Pécsi Figyelő, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-02-23 / 8. szám
(ez utóbbiak nem viselhdnek bizalommal a kormány iránt, hanem bizonyos zsíros falat reményében szavaztak mellette) összesen tehát 39 oly képviselő szavazott, kik részint kötelességből, részint pedig specziális érdekből szavaztak a kormány mellett leszámítva ezeket, marad igennel szavazó 180 nemmel szavazó pedig 183. Az ellenzék ennélfogva 3 szavattöbbséggel győzött volna, nem számítva azon képviselők számát, kik ha a kormány iránti bizalmi kérdés vettettnék fel a kormány ellen szavaznának. Íme mivé törpült az a fusióbeli híres és megdönthetlennek képzelt kormánypárti phalanx a melylyel Tisza Kálmán uralkodását kezdette. Ily hamar és csúfosan még nem járta le magát magyar államférfi (Ha lehet annak nevezni ?! szedő) a politicai téren és ha van a kormányban egy kis parlamentáris tisztesség és illem úgy bizonyára le fog mondani, mert ily többséggel kormányozni, és Magyarország legéletrevalóbb jogait legvitálisabb érdekei felett határozni. A nemzet jólétének kárára több lenne mint btni a haza és az adózó szegény nép ellenében. Mihelyt vége volt a vámügyi kiegyezés feletti szavazásnak az elnök azonnal megakarta kezdeni a részletes tárgyalását, de az óriási többség ellene volt ezt látva Tisza szintén beleegyezett és csak arra kérte a házat maradjon együtt mert a keleti kérdésben hozzá intézett interpellatiokra kíván felelni,előbb azonban át kell mennie Budára az irományokért (A fáma azt mondja, hogy K. Orczy külügyminiszteri tanácsostól egy chiffzirozott táviratot kapott — természetes hogy miként nyilatkoznék a kelet kérdésben — de a távirat megfejtéséhez szükséges kulcs nem volt Tisza Kálmánnál és ezért kellett Budára mennie) és ezért kéri a házat függesztené fel félórára ülését. A félóra eltelvén Tisza Kálmán elmondta válaszát, melynek leglényegesebb pontja az, hogy a békefeltételeknek a keleti hatalmi viszonyok változására vonatkozó pontját őfelsége kormánya a monarchia érdekeire nézve sérelmesnek tartja. Helfy Ignátz és Simonyi nem voltak megelégedve a válaszszal és határozott felvilágosítást kértek aziránt, mit ért a kormányelnök azon sokszor említett „érdekek“ alatt. A ház többsége azonban tudomásul vette a választ egyszerűen és ezúttal is csalódni volt kénytelen a miniszterelnök, aki azon hiszemben volt hogy mitsem tartalmazó nagyhangzású parázisaival —el fogja tüntetni a vámügyi szavazás kellemetlen utószét, ezért akart ő ezen ülésben válaszolni a keleti kérdésben tett interpellációkra. KILFÖLD: Mig Plevna állt és a hős Ozmán pasa dicsőségesen elverte a szolgahadat. Oroszország kétségbe esve fühöz-fához kapkodott, hogy egyrészt hátát födözze, másrészt, hogy Törökország ellenségeit szaporítsa és megkötötte Romániával a szerződést és a román hadsereg szép illusiók, a háborúból vonandó haszon iránt reményben cooperálni kezdett az orosz hadsereggel Törökország ellen. Ezen nagy mérvű előnyök, az orosz hadsereg létszámának folytonos szaporításával szemben Törökország tehetetlen kormányférfiai elmulasztották a kellő ellenintézkedéseket annak idejében megtenni, és a végzetes eredmény Plevna körül zárolása és utóbb annak eleste jen. Törökország döntő csatát vesztve kétségbe esvén, egymás után követte el a menthetlen baklövéseket, és vert hadserege visszavonulni volt kénytelen. A védelmi positiók egymás után feladattak és a győzelmes (?) orosz hadsereg egyenként megszállotta a védelem nélkül hagyott fontos stratégiai helyeket. Ekkor Szerbia is elkezdett acióba lépni, — a zavarosban ő is remélvén némi konczot halászhatni, — míg Európa csak összetett kézzel szemlélte a rablást. Az orosz adott szavát a tények még nem eléggé