Pécsi Figyelő, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-10-19 / 42. szám

vissza az igazságtalan vádakat, ő, hogy a porta ily súlyos vádakat __n­adseregUnk ellen téves alapon a hogy előzetesen a csász. és kir. ^nyhoz fordult volna. Keltetlenlil fog :^k részletes czáfolásába mindazon a konstatálja, hogy Banjalukában kato­­,sir, csupán arra szorítkoztak, hogy rt'átverjék a barbár hordák által a az , sebesült és haldokló osztrák-magyar emt-ik és bosznyákokkal telt kórház intézett támadást. Szerajevóban pedig Jinissze néhány ház égett le s ez sem vin visszatorlás a város megvétele után, vett­ mint az utczai harcz természetes »-Hrejita. ^Imbár a fanatikusok ablakból •^N^nyilásokból tüzeltek csapatainkra, , mégsem lett fölprédálva, sem fül­gyujtatott Fosztogatási eset csapa­­t. részéről egyetlen egy sem fordult, sőt ellenkezőleg, gyakran megesett, y csapataink a benszü­löttek által­­ kezdett fosztogatást meggátolták. Kata­ik és idegen levelezők mindezekre nézve gr­­ősítik a hivatalos jelentéseket. közpénzzel fizettük csapataink­at;viját és a hadbiróságok csak néhány p­elet végeztek ki, kiknél a vizsgálat ...fáinkon, török és idegen hatósági hélyeken elkövetett borzasztó gyilkos­át a vizsgálat kiderítette. A porta á­r­ai nagyobb mészárlásokat követtek lapatainkon. Ezek után csakhamar itt fejezi be válaszát, hogy kötelessége . .I­t a rágalmakat visszautasítani és jelezni "a portának azon roszt benyomást, melyet a vád keltett. Az angol-afghán háború kitörését min­den pillanatban várják, sőt némely hírek érint az már kitört volna. Az angol hajó­­­­j parancsot kapott a minisztériumtól, hogy október 15-éig készen tartsa magát J­­aleg csapatok és tüzérség szállítására, melyeket az afghanistáni háború megkezd­­tetésére küldenek Ázsiába. Bombayból je­­entik, hogy Haines tábornok 35.000 em­ber felett fog parancsnokságot vállalni Pesaverben. E hadsereg az afghánok ellen ildetik. A­mint a „N. Fr. Pressernek Krak­­ióból írják, Bar­atynski herczeg, kit né­hány év óta kegyvesztettnek tartottak, mi­vel Congress­ Lengyelország mellett szófiait él a czárnál és vele együtt több orosz­­legyelországi főnemes Pétervárra hivatott, úgy ott tanácsukat kikérjék Lengyelország újjászervezésére és mint mondják újjáala­kítására nézve. Ez egy veszedelmes sakk­­húzás Ausztria ellen.­­ A czár livádiai nyaralójában most igen élénk mozgalom uralkodik. Arról foly a tanácskozás, hogy a birodalomban al­kotmányos állapotokat akarnak behozni, a képviseleti rendszert és a miniszteri fe­lelőséget meghonosítani. A czár be kezdi látni, hogy egy alkotmány behozatala ál­tal a roppant forrongási elemek, melyek a birodalomban fel vannak halmozva, egy részben talán ártalmatlanokká fognak te­­­tni. A­mint a „Standard“ hallja Berlinből, a török körjegyzék mindenütt visszatet­szésre talál. Salisbury hír szerint felhatal­mazta az osztrák követet, hogy jelentse ki Bécsben, miszerint Anglia a török ki­­vonata elveti. A többi hatalmaktól is ha­sonló nyilatkozatot várnak. silag letartóztattak élel­mezésére, járásonként 60 frt. összesen 7 járás _____420.—______420.— Összesen: 1585.— 1585.— X. Előre nem látható költségekre. Előre nem látható költségek fedezésére 500.— 500.— A mozgósítás folytán behí­vott katonaköteles tisztvi­­­selők és szolgák helyeire helyettesített egyének ré­szére folyósított évi fize­tésekre ______________030­— Összesen: 500.— 1420.— Összesítés. Tiszti fizetések 50650.— 51350.— „ lakbér átalány 4050.— 4050.— Közbiztonsági személyzet fizetése 24012.— 24012.