiszteljétek az évezredek által megszentelt jogokat, mert az örök erkölcsi értékek diadal­maskodnak, akárhogy is fojtjátok el őket. A magyar birói és ügyészi kar az isteni és emberi törvény örök igaz­ságainak minden magyar ember lel­kére átszüremlő hitével bele akar kap­csolódni a jövő munkájába és élő reménnyel vallja Nagy- Magyarország föltámadásának gondolatát. A nagy hatású megnyitó beszéd után a nagygyűlés Wolff Károly indítványára üdvözölte táviratilag a kormányzót és az igazságügyminisz­tert. Majd Tóth Miklós dr. kúriai bíró, az egyesület titkára ismertette az egyesület utolsó évének történetét, a pénztáros a zárszámadásokat és a jövő évi költségvetést. Utánna meg­választották a tisztikar kiegészítésére Kéry törvényszéki bírót, a számvizs­gáló bizottság tagjainak: Szekeres Jánost, Bende Bélát és Majorossy dr.-t. A tagsági díjat évi 30 koro­náról 60-ra emelték fel és elhatároz­ták, hogy a nagygyűlést jövő évben Szegeden tartják meg. Ezzel a köz­gyűlés véget ért. — A nem vasutas közalkal­mazottak tűzifája. A szombaton közölt névsoron kívül az alábbiak is intézkedjenek a legrövidebb idő alatt fajok elszállítása végett az utalványokat Irányi Dániel­ tér 6. sz. alatt, a tűzifát az állomáson vehetik át: Dr. Szendrő Ottomár törv.-szék 5 q, Tolnay Jeromos Mecsek-pavilion 10 q, Hrabáts József Ferenciek-u. 37. 10 q, Cink Antónia Kossuth Lajos­u. 33. 5 q, özv. Glath Ferencné Kaposvári-u. 1­5 q, Krump Vilmos Mária-u. 21. 10 q, Kletzl Gyuláné Szepessy u. 8. 10 q, Schmoczer Mar­git Radonay-u. 10 q, Baranyai Fe­renc Klimó-u. 32. 10 q Steierer Nándor Anna-u. 13. 5 q, Győri Béla Kis Flórián-u. 4. 5 q, Pavelka Albin József- u. 3. 5 q, Varga János Deák­­utca 5 q, Vásárhelyi Jolán Tábor­utca 1. 5 q, Weiber Irma Légszesz­­gyár-u. 3. 5 q Wolf Mihály Kirá­y­­utca 31. 5 q, Ábrahám Győző Antónia-u. 8. 10 q, Gungl Jenőné József-u. 22. 5 q, Gyúró Béla Ma­­kár-u. 65. 10 q, Horváth Ferenc Felsővámház-u 86. 5 q, Nagy Ká­roly Csoronika-dülő 5. 10 q, Ne­mes Géza Zöldfa-u. 14. 10 q, Rácz Gyula Vilmos-u. 28. 10 q, Sáfárig Lászlóné Vilmos u. 25. 10 q, özv. Tóth Jánosné F.-Malom-u 14. 10 q, Angyal Sándor Hadapródisk. 10 q, Angyalné P. Jolán Hadapródisk. 5 q, Jakab István Inc­édy Dénes-u 11. 10 q, özv. Zettl Károlyné Klimó-u. 14. 5 q, Kisfaludy Dezső "Damja­­nich-u. 20. 10 q, Németh Vilmosné Szigetiország-u. 41/x. 10 q, Bődei Miklós Kossuth L.-u. 31. 10 q, Csokonay Sándor Mecsek-u. 9. 5 q, özv. Egyed Jánosné A. Balokány-u. 18. 10 q, Fleger Ferenc 10 q, özv. Glatz Ferencné Kaposvári-u. 1­ 5 q, Gyólay István 10 q, özv. Hell Miklósné 10 q, Herendy Kálmán Rácváros 10 q, Horváth Jenő Köl­­csey-u. 12. 10 q, özv. Horváth Ká­rolyné Munkácsy M. u. 14. 10 q, Kertész Ignácné F. Malom-u. 21. 10 q, Körmendy Józsefné József u. 8. 10 q, özv. Makay Mártonná Halász­utca 2. 10 q, Lengyel Jenő Früh­­weis-tető 4. 10 q, Petz Károly Skókó-dülő 4. 10 q, Polgár György Papnövelde-u. 21. 10 q, Roananits Timót Atilla-u. 10. 