czáfolták meg s csak miután az orosz csapatok már Konstantinápoly falai előtt állottak és Törökország hadserege tönkre tétetett, ébredt fel a lelkiismeret és ekkor kezdett kétkedni Európa a fehér czár szavaiban, — de már késő volt, a hir, hogy az előbbi ellenségek véd- és daczszövetséget kötöttek és Törökország a muszka barátság ölelő karjai közé vetette magát, mindenünnen megerősíttetett. Európa ki volt játszva, és ezért haragra gyűlt. Angolországban harczias szellő kezdett lengedezni, a póthitelt óriási többség szavazta meg; a hajóhad felszerelése lázas sietséggel eszközöltetett és az oroszellenes hangulat gyors aciót követelt, aminek következtében az angol hajóhad erőszakkal is a Dardanellákba vonult, jóllehet Törökország ez ellen tiltakozott. Andrássy is megszeppent, politikáját dugába dőlni látva, későn bár, de mentő eszközhöz kívánt folyamodni, tiltakozott a békefeltételek ellen és azoknak megváltoztatását az általa Bécsben összehívandó conferentia által óhajtotta elérni, azonban csakhamar az egész conferentia halva születettnek bizonyult, mert a győzelmes Oroszország, miután lábát megvetette, a Balkánon és Bulgáriában otthon kezdte magát érezni, paczkázott és a conferentiának Bécsben való összesítése ellen tiltakozott, tiltakozván egyúttal Andrássának a conferentián való elnöklése ellen is. Erre azután mozgósítási hirek merültek fel, hadi tanács tartatott s némelyek Hoffmann báró közös pénzügyminisztert Rotschildhoz menesztették, hogy 300 millió frt erejéig kölcsönt szerezzen háborúra. Mindez azonban ámítás volna, a mint ezt az „Egyetértésinek Bécsből távirják, és mindez csak azért történik, hogy a közvéleményt félrevezessék s hogy azon ürügy alatt, mikép az oroszok ellen megyünk, az osztrák-magyar csapatok bevonulnak Boszniába, mire az oroszok előre történt megállapodás szerint vissza fognak vontdni s a mi államtárssaink hirdetni fogják a győzelmet és miben maradunk Boszniában. Ezzel azután sanctionálnók Törökország feldarabolásához való beleegyezésünket. Mondják, Ausztria-Magyarország annyira készen volna a háborúra, hogy két hét alatt mintegy 100.000 embert volna képes a birodalom bármely pontjára harc ,készen felállítani, ezen hír, valamint ama körülmény, hogy újabban Angolország szárazföldi hadseregét is mobilizálja és Máltába küldi, nem különben amaz öntudat, mikép az angol-franczia-osztrák-magyar szövetség nem lehetetlen annál kevésbé, mert Francziaország a keleti kérdésben eddig követett tartózkodó állását elhagyta Gorcsakoffot és ezzel Oroszországot vérmes terveik abbanhagyása és szelidebb hangulatra ösztönzék. A világháború, melynek kitörését minden pillanatban várhattuk, annyira mennyire el van hárítva és egy új békementő eszköz, a congressus lépett előtérbe. Amiként ma állnak a dolgok, az egész világ a congressusra fordítja figyelmét. A congressus az eddigi hírek szerint Baden- Badenben ülne össze s azon az összes, a párisi szerződést aláirtó nagyhatalmasság külügyminiszterei vennének részt, az elnökséget némelyek szerint Gorcsakoff, mint legidősebb tagja a congressusnak viselné, míg mások szerint a congressus választaná, ismét mások Bismarckot akarják úgy tekinteni, mint a congressus elnökét. A congressus március elején ülne össze s azon a békefeltételek módosítatnak, amennyiben ez Anglia és Ausztria-Magyarország érdekeit sértené. Ha megegyeznek, úgy tovább élvezhetjük a békét, ha nem, úgy a világháború, vagy esetleg Angol-Osztrák- Magyar birodalom háborúja Magyarország Oroszország ellen fog kitörni, ha Andrássy nem leend gyáva a bécsi kardcsörtető párt oroszbarát törekvéseivel szemben. Hogy világháború, vagy csak az Angol-Osztrák- Magyar Birodalom és Oroszország közt fog kitörni