Pécsi Est, 1924. július-december (19. évfolyam, 150-300. szám)

1924-07-01 / 150. szám

4 oldal PEC’I EST1* Emlékoszlop leleplezések a pécsváradi járásban — Vasárnap három községben volt leleplezés — A svábság megnyilatkozása a magyarságuk mellett — Pécs, jun. 30. Vasárnap a pécs­­váradi járás három kis községében leplezték le a hősük emlékoszlopát, illetve emléktábláját Három úgy­nevezett te­epes községében, Geres­den, Püspökökön és Fazekasbodát), amelyeknek lakói (kivéve a Gíres­­den lakó mintegy 30 magyar csa­ládét) Mária Terézia idejében tele­pedtek le Magyarországon és kap­tak házhelyet, telket a pécsváradi apátságtól, iiléive a pécs püspöktől. A hősök emlékoszlop­ának, illetve emléktáblájának leleplezését fel is használták a három telepes község lakói, hogy dokumentálják együtt­­érzésüket a magyar hazával s min­den helyen büszkén vallották magu­kat magyarnak. Ma, mikor a „Sonn­­tagsb­itt“ propagandája már-már éltet­­t a magyarság és a német­ajkú okosságunk közé, különösen nagy jelentősége van egy-egy ilyen megnyilatkozásnak. Geresden, amely 800 lakosu község 36 hősi halott -aléktábláját leplezték le fé­nyes ünnepség keretében legelsőnek. Az emléktábla, annak a templom­nál: Mába van illesztve, melyet még a török uralom alatt épített egy odiSdepedstt jezsuita s melyet azu­tán a pálosok nagyobbítottak meg a hódoltság alól való felszabadulás után. Cselenkó János pléb­ácios szent misét mondott, mely alatt az iskolák növendékei (csaknem kizárólag né­met gyermekek) gyönyörű magyar Mária énekeket énekeltek. Utána a pécsváradi vendégek Fischer Mik­lós dr. főszolgabíró, Kautsch ny. ezredes és Kosztts szolgabiró jelen­létében beszentelte az emléktáblát. Utána Fischer Miklós dr. főszolga­bíró mondott magas szárnyalása beszédet: — Emlékünnepet ülünk ma — mondotta — azoknak gyújtjuk meg az emlékezés fáklyáját, akik fiatal, reményteljes életüket áldozatul adták a hasáért. — Ezen az emléktáblán — foly­tatta tovább — magyar és német nevek vannak felsorolva. Együtt hal­tak meg a hazáért testvéri egyet­értésben és szereldben, mert ma­gyaroknak érezték magukat. — Ma olyan emberek járnak az országban szem­é szét, akik azt prédikálják, hogy ne törődjetek a magyar hazával, annak sorsával, mert hiszen ti a nagy német nemzet fiai vagytok származásiok és véretek után. Ha ide is elvetődtek, akkor nézzetek erre az emléktáblára. Ezek­nek a mártíroknak szelleme meg fog tanítani arra, hogy kik vagytok és hogy ez az a föld, amelyért él­netek és meghalnotok kell. Erre felharsant a Szózat s utána Traier Menyhért bíró átvette a köz­ség nevében az emléktáblát, hogy időtlen, időkig megőrzi. — A világháború volt az első nagy küzdelem — mondotta —, amelyben mi, ide bevándorolt né­metek életünket és vérünket a ma­gyar hazáért oltárra tettük. Mi tud­juk, hogy mit követel ez tőlünk. Kis községünk minden lakója erős eskü­­véssel fogad élésert fiai szelleme előtt Siegfried szivével és lelkével hűséget és áldozatkészséget. Az egek ura úgy segéljen minket ahogy ezt az esküt megtartjuk és az emlék­táblát késő unokák számára is meg­őrizzük. — Éljen Magyarország, ami édes hazánk! Megható volt, mikor egy fiúcska szavalata után az egész ifjúság külaplevéve, szivvel-l­élekkel kiál­totta . — Szép Magyarországról nem mondunk le soha. A püspöklaki hősök emlékoszlopát a modern és szép templom parkjában helyezték el. A pihenő szárnyakkal ülő turulmadár alatt az 1030 lelket számláló lelkes község 43 hősi halottjának neve áll márványba vésve. Nagyszabású ün­nepélyes mise után —, amelyen a