Pécsi Figyelő, 1875 (3. évfolyam, 17. szám)
1875-04-24 / 17. szám
tárgyalás alá nem vehetten jövő közgyűlésre felterjeszteni ígéri. Simonfay rendőzkényt interpellálja a pálinkamérés joga bérlői elkövetett visszaélések tárgyában. Kérdi: én van-e tudomása arról, hogy a bérlők ellaés ürügye alatt a boltokba önhatalmúig bet adnak s az egyesek jogainak megvetésével kutokat eszközölnek, s hogy ugyan e bérlők hamut pálinkát adnak el s e miatt az árulók bírságoltatását kieszközlik s végre hogy egégi tekintetekből az áruba bocsátott pálinkát vivizsgáltatta-e ? Tróber rendőrkapitány leli, miként a viszszaélést, miután panasz nem tett, nem büntethette. Rendőrkapitány határosig utasíttatott, hogy a köz és egyesek jogait s a hatáskörében a rendelkezése alatt levő eszközöd védje. Srastits rendőrkapita kérdi, váljon kir-e tudomással arról, hogy legkdőbb egy gyermek a sebes hajtás következtéb elgázoltatott, s ha igen, minő intézkedést tett? Rendőrkapitány jött, miként a tettes büntetését várja, a sebes haj ellen pedig szigorú intézkedéseket igér eszközlés venni. Utasíttatott a sebes hajtánk eltiltására. Bobreg Antal kérde polgármestert, van-e tudomása arról, hogy a község a tettyevizi molnárokkal a Kniffer féle telki fakadó forrásvíz iránt folytatott perben per feles jön és hogy a tiszti ügyész a jogügyi bizony azon meghagyásának, miszerint a pert kivontban elkészíti, eddig eleget nem tett s igy a ros netáni joga érvényesítésétől eleshetik ? bir tudomással arról, hogy Dekieva és Jurányi vols támadók elleni per szintén elveszett, mert a tisztügyész bizonyítani meg se kísérelte, hogy számaok a Kasztl-féle tartozást beszedni kötelesek volt ? nem különben a Viringer-féle perről, mely azért veszett el azért károsodik a közönség, mért se a per megkezdésekor, se pedig a végtáryaláson annak érdekei megóvására intézkedés ma történt? ugyanezekért szándékozik-e polgámester a felelősségről, szóló törvényeket tiszti ügyész ellen érvényesíteni ? Polgármester a kerdébe vont ügyek részleteit nem ismervén, megkéri interpellálót, hogy a további könnyebb intézkedetés végett, panaszát írásban adja be. Simonfay kérdi polgármestert, hogy szándékozik-e a közönség tulajdonban lévő földterületek határainak foglalás és elbirtoklás elleni megóvhatása végett a közönség részére hiteles térkép beszerzése iránt, — a határor kijelenése czéljából határjárás tartása s a városi erdő szabályszerű művelése iránt intézkedéseket tenni? Polgármester kijelenti hogy térkép készítését a pénzügyi helyzet, nem engedi. s azt különben, hogy a catastralis felvétel elegendő biztosíték, — az erdőművelésre illetőleg pedig tudtul adja, hogy az a vegyes rendszer szerinti. Simonfay a fontos ügyet tárgyaltatni kívánja. A közgyűlés a választ tudomásul veszi, a tanácsot pedig megbizza, hogy a kérdés érdemében a mérnöki hivatal útján intézkedjék, s az erdőművelés iránt javaslatot terjeszszen elő. Az állandó vízvezetési bizottság beterjeszti a magán vízvezetékek tulajdonosai által fizetendő vízbér egyénenkénti kivetésének tervét. A terv helybenhagyatik s 1. évi július hó 1. napján életbe léptettetik. Strohmayer Tamás kádár pécsi lakos s 12. érdektársai az iránt folyamodnak, hogy a megye bizottsága megkerestessék, miszerint a M. Ürögbi községben felállitatott mértékhitelesítési hivatalt onnan más, távolabb eső helyre áthelyeztessék. Tanács a kérelmet nem véli teljesíthetőnek, mert