Pécsi Figyelő, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-10-19 / 42. szám
vissza az igazságtalan vádakat, ő, hogy a porta ily súlyos vádakat __nadseregUnk ellen téves alapon a hogy előzetesen a csász. és kir. ^nyhoz fordult volna. Keltetlenlil fog :^k részletes czáfolásába mindazon a konstatálja, hogy Banjalukában kato,sir, csupán arra szorítkoztak, hogy rt'átverjék a barbár hordák által a az , sebesült és haldokló osztrák-magyar emt-ik és bosznyákokkal telt kórház intézett támadást. Szerajevóban pedig Jinissze néhány ház égett le s ez sem vin visszatorlás a város megvétele után, vett mint az utczai harcz természetes »-Hrejita. ^Imbár a fanatikusok ablakból •^N^nyilásokból tüzeltek csapatainkra, , mégsem lett fölprédálva, sem fülgyujtatott Fosztogatási eset csapat. részéről egyetlen egy sem fordult, sőt ellenkezőleg, gyakran megesett, y csapataink a benszülöttek által kezdett fosztogatást meggátolták. Kataik és idegen levelezők mindezekre nézve grősítik a hivatalos jelentéseket. közpénzzel fizettük csapatainkat;viját és a hadbiróságok csak néhány pelet végeztek ki, kiknél a vizsgálat ...fáinkon, török és idegen hatósági hélyeken elkövetett borzasztó gyilkosát a vizsgálat kiderítette. A porta árai nagyobb mészárlásokat követtek lapatainkon. Ezek után csakhamar itt fejezi be válaszát, hogy kötelessége . .It a rágalmakat visszautasítani és jelezni "a portának azon roszt benyomást, melyet a vád keltett. Az angol-afghán háború kitörését minden pillanatban várják, sőt némely hírek érint az már kitört volna. Az angol hajój parancsot kapott a minisztériumtól, hogy október 15-éig készen tartsa magát Jaleg csapatok és tüzérség szállítására, melyeket az afghanistáni háború megkezdtetésére küldenek Ázsiába. Bombayból jeentik, hogy Haines tábornok 35.000 ember felett fog parancsnokságot vállalni Pesaverben. E hadsereg az afghánok ellen ildetik. Amint a „N. Fr. Pressernek Krakióból írják, Baratynski herczeg, kit néhány év óta kegyvesztettnek tartottak, mivel Congress Lengyelország mellett szófiait él a czárnál és vele együtt több oroszlegyelországi főnemes Pétervárra hivatott, úgy ott tanácsukat kikérjék Lengyelország újjászervezésére és mint mondják újjáalakítására nézve. Ez egy veszedelmes sakkhúzás Ausztria ellen. A czár livádiai nyaralójában most igen élénk mozgalom uralkodik. Arról foly a tanácskozás, hogy a birodalomban alkotmányos állapotokat akarnak behozni, a képviseleti rendszert és a miniszteri felelőséget meghonosítani. A czár be kezdi látni, hogy egy alkotmány behozatala által a roppant forrongási elemek, melyek a birodalomban fel vannak halmozva, egy részben talán ártalmatlanokká fognak tetni. Amint a „Standard“ hallja Berlinből, a török körjegyzék mindenütt visszatetszésre talál. Salisbury hír szerint felhatalmazta az osztrák követet, hogy jelentse ki Bécsben, miszerint Anglia a török kivonata elveti. A többi hatalmaktól is hasonló nyilatkozatot várnak. silag letartóztattak élelmezésére, járásonként 60 frt. összesen 7 járás _____420.—______420.— Összesen: 1585.— 1585.— X. Előre nem látható költségekre. Előre nem látható költségek fedezésére 500.— 500.— A mozgósítás folytán behívott katonaköteles tisztviselők és szolgák helyeire helyettesített egyének részére folyósított évi fizetésekre ______________030— Összesen: 500.— 1420.— Összesítés. Tiszti fizetések 50650.— 51350.— „ lakbér átalány 4050.— 4050.— Közbiztonsági személyzet fizetése 24012.— 24012.