Pécsi Figyelő, 1880 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-21 / 8. szám

Vili. évfolyam. Előfizetési dj: Postán vagy Pécsett házhoz küldve: egész évre 5 ft., félévre 2 frt. 50 kr., negyedévre 1 ft. 25 kr. egyes szám 10 kr. Megjelenik minden szombaton. Egyes számok kaphatók Weidinger N. könyvkeresk. (Széchényi tér). Szerkesztői Iroda: Ferencziek utczája 22.sz.I. emelet. Kéziratok vissza nem küldetnek Pécs, 1880. február 21-én. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben, a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal úr a városházi épületben, Lili János úr a budai külvárosban, Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő kereskedésében, és Feszti Károly úr könyvkötő üzletében, Király utca (nemzeti casinó épület), valamint a vidéken minden postahivatalnál. 8-ik szám. Hirdetések ára: Egy öthasábos petit sor egyszeri megjelenéséért 6 kr. 3-szori 5 kr., 10 szeriért 4 kr. fizetendő. — Minden hirdetés után 30 kr. bélyeg dij fizetendő. A nyílt tér 1 petit sora 10 kr. A hirdetési dij előre fizetendő. Kiadó hivatal: Taizs Mihály nyomdájában Majláth-tér 2. szám alatt. A Duna jobb oldalán tervezett vasút. Habár e lapok t. olvasói tudomással is bírnak arról, hogy Pécs sz. kir. város köztörvényhatóságának kezdeményezése folytán, a budapest-zimonyi vasútnak a Duna jobb oldalán leendő kiépítése czéljából múlt évi deczember hó 2-án Budapesten egy értekezlet tartatott, miután mégis az ott történt megállapodások, úgy az ezekből kifolyólag tett további intézkedések — tudomásom szerint — nem lettek részletesen közzé téve, szükségesnek tartom, hogy ezen felette nagy fontosságú ügy kellő megvilágítása tekintetéből visszatérjek az említett értekezletre s részletesen közöljem az ott, úgy később az itteni bizottság kebelében történt megállapodásokat. Baranya és Tolna megyék, úgyecs sz. kir. város megbízottjai ugyanis Budapesten összejővén s a kérdés alatti ügyet megbeszélvén azon meggyőződésre jutottak, hogy a budapest-zimonyi vasútnak a Duna jobb oldalán leendő kiépítését érvényre juttatni alig van kilátásuk, de másrésztg egyértelműleg meg voltak győződve arról is hogy ezen különben elég sajnos körülmény nem zárhatja ki a jobboldaliak jogos érdekeinek ápolását akkor, midőn ezzel egy fontos és országos érdek is ápoltatik és éretik el; ezen nézetből indulva ki elhatározták tehát, hogy az esetben is, ha a budapest-zimonyi vasút a Duna bal oldalán fogna kiépítetni, a Duna jobb oldalán egy külön vonalnak kiépítését — mely Budapestet Fiume rév partjával közvetlen, úgy a déli irányban folytatva Boszniával hozná a legrövidebb után összeköttetésbe — nem csak kérelmezni fogják, hanem ennek megvalósítása s tényleges kivitele tekintetéből, illetve az ez érdemben szükséges további intézkedések megtételére azonnal meg is választották a végrehajtó bizottságot. A fentebbiek értelmében lett a minisztériumnak benyújtott emlékirat szerkesztve, s a miniszterelnök úrhoz intézett szóbeli kérelem is előadva. — A miniszterelnök úrtól nyert válasza méginkább meggyőződtette a küldöttséget arról hogy a kezdetben tervezett budapest-s zimonyi vasútnak a jobb oldalon leendő kiépítéséhez alig lehet a legcsekélyebb reményt is fűzni, mert a miniszterelnök úr nyíltan kimondá, hogy habár ez még nincs is véglegesen eldöntve, de nagyon valószínű hogy a szóban forgó vasút a Duna bal oldalán fog kiépíteni, és pedig nem csak országos érdekszempontból, de más külállamokkal kötött egyességek tekinteténél fogva is; egészen helyeseltetehát hogy nem akarunk érdekkarczot kelteni, miután ezen körülmény nem zárja el az útját annak, hogy a Duna jobb olldalán is egy életképes vonal ne építessen. A küldöttség tagjai ekkor azon elhatározással távoztak Budapestről, hogy ezen általuk életképesnek tartott vonal kiépítését minden lehető eszközzel elősegíteni s megvalósítani fogják. Meg kell még jegyeznem, hogy a Budapesten tartott értekezlet alkalmával a tervezett vasútnak mely vidékeken leendő vezetése fel sem említetett, sőt ez igen helyesen czélzatosan kerültetett, mert kétséget sem szenved