a háború, ha a congressuson Oroszország makacsul ragaszkodik a békefeltételeket és így reánk nézve veszélyes terveit minden áron keresztül akarja vinni, attól függ, mily szerepet játszana Németország egy angol-osztrák-magyar és orosz háború esetére. Amint a hírek szálltnkoznak, Bismarck oda nyilatkozott volna, hogy Németország, bármennyire szereti is a baráti viszonyt Oroszországgal fentartani, mégis semleges maradna, ha az angolosztrák-magyar és orosz háború kitörne, sőt jóakarólag semlegesen viselné magát Ausztria-Magyarországgal szemben, s ha ez esetben bemegyünk a háborúba, úgy a győzelem biztos. Különben Bismarknak a német birodalmi gyűlésben a keleti kérdésre vonatkozólag a napokban nyilatkozott s a többi között azt mondja: Feltéve, hogy a konferentián afelett, aminek történnie kellene, nem lehetne egyezségre jönni, hogy azon hatalmak, melyeknek kiváló érdekükben azt tenni az orosz feltételekkel ellenkezésbe jönnek, ez oly állapot lenne, mely az orosz politikára nézve semmi esetre sem lenne kedvező. Azt mondja tovább, hogy Németországra nézve nincs ok, melynek következtében eddig követett állásából kilépjen, különben Németország a conferentia siettetése mellett van. Bismarck egész beszéde csupa kétértelműség, hogy minő értelmet ad ő saját szavainak, azt a jövő fogja megmutatni. A békefeltételekkel egyébként sem Románia, sem Szerbia megelégedve nincsenek. A román képviselőház és senátus egyhangúlag kijelenté, hogy el vannak határozva, a testület épségét fentartani s nem engedni meg, hogy a román területből bármily rész cserében valamely compensatióért vagy kártérítésért elidegenítéssék. Szerbia a csekély határkiegészítéssel nincs megelégedve, melyet a békefeltétek szerint nyerne, és már is hangosan zúgolódnak Oroszország ellen, melyért haszontalanul annyi vért és vagyont áldoztak Risztics egy óvást dolgoz ki ez irányban. Ezen hírek reánk nézve egy eshetőleges háborúra nézve kedvezők, mert ha egyiknek területi épségét, tehát Bessarábiát biztosítjuk a másiknak, Szerbiának pedig Törökország beleegyezésével holmi területi nagyobbodást biztosítunk, úgy készek lesznek velünk cooperálni, s így egyúttal a nymbust is kiragadjuk Oroszország kezeiből. Eshetőleges világháború esetén, ha ugyan előre combinálnunk lehet, úgy Angol-, Franczia-, Osztrák-magyar-, Dán-, Svéd-, Román- és Szerbország állhatna — Német-, Olasz- és Oroszország ellenében. Spanyol és Portugál is aligha venne részt. Mindehhez azonban esetleg hozzá kell számítanunk azon esetet, hogy Törökországot még lábra állíthatjuk és Oroszország karjaiból kiszabadíthatjuk, mire különben azon körülmény is feljogosít bennünket, hogy Törökország birodalmának fővárosát, Konstantinápolyt a harczias hírek következtében védelmi állapotba helyezi, a török küldöttek Drimpolyban a békekötésnél nem épen a megalázott szerepet játszák. Ezenkívül a lengyelek és orosz nihilistáknak is nem megvetendő szerep jutna egy világháborúban. London, február 20. A „ Morning Post“ tudni akarja, hogy Muszkaország Gallipolit meg akarja szállani, ha Anglia meg nem engedi a boszporusi erődök megszállását muszka csapatok által, vagy ígéretet nem tesz, hogy az angol flotta nem vitorlázik a Feketetengerbe. Berlin, febr. 20 A „ Berliner Tageblatt“ a következő sürgönyt közli Bécsből: Daczára a békés fordulatnak, az illető politikai körökben mégis a legnagyobb aggodalom uralkodik. Itt a muszka csapatok tömegesítése Romániában határozott rászólásra talál. Ausztria-Magyarország a miatt diplomatiai kifogást is emelt és kijelenté: Ha a muszka csapatok összpontosítása Romániában meg nem szüntetik, Ausztria kényszerítve lesz a maga részéről is a kellő pontokon csapatokat fellállítani, elő