— „ szolga személyzet mellék járuléka 9496.13 5759.27 Pandur laktanyák bérlete 610.— 790.— Irodai szükségletek 5284.— 5889.— úti költségek és napidijak 600.— 600.— Megyei épületek fentartásárra 1295.— 1295.— Egyéb rendsz. kiadások 1585.— 1585.— Előre nem látható költs._____500.—_____1420.— Összes kiadások: 98082.13 ^ 96750.27 XI. Megyei fekvő javakból. Hivatalos czélokra nem használt megyei házak és ingatlanok bérletéből _____220.— 100.— Összesen: 220.— 100.— XII. Egyébb jövedelmek: Közigazgatási birságokból 50.—_______50-~ Összesen: 50.— 50.— Fedezetek összesítése. Megyei fekvő javakból 220.— 100.— Egyéb jövedelmek 50.— 50.— Összesen: 270.— 150.— A kiadások főösszege 98082.13 96750.27 A bevételek „ _____270.—______150.— Mutatkozik szükséglet 97812.13 96600.27 Pécsett 1878. évi szeptember hó 30-án. Baranya vármegye törvényhotó* Hága költségelőirányzatának tervezete 1879-itc évre. (Folyt.) 1878-ikra 1879-ikre engedélyez- inditványoztetett tatott VI. Irodai szükségletek. Bútorok fentartására és uj bútorok beszerzésére ft. Hivatalos helyiség fűtésére 210 köbm. fa, az 1. mérnöki kimutatás szerént a 2 ft 90 kr. Pandur laktanya és közigazgatási) . letartóztattak börtön hely. fűtésére egyenként 3 öl fa, összesen 30 öl fa á 11 ft. A megyei székh.ségszeszek világítására 10 pandúr laktanya világítására á 7 frt Központi hivatalok részére papír, gyertya és egyébb szükséges irodaszerekre 7 jár. szolgabiró iroda átalánya és hivatalos helyiségek fűtésére á 100 frt. Könyvkötő munkákra Nyomtatványokra Autografgép kezelés, szükséges szerekre Hírlapi hirdetési dijjakra 200.— ft 200.-mohács, 1878. okt. 14-én. Helyi lapocskánk a „Mohács“ okt. 13-iki számában a folyó okt. 10-iki margit-szigeti védgáttársulat közgyűléséről egy hosszadalmas vezérczikkben emlékezik meg. Nincs e czikkben egyetlen sor, mely ferdítésekkel óvatlan felfogással ne feketítené be az igazságot, a tények valódi állását. Kezdő soraiban már ex professo hamisítva állítja, hogy a szavazatok hiánya jelentéktelen volt, hogy a szigeti ártér 53672 cat. hold, mert az ártér csak 51000 hold, a hiányzó és a tanácskozásokban és szavazásokban részt nem vevő szavazatok száma pedig 25520 cat. holdnak megfelelő 85 szavazat. Nem volt ugyanis képviselve: Mohácsi szigetben 13709 cat. hold Szekcsői szigetben 3844 „ „ Nem szavazott a választásoknál : Ráthmonostor 2073 „ „ Szeremle 3782 „ „ Baracska 778 „ „ Kalocsai érsekség 1334 „ „ Összesen 25520 cat. hold Tehát 25520 cat. holdnyi árterület birtokosai nem szavaztak sem a választmány sem a tisztikar megválasztásában. Roppant többség tehát, tekintve az árterület hiányzó képviseletét, a társulat körében nem létezik. Balogh úr felebbezései ellen szavaztak : a helyei, szekcsői, kincstári, püspöki uradalmak képviselői, valami 10 mohácsi jogosult és 9 szekcsői volt úrbéres és közbirtokossági jogosulatlan szavazat. Mellette szavaztak: Ráthmonostor, Szeremle, Baracska, Batina községek és az érseki uradalom 9062 holdnyi ártéri terület birtokosainak 30 szavazata. Nem szavazhatott — mert jogai képviseletétől elüttetett — 17552 holdnyi árterület birtokosa 58 szavazattal. Nem igaz, hogy a Báthmonostoriak megnyugvásukat jelentették ki, mert az ugyanazon község volt úrbéres és közbirtokossági árterületéből csakugyan kikerült 6 szavazat s a kétféle töredék képviseletét, miután az érdekek nem eltérők, reá lehetett volna ruházni a biró személyére, ki egyedül maga képviselte a volt úrbéresek árterületét. A harmadik bekezdés egész