Pécsi Figyelő, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-29 / 13. szám

»II. évfolyam Előfizetési «Ilj. Postán vagy Pécsett házhoz küldve: egész évre 5 ft., fél­évre 2 frt. 50 kr., negyed évre 1 ft. 25 kr. egyes szám 10 kr. Megjelenik minden szomba­­t­o­n. Egyes számok kaphatók V­eidinger N. könyvkeresk. (Széchényi tér). Szerkesztői Iroda: Ferencziek utczája 22.sz.I emelet. Kéziratok vissza nem küldetnek 13-ik szám, Pécs, 1879. márczius’29-én 7 *1 Hirdetések ára. Egy öt-hasábos petit sor egyszeri megjelenéséért 8krt többszöri megjelenésnél ár­leengedés adatik. Minden hir­detés után 30 kr. bélyeg dij fizetendő. A nyílt tér 1 petit sora 10 kr. A hirdetési díj előre fizetendő. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben: Kiadó­hivatal: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal úr a városházi épületben, Lili János úr a budai külvárosban, Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő , Taizs Mihály nyomdájában kereskedésében, és Feszti Károly úr könyvkötő üzletében, Király utca (nemzeti casinó épület), valamint a vidéken minden postahivatalnál,­­ Majláth­ tér 2. szám alatt. Egy javaslat. A berlini szerződés beczikkelye­­zése napi­renden van a pesti ország­gyűlésen. Pesti gyűlésnek nevezzük, mert magyar lenni rég megszűnt, több joggal elnevezhetnők az osztrák reichsrath magyar kiadásának, mert többsége nem a magyar, hanem az osztrák érdekeket pártolja a magyar érdekek kárára, most azonban az együttes osztrák-magyar érdek ellen tör és pedig az absolutizmus részére az alkotmányosság elve ellenében. Meg is szavazza a többség a ber­­lini szerződés beczikkelyezését, egy szóval sem helyteleníti Bosznia el­foglalását s ráadásul megadja kegye­sen a felmentvényt, a­miért hogy a kormány bátor volt a 60 milliós hitelt éppen annak ellenkezőjére for­dítani, mint a­mire meg volt sza­vazva és hogy ezen felül még több mint még annyit engedély nélkül el­költött, hisz azt mondják a többség emberei, örüljünk még annak, ha noha utólag is, engedélyt kérnek hozzá, hátha szétkergetnek, és en­gedélyünk nélkül is megteszik, a­mit akarnak? Nem is veszik észre, vagy in­kább az önérdek által elvakítva, nem akarják észrevenni, minő megvetendő szerepre vállalkoznak, hogy ők ma­guk vágják le alattuk a fát, hogy maguk rontják le az alkotmányosság alapköveit. A kormány javaslatában a ber­lini szerződés jóváhagyása nem is kéretik, minek is, hisz az fejedelmi jog, mivel pedig a fejedelem úgy akarta, hogy éljen a berlini szerző­­­­dés által adott felhatalmazással, ma­gától értetik, hogy az erre kellő költségeket nem lehet megtagadni, különben illuzoriussá válnék a feje­delmi jog, inkább legyen tehát illu­­zorius az országgyűlés joga, azaz hogy sua forma ünnepélyesen jelen­tessék ki, hogy a nemzet akarata semmi, kötelessége pedig fizetni és hallgatni. Ez meg volt a Bach kormányzat idejében is azon különbséggel, hogy akkor még kevesebbet fizettünk és többet hallgattunk. Melyik helyzet az előnyösebb, azt most nem akarjuk fejtegetni, de úgy gondoljuk, hogy az egyik eb, a másik kutya. A nemzet elég hangosan és ko­molyan nyilatkozott a keleti kérdés­ben, a magyar, német, lengyel ajkú polgárság egyhangúlag