az önkormányzati jogot sérti, de különben is a kérdéses rendelkezés a ministérium rendelkezéséből kifolyó. Erős vita után a bizottság többsége a kérelemnek helyt nem ad. Csekélyebb fontosságú tárgyak s kérvények tárgyalása s a scontro felolvasása után a közgyülés szétoszol vejét tönkre tenni (nem is csoda mikor dalmak főtisztjei mind Reusz— Greitz — Lobenstein — Ebersdorff, vagy Isten tűi 100-ad rétü német tartomány büszke kik Mgyarországba jönnek meggazda azután itt hagynak bennünket) — igent tenni akarnák az országot és tönkre is te ahol csak lehet és nem lehet irtják az minek következése az lesz (mit a rendet írásban most is már érezünk), hogy szellemi tekintetben Dalmátország sorsár A törvényekben nem vagyok olya hogy e tekintetben határozott véleményt nék, de annyit tudok, hogy az erdőket legalább annyi új erdő azonnal nem lesz mennyi kiirtatik) az idő rendetlensége katlan hideg telet, száraz nyarat, vizád és más a mezei gazdának ártalmas metei állapotokat idéz elő. Vigyázzanak a községek, vigyázzon , és az ország, hogy egyes rögtön gazdáid* gyó külföldi „nagyságos Director urak pH gyáriak áldozatává ne legyen, mire a legebH vagyunk. Meg fogom figyelni azok mükdét kérlelhetlenül a nyilvánosságra hozni, «i elvárom, hogy a megye (bár fele virilisták* felszóllalásaimat támogatni és az országH tételét jelentékenyen eszközlő eme visszslH megszüntetni fogják. A fákról beszéltem, de mit szóljak * I fákról, mikor az úgynevezett felekezeti isolt husvét óta a gyerekek nem járnak (kitk ^H:ikojött itt Dalmátia eszébe). Majd lesz in», a^Hkba mom az oskola-ügyet felderíteni, mely« helyszűke miatt el kell hagynom, miután gy^Hkalgyon is életbe vágó ügyre kell áttérnni ^Hog|. ugyanis 1876. évi január 1-töl fogva az j H na. is a méter mérték itt Magyarországon a eg^ _| lan kötelező mérték (mert akkor Ausztria az) — lesz, kivált az első átmeneti idői* csalás, most is van elég (nagy kópék volt; a régiek, mikor az egyes tárgyaknak, üzl. és a. t. itteneket — mi azt mondjuk pákát — választottak), azért szükséges, hog gyei alispán az uj mérték, hitelesítésre el neket nevezzen ki, kik az ügyet nem csaletesen értik, hanem annak keresztülvitel multjoknál fogva — tökéletes pontos eljárá köznek, és ne nevezzen ki olyanokat, pontosságról fogalmuk sincsen. Ura lleitz ! miféle It valói Rni és Rönkre mert, löket, időjá ági és jitunk. Irtás cd hatka (ha iltetve szolsokat blogai kit Gl Furcsa apróságok, XXXV. Menjünk — menjünk, kisérjük ő felségét az osztrák császár Dalmátországi útjában, hiszen jogunkban áll bárhol a magyar királynak hódolatunkat és tiszteletünket bemutatni és ötét útjaiban elkísérni. Nem tudom, mennyire fogják az osztrák irányadó körök az osztrák császár figyelmét Dalmátország bajaira fordítani, de azért ét elmondom szokott őszinteségemmel ez ország bajait. Hogy Dalmátország a világ egyik legszebb és legboldogabb tájéka legyen, ahol nem hibázik egyéb mint a népjólétnek és boldogságnak első feltétele a latd HZ iskola. A büszke, hatalmas Velencze politikából, a velenczei kalmár pénzvágyból, a bennszülött butaságból engedte vagy követelte az ország bérczein termő fákat (erdőket) elpusztítani, úgy annyira, hogy utóbb az ország bércei és dombjai kopaszok lettek, a fahiány végett az időjárás rendes folyama megbomlott— és ennek következtében az ország anyagi és szellemi tekintetben tönkre ment. Dalmátország — hogy megint