expositiója, melyet Balogh arra reá fog, merő hazugság, helyesebben óvatlanságból származó tárgyismeret hiánya, és arra mutat, hogy Szebényi Benő elemi iskolai extanító, azon ügyállásnak felfogására nem bir képességgel, milyet a mohácsiak és szekcseiek felebbezései a társulati közgyűlés vitatkozásai tárgyaltak. Balogh úr felebbezésének tárgyi igazságát, törvényességét, szabatos logicáját, jogosultságát, csak rabulistika és erőhatalom támadta meg eddig is; a gyűlés jelentékeny számú szavazatai pedig támogatták, és a többség Kramplin Emil képviselő indítványára egyedül azon hangsúlyozott okból szavazta le, mert a közgyűlés en bloc keresztül akart esni az alakulási alapszabályok érvényessége ellen emelt küzdelmeken s az alapszabályokat alkalmazva a felebbezett esetre, azok alapján ejtette el a mohácsi 1028 és szekcsői 432 birtokosnak 9990 holdnyi árterületnek megfelelő 33 szavazata iránt támasztott igényeit. Egyébként fenhagyta a közgyűlés a mohácsiak és szekcsőieknek azon jogát, hogy igényüket az ártéri birtokosok egyéni kimutatásának igazolásával bármikor érvényesíthessék. A képviseletüktől a választmány véleménye folytán megfosztott fen említett mohácsi és szekcsői birtokosok logicája megdönthetően. Tény, hogy a védgáztársulati közgyűlés f. évi ápril 9-én kimondotta, miszerint mindaddig nem bocsátkozik a költség előirányzat, megállapítás és kivetés munkálataiba, míg az árterületi érdekeltek rendesen megválasztott képviseletek által képviselve és a közgyűlésen meghiva nem lesznek. Ebből származik a jogaikban sérelmezettek azon dilemmája. Vagy rendesen volt képviselve az árterületi birtokosság a t. é. oct. 10-iki közgyűlés előtt, midőn t. i. megalakult, alapszabályait megalkotta, választmányát tiszti karát megválasztotta, a részletes munkálatokat elkészítette, miniszterileg helybenhagyatta s akkor nincs indokolva az ártéri volt úrbéres községeknek és közbirtokosságoknak ujóbbi képviseltetésre való felhívása, akkor rendesen alakult, alkotta alapszabályait, választotta bizottságát s tiszti karát s akkor igaza van a mindezt jóváhagyó miniszternek; — tehát hibásan intézkedett a f. évi ápril 19-iki közgyűlés, még hibásabban a miniszter, ki e közgyűlés határozatát nem cassálta. Vagy nem voltak az ártéri birtokosok a f. évi okt. 10-iki közgyűlés előtti időben képviselve, s ekkor azokat, kik képviselve nem voltak — pedig az okt. 10-iki és illetőleg ápril 9-iki közgyűlés álláspontja törvényes volt, és igen helyesen látta be, hogy védgátépítésnél érdekeltség tárgyát csak magánjog képezheti, mert a mohácsi szigetben a volt úrbéreseknek jutott legelő és erdőilleték egyénileg osztatván ki, a megítélt foglalások az egyes birtokosok tulajdona lévén, azok nem úrbéri hanem magánjogi természettel bírnak, hogy a szigeti rét 1799. óta képez magánbirtokot — Ószekcsőn pedig 1869. óta szintén megszűnvén minden úrbéri viszony, — hogy tehát a mohácsi és szekcsői szigeti sem közös sem magánybirtokosokat nem képviselheti sem úrbéri választmány sem politikai képviselő testület, — hogy végre aszekcsői közbirtokosság kiosztott magány és osztatlan közös birtokait sem képviselheti a közbirtokossági társszövetség bizottsága, mely respective csak a közbirtokossági nemesi vagyon vételárának beszedésével, kivetésével, kölcsönvétellel és ezek iránti számadással lett megbízva — nem kötelezik az alakulás iránti eljárás és határozatok, az alapszabályok, a megejtett választások, egyéb munkálatok, hanem mindez a kiveendők kivételével