— „ szolga személy­zet mellék járuléka 9496.13 5759.27 Pandur laktanyák bérlete 610.— 790.— Irodai szükségletek 5284.— 5889.— úti költségek és napidijak 600.— 600.— Megyei épületek fentartásárra 1295.— 1295.— Egyéb rendsz. kiadások 1585.— 1585.— Előre nem látható költs._____500.—_____1420.— Összes kiadások: 98082.13 ^ 96750.27 XI. Megyei fekvő javakból. Hivatalos czélokra nem hasz­nált megyei házak és in­gatlanok bérletéből _____220.— 100.— Összesen: 220.— 100.— XII. Eg­yébb jövedelmek: Közigazgatási birságokból 50.—_______50-~ Összesen: 50.— 50.— Fedezetek összesítése. Megyei fekvő javakból 220.— 100.— Egyéb jövedelmek 50.— 50.— Összesen: 270.— 150.— A kiadások főösszege 98082.13 96750.27 A bevételek „ _____270.—______150.— Mutatkozik szükséglet 97812.13 96600.27 Pécsett 1878. évi szeptember hó 30-án. Baranya vármegye tör­vény­hotó* Hága költségelőirányzatának ter­vezete 1879-itc évre. (Folyt.) 1878-ikra 1879-ikre engedélyez- inditványoz­­tetett tatott VI. Irodai szükségletek. Bútorok fentartására és uj bútorok beszerzésére ft. Hivatalos helyiség fűtésére 210 köbm. fa, az 1­. mér­nöki kimutatás szerént a 2 ft 90 kr. Pandur laktanya és közigaz­gatási) . letartóztattak bör­tön hely. fűtésére egyen­ként 3 öl fa, összesen 30 öl fa á 11 ft. A megyei székh.­ségszeszek­ világítására 10 pandúr laktanya világítá­sára á 7 frt Központi hivatalok részére papír, gyertya és egyébb szükséges irodaszerekre 7 jár. szolgabiró iroda áta­lánya és hivatalos helyisé­gek fűtésére á 100 frt. Könyvkötő munkákra Nyomtatványokra Autografgép kezelés, szük­séges szerekre Hírlapi hirdetési dijjakra 200.— ft 200.-mohács, 1878. okt. 14-én. Helyi lapocskánk a „Mohács“ okt. 13-iki számában a folyó okt. 10-iki mar­­git-szigeti védgáttársulat közgyűléséről egy hosszadalmas vezérczikkben emlékezik meg. Nincs e czikkben egyetlen sor, mely ferdítésekkel óvatlan felfogással ne feke­­títené be az igazságot, a tények valódi állását. Kezdő soraiban már ex profess­o ha­misítva állítja, hogy a szavazatok hiánya jelentéktelen volt, hogy a szigeti ártér 53672 cat. hold,­­ mert az ártér csak 51000 hold, a hiányzó és a tanácskozá­sokban és szavazásokban részt nem vevő szavazatok száma pedig 25520 cat. hold­nak megfelelő 85 szavazat. Nem volt ugyanis képviselve: Mohácsi szigetben 13709 cat. hold Szekcsői szigetben 3844 „ „ Nem szavazott a válasz­tásoknál : Ráthmonostor 2073 „ „ Szeremle 3782 „ „ Baracska 778 „ „ Kalocsai érsekség 1334 „ „ Összesen 25520 cat. hold Tehát 25520 cat. holdnyi árterület birtokosai nem szavaztak sem a választ­mány sem a tisztikar megválasztásában. Roppant többség tehát, tekintve az árte­rület hiányzó képviseletét, a társulat kö­rében nem létezik. Balogh úr felebbezései ellen szavaz­tak : a helyei, szekcsői, kincstári, püspöki uradalmak képviselői, valami 10 mohácsi jogosult és 9 szekcsői volt úrbéres és közbirtokossági jogosulatlan szavazat. Mel­lette szavaztak: Ráthmonostor, Szeremle, Baracska, Batina községek és az érseki uradalom 9062 holdnyi ártéri terület bir­tokosainak 30 szavazata. Nem szavazha­tott — mert jogai képviseletétől elüttetett — 17552 holdnyi árterület birtokosa 58 szavazattal. Nem igaz, hogy a Báthmonostoriak megnyugvásukat jelentették ki, mert az ugyanazon község volt úrbéres és közbir­tokossági árterületéből csakugyan kikerült 6 szavazat s a kétféle töredék képvise­letét, miután az érdekek nem eltérők, reá lehetett volna ruházni a biró személyére, ki egyedül maga képviselte a volt úrbé­resek árterületét. A harmadik bekezdés egész