Pécsi Est, 1924. január-június (19. évfolyam, 1-149. szám)
1924-03-01 / 51. szám
-■'tér- ■ [UNK] öklö l A kaposvári burgonyakiállítás Kaposvár, febr. 29 Az Alsó dunántúli Mezőgazdasági Kamra élén Horváth Jenő, a kamarának érdemdús igazgatójával kiterjesztette figyelmét az országszerte degenerált burgonyatermelésünk ujjifejlesztésére. E célból rendezte 24. és 25 én a kaposvári Turul száloda nagytermében a burgonyavásárral egybekapcsolt burgonyakiállítást. Hencz Károly, kamarai alelnök megnyitó beszédében utalt a kiállításnak a többtermelésre vonatkozó üdvös hatására. Ugyancsak Horváth igazgató rámutatott arra a nagy haszonra, mely nemcsak az egyénre, de az országra is háramlik az által, ha a burgonyatenyésztést jobb fajokkal eszközölve, annak termését megkétszerezzük. A megnyitó beszédek uár nagy figyelemmel hallgatta meg az érdeklődő gazdaközönség Bertsch Ottónak a földmivelésügyi minisztérium burgonyatermelési hivatala vezetőjének a burgonya nemesítéséről szóló tartalmas és tanulságos előadását. Bemutatott egy érdekes táblázatot, mely Magyarország burgony termelését tüntette fel, melyszerint: 1908 évben bevetett terület volt 984385 k. hod, álagtermés 3611 kg., össztermés 35,542 000 kg 1913. évben bevetett terület volt 1064466 k. hold, átlagtermés 4580 kg., össztermés 18,752,560 kg. 1923. évben bevetett terület volt 448264 k. hold, ’ttlagWmés 3828 kg, össztermés 17,157,740 kg Ez utóbbi adat természetesen már Csőrkamagyarországra vonatkozik. Mindazonáltal azt látjuk, hogy a háborús évekig a vetésterület és a termésátlag is emelkedett. A háború és az azzal járó beszerzési nehézségek lehetetlenné tették a degenerálásra nagyban hajlamosított bő termő fajú burgonya importját, azért csökkent az átlagtermés is, dacára, hogy az egyes okszerűen kezelt gazdaságokban kellő művelés mellett a termésátlag 120 - 140 métermázsára emelkedik. Ezt kellene elérnünk és ha az országos átlagot nem is 120 ra, ha legalább 100 ra kellene emelnünk Igen szép burgonyerdeségeket mutatott be gróf Széchenyi Géza erdőcsokonyai, Adamecz Béla kercseligei gazdasága Ezeken kívül közel 100 gazda vett részt a kiállításon, ellenben kisgazdák közül csak Nagy István homokszentgyörgyi kisgazda állított ki igen szép burgonyát. A burgonyakereskedők közül a Sátor-cég szerepelt egy nagyobb kollekcióval és Schönwald Lipót, akinek mintakollekciója igen ügyesen volt összeálllva, feltüntetvén a talajt, melyben a burgonya termett és a kai. holdanként! termésmennyiségeket Érdekes volt ezen cégnek a burgonyabetegségeket feltüntető és eredetben üvegekben elhelyezett gyűjteménye; 2 nagy üvegedényben elhelyezett burgonya abnormiái közül az egész emberi testet, a másik pedig egy emberi szivet mutatott A kisgazdák részéről, sajnos, kevés érdeklődés mutatkozott és azt a kiállítást, melyet csak a kamarai igazgató nagy népszerűsége és szorgalmas munkálkodása volt képes összehozni, kevés kisgazda látogatta, pedig igen sokat tanulhattak volna, ha az ott levő fajokat és terméseredményeket tanulmányozzák. .,p.CSí EST4’ Ismét győztek a kér. szoc. bányászok — Alaki hibák miatt megsemmisitették a vasas bányászválasztást. — A szociáldemokraták uj taktikája. — A keresztényszocialisták szabolcsi győzelme az uj Ferenc József-aknai választásnál megfeszített ellenállásra késztette a Peyer féle szociáldemokratákat. Ezen az aknán nagyobbbár a somogyi munkások dolgoznak Jóhiszemű, derék munkásnép, amelynek szintén fáj a Peyer féle 20 százalékos béregyezmény, de amely alig találta meg még a szervezettségnek azt a formáját, amellyel a szervezett elárulásból és a szervezett terrorból