paradicsom legyen — nem kell egyéb mint fa és azután iskola összevéve pedig: faiskola. Igaz, hogy eddig csak Dalmátországról beszéltem, de ez—mind a szűkebb Magyar hazánkra is illik. Baranyában a nagy uradalmak kapzsiágból és pénzvágyból neki álltak az ország jöt tpgye váz vasúton eit és akkor «áll) Ifikre leket így rét is ok a«kakttk raegyéökéis gérik a Vidéki levél. Moh Tisztelt szerkesztő url A mohácsi úrbéri bizottságnak „furcsa“ fogás, vannak megbízói irányában! Hogy a mohácsi úrbéresek 99 századrészei ellenére volt-e az úrbéri bizottságnak » kiegyezés helyett a püspökkeli pert folytatne'nek nem tudom ; — de hogy azt a megbizó élitek csaknem egyhangú akarata oiat tenni a bizalommali legvakmerőbb visszaéléseke ezt már határozottan állitom! — — cár Ugyanis: az úrbéresek választották a volt bizottságot arra nézve, hogy az azoknak I megvédje és az úrbéri ügyben közös clurh. szerint eljárjon. Már most, ha az érdeke dekeit resek — szemmel kísérvén az ügy menosításukról győződvén meg, hogy a kiegyezés burhé előnyösebb lenne — általánosan és a rsft sar sabban a kiegyezést követelik: nem a bízükre foghatóbb bitorlása-e az a bizalomnak, világobizottság mégis a megbizó érdekeltek ak^kézz ellenére cselekszik ? ?! — Ha azon Én nem akarom gyanúsítani az emlitenta elságot, mint némelyek, kik még azt is hiszi annak legnagyobb résse azt szerette voltbizottpernek soha vége nincs. — — Nem! — hogy bizottságról fel nem teszem, hanem hiszar ha a midőn az az érdekeltek kívánságának ellett én a hatalmának magaslatáról letekintve körül hogy okoskodhatott: „ti ostoba pimaszok! ti Cégűit, akartok egyezni, sajnálni való rövidlátók Valal igy magatok akarjátok romlástokat megásnég ki Azért se hallgatunk reátok ! — — nem ti még ki, —Ha akaratotok ellen megmentünk bért ? ! — Feltéve, hogy a bizottság ily féle okyezünk az eredményben helyes lett volna issze eteket!“ érdeklettek akarata ellen elkakodása nyilvános dacz mégis mint az azotynem az leni nyilvános erőszakoskodásvetett rendö: megbizottomnak sohase szabad joga ela pert, ha én ellenfellemmel kiegyezni a..bélyeg- és ha az mégis az én akaratom ellen cs folytatnia -------majd mondanék neki valamit! —árok. — Különben nem ezen dolog az, miérkodnék, felszólalni óhajtottam, — azon úgyis immár; — hanem annak érdekes fej jelenleg per ugyanis valahára befejeztetvén, ez vágyunk pár héttel egy este csak dobolják azatása. Ahogy : harmadnapra az úrbéri ítélet alőtt egy kihirdettetvén, az érdeklőitek jelentetttezikon, egyszersmind kérvényeiket adják be az orosházán a részükre kiosztandó földeket egy tac meg 5ják-e vagy pedig 2 részben!-----M int,hogy Ezen közhirrététel oly soben villábbanakarpott le a közönségre, hogy az még tH volt képes magát a történendök fele^^H C8a. pernek most már vége s hogy a kérd^^H^ S0 fel lesznek osztva, — azt mindenki a de a körülményeket és hogy aránylag^^Keti*1* kap, erre nézve a legnagyobb setéts^^K; — uralkodott. Ezt tapasztalhatta a vár^^Búnyit ítélet kihirdetése alkalmával minden^^fcavar kulcsát senki sem ismerte, — egyik^^Rnas dolta, a másik meg úgy, — és raég^Badog sietett kérvényét beadni, „hogy va^H gonosztásból ki ne maradjon,“ úgy hogy^Rj«nki nem is tájékozhatván magát, csak ir^^Bp az ^Bigtöbb Hi a kemelyik is lenne ránézve előnyösebb?____ Hogy példát említsek: a kérvényezők közt sokan ehetnek, kik öszvérügy, sőt még Un szűke kante. fPnak,’ lüt!