exposi­­tiója, melyet Balogh arra reá fog, merő hazugság, helyesebben óvatlanságból szár­mazó tárgyismeret hiánya, és arra mutat, hogy Szebényi Benő elemi iskolai exta­­nító, azon ügyállásnak felfogására nem bir képességgel, milyet a mohácsiak és szekcseiek felebbezései a társulati köz­gyűlés vitatkozásai tárgyaltak. Balogh úr felebbezésének tárgyi igaz­ságát, törvényességét, szabatos logicáját, jogosultságát, csak rabulistika és erőha­talom támadta meg eddig is; a gyűlés jelentékeny számú szavazatai pedig támo­gatták,­­ és a többség Kramplin Emil képviselő indítványára egyedül azon hang­súlyozott okból szavazta le, mert a köz­gyűlés en bloc keresztül akart esni az alakulási alapszabályok érvényessége ellen emelt küzdelmeken s az alapszabályokat alkalmazva a felebbezett esetre, azok alap­ján ejtette el a mohácsi 1028 és szekcsői 432 birtokosnak 9990 holdnyi árterület­nek megfelelő 33 szavazata iránt támasz­tott igényeit. Egyébként fenhagyta a közgyűlés a mohácsiak és szekcsőieknek azon jogát, hogy igényüket az ártéri birtokosok e­­gyéni kimutatásának igazolásával bármi­kor érvényesíthessék. A képviseletüktől a választmány vé­leménye folytán megfosztott fen említett mohácsi és szekcsői birtokosok logicája megdönthetően. Tény, hogy a védgáztársulati köz­gyűlés f. évi ápril 9-én kimondotta, mi­szerint mindaddig nem bocsátkozik a költ­ség előirányzat, megállapítás és kivetés munkálataiba, míg az árterületi érdekel­tek rendesen megválasztott képviseletek által képviselve és a közgyűlésen meg­­hiva nem lesznek. Ebből származik a jogaikban sérel­mezettek azon dilemmája. Vagy rendesen volt képviselve az ár­­területi birtokosság a t. é. oct. 10-iki közgyűlés előtt, midőn t. i. megalakult, alapszabályait megalkotta, választmányát tiszti karát megválasztotta, a részletes munkálatokat elkészítette, miniszterileg helybenhagyatta s akkor nincs indokolva az ártéri volt úrbéres községeknek és köz­birtokosságoknak ujóbbi képviseltetésre való felhívása, akkor rendesen alakult, alkotta alapszabályait, választotta bizott­ságát s tiszti karát s akkor igaza van a mindezt jóváhagyó miniszternek; — te­hát hibásan intézkedett a f. évi ápril 19-iki közgyűlés, még hibásabban a miniszter, ki e közgyűlés határozatát nem cassálta. Vagy nem voltak az ártéri birtokosok a f. évi okt. 10-iki közgyűlés előtti idő­ben képviselve, s ekkor azokat, kik kép­viselve nem voltak — pedig az okt. 10-iki és illetőleg ápril 9-iki közgyűlés állás­pontja törvényes volt, és igen helyesen látta be, hogy védgátépítésnél­ érdekelt­ség tárgyát csak magánjog képezheti­, mert a mohácsi szigetben a volt úrbére­seknek jutott legelő és erdőilleték egyé­nileg osztatván ki, a megítélt foglalások az egyes birtokosok tulajdona lévén, azok nem úrbéri hanem magánjogi természettel bírnak, hogy a szigeti rét 1799. óta ké­pez magánbirtokot — Ószekc­sőn pedig 1869. óta szintén megszűnvén minden úr­béri viszony, — hogy tehát a mohácsi és szekcsői szigeti sem közös sem ma­gánybirtokosokat nem képviselheti sem úrbéri választmány sem politikai képviselő testület, — hogy végre a­­szekcsői köz­birtokosság kiosztott magány és osztatlan közös birtokait sem képviselheti a köz­birtokossági társszövetség bizottsága, mely respective csak a közbirtokossági nemesi vagyon vételárának beszedésével, kiveté­sével, kölcsönvétellel és ezek iránti szám­adással lett megbízva — nem kötelezik az alakulás iránti eljárás és határozatok, az alapszabályok, a megejtett választások, egyéb munkálatok, hanem mindez a ki­veendők kivételével