elítélte a kor­­mánynak muszkabarát s törökellenes politikáját, csak a szlávságnak egy arra felbérelt hivatalos töredéke he­lyeselte azt, — a kormány megmu­tatta, hogy a nemzet akaratát sem­mibe sem veszi, mi haszna tehát a sajtó — a gyülekezési szabadságnak,­­ ha csak arra nem való, hogy mindin­kább elkeserítse a kedélyeket. Mire való ezen országgyűlés, mely már több mint tiz éve nem egyéb, mint egy ósdi osztrák petitionális landtag, melynek joga volt legaláza­­tosabban kérni és a követelt adókat hódolatteljesen megszavazni, mely már 48 előtt gúny tárgya volt az osztrákok szemében is. De azért a mi országgyűlésünk többsége a világért sem mondja ki sa­ját hasznavehetlenségét, a­mint ezt a közigazgatási bizottságok némelyike egész őszinteséggel kimondotta. Az országgyűlés többsége nagyon is hasznát veszi ezen álalkotmányos­ságnak, csakhogy a nemzet sír belé, mert nagyon busás annak az ára, és nem a többség, hanem a nemzet adja meg azt! De ha már úgy kell lenni, talán mégis jobb volna, ha a képviselőség és kormány örökösnek nyilváníttat­nék, akkor talán kevesebbe kerülne, mert nem kellene mindig újabb és újabb magánérdekeket kielégíteni és a Tisza dynastiának is nem kellene attól tartani, hogy elragadtatik kezé­ből a kormányelnökség! Mai nap már nem ismerünk ab­­surdumot, a közülözügyes kormá­nyok már mindenre rászoktattak. T Á R C JI A. Csak azt tudom ... " Csak azt tudom, hogy nyílt a rózsa, Virágos volt liget, kerek, Mikor kerted lombos árnyában Ismét találkozom veled. Csak azt tudom: zongott a bogár, A lepke meg libegve szállt, Mikor félénk, remegő szívvel ltallám ajkad búcsú szavát. Csak azt, tudom, hogy boldog voltál, Bár köny boritá szép szemed, Mert már ekkor minden virágszál Sötét jövőről szólt neked — — Csak azt tudom: hervadt a rózsa, A fecske meg elköltözék ... Aztán néma, őrlő fájdalom Szaggatta fel szived sebét. Csak azt tudom: zörgött a haraszt: Mosoly nem ült szép ajkadon, És hogy komoly, mogorva férjet Vezettél lil’jom karodon. Csak azt tudom: arczod halvány volt, Mikor utószor láttalak. És hogy fájón sóhajtva sírtál Névtelen, titkos bú miatt!. .. Paál Gyula Ma két éve. . . (1879. január 7.) Ma két éve álltunk az oltárnál Dobogó szív, reszkető ajakkal, Ma két éve baltam a szent esküt Elrebegni áhítattal, halkkal, Ma két éve mondalak enyémnek, Ekkor tűnt fel az én boldogságom. . . A költségvetés tárgya­lása után. Lázas sietséggel hajtotta keresztül a kormány a költségvetés tárgyalását, — a többség vak engedelmességgel támogatta igyekezetében s az ellenzék — kivéve Ma két éve vagy kis feleségem, Egyetlen egy kincsem a világon. Emlékezzél, oh gondolj csak vissza, Midőn kezed az enyémbe téve Ott álltál az oltár zsámolyánál. S elhangzott az eskü szent igéje . . . Úgy remegett kis kezecskéd akkor Azt hivéd tán,hogy minden csak álom... Ma két éve vagy kis feleségem, Egyetlen egy kincsem a világon. Örömében repesett a szívem Hogy elhagyok az Isten szent házát, Alig birta boldogsága terhét Teljesülni látva hő imáját; Büszkeségtől dagadó kebellel Vezetőiek át a sokaságon.......... Ma két éve vagy kis feleségem Egyetlen egy kincsem a világon. Elvivélek a szülői háztól Kis falucska csendes rejtekébe, Egymás keblén szerelmünknek éltünk Boldogságban, kevéssel beérve.