«iS kérvényükban réután több ^berLoha-i*i4k;mert azt hi,ték, h°sy talán több holdat kapván, annak egy része érdemes lesz a mohád határból kapnia nem lesz , tehát nevetséges majd és érdekével ellenkező ha valaki példáid egyik helyen egy, a másikon’pedig két szoba nagyságú földet kap ? t____P Menny! kelemetien kiábrándulás és perieke- Űzni ■*•"*-« '»'■* kilni! ^aiU" ru“°i‘* ,“it's1«11“»“ '»■“ Itik^némhiitem-n hogy ,élelmesek“ k'k a setetben is látnak — a megszorult A Ö ’ kik hoxolják, mitTho! kapnak, részint átalában, részint hold számra öszszevásárolják a földeket ? ? ! érZSZek uld,0iS,0k’ m°.^ek a mohácsi lakosság ZXTrt oldalát eléggé érintik, s eleget is panaszkodnak,őt szidják is ezt meg amaz.; deholott kül?!“ ~ nj,!vá!)CSan még a szól senki, holott kulöposen az eljárás „sajátossága“ nagyon is megérdemelné, mintha senkit sem érdekelne vagy mindenki a hátát féltené, - nekem meg hogy hogy nem „sehogy fér a hegyembe,“ hogy átva mikent packáznak“ egye. emberek a közös/megt n?e/n Vtlenebb érd#keivel’ ~ ~ ~zrevételeimet meg ne tegyem. — rinMl°P a *örv0ny nem gondoskodik e arról, misze nil! LU-brea/Öld°k Elosztásánál a közönség annem”udf h dt!!*b8n E világosittassék : azt ismét vívni (hKoz 8Zarr61 nelU fontoskodó törvény nagyon hiányos lennel); de hogy az űrnek |k‘“0t!8aenfk, mely épen az úrbéresek érdekeisztírTT :téVf 63 “«g^dénével bízatott meg, gm ^^Me^ehttvo!« őket a ügye ti ’.i71Tk b9n^Jtásae!“tt már, a dogról tisztán felvilágosítani: — azt már megint határozottan állítom! megint Vagy hat ismét az úrbéresek érdekében vélt és * !“ akkod,0 bizottság cselekedni, midőn az ő és titoktí*1 elidek.1 ! Ügyet előttük oly szándékos csak felv 168 burokban tartogatja, hogy még ma is mí m ? Vannak azon választottak, kik ? sürü fátyollal leplezett portékát tisztán láthatnák ? -vagy talán az úrbéresek nyernek az által is igy ha még nem ,s ismert részüket azon bizonyos f élelmeseknek már előre eladják ?! * . , T*lóban rhéx gúny-verset nem írni az ily föffijárás 8ilánysága felett, midőn egy marokkal ° bl,0tt81&’ l,)pl·’ * város pénzét tele se véve“ '*Órj”l! *. kö,önsá« érdekét „kutyába annyira ’ L?y..VI*eli magát‚ mintha csak nem is h”'y' * a .k,°,!0D8ég’ raint inkább a saját érdekében és szakájára működnék !!! Szegény Mohács!! n. Hom.o Az alkalma» dinnyetalajról. A dinnye kedvelt terményeink egyike, szivesen foglalkozik termelésével szakember úgy point dilettáns. Kellemes és üdítő édessége napról napra több és több barátot hódit részére s épp ez alapon tán nem lesz fölösleges, ha a vetés-idény küszöbén egyelőre a talajról egyet mást elmondunk. Mondani is fölösleges tán, hogy a dinnye kényes növény, de mindamellett nem háladatlan s ha a termelő kiismeri, hogy úgy mondjam természetét s iparkodik igényeit kielégíteni,—sokszorosan megjutalmazza a reá fordított fáradozást. Éghajlatunk — leszámítva egyes szélsőségeit, melyet az időjárásban gyakrabban nyilvánító kívánalmainak eléggé megfelel s igy a szabadban is eléri tökéletességének azon fokát, mely kívánni valót nem hagy hátra. Akárhányszor fordul elő azon eset, hogy mig egyesek kevés gonddal szép példányokat produkálnak, addig ismét mások fokozott szorgalma csak kielégítő eredményhez is alig vezet. Minderre nézve pedig okot elsőrendben is a talaj minősége szolgáltat — ez okozza a felhozott két eseti különbséget — ez mutatja elég világosan, hogy a dinnye — saját talajának megválasztását — határozottan igényli. Mielőtt valamely növény alkalmas talaját meghatározni lehetne, tüzetes vizsgálat alá kell vennünk úgy magát a növényt, de főkép annak azon egyes részeit, melyek a talajjal legszorosb érintkezésbe jönnek.Tekintve azt, hogy a dinnye kúszó növény, melynek hónalj rügyeiből fejlődnek a messze futó indák s ezek oly gyengék, hogy mint egy termaészetileg ösztönözve — szél s vihar ellen — támaszt keresve — egyesz-csomóiknál a földbe kapaszkodnak; kell tehát, hogy a talaj felülete— főleg inda-eresztés szakában — porhanyó legyen, mire pedig kiválóan a lazább talaj alkalmas, mert mig kötöttnél alig aprózható porhanyóvá él s ez esetnél is iparkodik előbbi állapotát elfoglalni vagyis megkeményül vagy megcserepesedik. Ha már az indázat a talaj porhanyóságát s laza kötöttségét igényli, menynyivel inkább szükséges ez a szerfölött gyenge és finom rost gyökérzetnél. Ezeknél úgyszólván életkérdés, mely nélkül biztos tengés áll be. Azért az alkalmas dinnyetalajnak okvetlen laza természetűnek kell lenni, hogy ebben a gyökérzet ellenállásra vagy csak akadályra is ne találjon, hanem vígan hatolhasson tovább és tovább, terjesztve gyökereit különböző irányban. De a tapasztalat által is támogatott tény, hogy a kötött agyag talaj határozott ellensége a dinnyének. Megmutatta akárhányszor az eredmény, hogy agyagban dinnyét produkálni nem lehet s ezért bizonyos menynyiségű homoknak jelenléte a talajban élet föltétele, hogy úgy mondjam lelke a sikeres dinnye-termelésnek. S ha ez nincs, vagy le kell mondani a termelésről avagy a hiányt reáhordással mesterségesen pótolni kell. Ne higgye azonban senki, hogy magában a homok idő arra nézve, hogy a dinnye diszlésnek ejen; mert ha van növény , mely a tápanyagot különösen érzékeny, — úgy bizonyára a dinz. Megkivánja, hogy a talaj kész tápanyag bírjon s igy abban a homok mellett a töl is kellő mérvben képviselve legyen; — mit: ha e tekintetben hiányos talajjal rendelkező kizárólagosan okszerű trágyázás által el. A mondom okszerű trágyázással, mert e művet is arra kell ügyelnünk, hogy a dinnyén azt használhassa is, mert valamint éhes ember búza vetéssel segítve nincs, úgy a dinnye rárásnál is — minden utószámítás nélkül, közre hatásra kell törekedni. A itt egy átalános minta a dinnye talaj elkéssre nézve. Legjobb, ha a dinnyének szánt talajig őszszel trágyával meghordjuk és ezt aláásshogy a tél termékenyitő hatásának kitéve legye vagy ha már ez nem történt s dinnyét mindeon termelni akarunk, úgy már tavaszszal as compost trágyát szabad használnunk, melyn hatását még az évben várni lehet. Kés alá jutnak itt egyes laczamna és réztörések úgy irtás földek, melyek iránt a dinnye külön előszeretettel viseltetik. Aigvetésröl talán legközelebben. Győri— bányatelep. 3 Sniebbald Béni. (Újdonságok és különfélék az Evang. hitközség uj imahita f. h 18 án e. 9 órakor avattatott fel és adatott át a nyilvásságnak. Az összesereglett nagyszámú és díszösszönség a templom előtt való téren foglalt helyettig a nők külön jegyek mellett a templom padjain helyezkedtek el. A felavatás első ténye ez vol hogy Jeskó Lajos lelkész a templom kulcsát e. rövid beszéd kíséretében Karsay S. superinzidens kezeibe adá, ki a templom megnyitásával Bileininger két. esperest bízta meg Az ajtó felnyitván a közönség a templom minden zugát ra ítölte. A szokásos epistólák felolvasása után superitendens mondott felavató