rendesen szervezett okt. 10-iki közgyűlés revisiója, missiója alá esik, de különösen oda esik a veri­­ficatio is, melyhez egy korábbi választ­mánynak semmi köze, mely egyenesen azon közgyűlést illeti, melynek verificá­­landók a tagjai, — ha pedig ez így áll, akkor ezen esetben kérdésessé válik az alakulás iránt határozásba bocsátkozott érdekeltség birtokbeli mérlegelése, mert az 1871. XXXIX. törvény 3-ik­­ a szerint minden egyes érdekelt lévén meghivandó és meghallgatandó, s a mohácsiak és a szekcseiek 17552 kat. holdból álló árte­rülete nem lévén törvényes meghatalma­­zottaik által képviselve, s ezen 17552 cat. hold árterülethez hozzá­járulván Báth mo­nostor, Baracska, Szeremle, Batina és a kalocsai uradalom 7968 holddal, tehát az összesen 26614 cat. hold ellenében kér­désessé válhatik maga a társulat alaku­lása is. És a dilemma ezen másik szarva ki­löki vala sarkaiból a közlekedési minisz­ternek midazon hatalmi határozatait, me­lyekkel az okt 10-ike előtti alakulást stb. törvényesnek s jogosultnak proclamálta. Ezen dilemma egyéb sarkalatos ér­velései alapján követelte Balogh úr az ő megbízói nevében az alakulás kérdésének, az alapszabályoknak revisióját, a választ­mány és tisztikar újabb megválasztását, s e czélból nyújtott be 8 nappal a gyűlés előtt egy indítványt, melyben (a fen em­lítetteken kívül) praeferenter és tüzetesen kérte az alapszabályok 10. §-ának utolsó pontozatát mint jogsértőt és az osztó igaz­sággal meg nem férőt megváltoztatni s kihagyatni. Balogh úr illetőleg megbízói feleb­­bezéseiben voltak erős de midenesetre jo­gos kifejezések, de sértő kifejezések nem voltak, miután egy tekintélyes tagja a közgyűlésnek a fellebbezések irályát, szer­kezetét nagyon is kíméletesnek tartotta az eljárás hatalmi erőszakolásai ellenében. És hogy a kifejezések nem lehettek sértők és alaptalanok a közgyűlés több­ségénél, s hogy azokat az illemmel meg­­férőnek tartotta, azt a választás későbben teljesen igazolta. Az is egy politikus csizmadia félszeg felfogása, a­mit a lapocska felhoz, hogy a mohácsi 1028 tagból álló s törvényesen megalakult birtokos közönség nem a véd­­gáttársulatbani képviseltetésre, hanem a védgát megakadályozására adott Balogh­­nak felhatalmazást, mert az ő meghatal­mazása ezen 1028 ember minden mohácsi szárazföldi és szigeti közös és magány földbirtokával összefüggő az úrbéri végre­hajtási és a védgátépítésre vonatkozó ü­­gyeiknek képviseletére szól. Ha Szebényivel érdemes volna a bir­tokos közönségnek érintkezni, meggyőz­hetné őt ezen állítás valóságáról, de ily dolgok bírálatára ezen extanitó és egy városi exchurnista nem bír hivatással és ismeretekkel. Mit az 5-ik bekezdésben mond Sz. Hinka Lászlóról az sem igaz, mert Hinka úr kikapkodott egy pár eszmét a feleb­­bezményekből s nemcsak azoknak követ­kezetes vas logicáját és az adatok és ér­vek erejét, de az excerptiokat — saját excerptióit — sem czáfolta meg. Azt pe­dig hogy a felebbezvények kifejezései az illemet megsértették volna, Hinka úr nem mondotta, mert ez esetben aligha erélyes czáfolattal nem találkozott volna. A roppant szavazattöbbség is nem volt roppant, mert csak a jelenvoltak sza­vaztak a kérdésben, — 17552 hold­árte­rület birtokosa pedig nem szavazhatott. Miért? bővebben feszegetni nem akar­ják s ha majd nem Szebényis ur lapocs­kája fogja a kérdést felhányni -- a té­nyek, a jog, a törvény szövétnekeivel fog­ják illetékes helyen és a hivatás határo­zottságával megvilágítni. Szóval a „Mohács"­ figyelmünkre alig méltó czikke ügyetlenül