­ Örültünk a természet szépségén, Elmerengtünk a kicsiny virágon. . . Ma két éve vagy kis feleségem Egyetlen egy kincsem a világon. Népesebb lett hajlékunk azóta, Egy kis angyal költözött beléje, Vig zajától hangos az egész ház Ő szivünknek közös büszkesége Öröm, remény közt vonom keblemre Kedves arczán a te arczod látom. . . Ma két éve vagy kis feleségem Egyetlen egy kincsem a világon. Rövid időn új vendég kopogtat, Lesz körünkben jó meleg tanyája, Kis kezecskéd elkészite mindent, Készen áll a bölcső lágy párnája, úgy vágyódom látni őtet is már, Oh ha őt is majd szivemre zárom!.. . egy-két erélyes felszólalását, belefáradt a sisyphusi munkába, — nem akart szélma­lom harczot vívni a józan ész és a poli­tikai érettség ellenére gondolkozás nélkül szavazó mameluk sereggel, — s igy a kormány elérte czélját: a húsvéti szüne­tek előtt rendben van a költségvetéssel, s mi több, még a berlini konyhán koty­vasztott szerződés is az ország törvényei közé van igtatva, — most még csak az indemnytit szavazza meg a többség — s azután minden rendben lesz, — sőt ha ez utóbbit — amint valószínű — nem sza­vazza is meg, akkor sem lesz baj, — hisz nem azért a taktika nagymestere Tisza Kálmán, hogy magán segíteni ne tudna. — Boldog ünnepeket kíván a képviselő uraknak a hosszú szünetre s mig ezek haza mennek ünnepelni, ő tolja tovább a bosnyák politika szemetes kocsiját. Két nagy invasiót készítenek elő a szünet alatt a kormány­körökben: a had­seregét Novi­ Bazár elfoglalására, — és az adóvégrehajtókét az 1879. évre meg­szavazott adók és az előző évek hátralé­kainak behajtására. Hogy külügyi politikánk factorai meg nem állnak azon lejtő meredélyén, melyre tavaly jutottak s folytatni fogják a meg­kezdett bosnyák politikát — az már bi­zonyos. Hogy Novi-Bazár a mozgósítandó 80 ezer emberrel pacifikál­ható lesz, az meg már nem bizonyos. Sőt nagyon megeshetik, hogy Novi- Bazár lesz azon kis gyufácska, melytől a berlini szerződés — s ettől egész Európa lángra lobbanhat. S mert a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz! — hol fog majd kormányunk pénzt teremteni? Hol fog pénzt teremteni azon kor­mány, mely az eddigi kölcsönök kama­tait új kölcsönnel kénytelen fedezni? — s melynek már annyira leszállt hitele, hogy kénytelen aranyrente­jét — ne ijed­jenek meg olvasóink, ez csak papirosból van — Rothschildhoz szállítani elárusítás végett. Szomorú háztartás, mikor a gazda zsidóhoz hordogatja a batyut. S nézzük most, mint állunk az adóval ? Előbbi évek rész­termései és pénz­ügyi kalamitásai, — a jelenlegi Üzletpan­­gás és pénzhiány — árvíz — országos szerencsétlenség s az ezek felett határta­lanul pusztító uzsora a nemzet zömét az anyagi kimerültség örvényébe juttatá. Nem lévén ez­úttal czélunk hitelvi­szonyaink és közgazdasági állapotaink nyomoráról szóltani, — csupán konstati­­rozzuk a helyzetet, melyet minden hon­polgár nemcsak tud, — de a mi fájdal­masabb, naponkint nyomasztóbban érez is. Ezúttal csak — a fennebbiek kiegé­szítéséül — az idei adóról s annak be­hajtásáról akarunk szóllani. Országgyűlésünk a folyó 1879 évre Ma két éve vagy kis feleségem Egyetlen egy