vigyázatból. Páris, febr. 20. Az „AMA értesülése szerint a legutóbbi szentpétervári futár a czár sajátkezű levelét hozta az osztrákmagyar uralkodóhoz, melyben kijelenti, hogy a két birodalom közt fenforgó nehézségeket tejes erejével igyekezni fog elhárítani. Paris, febr. 20. Anglia nem hajlandó a drinápolyi békekötésre várni s még a kongressus előtt kívánja az akcziót. Németország ellenzi ezt. Nándorfehérvár, febr. 20. Risztics memorandumot ír a czárnak azért, hogy a nisi kerületet, melyet a ráczok megszálltak, a czár az új bolgár fejedelemséghez akarja csatolni. A ráczok hangulata ingerült Muszkaország ellen annyira, hogy az általuk megszállt területet csak erőszak ellenében hagyják el Lesbánin ezredes Drinápolyba ment, mint rendkívüli megbízott, hogy az ellen, mikép a nisi kerületet Gorg muszka szállja meg, tiltakozzék. A ráczok ütegeiket Nisből Alexináczba hozzák vissza „biztonságba ” Konstantinápoly, febr. 20. Namik pasa rendkívüli küldetésben Szent-Pétervárra megyen. Tegnap Szavfet pasa egy fontos sürgönye folytán a szultán elnöklete utalt díván tartatott. Server pasa beadta lemondását és Savfet pasa veszi át a külügyi tárczát. Szavfet ideiglen Assion pasa helyettesíti. Pápa választás: Róma feb. 20. Pecci bibornok választatott pápának, ki XVII. Leo nevet vette fel. A délelőtti választásban Pecci 36 szavazatot kapott, tehát csak 5 hiányzott a megválasztásra. Michnn a választás véget ért, Franchi és kísérete térdet hajtott előtte, mit Segur bíbornok kísérete követett. Ez utóbbi aztán értesíti a pápát, hogy első péter fillérül egy millió frankot fog neki átadni, a melyet a franczia püspöki kar szándékozik a pápának áldozni. A vatikáni bazilika nagy páholya d. u. 1 és fél órakor megnyílt s a bibornokdiakonus kihirdette a pápaválasztást. A pápa 1 órakor mutatta be magát , roppant, tömegek fogadták „Éljen a pápa“ kiáltással. A pápa körülvéve a bíbornok testülettől, a „Benedicttét“ kezdte el, majd a tömegeket megáldotta. A harangok jelentették a választás befejezését A választást örömmel fogadták, mivel Pecci a mérsékeltek jelöltje volt s az előbbi pápa politikáját nem kompromittálja. ____ mert felszóllalás nem történt, a választást helybenhagyandónak találja, ehez járult főispán azon érvelése, hogy a választási elnöknek amúgy sincsen a választásnál nagy befolyása, az ellenőrzés a bizalmi férfiakat illetvén, minek folytán ezen választás is igazoltnak elfogadtatott. A belvárosi képviselők erre a választás elleni felszóllalást azzal kívánták megbosszulni, hogy a IV. kerületbeli pótválasztásra Haksch b. tagot helyettes elnöknek választották, miről azonban ez lemondván, Pap József I. tag választatott meg elnökhelyettesnek. Polgármester kimentő évi jelentése tudomásul vétetvén, kinyomatni rendeltetett, tudomásul vétetett továbbá a közig. bizottság félévi jelentése. A Rudolphinum árvaház kibővítése és építkezése iránti terv és jelentés folytán a szükséges előleges teendőkkel és gyűjtés eszközlésével egy 39 tagú választmány neveztetett ki. A tanács jelenti, hogy Péhm Gábor halálával üresedésbe jött árvaszéki ülnöki hivatalba főispán úr ideiglenesen Majorosy János kegydiíjazott városi tanácsost helyettesítette, mely intézkedést a közgyűlés a közel általános tisztujjításig helybenhagyta. A tanács azon javaslata hasonlólag elfogadtatott, hogy a vidékről behozott borok utáni díjszedési jog ezentúl együttessen béreltessék ki a boraccis szedési joggal és miután ez utóbbi bérleti ideje 4 hóval később jár le, a tanács felhatalmaztatott az előbbi jövedelmet ezen négy hóra a mostani bér mellett az utóbbi jogbérlőinek kiadhatni. A lefolyt év alatt a költségvetés czímeiben megszavazott összeg átruházása feletti jelentésre