kiszabadítsa magát. A Pever pártiak ebben bíztak. Az utolsó 24 óra alatt új taktikához fogtak. Egyénenkin terrorizálták, gúnyolták mindazokat, akik a jobb jövő reménységével föl akarták szabadítani magukat a szociáldemokrata vezetés alól ilyen hangú áthall átozások mellett nyitotta meg Kerényi bányai tanácsos a szavazást. A keresztényszociálisok előterjesztették jelöltjeiket s a bányák hosszú alagútjaiban csakhamar el is terjedt a hír, hogy jelöltjeiket, Táncos Józsefet és Kovács Hűvös Jánost a munkásság képviselőjéül megválasztották. Ezzel szemben a „Pécsi Est“ arról értesült, hogy Kerényi főtanár esős az új Ferenc József aknai választásokat formai okokból semmisnek jelentette ki. » » ct« o * ezt * ra ti emea * cr> io ioioioioioioio aoio Az egyetemek és főiskolák 15 —29 milliós segítséget kapnak a belföldi adományokból . A tudománytmentő bizottság vasárnap osztja szét az Összeget — Pécs, febr. 29. A tudománytmentő bizottság akciót indított az egyetemek és tudományos intézetek megsegítése érdekében. A bizottság felhívást intézett a társadalomhoz, hogy adományaival segítse elő az egyetemek és a főiskolák tudományos munkálkodását. A felhívásra a Takarékpénztárai és Bankok Egyesülete, azonkívül néhány társadalmi alakulat összesen mintegy 15-20 millió koronát bocsátott a tudományt mentő bizottság rendelkezésére Értesülésünk szerint vasárnap bizottsági ülés keretében megtörténik a rendelkezésre álló összeg szétosztása, a Felsőoktatásügyi Egyesület szakosztályának javaslata alapján A szakosztályok már ülést is tartottak és megtették előterjesztésüket az ügyben A szétosztásra kerülő összeget összesen nyolc intézmény, mégpedig a négy egyetem, továbbá a műegyetem, a közgazdasági fakultás, az állatorvosi főiskola, azonkívül a soproni erdőmérnöki és bányamérnöki főiskola kapja. Az összeg elsősorban könyvek beszerzésére, folyóiratok vásárlására és a tudományos búvárkodás elősegítésére szolgál. úgy értesülünk, hogy a bizottság tervezi az egyetemi pályadíjak felemelését is. Két évvel ezért tudvalévően még 50 koronás és 100 koronás díjakat tűztek ki az egyetemen a pályázatokra. A bizottság ezt a díjat tavaly 2000 koronára emelte fel, természetesen azonban ez az összeg sem tudta felkelteni az ifjúság érdeklődését a pályázatok iránt. Értesülésünk szerint a bizottság a rendelkezésre álló szerény összegekből az egyetemi paradijskat az idén alag 40000 koronára akarja felemelni! Kívánatos volna, hogy a tudományt mentő bizottságnak a magyar tudományos kutatás megmentésére indított akcióját a magyar társadalom a jövőben még hatadósabb mértékben támogassa. Az a 15—20 millió korona, amelyet a társadalom a magyar tudomány céljára adott, igazán szerény összeg a mai körülmények között és sajnos, teljes mértékben nem tudja megvalósítani a bizottság által kitűzött célt. ca lotoioioiQi ca«<oara no aancsoaoiovoac Mozi a Szigeti országúton — Utcai csendélet a sötétben — Pécs, febr. 29. Tegnap este 7 óra körül, amikor a ködös esső rászitált a házakra, a Szigeti országúton lezajlott egy kis része a mindennapi életnek. Horváth István kőnníves napságos munkát végzett a Király utcában. Egész napi favágás után hazafelé igyekezett a Szigeti országúton levő szállására. Horváth Istvánt évekkel ezelőtt elhagyta a felesége, azóta magányos életet él. Az asszony közben máshoz ment lakni és nem törődött többé a nehéz munkával kínlódó napszámossal. Az este furcsa körülmények között hozta össze a sors a két embert. Ahogy ment Horváth a Szigeti országúton, a járdán szembe jött vele két asszony. A sötétben nem látták, hogy kivel találkoztak és nem akartak