beszédet, melyben aemplom hivatását hangsulyozá s végül a templomot ünnepélyesen felavatottnak nyilvánitá ki. — azután esperes tartott egy hosszabb, de példásogikával kivitt igen jeles beszédet, melyben az erkölcsi elvek s a kor némely bűnei szónoki nagasztos hangon előadva, szépen kidomborult is. Köszönetet mondott mindazoknak, kik a templom felépítését elősegítették. Beszédje legnagyobb részében e templomok a az istentiszteletről értekezett. — Végtére Bergmann izményi lelkész mondott a német ajkú hívek számára szép hangon tartott beszédet. — A közöket, az esen alkalomra a „Pécsi Dalárda“ több tagja által betanult s orgona kíséret mellett elénekelt karok tölegyszerüséggel ment végbe s a jelenvolt közönség vallás különbség nélkül érezte a mély benyomást, mit ezen istentisztelet reá gyakorolt. Délben a „hajó“ szállodában 45 személyből álló közebéd tartatott, melyen a városi és megyei hatóságok több képviselője volt hivatalos. Üdvbeszédek mondattak a királyi házra s mindazokra kik elősegiték a templom felépítését. — Az evang. vallásfelekezet egy régi óhaja ment teljesedésbe e napon s valóban méltán büszke lehet, e szám szerint kicsiny, de erős hitfelekezet azon magasztos lelkesülésére, melylyel ezen egyszerűségében is igen szép templomot felemelte. — A debreczeni függetlenségi párt folyó évi, április 25-én d. e. 10 órakor a városház nagy tanácstermében alakuló közgyűlését tartja, melyre Debreczen város azon polgárai, akik hazánk, Magyarország önállóságáért, függetlenségéért lelkesedni tudnak, s a régi baloldal elveit, a bihari pontokat, most is politikai hitvallásokut ismerik hivatalosak. Kívánjuk hogy e nap az elvhű baloldaliaknak, függetlenségi pártiaknak s a 48-asoknak testvéresülési ünnepe legyen. —m. A Pécsi Dalárdának — a f. h 17-én a Scholczféle sörcsarnokban rendezett dalestélye — eltekintvén a csekély számú közönségtől — a legjobban sikerült. A porogramm néhány száma ismételtetett, sőt az még néhány darabbal meg is toldatott. Többek szíves megkeresésére még e hó végével fog az estély egészen új műsorozat mellett ismételtetni. —m. A Pécsi Nédalárdában felmerül s általunk is felemlített zavargások kiegyenlíttettek, mennyiben az egyesek kívánságára a karmester felügyeléséra teremtett zenebizottság ismét megszüntetett, s Wachauer Károly úr az egylet egyhangú felhivására a karmesterséget ismét elfogadá. A dolgok ily tapintatos elintézésében a főérdem Förster és Engeszer urhölgyeket, az egylet elnökségét illeti. — Erdőégás. Nagy veszély fenyegette a pécsvárosi mecseki erdőséget. Szerdán f. hó 21-én esti 10 óra után a Mecsek innenső oldalán az erdő a leghevesebb szélben egyszerre 5—6 ponton kigyuladt s a lángok ijesztő gyorsasággal harapóztak odább a száraz növényhulladékokon. A városi tüzet a tüzet jelezvén, hamarjában csak 6 tűzoltó indulhatott Jilly Alajos főparancsnok vezérlete alatt a szükséges könnyítéssközökkal e veszély színhelyére s mire a kis csapat kiért, akkor már a cserjésen a lángok elterjedtek volt. A tűzoltók lassan felgyülekeztek mintegy 50-en, de az igazi segély csak a felriasztott katonaságtól érkezett, mely körülbelül 120 számot képviselve Roschitz ügyelő főhadnagy vezérlete alatt árkoló ásókkal felszerelve felérkezett. Erre azután elkezdődött az oltás a heves szál miatt sok veszélyek között. Az oltást a tűzoltó főparancsnok vezette erélyesen az összes segélylyel s a legénység életveszély közt