kincsem a világon. Ma két éve nagyon boldog voltam, Ámde mégis boldogabb vagyok ma, Menyasszonyom voltál akkor és most, Feleségem, gyermekimnek anyja. Minden évvel boldogabb leszek, mert Tiszta szived mind’ jobban imádom, Te vagy egész éltem üdvössége, Egyetlen egy kincsem a világon! Karay Lajos. A pécsi püsp. nyilvános könyv­tár két régi magyar kézirata. A pécsi püspökség és székesegyháza részéről a székesfehérvári országos kiállí­tásra küldendő régi műtárgyak és könyvek közt van két kézirat, melyek úgy irályi szerkezetük, mint­­tartalmuknál fogva na­gyon érdekesek. Az egyik egy elsárgult, de különben meglehetősen ép ívre van írva, olyan betűkkel, melyek első tekintetre va­lóságos hyeroglypheknek látszanak. Az egész írás vegyületét képezi a góth és latin betűknek a legéktelenebb vonásokkal, oly­annyira, hogy azt a mai nagy urak ha­sonló rész írása után következtetve szintén egy azon időbeli nagy úr kezeirásának le­hetne mondani, ha­r akkor a nagy urak többek közt írással is foglalkoztak volna. Különben „Docti male piugunt.“ Ezen kéz­irat is tehát nagyon valószínűleg valami akkori tudóstól származik. Czime: „Had­­nagioknak tanosabb vers­­ezet, mikor te­­rekekhvel sze­mbe akarnag eoklelni.“ Szer­zője ezen „versezetnek“ Tinódy (Lantos) Sebestyén, a kézirat szerint Sebastianus literatus. Tinódy a 16. század elején született Fehér megyében Tinódon. Életéből csak annyit tud az irodalomtörténet, hogy sze­gény szülőktől született, főrangú urak ke­gyességéből neveltetett s hogy hol egyik, megszavazott adó ezimén kerek számban 244 millió forintot. Az osztrák reichsrath megszavazott kormányának 412 millió forintot. Ehhez hozzávéve az adóhátralékokat, a községi pótadót és széllő dézsma vált­­ságot, tegyük ezeket adatok hiányában a legcsekélyebb összegre, 44 millió forintra s igy a monarchiának 1879. évben 700 millió frt adót kellene fizetni. Az osztrák-magyar bank forgalomban levő jegyei (10,100 és 1000 frtosak) ke­rek számban 200 milliót képviselnek, é­s ehhez hozzá­véve a forgalomban levő váltópénzt és forgalomba hozandó ezüst forintosokat, mondjuk, hogy a fenti összeg 256 millióra egészül ki. S ha ezen összeget kereskedelmi pénz­nek tekintjük, é­s mely, hogy e czélra sem elegendő, mutatják azon milliók, me­lyek bankoknál és pénzintézeteknél 4—5°/0 kamatveszteséggel számoltatnak el, — ma­rad adópénzül a forgalomban levő állam­jegy (1, 5 és 50 frtosak), mely a függő államadósság legutolsó kimutatása szerint 344 millió forintot tesz, — mit a feneb­­biekkel összevetve kitűnik, hogy ha ezen 344 millió forintnak minden egyes kraj­­czárja kétszer fizettetik is be adóba, még akkor is 12 millió hátralék marad. Kivitelünk évenként nyers termények­ben mintegy 2 milliárdra számíttatik, ha tehát az államjegyhez az osztrák-magyar bank jegyeit hozzáadjuk (256-1-344 mil.) s összes forgalmi pénzünket 600 millióra tesszük, ez esetben — és ha egy krajczár adót nem fizetnénk — ezen 600 millió forintnak háromszor kellene megfordulni a kereskedő és termelő kezében. így állanak azon állam pénzügyei, mely ellenséges szomszéd államok alakí­tására fordítja pénzét és pazarolja erejét. Nevetnünk kellene e komikumnak, ha nem volna hazánkra nézve oly végzettel­jesen szomorú.