rendesen szervezett okt. 10-iki közgyűlés revisiója, missiója alá esik, de különösen oda esik a verificatio is, melyhez egy korábbi választmánynak semmi köze, mely egyenesen azon közgyűlést illeti, melynek verificálandók a tagjai, — ha pedig ez így áll, akkor ezen esetben kérdésessé válik az alakulás iránt határozásba bocsátkozott érdekeltség birtokbeli mérlegelése, mert az 1871. XXXIX. törvény 3-ik a szerint minden egyes érdekelt lévén meghivandó és meghallgatandó, s a mohácsiak és a szekcseiek 17552 kat. holdból álló árterülete nem lévén törvényes meghatalmazottaik által képviselve, s ezen 17552 cat. hold árterülethez hozzájárulván Báth monostor, Baracska, Szeremle, Batina és a kalocsai uradalom 7968 holddal, tehát az összesen 26614 cat. hold ellenében kérdésessé válhatik maga a társulat alakulása is. És a dilemma ezen másik szarva kilöki vala sarkaiból a közlekedési miniszternek midazon hatalmi határozatait, melyekkel az okt 10-ike előtti alakulást stb. törvényesnek s jogosultnak proclamálta. Ezen dilemma egyéb sarkalatos érvelései alapján követelte Balogh úr az ő megbízói nevében az alakulás kérdésének, az alapszabályoknak revisióját, a választmány és tisztikar újabb megválasztását, s e czélból nyújtott be 8 nappal a gyűlés előtt egy indítványt, melyben (a fen említetteken kívül) praeferenter és tüzetesen kérte az alapszabályok 10. §-ának utolsó pontozatát mint jogsértőt és az osztó igazsággal meg nem férőt megváltoztatni s kihagyatni. Balogh úr illetőleg megbízói felebbezéseiben voltak erős de midenesetre jogos kifejezések, de sértő kifejezések nem voltak, miután egy tekintélyes tagja a közgyűlésnek a fellebbezések irályát, szerkezetét nagyon is kíméletesnek tartotta az eljárás hatalmi erőszakolásai ellenében. És hogy a kifejezések nem lehettek sértők és alaptalanok a közgyűlés többségénél, s hogy azokat az illemmel megférőnek tartotta, azt a választás későbben teljesen igazolta. Az is egy politikus csizmadia félszeg felfogása, amit a lapocska felhoz, hogy a mohácsi 1028 tagból álló s törvényesen megalakult birtokos közönség nem a védgáttársulatbani képviseltetésre, hanem a védgát megakadályozására adott Baloghnak felhatalmazást, mert az ő meghatalmazása ezen 1028 ember minden mohácsi szárazföldi és szigeti közös és magány földbirtokával összefüggő az úrbéri végrehajtási és a védgátépítésre vonatkozó ügyeiknek képviseletére szól. Ha Szebényivel érdemes volna a birtokos közönségnek érintkezni, meggyőzhetné őt ezen állítás valóságáról, de ily dolgok bírálatára ezen extanitó és egy városi exchurnista nem bír hivatással és ismeretekkel. Mit az 5-ik bekezdésben mond Sz. Hinka Lászlóról az sem igaz, mert Hinka úr kikapkodott egy pár eszmét a felebbezményekből s nemcsak azoknak következetes vas logicáját és az adatok és érvek erejét, de az excerptiokat — saját excerptióit — sem czáfolta meg. Azt pedig hogy a felebbezvények kifejezései az illemet megsértették volna, Hinka úr nem mondotta, mert ez esetben aligha erélyes czáfolattal nem találkozott volna. A roppant szavazattöbbség is nem volt roppant, mert csak a jelenvoltak szavaztak a kérdésben, — 17552 holdárterület birtokosa pedig nem szavazhatott. Miért? bővebben feszegetni nem akarják s ha majd nem Szebényis ur lapocskája fogja a kérdést felhányni -- a tények, a jog, a törvény szövétnekeivel fogják illetékes helyen és a hivatás határozottságával megvilágítni. Szóval a „Mohács" figyelmünkre alig méltó czikke ügyetlenül