10 q, Schmidt József Csokonay-u. 33. 10 q, özv. dr. Sebestyén Dávidné 10 q, Sey­fried Károly M. Flórián-u. 30. 10 q, Szegedi Imre Zsinkó István-u. 20. 5 q, özv. Varga Józsefné Majláth u. 3. 10 q, özv. Zsolnay Györgyné János-u. 13. 10 q, Ágoston Géza Hadapródisk. 10 q, Bóka István Rákóczy u. 85. 5 q, Bokrétás Ká­roly Zöldfa-u. 8. 5 q, Debreczy Zoltán Ferenciek u. 37. 10 q, Füspök Lenke Kossuth L.-u 27. 5 q, Georgiei­ics Kamp. Mihály Petrezselyem-u. 22 10 q, Hildebradt Lajos Rácváros 10 q, Koller Lajos Tettye dűlő 7. 10 q, Pál Lajos Rác­város 5 q, Szabó András 10 q, Szász Erzsébet Boltiv-köz 1. 5 q, Dr. Székely Jenő 5 q, Werner Fe­renc Vörösmarthy-u. 1. 10 q, Ber­­ranger Frigyes Mária-u. 43. 10 q, özv. Bence Istvánná 10 q, Biró Lajos K. b.-asszony­ u. 23. 5 q, Dr. Csiky Béla József u. 13. 5 q, Deck­­lera Vilmos Széchenyi-tér 9. 10 q, Wolff Károly a bíróság társadalmi feladatairól — A bírák és ügyészek egyesületének vándorgyűlése — A pécsi bőriparosok az élőállat kivitele ellen Pécs, szept. 25. Az a körülmény, hogy a hús ára napról-napra emel­kedik, a fővárosi húsiparosokat arra indította, hogy tiltakozzanak az élő­állatok kivitele ellen. Az elmúlt hé­ten csatlakoztak e mozgalomhoz a bőriparosok. A magyarországi bőr­gyárak vezetői u. i. értekezletet tar­tottak és elhatározták, hogy memo­randumban kérik az élőállatkivitel megszüntetését. Megkérdeztük erre vonatkozólag az egyik tekintélyes pécsi bőriparost, aki a következőket mondotta: — Az élőállatkivitelnek köszön­hetjük a bőriparban, nevezetesen a lábbeli iparban jelentkező rohamos áremelkedéseket. Ha nem vinnének ki az országból annyi élőállatot, akkor olcsóbb és több bőr állna a hazai bőripar rendelkezésére és így a közönség is olcsóbban jutna lábbeli szükségleteinek kielégítéséhez. — Azt nem tudom, hogy a bőr áremelkedésében mennyi szerepe van a hazai bőrgyáraknak és mennyi a kivitel által teremtett helyzetnek, de az kétségtelen, hogy jobb volna, ha a kivitt állatok bőre itthon maradna, mert ennek a kivitt bőrnek nagy része feldolgozott állapotban, tehát drágáb­ban úgyis visszakerül hozzánk. — Ennek a feldolgozott bérnek behozatalával meg kell fizetnünk a külföldi gyáros hasznát és a külföldi munkabéreket, ami különben itthon maradt volna a magyar munkásnak, illetve adó formájában a magyar ál­lamnak. — Húskivitel miattunk megmarad­hatna, de ha azt leölt állatok húsá­ból fagyasztott, vagy feldolgozott, konzervált állapotban szállítanák, — ily módon is sok munkaalkalom nyilnék és sok munkabér maradna idehaza. —­ Ami magukat a pécsi bőripa­rosokat illeti, mind az elmondott véleményen vannak, de hogy ennek milyen módon adnak kifejezést, azt még nem határozták el Remélem, hogy a bőriparosok vezetősége meg fogja találni a legalkalmasabb formát, hogy miként csatlakozzék az élőállat kivitele ellen megindult mozgalomhoz. Fizessetek elő a Pécsi Estre! Kedd, 1922. szeptember 26. APOLLO Közkívánatra! ATLANTIS I. és II. ISSp- egyszerre.

Next