meghamisítva fark­csóváló speculatióból közli a közgyűlés lefolyását. Balogh úr felül hitelesen tudjuk, hogy megbízóit az utolsó pillanatig híven kép­viselte s már régen előre kijelentette, hogy ha a társulat megbuktatása nem sikerül, a birtokosok jól felfogott érdekében fek­szik, abban helyet foglalni s azoknak ki­küszöbölésére közreműködni, kik a véd­­gátépítést nem a közjó, hanem a jó fize­téses hivatalok megörökítésére és igy egy haszo­nhajtó üzlet czéljából akarták be­rendezni. Balogh urat a hivatal elvállalására nem Rampert főherczegi uradalmi igaz­tó úr és a többi uradalmi képviselők hív­ták fel először, hanem felhívták hónapok­kal és hetekkel a közgyűlés előtt maga Koszits úr és még valaki, kit megnevezni nem akarunk. De ezeknek kínálatait Ba­logh úr visszautasította. Midőn pedig az okt. 10-iki közgyű­lésen Balogh megbízóinak kérelme lesza­vaztatott s előállott a társulatbalépés pos­­tumátuma — s midőn ily körülmények között hivatott fel a közgyűlés a szavazat­­többséggel rendelkező képviselői által, s e felhívás elfogadásába Balogh ur meg­bízói és érdektársai is beleegyeztek, kö­telességének tartotta a felhívást elfogadni. Különben Balogh sem a közgyűlés előtt, sem folyamában nem folyt be a vá­lasztásokba, sőt a tisztikar megválasztása előtt eltávozott. A megejtett választás ellen most már csak Balogh és pártja kereshetett volna orvoslást, most az nem bocsátkozott a vá­lasztásba. A választás nem volt ugyan napi­rendre tűzve, azonban maga az el­nök kezdeményezte, a közgyűlés többsége pedig belebocsátkozott, az elnök lemon­dását elfogadta, az új megválasztást pe­dig az elnök fogadta el. Tehát a köz­gyűlés többsége saját factuma ellen or­voslást nem kereshet, a kisebbség pedig keresni nem fog. Mi Perczel Miklós úr kilépését nem tartjuk végzetesnek, noha jó lett volna, ha saját érdekében is békével megmarad elnöki székén. Régen, talán már 1877-ben indultak volna meg a védgátépítési munkálatok, ha több szerencsével, a társulati választmányi tagok s a tisztikar egy-két tagjának meg­választásánál, s kevesebb szenvedélyesség­gel a képviselet igazságos szervezésénél — átalában pedig a törvények és mások jogai iránti több érzékkel és tisztelettel és kevesebb hatalmi erőszak­olással vezet­tettek volna az alakulás műveletei. S végül még azt is meg kell jegyez­nünk, miszerint abban, hogy Balogh el­vállalta a titkárságot és mindaddig míg azt viseli, annak fogják, kik reá ruház­ták, biztosítékát találni, hogy odaadással fogja a közönség közjavát szolgálni, hogy megszűnik a társulat iránti gyűlölet és bizalmatlanság a közönség azon rétegeiben is, mely a védgátépítést kárhoztatta. Balogh nem kereste megválasztatását, sőt midőn személyes ellensége kínálta meg, visszautasított mindent,­­ nem bántott meg senkit, mert a tények valóságának felhozásában nem volt sértés, de különö­sen nem sértette a gyűlésen Perczel Mik­lós urat és nem adott ennek sértő kifa­­kadásaira okot. Különben a kifakadás férfiak között történvén, férfiasan fog elintéztetni. Kívá­natos csak az, hogy az egész ügyet varan­gyok ne nyálazzák be. S most záradékul figyelmeztetjük a „Mohács“ szerkesztőjét, hogy mi őszintén megbecsüljük az iparost iparos, a keres­kedőt forgalmi tevékenysége, az elemi ta­nítót szép hivatása és mindenkit avatott­­sága körében; de azt, hogy az iskolából ma kibontakozott gyermek az életbölcse­­ségről, egy tanító képezdét végzett ele­mi extanító s városi exchurnista az illem­ről, a corpus jurisból, a jog és törvény, a status-tudományból egy tapasztalatok­ban gazdag, közhivataloskodásban és a közügyek zöld asztalánál megőszült és közelismerést aratott képzett szakember­nek bíráló s oktató leczkéket tartson, oly cselekményeket bíráljon, melyekről helyes fogalmai nem is lehetnek, nem mondjuk hogy tolakodás, de mindenesetre könnyel­mű elbizakodás, melyet nem annyira czá­­folni mint ostorozni kell. r. ?.! 