meghamisítva farkcsóváló speculatióból közli a közgyűlés lefolyását. Balogh úr felül hitelesen tudjuk, hogy megbízóit az utolsó pillanatig híven képviselte s már régen előre kijelentette, hogy ha a társulat megbuktatása nem sikerül, a birtokosok jól felfogott érdekében fekszik, abban helyet foglalni s azoknak kiküszöbölésére közreműködni, kik a védgátépítést nem a közjó, hanem a jó fizetéses hivatalok megörökítésére és igy egy haszonhajtó üzlet czéljából akarták berendezni. Balogh urat a hivatal elvállalására nem Rampert főherczegi uradalmi igaztó úr és a többi uradalmi képviselők hívták fel először, hanem felhívták hónapokkal és hetekkel a közgyűlés előtt maga Koszits úr és még valaki, kit megnevezni nem akarunk. De ezeknek kínálatait Balogh úr visszautasította. Midőn pedig az okt. 10-iki közgyűlésen Balogh megbízóinak kérelme leszavaztatott s előállott a társulatbalépés postumátuma — s midőn ily körülmények között hivatott fel a közgyűlés a szavazattöbbséggel rendelkező képviselői által, s e felhívás elfogadásába Balogh ur megbízói és érdektársai is beleegyeztek, kötelességének tartotta a felhívást elfogadni. Különben Balogh sem a közgyűlés előtt, sem folyamában nem folyt be a választásokba, sőt a tisztikar megválasztása előtt eltávozott. A megejtett választás ellen most már csak Balogh és pártja kereshetett volna orvoslást, most az nem bocsátkozott a választásba. A választás nem volt ugyan napirendre tűzve, azonban maga az elnök kezdeményezte, a közgyűlés többsége pedig belebocsátkozott, az elnök lemondását elfogadta, az új megválasztást pedig az elnök fogadta el. Tehát a közgyűlés többsége saját factuma ellen orvoslást nem kereshet, a kisebbség pedig keresni nem fog. Mi Perczel Miklós úr kilépését nem tartjuk végzetesnek, noha jó lett volna, ha saját érdekében is békével megmarad elnöki székén. Régen, talán már 1877-ben indultak volna meg a védgátépítési munkálatok, ha több szerencsével, a társulati választmányi tagok s a tisztikar egy-két tagjának megválasztásánál, s kevesebb szenvedélyességgel a képviselet igazságos szervezésénél — átalában pedig a törvények és mások jogai iránti több érzékkel és tisztelettel és kevesebb hatalmi erőszakolással vezettettek volna az alakulás műveletei. S végül még azt is meg kell jegyeznünk, miszerint abban, hogy Balogh elvállalta a titkárságot és mindaddig míg azt viseli, annak fogják, kik reá ruházták, biztosítékát találni, hogy odaadással fogja a közönség közjavát szolgálni, hogy megszűnik a társulat iránti gyűlölet és bizalmatlanság a közönség azon rétegeiben is, mely a védgátépítést kárhoztatta. Balogh nem kereste megválasztatását, sőt midőn személyes ellensége kínálta meg, visszautasított mindent, nem bántott meg senkit, mert a tények valóságának felhozásában nem volt sértés, de különösen nem sértette a gyűlésen Perczel Miklós urat és nem adott ennek sértő kifakadásaira okot. Különben a kifakadás férfiak között történvén, férfiasan fog elintéztetni. Kívánatos csak az, hogy az egész ügyet varangyok ne nyálazzák be. S most záradékul figyelmeztetjük a „Mohács“ szerkesztőjét, hogy mi őszintén megbecsüljük az iparost iparos, a kereskedőt forgalmi tevékenysége, az elemi tanítót szép hivatása és mindenkit avatottsága körében; de azt, hogy az iskolából ma kibontakozott gyermek az életbölcseségről, egy tanító képezdét végzett elemi extanító s városi exchurnista az illemről, a corpus jurisból, a jog és törvény, a status-tudományból egy tapasztalatokban gazdag, közhivataloskodásban és a közügyek zöld asztalánál megőszült és közelismerést aratott képzett szakembernek bíráló s oktató leczkéket tartson, oly cselekményeket bíráljon, melyekről helyes fogalmai nem is lehetnek, nem mondjuk hogy tolakodás, de mindenesetre könnyelmű elbizakodás, melyet nem annyira czáfolni mint ostorozni kell. r. ?.! 