az utólagos jóváhagyás magadatott. A közmunka előirányzat érdemében a gazdasági választmány javaslata elfogadtatott és a közmunka váltság a múlt évi összegekben — egy gyalog napszám 59 krban, egy kétfogatu 2 frt. 59 krban, egy egyfogatu 1 ft. 50 krban állapítatott meg. Beszedhetlenné vált közmunka váltság 2431 frt. 20 kr. és szinte beszedhetlen vagy tévesen kivetett 94. frtnyi egyéb házi pénztári előírt követelések leírattak. A gazdasági választmány azon javaslata, miként a hózivatarok miatt meghiúsult gyertyaszentelői országos vásár helyett egy pótvásár engedélyezése f. é. ápril 1 től 6-ig keressék némi ellenkezés után elfogadtatott, és eziránt felterjesztés intéztetik az illető minisztériumhoz. A tanács jelenti, hogy a közgyűlés által a városi tiszti ügyész ellen teendőinek elhanyagolása miatt elrendelt fegyelmi eljárás folytán nevezett tiszti ügyész megdorgálás és 50. frt. birságra ítéltetett, mely határozat végre is hajtatott. Hermann János mértékhitelesítő hivataláról leköszönt, mely leköszönés elfogadtatott, miután a mértékhitelesitési hivatal pénztárában vizsgálat alkalmával talált Hiány a nevezettnek hivatali biztosítéka által eléggé fedezve van. Gergelits János rendőri fogalmazónak helyettesítése helybenhagyatott és Hermann folyamodványának, hogy hivatalába visszahelyeztessék, hely nem adatott. Özvegy Péhm Gáborné özvegyi nyugdíjja és kiskorú gyermekeinek nevelésipótléka a nyugdíj szabályzat szerint megállapitatott. Rözge Antal kérelmének, hogy az általa kötelezett tőkerészlet fizetésre egy évi haladék adatnék helyadatott. Somogymegye átiratát az 1871. évi VIII. t. sz. módosítása iránt a közgyűlés tudomásul vette, Győr megye feliratát pedig az orosz-török háború ügyében pártolja. A jövő rendes közgyűlés ápril 15-én lesz, is csak két évre terjed, így pedig a netáni elnapolással három évre terjesztetett ki- Mi teendője van most a város közönségének és az egyes egyleteknek azon czél sikeres kivitelét illetőleg, hogy városunk jó nevéhez méltón tartathassák meg az orsz. halárünnepély, arról majd időrőlidőre említést fogunk tenni. Városi közgyűlés. — 1878. febr. 18-án.Elnök főispán megemlékszik egy buzgó és tevékeny városi tisztviselő, Péhm Gábor árvaszéki ülnök halálozásáról, ez iránti részvét és fájdalomérzet jegyzőkönyvileg kifejeztetni határoztatik. Belügyminiszter a városi közgyűlés felterjesztése folytán a közkórházi költségvetésből a város terhére törölt 4083 ft évi építkezési törlesztési járulékot a költségvetésbe visszaállítani rendelte, minek folytán a városi közönség ezen méltatlanul reá rovott tehertől menekült, de a kórházi ápolási költség egy napra 64 krra emelkedett. Belügyminiszter a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvény életbe léptetésére szükséges intézkedésekre hív fel. Ennek folytán addig, mig e részben a gyakorlat a szükséges munkaerő meghatározására adatokat szolgáltatni fog, egyelőre Jilly Alajos rendőri főbiztos lett a bíráskodással megbizva és e czélra a rendőri hivatal helyiségeinek egyik terme lesz berendezve. Az igazoló bizottság jelentést tesz a f. é. február 2 án megejtett városi bizottsági tag választásokról, minek folytán e választások igazoltattak Ozorai István választásán kívül, ki a választói névjegyzékbe nem lévén felvéve és igy meg sem választható, helyette az új választás már 1. 