püspöklaki énekkar a himeaházi zenekar kíséretében szebbnél-szebb egyházi énekeket adott elő. Cselenkó János költői szépségekben gazdag beszédben avatta fel az emlékoszlo­pot . •­­ Az egyház ma a hősöket ün­nepli — mondotta — Szent Pétert és Szent Pált, akik vértanúhalált hallak. Ez az ünnep is, itt az emlék­oszlop előtt, a hősöknek szól. A hő­söknek, akik a jó öreg királyunk I. Ferenc József és Károly király hívá­sára elmentek és az Istenért, ki­rályért és a hazáért életüket és vé­rüket feláldozták és soha többé nem tértek vissza. — Álljanak előttünk ők örök példakép gyanánt. A kötelességtelje­­s irás hőseiként s ha ismét jó a pil­lanat és megszólalnak a harsonák,­­Készen legyünk életünket és vérün­ket, Istenért, a királyért, — akiről hiszzük, hogy ismét hazatér — és a hazáért feláldozni. Délután Fazekasbodán volt emléktábla leleplezés, mely a falu ódon, mintegy 150 éves tem­plomának falában van elhelyezve. A kicsiny, alig 480 lelkes község 14 hŐs fiát áldozta fel a haza ol­tárán. A vendégeket diadalkapu várta s a gyermekek sorfala között mentek a templomba. Rövid ájta­­tosság után Cselenkó János plébá­nos beszentelte az emléktáblát. Be­széde után egy fiúcska megható költeményt mond, majd Fischer Fe­­ren­c dr. főszolgabíró beszél lélekbe markolóan és átadja a táblát meg­őrzés végett a község elöljáróságá­nak, amelyet Gerst Márton községi bíró vesz át. Majd a község szü­lötte, Schadt György mözsi tanító lép az emelvényre és megkapó sza­vakkal ecseteli az ünnep jelentő­ségét : — Ti öregek — mondotta — ha erre az emléktáblára tekintek, ti csak szomorkodjatok. De a mi vé­rünk fiatal testvéreim, magyarok lobbanjon lángra, kezünk szoruljon ökölbe és készüljünk a jövőre, a szent és nagy háborúra, mely jönni fog, mert jönni kell, mint ahogy jő az életre a halál és a halálra a föltámadás. S ha a pokol minden kapuja is összefog ellenünk, vissza fogjuk szerezni azt, ami a miénk volt. Az ünnepélyt a Hymnusz szavai zárták le.* Külön kell megemlékeznünk azok­ról, akik ezt az egyszerű keretek között lezajlott ünnepséget rendez­ték. Elsősorban a községek tanítói­ról, Geresden Horváth Ferenc és Kaszás József, Püspöklakon Bucz Ödön és Miklósy, Fazekasbodán Becskovszky Ede tanítóról, akik keze alatt úgy látszik olyan gene­ráció nő fel, mely érzésében és nyelvében már tiszta magyar. A falusi iskolák énekkara és egyes szereplői igazán kiválót produkál­tak. Azután mind a három község agilis, fáradságot nem ismerő ön­zetlen és vendégszerető plébánosá­ról, Cselenkó Jánosról, végül pedig Nagy Sándor körjegyzőről, főleg az ő agilitása ré­vén kaptak a községek hőses emléket s az ő kezábe futot­tak össze a rendezés szálai, amelyek­kel az ünnepségek fényét biztosítani tudta. A notabilitásokat reggel Horváth Ferenc geresdi tanító, délben Cze­­lenko János plébános és ette Gerst Márton községi bíró látták vendégül. I­I C3 ü CZ) B CD B CD 1 CD ■ C3 ■ OU C3 ■ C=D A bürokratizmus egy szerény vitá&a Mr. Smith Jeremiásnak ajánlva Pécs, jun. 30 A jelenlegi rendszer bürokratizmusának egy klasszikus példájával volt alkalmunk a napok­ban találkozni. Egyik baranyamegyei községben — mondjuk G­ flrafila — volt Jani­ó 1918-ban — mondjuk — Lovas bácsi, akinek az akkori kultuszmi­niszter aláírásival kiutaltak 1300, azaz egyezerháromszáz korona ruha­segélyt. Kiutalták, de nem kapta meg. Az akták, vagy a pénz valahol 6ÍiHÜf dl?