­­ A képviselőház üléseit a legújabb h­írek szerint ápril 5-én szünteti be, és ápril 25-én kezdi meg újra és ek­kor valószínűleg az erdőtörvényjavaslat tárgyalásába fog.­­ A hadügyminiszter, ki hat heti szabadságra Meranba utazott, egész­ségi állapota folytán hir szerint megvál tárczájától. Helyébe a hadügyminisztérium egyik osztályfőnöke, Vlassics altábornagy lépne. Visszalépésének oka nézetkü­löbség lett volna közte és Andrássy gr. közt. Leg­közelebb még egy második tábornagy nevez­tetnék ki és pedig Marolcsics altáborszer­­nagy személyében.­­ A kereskedelmi minisz­ter, a miskolczi kereskedelmi társulatnak és az ottani általános ipartársulatnak javas­lata folytán elhatározta, hogy Miskolczon új kereskelmi­ iparkamara állíttassák fel és ennek területe Borsod és Gömörme­hel másik főúrnál tartózkodva irta költői munkáit. Művei, mint azon kor eseményei és szelleménél fogva nem is lehetett más­képen, — egy-két kivétellel — csupa via­dalok, ostromok szóval hadi események leírását foglalják magukban. Az említett versezet részint buzdítás a harczosokhoz, részint pedig könyörgés az Istenhez. A kézirat homlokán egy rendes öt vonalas hangjegy sor van, mely négy ütenyre van felosztva; mindegyik ütenyre 8—8 negyed ütenyü hangjegy jut; a fél­­ütenyü hangjegyek a negyedütenyüek mellé tett pont által vannak kifejezve. A dallam igen egyszerű, komoly s hymnuszszerű. Ki írása e versezet, Tinódy-é vagy más­é ? az nem állapítható meg, mert sem évszám, sem pedig sajátos vonásokkal el­látott névaláírás nincs azon. Adjuk itt e versezetet, teljes helyes­írási hűséggel, megjegyezvén, hogy az egy akrosztichon, melyből az egyes versszakok kezdőbetűinek összetétele által a költő la­­tinizált neve (Sebastianus literatus) tűnik elő. A könnyebb megérthetés okából meg­említjük, hogy a versezetben gyakran elő­forduló „y“ az illető szónak mai kiejtése szerinti hol „i“-nek, hol „j“-nek, az „eu“ hol „eu-nek, hol „fi“-nek s az „i“ „sz“­­nek is olvasandó, az illető magánhangzók pedig ékezettel mondassanak ki. Íme a 16. század első feléből való magyar költői termék betűről betűre: „Seregeuk keuzt kikh vatbok hadnagiok keresztgyen hyteth az kik vallotok igyeteghben es meg tanolyatok Ez nagh seugsygh jó vytez hadnagyok meg tanolny mynth hadakozatok pylda nektek prófétáknak hadok ha ugh jártok Istenbe áldoztok Bátorságai Istenbe bízatok gyökre terjesztessék ki. (Pécs pedig nem mozog ez irányban, noha csak annyiban, van ez intézményről tudomása, hogy a kamarai tagsági dijjakat fizeti Sopronba­) .­ A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása iránt érdekelt országgyűlési képviselők II. értekezletén Lónyay Meny­hért gr. elnök az ülést megnyitván, befe­dté, hogy a 7-es bizottság küldetésében eljárt. A pénzügyminiszter a küldöttség­nek kijelenté, hogy maga is belátja szük­ségét annak,hogy a szabályozási társulatok által felveendő és állami garancziával biz­tosított kölcsön fölvételéről szóló­­javaslat az országgyűlés elé terjesztessék. Határo­zottan megígérte a bizottságnak, hogy e­­ja­vaslat még április havában előterjesztetik úgy, hogy­ az májusban törvényerőre emel­hető legyen. Az értekezlet elnök jelentését