12-re tűzetett ki. A 2-ik kerületben, közgyűlésileg választott választási elnök a választás napján betegség miatt akadályoztatván megjelenni, polgármester szabadságot vett magának a közgyűlés helybenhagyása reményében egy más választási elnököt Ráth Mátyás úr személyében helyettesíteni, — az igazoló bizottság helyben hagyatni javasolja ezen helyettesítést és a választást igazolandónak, mert ellene felszóllalás nem történt. Haksch Emil bízott, tag kérdi polgármestert, képes volna-e az általa gyakorlott helyettesítési jogot törvényre alapítani, miután polgármester elismerni kénytelen volt, hogy arra neki a törvény jogot nem adott, ebből folyólag pedig e kerületben a választás egy törvényesen arra nem jogosított elnök vezetése alatt ejtetett meg, ezt törvényes és érvényesnek el nem ismerheti, indítványozza tehát a II. kerületi választás megsemmisítését és új választási határidő kitűzését. — Bodó István b.t. elismerve, hogy a polgármesternek nincs helyettesítési joga, a mai korban már divatossá vált következetlenséggel csak azért. A jó orsz. m agy. daláregyesület remik. közgyűléséből. F. hó 17-én tartatott Budapesten a daláregyesület közgyűlése, mely hivatva volt a fölött határozni, vájjon a szegedi dalárünnepélyen kimondott azon határozat, hogy a jövő dalárünnepély 1878. évben Pécsett tartassák meg, végrehajtassék-e, vagy pedig elnapoltassék. A dalárközgyűlés, mely 25 taggal volt képviselve (a „pécsi dalárdáit Hauser és Reberics egyleti tagok képviselték) hosszú vita után 24 szavazattal egy ellenében kimondá, miszerint a szegedi dalárünnepély alkalmával hozott határozatát még ez évben végrehajtja, azaz: a halárünnepélyt még ez évben megtartja, azonban nagyobb mozgósítás vagy netáni háború esetében a választmányt felhatalmazza, hogy a halárünnepély megtartását jövő évre elnapolhassa. Az ünnepély szellemi sikerének keresztül vitele végett pedig a választmány utasíttatott, miszerint a szükséges előmunkálatokat, milyenek a műsor összeállítása, a versenydarabok megválasztása és azoknak idejében való elküldése, azonnal kezdje meg; az anyagi dolgokról pedig Pécs sz. kir. város köztörvényhatóságával értekezzék. Ebből folyólag kimondatott, miszerint az ünnepély f. évi augusztus havának 14, 15, 16, 17 és 18. napjain tartatik meg, továbbá az idén is kétféle dallal lehet versenyezni, a. m. egy a választmány által meghatározandó dallal az első- és egy szabadon választandó dallal a többi dijakra. Versenydíjakat ajánlottak Királyi Pál egyesületi elnök és Bartal Ede alelnök. Végre azon esetre — ha az ünnepély elnapoltatnék — kimondatott, miszerint a szövetséget képező 32 dalegylet között minden jog és kötelezettség föntartása mellett a solidaritás egy évvel továbbra meghosszabbíttatik, mivel az alapszó értelmében valamint a jog úgy a kötelezettség különfélék. A pécsi torna és tűzoltó egylet mar vasárnapon tartott közgyűlésén ez évre következőleg alakult meg. Elnökül Aidinger János polgármester urat, alelnökül Dr. Szalay Alfréd, igazgatóul Kenese Kálmán, főparancsnokul Haberényi Pál, pénztárnokul Kötzer Istv., jegyzőül Sziklay G., titkárul Jamnitzky J., ügyészül Szucsics K., orvosul Dr. Mendl Lajos és Dr. Schwartz F., ellenőrző Kremling K. és Kindl J., bizottsági tagokul: Schapringer J. Hoffmann K. Böhm 15. Zsilla V. Lauber R. Kliffer E. Kaufmann J. Vész A. Ráth M. Wachauer K. Meiszner I. Schwartz V. Jilly A. Weidinger G. Ruprecht J. Skála V. Gindl A., póttagokká: Theiller J. Sziberth N. Weidinger J. Jeskó Lajos urakat. Az egylet tehát a lét és nemlét felett támadt kérdést a közóhajnak megfelelően megoldotta. Siker és elismerés koronázza az egylet ügybuzgó tagjainak működését! — A megyei utakra 1878. évre kellő kő és kavics szállításra nézve a szóbeli árlejtés kizárásával írásbeli zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni márczius 2-án a megye házán, az ajánlatok márczius 2-án délelőtti 10. óráig nyújtandók be a jegyzőségnél. A szállítandó összes kőmennyiség 6579, két köbméteres lakás. Kinek a borgazda tér a fejéhez tudtán kivül is tolvajja lehet, mint azt a