kerülni a keskeny, sötét járdán, maga a férfi, maga kerüljön az asszony népnek kiáltozták a Horváthnak, aki megállt a járda kellős közepén úgy, hogy a két asszony, ha menni akart volna, a folyóba mellé kellett volna lelépnie. Erre hevesen szitkozódásban tört ki a két asszony. Különösen az egyik kiáltozott, majd egy ilyen csavargó előtt kerülünk .. . kiáltozták és se jobbra, se balra nem mozdultak. A kiabálásra és zajra kiszaladtak a házakból az emberek. Körülállták a vitatkozó csoportot. Jóformán mindannyian Horváthnak támadtak, amiért udvariatlanul az asszonyoktól várta a kerülést. — Azonban azok egyáltalán nem mozdultak, így álltak mindhárman tovább. — Már-már veszedelmessé vált a hangulat, amikor a rendőr észrevette a furcsa lármát és odament a csoporthoz. — Az összecsődült emberek ekkor már valóságos kéjjel várták a fejleményeket , bekísérik ezt a csavargót, kiabálták minduntalan. — Aztán a rendőr kérdezősködésére különbözőképpen adták elő az esetet. A két harcias asszony javában szónokolt Horváth előtt, aki hallgatagon hagyta a dolgokat folyni. A sötétségben i)24. március l a rendőr nem látta az arcokat, fogta a zseblámpáját és bevilágította a hadakozó tömeget. Amikor aztán a lámpa fényében meglátták Horváthot, a két asszony sikoltozni kezdett s egy szempillantás alatt elszaladtak. Horváth erre fölényesen elnevette magát: — Az, amelyik sikoltva elszaladt, a feleségem volt, aki elhagyott mondta a rendőrnek, aztán tovább ment a jirdáns sziták1, ködös esőben. Eladó, azonnal átvehető gazdasági ház 2 szobás lakás, istálló és nagy kerttel. Teljhatalmú megbízott: Jegyző Artakfczl Kör R T pécsi fiókja Mecsek u. 7. Teletop 7-39. • «• * </ •* • * • tov • » o Kedvezményes cipőt kapnak a közalkalmazottak A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok és özvegyek) ezúttal negyedízben fognak mégpedig most a saját személyükre nézve kedvezményes áron cipővel ellátatni. Az erre a cipőellátásra vonatkozó összes tudnivalókat a m. kir. pénzügyminiszteriumnak az 1924. évi 400—PM számú körrendelete (megjelent a Budapesti Közlöny 1924. évi 45. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1924. évi folyamának 7. számában), valamint a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetének az ebben a tárgyban kiadandó körlevele tartalmazza. A kedvezményes áru cipőre szóló utalványok az illetékes szakfejtő hivataloktól lehetőleg az 1924 évi március 10-éig veendők át. Az aki a cipőutalványát legkésőbb az 1924. évi április hó 10-éig veszi át, a cipő kedvezményes ára fejében, a cipőutalvány átvétele alkalmával a számfejtőhivatalnál 35.000 K-t köteles lefizetni. Aki a cipőutalványát bármely oknál fogva az 1924. évi április hó 10-ike után veszi át, a később kiadandó rendelettel megállapítandó magasabb összegű kedvezményes árut fogja fizetni. Aki mérték után óhajt cipőtkészíttetni, köteles az erre vonatkozó igényét a hivatkozott körrendelet 7. pontjában megjelölt helyen legkésőbb az 1924. évi március hó 10-ig bejelenteni. A mérték utáni cipőkért a kedvezményes áron felül még a hivatkozott körrendeletben megállapított összegeket is meg kell fizetni. Aki a cipőutalványát a számfejtőhivatalnál legkésőbb 1924. évi junius hó 30-ig nem veszi át, annak a számfejtőhivatal a cipőutalványt már nem adhatja ki. Aki a birtokában lévő cipőutalvánnyal a kedvezményes áru cipőjét a reá nézve illetékes elosztóhelyen legkésőbb az 1924. évi augusztus 31 -éig nem váltja ki, annak a cipőutalványát a Szövetkezet már nem válthatja be. A meg nem kapott vagy be nem váltott cipőutalvány helyett készpénz megtérítést senki nem fog kapni.