örvendetes tudomásul vette. Ezután hosz­­szabb eszmecsere fejlőd­ött ki a további teendők iránt; az elnök indítványára a 7-es bizottság megbizatott azzal: eszkö­zölje ki a kormánynál, hogy ezen ügyre vonatkozó javaslatait, mielőtt azokat a képviselő­ház elé terjesztené, a bizottsággal közölje. — Azon országgyűlési képvi­sek, kik a szegedi katasztrófa idején a mentésben részt vettek értekezletre gyűl­tek össze a képviselőház társalgó termé­ben a segélyek állandósítása, kiosztás módo­zatai s a város jövő fejlődése körüli teen­dők iránti tanácskozásra. Jelen voltak : Beöthy Algernon, Krajcsik Ferencz, Ver­­hovay Gyula, Kende Tibor, Sváb Károly, Horváth Gyula, Bakai Nándor, György Endre, Ugrón Gábor és Ssohonczy Gedeon. Hosszabb eszmecsere után abban állapo­dott meg az értekezlet, hogy a teendőkre nézve javaslat készítésre egy albizottságot küld ki s annak tagjaivá megválasztotta : Bakay Nándort, Horváth Gyulát és Ver­­hovay Gyulát. — Jellemző adatok kerülnek a leverő csapásból való felocsudás után a szegedi vész előzményeiből. Mint az „E— s* biztos forrásból értesül — a kormány bűnös hanyagságát, a következő tények igazol­ják : A percsorai gátszakadás előtt néhány nappal a percsora-szegedi Tiszaszabályzó társulatnak, daczára annak, hogy Kende Kanut kormánybiztossága alatt állott, nem volt 1200 írtnál több pénze az összes véde­kezésre. A vízveszély tetőpontján a kor­mánybiztos Szegedre 15,000, és Pallavicsini őrgrófra 20,000 frtot vetett ki. Szeged a járulmányát azonnal lefizette. Pallavicsini uradalmi igazgatója azonban kijelentette, hogy az rajta csak végrehajtás útján (tehát fél év múlva) lesz megvehető. A társulat pénzzel nem rendelkezvén, a később átsza­kadt percsorai gátat védképessé nem te­hette , sőt védvonalára a szokott felügye­letet sem gyakorolhatta, úgy, hogy a sza­kadást az éjjeli őrjratot teljesített katonaság vette észre s jelezte vészlövésekkel. Ilyen körülmények idézték elő közvetlen Algyő seregeket rendelh allassatok poganokal vyvny ha akartok nagh fel­sóval nekyk ygh sollyatok Alyatok megh es meg hallgassatok atyafyak Istenbe m­yud vattok csak Istenbe vytetek byzyatok merth eu lysen fegvertek paystok Seuth Istennek mynd megh giuonnyatok beunneteketh sannyatok bannyatok ellensygteknek meg bocsassatok feleteketh ty batorytsatok Tugyatok asth sok jámbor vytezek Rygteul fogvan ez pogan terekek elhordottak levágták nemzettek pusztytottak rablottak feidetek. Ith valaky kezultunk el esyk az angolok menyorsagban vysyk ez vylagon neve el hyrhesyk es myndenek nagh jóval idvezlyk Az kyk kezteunk­yth megmaradandnak mynd­ereulnek nagh gazdag prédának és romlásán veresyn pogannak azistennek nag halakat (nagy hálákat)adnak. Ilie futamyek senky kezeletek merth sok iamborth ty yth el veszhettek magato is it vagh hon el veztek myl pokolba ty el temettettek Velem (olvashatlan szó) mynd indulyatok Cristus Jesusth mynd felkiáltsátok az senth lelketh kyryetek hyryatok (Olvashatlan) velem mar mongyatok Sokan varunk senth lylek úristen ieny(j5ni)el immár lyg(légy)velemnk ez igben ne hág mynketh el esneunk hyteunkben mynd halalyg vyunk te nevedben. Lám rygente az te fyaydat meghalgattad te bennetek byzatok

Next