1800.- 1684.-330.- 60.-70.-1600.-420.-120.-1600.-609. 330.-60.-70.-700.-120.-1800.-150.-50.­Összesen: 5284.— 5889.­VII. Úti költségek és napi dijjak. úti átalánnyal el nem látott megyei tisztviselők és bi­zottsági tagok úti költsé­gei és napi dijjaira 600.— 600.­Összesen: 600.— 600 Vill. Megyei épületek fentartására. Megyei épületek fentartása és javítására 600.— Megyei épül. tűzkár elleni biztosítására 325.— Tűzoltó szerek jó karb. tar­tására 20.— Megyei épül. kéményeinek tisztogatására 200.— Árnyékszékek tisztogatására 150.— 600.— 325.— 20.— 200.— 150.— Összesen: 1295.— 1295. IX. egyébb rendszeresített kiadások. Megyei ingatl. vagyon után fizetendő adókra Megyei szolgák gyógyítási költségére Megyei székház tisztítási költségeire Az authograph gép kezelőjé­nek jutalomként Harkányi fürdőbiztosnak Az autograph géphez egy ál- ta­ landó napszámosnak­­A vagyontalan közigazgatás 150.-100.-160.-120.-270.-365.-150.— 100.— b­a­rn— 270.-365.­ Különfélék: — F. hó 14-én tartotta Bárány a megy­e törvényhatósága rendkívüli közgyűlését, melynek tárgya a jövő évre megállapított költségvetés elfogadtatása volt. A költség­­vetés egyes tételei minden ellenvetés nél­kül elfogadtattak, csak a szolgabíró mel­lett levő írnokok évi fizetésének 500 frtra emelése adott csekély vitára alkalmat. Nagy Ferencz ellenezte a fizetés feleme­lést,­­ de a közgyűlés Szily László fel­szólalására elfogadta azt. Amint a kimu­tatott költségvetés igazolja, a jövő évre ekként megszavazott budget az ideihez képest magasabb s igy még kétséges, váljon a minisztérium helyben hagyja-e. Ezt azért említjük fel, nehogy a medve bőrére igyék valaki, mielőtt azt meglőt­ték volna, mutat a S !!! IÜpgy befolyt Anna úrné­ Cseti, a nagy iskola- és TépfaTS 'TM«femartyut(sákr.iter­“ “J'­v'if, (n­anone-tele Pza urholgy , ^^Zmbadka*Ml«l,«tr. már hazabocsájtaViT^Okezhetni SíiN­A többnyire családos eaanott. kedvvel hagyták oda a katona’ ^3 ( j—l ismét visszatérjenek szülőföldjükre J'ni­­ demupi foglalatosságaikhoz. Az 1868. évi 1869 ik évveli katonákat csütörtökön bo­­csájtották el, mig az 52-ik sor- és tartalék ezred katonái legközelebb fognak haza­térni. (Akkor hisszük el, ha itt lesznek.) A 7-ik huszárezred szintén haza jön s igy a megyebeli derék fiúk ismét hon lesznek. A hosszú téli estéken majd lesz mit hal­lani a falu népeinek a vitéz tettekről, melyet a kisded község hős fia elkövetett. A helybeli jogakadémián az idén be­iratkozott joghallgatók száma a tavakhoz képest majdnem fölényire olvadt le, a­mit azonban a mozgósításnak tulajdonítunk egyrészt, ámbár igen örvendetes jelenség, hogy oly helyeken is, a­hol mozgósítás nem eszközöltetett a statisztikai kimuta­tások szerint kevesebb joghallgató van. Az itteni jogakadémián az idén 38 jog­hallgató van bejegyezve összesen. Ebből az első évfolyamra esik 11 rendes és egy rendkívüli, a második évfolyamra 11 ren­­des és két rendkívüli, a harmadik évfo­lyamra 6 rendes és végre a negyedik év­folyamra 7 rendes joghallgató. Múlt év­ben az összes joghallgatók száma 78 volt. Ugyanezen pécsi, akkor csak két évfo­lyamú joglyceumon 1843/4. tanévben volt hallgató 80. — 1844/5-ben 86. — 1845/c­­ban 102. — 1845-ben 87. — A hallga­tók száma tehát több mint kétszeres volt. — A tanárok száma volt akkor 4, most rendes tanár van 7, rendkívüli 3. 