következő eset bizonyítja: Sz. I. somogymegyei gyöngyösmelléki jómódú gazda ember tegnapelőtt Pécsre jött egy örökséget átveendő. Jól végezvén dolgát este a „Koronádba tért egy két „déczi“ borra. Az egy-két „déczi“-ből azonban három, négy, öt „déczi“ lett s később, miután egy kártyakompaniában vagy 20 ftot vesztett csupa bosszúságból literenkint fogyasztotta a búfelejtőt,úgy hogy reggel felé már a „bik-mak“ szót sem tudta kimondani. Ilyen állapotban aztán a vele Pécsre ött ispán és kocsijának felkeresésére indult. Ment, mendegélt vagy is jobban: tántorgott utczáról utczára mig úgy 7 óra felé a kaposvári utczába ért, hol egy kocsit pillantott meg, melyet a magáénak nézett. Kapta magát s úgy a hogy felült a kocsira, a lovak közé csapott s elindult szép csendesen a főutcza felé. A kocsi és lovak tulajdonosa, egy falusi molnár csakhamar észrevette fogatának eltűnését s igy rögtön annak felkeresésére indult. Utól is érte azt a főtéren. No volt batália! A mi kótyagos gazdaemberünket lekapta a kocsiról, derekasan eldöngette s a városházába kisértette. Itt aztán — persze miután Sz. I. mámorát a dutyiban kialudta — kiderült, hogy esze ágában sem volt lovat kocsit lopni, hanem csak beszámíthatlan állapotából folyt tévedés által vetette magát a lopás gyanújába. A kapott ütlegek, a dutyi s a kiállott szégyen azon elhatározást keltették Sz. I.-ben, hogy ezentúl még tájékára sem néz a bornak. — Rendőrségi ügy. A temető alsó bejáratához vezető Zlid oly állapotban senyved, mely egy utszéli csárda közelében, valahol az alföldön is botrányt vonna maga után. Mit mondjanak a pécsiek, kik azt temetések alkalmával oly gyakran veszik igénybe? Csak a múlt hétfőn is, a szerencsétlen halállal kimúlt Kész László végtisztességénél láttuk, mint tolongott oda a sokaság, s mint rémültek meg többen annak láttára, hogy némelyek majdnem a patakba zuhantak a karfa nélküli hídról a nagy sietségben. Mivel egyik oldalról már a part is omladozni kezd, ideje volna haladéktalanul segíteni a bajon és nemcsak karfákkal ellátni a hidat, hanem a hídfő körüli töltést is megigazítani. A közbiztonság kívánja ezt és a temető iránti kegyelet. — Horvát Károly, volt megyei főszámvevő, ki az utóbbi tisztújítás alkalmával ebbeli hivatalából, a melyet szakértelemmel, hivatalos buzgósággal és lelkiismeretesen töltött be, csupán azért, hogy az uralkodó klub egy rokontagja alkalmazást nyerhessen, kihagyatott, a káptalan által számvevőnek kineveztetett. A pécsi jótékony nőegylet által saját egylete javára f. é. február 11-én rendezett lepke-álarczos bál összes bevétele a felülfizetésekkel együtt 975 ft 88 krt, mig a kiadások 343 ft 23 krt tőnek ki s igy az egylet részére tiszta jövedelemként 632 ft 65 kr. maradt. Felülfizettek Cseh Kövér Anna 20 irtot, Perczel Miklós, főispán 12 irtot, Erreth Teréz 3 frtot, Schapringer Zsigmond 3 frtot, Dulánszky Nándor 2 ftot, ifj. özv. Weidingerné 1 ftot, Szuly János 1 ftot, N. N. 2 ft 60 krt, N. N. 30 krt, mely kegyes felülfizetésekért a nőegylet köszönetét nyilvánítja — Meghívás: A pécsi jótékony nőegylet ez évi rendes alapszabályszerü közgyűlése f. évi február 24-én, vasárnap a helybeli „Hattyuteremben“ d. u. 3 órakor fog megtartatni, mely közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgató választmány évi jelentése; 2. az 1877. évi egyleti zárszámadás előterjesztése; 3. a gyermekkert helyiségéül Engel Adolf és fiai urak által felajánlott s a m. k. postahivatal mellett levő belsőség érdemébeni intézkedés; 4. a gyermekkerti alaptőke kamatainak a női kézműoskola javára leendő fordítása; 6. a női kézműoskola további vezetésének külön bizottságra leendő átruházására s a módozatok megállapítása; 6. Egri Maris Schnaidt