1800.- 1684.-330.- 60.-70.-1600.-420.-120.-1600.-609. 330.-60.-70.-700.-120.-1800.-150.-50.Összesen: 5284.— 5889.VII. Úti költségek és napi dijjak. úti átalánnyal el nem látott megyei tisztviselők és bizottsági tagok úti költségei és napi dijjaira 600.— 600.Összesen: 600.— 600 Vill. Megyei épületek fentartására. Megyei épületek fentartása és javítására 600.— Megyei épül. tűzkár elleni biztosítására 325.— Tűzoltó szerek jó karb. tartására 20.— Megyei épül. kéményeinek tisztogatására 200.— Árnyékszékek tisztogatására 150.— 600.— 325.— 20.— 200.— 150.— Összesen: 1295.— 1295. IX. egyébb rendszeresített kiadások. Megyei ingatl. vagyon után fizetendő adókra Megyei szolgák gyógyítási költségére Megyei székház tisztítási költségeire Az authograph gép kezelőjének jutalomként Harkányi fürdőbiztosnak Az autograph géphez egy ál- ta landó napszámosnakA vagyontalan közigazgatás 150.-100.-160.-120.-270.-365.-150.— 100.— barn— 270.-365. Különfélék: — F. hó 14-én tartotta Bárány a megye törvényhatósága rendkívüli közgyűlését, melynek tárgya a jövő évre megállapított költségvetés elfogadtatása volt. A költségvetés egyes tételei minden ellenvetés nélkül elfogadtattak, csak a szolgabíró mellett levő írnokok évi fizetésének 500 frtra emelése adott csekély vitára alkalmat. Nagy Ferencz ellenezte a fizetés felemelést, de a közgyűlés Szily László felszólalására elfogadta azt. Amint a kimutatott költségvetés igazolja, a jövő évre ekként megszavazott budget az ideihez képest magasabb s igy még kétséges, váljon a minisztérium helyben hagyja-e. Ezt azért említjük fel, nehogy a medve bőrére igyék valaki, mielőtt azt meglőtték volna, mutat a S !!! IÜpgy befolyt Anna úrné Cseti, a nagy iskola- és TépfaTS 'TM«femartyut(sákr.iter“ “J'v'if, (nanone-tele Pza urholgy , ^^Zmbadka*Ml«l,«tr. már hazabocsájtaViT^Okezhetni SíiNA többnyire családos eaanott. kedvvel hagyták oda a katona’ ^3 ( j—l ismét visszatérjenek szülőföldjükre J'ni demupi foglalatosságaikhoz. Az 1868. évi 1869 ik évveli katonákat csütörtökön bocsájtották el, mig az 52-ik sor- és tartalék ezred katonái legközelebb fognak hazatérni. (Akkor hisszük el, ha itt lesznek.) A 7-ik huszárezred szintén haza jön s igy a megyebeli derék fiúk ismét hon lesznek. A hosszú téli estéken majd lesz mit hallani a falu népeinek a vitéz tettekről, melyet a kisded község hős fia elkövetett. A helybeli jogakadémián az idén beiratkozott joghallgatók száma a tavakhoz képest majdnem fölényire olvadt le, amit azonban a mozgósításnak tulajdonítunk egyrészt, ámbár igen örvendetes jelenség, hogy oly helyeken is, ahol mozgósítás nem eszközöltetett a statisztikai kimutatások szerint kevesebb joghallgató van. Az itteni jogakadémián az idén 38 joghallgató van bejegyezve összesen. Ebből az első évfolyamra esik 11 rendes és egy rendkívüli, a második évfolyamra 11 rendes és két rendkívüli, a harmadik évfolyamra 6 rendes és végre a negyedik évfolyamra 7 rendes joghallgató. Múlt évben az összes joghallgatók száma 78 volt. Ugyanezen pécsi, akkor csak két évfolyamú joglyceumon 1843/4. tanévben volt hallgató 80. — 1844/5-ben 86. — 1845/cban 102. — 1845-ben 87. — A hallgatók száma tehát több mint kétszeres volt. — A tanárok száma volt akkor 4, most rendes tanár van 7, rendkívüli 3. 