05*86 ._ mint halljuk Csóka szintársu­­lata f. hó 21-én tartja utolsó előadását, a­melyre a „Fatinitzá“-t tűzték ki, s így remélhető, hogy színészeink nemsokára beköszöntenek. A társulatról a „Színpad“­­nak következőket írják: „Bogyó Alajos Újvidéken­ győzedelmeskedik. Első föllépte „Parlagi Jancsi“ volt. A színház zsúfo­lásig megtelt, s Bogyó által énekelt nép­dalok oly varázszsal voltak a közönségre, hogy minden dalt ismételnie kellett. Másnap „A szép Galathea“ hasonlólag telt házban adatott, s a „Csikós“ ban már több volt a rácz mint a magyar közön­ség­. Ezt követte „A peleskei nótári­us“ s miután ott a magyar színészet­nek még sohasem voltak egymás után ily zsúfolt házai, az a hír kering a jó atyafiak között, hogy e kitűnő színtársu­latot a kormány küldte le, megkedvelteim a magyart, s hogy ott magyarosítson. Bogyó minden felléptekor virágbokréták és koszorúkkal tüntettetett ki, s a „Moli­­nári“ nótát mindannyiszor énekelnie kel­lett, melyet a nép „Alfoldi“ nótának ke­resztelt. Ennek hallatára sírva fakadnak a bácskaiak. Ily kedves híreket minden­kor örömmel regisztrálunk, s kalapot eme­lünk egy oly társulat előtt, melynek tag­jai a magyar színészet érdekeit szívükön viselik, s annak becsületet szereznek. Ezek után reményünk van, hogy közönségünk szintén meg lesz elégedve e társulat mű­ködésével és lehetőleg pártolni fogja is őket annál is inkább, mert újabb hirek szerint haza jönnek a fiuk.­ — Ma volt a végtárgyalás Vég József meggyilkoltatása ügyében. — A törvény­szék elsőrendű vádlottá Szabó Károlynét, büntethető cselekmény hiánya, másodrendű vádlottat Hegyi Józsefet bizonyítékok hiá­nya miatt fölmentette. — A pécsi jogakadémiai ifjúság Lutz István IV. éves joghallgatót választa meg ez idei olvasó­köri elnöknek. Kívánjuk, hogy hivatásának olykép feleljen meg, a mikép ezt az egylet czélja és felvirágzása megkívánja. — Herczenberger József helybeli álta­­lános kedvelt táncztanitó octóber hó 2- án kezdi meg a beiratást a téli évadban tar­tandó táncztanitásra. A táncztanitás f. hó 28-án kezdődik. Ajáljuk a tánczkedvelők figyelmébe. — A budapesti egyetemen levő bara­­nyamegyei ifjúság megalakította a „Pécsi kör“-t és tisztviselőit is megválasztotta. Elnöke: Kovács Gyula IV. éves joghall­gató ; alelnöke Kelemen Károly tanár­jelölt; pénztárnoka Kraus Jenő IV. éves joghallgató és jegyzője Rüll János orvos növendék. A kör helyisége még nem ju­tott tudomásunkra. — — Embertelen bánásaiét felett panasz­kodik egy Szerajevoból szept. 26-án kelt s hozzánk az illetőnek rokonai által­ be­küldött levélben egy lázban szenvedő ka­tona a kit egy főhadnagy minden ok nélkül úgy pofonvágott, hogy bal fülén hallását veszti, azt is írja, hogy ezredének tisztjei a támadó csatában mindig 50—60 lépéssel a háttérben maradtak. Miután azonban sem az ezred, sem a kegyetlenkedő tiszt meg­nevezve nincsen, ezt csak is újabb adat­ként hozzuk föl a többi panaszhoz. — Kerestetik az „F. Z.“ halottja! Több siklósi polgár felkéri a „F. Z.“ t. újdondászát, nevezné meg azon szeren­csétlen polgártársukat, ki az uj bor fojtó levegőjének szerinte életével adózott, hogy legalább illendően meggyászolhassák, mert ők meg nem foghatják, hogy kis váro­sukban ama „tekintélyes po­gár”­gyászos haláláról nem bírnak értesülést nyerni. — Hangverseny Mohácson. F. hó 13-án tartatott meg a mohácsi casinó e­­gyesület által rendezett hangverseny, a se­

Next