Ífi Azóta elmúlt körülbelül hat év. Ez a néhány év elég volt ahhoz, hogy végre az illető tanító meg­kapja a pécsi kir. tanfelügyelőig ulján a­­ hirt, mely szerint az illető tanitó ur most már a fe­ltirt 1300 koronát „akadálytalanul fel­veheti” a szenlőrinci adóhivatalban. Nem követhetjük az 1918. évtől 1924-ig a vonatkozó akták odisseumi útját, de a legközelebbi, az 1924 re eső útirajzot körülbelül a követke­zőkben írhatjuk meg. Az 1300 koronáról — melyet a tanító most már „akadálytalanul fel­vehet“ — valahonnan 1924 ben ér­tesítették : 1. a pécsi kir. tanfelfigyelőséget; 2. a szentlőrin­ci m. kir. adóhiva­­n]y gy 3. az illető tanítót. Tessék kiszámítani, hogy a három értesítés — papír, boríték, portó, adminisztráció — hányszor 1300 koronájában van az államnak? Most még a tanítónak fel is kellene venni az 1300 korona „ruhaseg­élyt“. Ehhez kell neki: 1. papír a nyugtához, 2. nyugtabélyeg, ha nem akar Szentlőrinczre utazni, 3. boríték, 4. porló, 5. pénzesutalvány, 6. az utalványra bélyeg, hogy az adóhivatal a pénzt elküldje. Tessék kiszámítani, mennyibe ke­rülne az 1300 K „ruhasegély“ a szegény öreg tanítónak? Tessék ehhez hozzáadni az államnak fenti kiadását és a még végzendő admi­­nisztráció költségeit. Míg az 1300 korona „segély“ a tanítóhoz eljut, addig az államnak is, a­­ tanítónak is annyi kiadása volna, amely külön­­külön is sokszorosan felülmúlja az 1300 koronát... Hát nem több­­felvonásos tragédia ez ? . .. Mr. Smith Jeremiás főszanáló uram, az Isten áldja meg: itt a bürokrácia terén szanáljon! £ 3 ■ C3 H € 3 R C3 H 6 ■ C3 ■ C3«0 ■ C3 — „Jó bornak nem kell cégér“ azt mondja A­u­t­h Keresztély fűszer- és csemege kereskedésében Ferenciek­ utca 15. — Telefon 257. Okvetlenül kóstolja meg. — (2847) 1924, fuliug 1 A mai napig! kardra aranykoronában számítják a kardsat! adót Pécs, jun. 30 A szolgálati illet­mények után járó általános kareseti adó ujabb megállapítása tárgyában a pénzügyminiszter rendelet­et adott ki és a szolgálati illetmények után fizetendő adójeleket állandó jel­legű aranykorona-értékben állapította meg. Az evégett most kiadott 95000 számú rendelet 1924 július 1 tól kezdődő hatállyal a következőképen intézkedik: Nem tartozik általános kereseti adó alá, vagyis adómentes a h5,tekint 10 aranykoronát, illetve havonkint 40 iran/koro­n­a meg nem haladó illetmény. Az adótételek a következők : Havonként folyósított i­letmények­­nél: Amelyik munkaadó az illetménye­ket nem aranykorona értékben­, ha­nem papírkoronában állapítja meg és fizeti, a* a skálában aranykoro­nában megállapított fokoza­tka; és adótételeket papírkoronára számítja át oly módon, hogy azokat meg­szorozó,* az aranykorona értékének arra a hónapra megállapított átszá­mítási kulcsával, amely hónapra a szolgálati járandóságot kifizeti. Az ekként papír­koron­ára átszámított adóskála alapján azután megáll­apít js a papírkoronában kifize­tve,i­gati járandóságnak megfelelő adót, 40 arany K felöl 50 K ig 20 a. 1íü 50 60 „ 30 „ 60 „ 70 „ 40 B 70 , 80 „ 60 „ 80 „ 90 „ 80 „ 90 „ 100 , I­­­K 100 „ 110 „ 1.20 „ A legjobb minőségű szakintézeti szemüvegek beszerzése Kemény­né, Pécs, Jókai­ tér 6. sz. és Budapest, Kossuth Lajos­ u. 15. továbbá világhírű 280­ H Zeiss Punktál szemüvegek és orrcsiptetőkből állandó raktár, amelyek pontos orvosi rendelésnek is megfelelnek. Óra, ékszer és optical munkát saját műhelyemben pontosan készítek — Legjobb és legolcsóbb Hen­germalma liszt, a „Mi boltunk­ban vásárolható. 2861 — Befőzéshez kristály- és kockacukor, valódi sarioi­, perga­­mentpapír, kötözőzsineg, öntött fazék és lábos, kék és piros zománcedány legolcsóbban a „Mi boltunk“ ban vásárolhatunk . Megrendeléseket házhoz szállítjuk, Telefon 10 02. 2864

Next