05*86 ._ mint halljuk Csóka szintársulata f. hó 21-én tartja utolsó előadását, amelyre a „Fatinitzá“-t tűzték ki, s így remélhető, hogy színészeink nemsokára beköszöntenek. A társulatról a „Színpad“nak következőket írják: „Bogyó Alajos Újvidéken győzedelmeskedik. Első föllépte „Parlagi Jancsi“ volt. A színház zsúfolásig megtelt, s Bogyó által énekelt népdalok oly varázszsal voltak a közönségre, hogy minden dalt ismételnie kellett. Másnap „A szép Galathea“ hasonlólag telt házban adatott, s a „Csikós“ ban már több volt a rácz mint a magyar közönség. Ezt követte „A peleskei nótárius“ s miután ott a magyar színészetnek még sohasem voltak egymás után ily zsúfolt házai, az a hír kering a jó atyafiak között, hogy e kitűnő színtársulatot a kormány küldte le, megkedvelteim a magyart, s hogy ott magyarosítson. Bogyó minden felléptekor virágbokréták és koszorúkkal tüntettetett ki, s a „Molinári“ nótát mindannyiszor énekelnie kellett, melyet a nép „Alfoldi“ nótának keresztelt. Ennek hallatára sírva fakadnak a bácskaiak. Ily kedves híreket mindenkor örömmel regisztrálunk, s kalapot emelünk egy oly társulat előtt, melynek tagjai a magyar színészet érdekeit szívükön viselik, s annak becsületet szereznek. Ezek után reményünk van, hogy közönségünk szintén meg lesz elégedve e társulat működésével és lehetőleg pártolni fogja is őket annál is inkább, mert újabb hirek szerint haza jönnek a fiuk. — Ma volt a végtárgyalás Vég József meggyilkoltatása ügyében. — A törvényszék elsőrendű vádlottá Szabó Károlynét, büntethető cselekmény hiánya, másodrendű vádlottat Hegyi Józsefet bizonyítékok hiánya miatt fölmentette. — A pécsi jogakadémiai ifjúság Lutz István IV. éves joghallgatót választa meg ez idei olvasóköri elnöknek. Kívánjuk, hogy hivatásának olykép feleljen meg, a mikép ezt az egylet czélja és felvirágzása megkívánja. — Herczenberger József helybeli általános kedvelt táncztanitó octóber hó 2- án kezdi meg a beiratást a téli évadban tartandó táncztanitásra. A táncztanitás f. hó 28-án kezdődik. Ajáljuk a tánczkedvelők figyelmébe. — A budapesti egyetemen levő baranyamegyei ifjúság megalakította a „Pécsi kör“-t és tisztviselőit is megválasztotta. Elnöke: Kovács Gyula IV. éves joghallgató ; alelnöke Kelemen Károly tanárjelölt; pénztárnoka Kraus Jenő IV. éves joghallgató és jegyzője Rüll János orvos növendék. A kör helyisége még nem jutott tudomásunkra. — — Embertelen bánásaiét felett panaszkodik egy Szerajevoból szept. 26-án kelt s hozzánk az illetőnek rokonai által beküldött levélben egy lázban szenvedő katona a kit egy főhadnagy minden ok nélkül úgy pofonvágott, hogy bal fülén hallását veszti, azt is írja, hogy ezredének tisztjei a támadó csatában mindig 50—60 lépéssel a háttérben maradtak. Miután azonban sem az ezred, sem a kegyetlenkedő tiszt megnevezve nincsen, ezt csak is újabb adatként hozzuk föl a többi panaszhoz. — Kerestetik az „F. Z.“ halottja! Több siklósi polgár felkéri a „F. Z.“ t. újdondászát, nevezné meg azon szerencsétlen polgártársukat, ki az uj bor fojtó levegőjének szerinte életével adózott, hogy legalább illendően meggyászolhassák, mert ők meg nem foghatják, hogy kis városukban ama „tekintélyes pogár”gyászos haláláról nem bírnak értesülést nyerni. — Hangverseny Mohácson. F. hó 13-án tartatott meg a mohácsi casinó egyesület által rendezett hangverseny, a se