az, hogy ha ez szóba hozatik, azonnal megindult volna köztünk az érdek-harcz, mely már csirájában elfojthatta volna azon magvát, mely bizonyára egy közhasznú és életképes válalattá fogja magát kinőni. Csak a fő- irány lett tehát programaszerűség aként kijelölve, hogy a kiépítendő vasút összekösse Fiume rév partját Budapesttel s hozza a legrövidebb után összeköttetésbe Boszniával. . . . .. A Budapesten tartott értekezlet után az itt kelt bizottság azon nézetből indulván ki, hogy a legközelebb egybehívandó végrehajtó bizottság ülésén könyebben tárgyalható s gyorsabban intézhető lesz ezen ügy akkor, ha ott egy kész s olyan javaslat terjesztetik elő, mely ha nem tart is igényt arra hogy minden részleteiben helyeslést, vagy épen elfogadást nyerjen, de mégis némi irányt jelöl ki, s minden,esetre oly adatokat szolgáltat, melyeknek alapján a tervezett vasút merre leendő vezetése könyebben lesz meghatározható. Ez okból tehát megbízta s felkérte Kellemfy Károly a pécs-barcsi vasút üzletvezetőjét, Maas Bernát a dunagőzhajózási társulat bányaigazgatóját és Nendtvich Károly városi főmérnök s bizottsági tag urakat mint szakértőket, hogy készítsenek egy indokolt javaslatot aziránt, mely irányban volna a tervezett vasútnak kiépítése leghelyesebb és a kitűzött czélnak leginkább megfelelőbb ? — A felkért szakbizottság megbízatásában eljárván a következő javaslatot dolgozta ki és terjesztette be: Tekintetes vasúti Választmány! Tisztelettel alulírott szűkebb bizottmánynak — a Budapest-pécsi vasút létesítése tárgyában m. ég deczember hó 21-én tartott központi választmányi ülésben nyert becses megbízáshoz képest, van szerencséje az építendő pálya irányá nézve, — mai napon tartott értekezletre alkalmával megállapított nézetét és javaslatait a következőkben előterjeszteni. Mielőtt mégis a tárgy érdemébe bocsátkoznánk, figyelembe vétetni kérjük, a tekintetes választmány által azon körülményt, hogy e szűkebb választmány, — mindeddig az alább leírt vonalak választásánál , a rendelkezésre álló térképek ■ szolgálván csak tájékozásul, — azok iránya, valamint terjedelme és alább elősorolandó építési költségei, — és egyéb előhozandó adatok szigorú meghatározására mérvadó nyomjelzés — talajminőségi adatok és földtani ismeretek hiányában ezen adatok megközelítő pontosságáról csak annyiban vállalhat felelősséget, amennyiben a helyi és földalkotási viszonyok, nem egészen ismeretlenek, és amennyiben az építési költségek, a vasút egyöntetűségénél fogva közelítőleg meghatározhatók. Ezek után van szerencsénk előadni. Hogy e szűkebb bizottság a Budapest-pécsi vasút kiépítésére két alternatív vonalt jelölt ki és pedig: Isószöghi állomásról kiindulva Hosszúhetény, Zobák, Szászvár közelében, Kárász — Köblényi határnál, a Dunadra vai pályát átszelve, — Csibrák körül a Kapos völgyét elérve, — Csibrák Simontornya, — és innét lehető egyenes vonalban, Budapestnél kelenföldi pályaudvarba vezetve. Ilik vonal: Üsszögh, Hosszúhetény, Pölöske, Dombóvár, Csibrák, Simontornya, Budapest. Az I-ső mint lehető legrövidebb vonal, a Niknál 31/* mértfölddel rövidebb. Tekintve azt, hogy ezen vasutat nem mint helyi pályát hosszúra nyújtani czélünk, hanem hogy az mint átmeneti pálya Bosznia és valamikor talán az Aegei tenger felé lesz hivatva a forgalmat közvetíteni, — már rövidségénél fogva is, mint fővonalat el kell ismernünk, — és azért a Il dik vonal csak annyiban jöhet a combinatioba, — a mennyiben az I-nél talán felülmúlhatlan és elkerülhetlen nehézségek és akadályok fognának a kiviteli nyomjelzésnél előtűnni, — a melyek jelenléte — a mennyiben a helyi viszonyok máris ismeretesek, — és a mennyiben ezen vonal iránya a másik felett előnyben áll és ezért tetemes áldozatok azok eltávolítására hozhatók, — alig gondolható. Az I-ső vonal kiépítésére nézve kö • vetkező adatok szolgálnak alapul: 1) Az egész vonal hossza 197 kilométer vagyis 2625 mértföld. 2) Az egész vonalban 2 alagút lenne építendő; az első H. Hetény Zobák között mintegy 1000 métr. hosszal; — a 2 dik Budapest felé Tétény és Kelenföld között mintegy 600 métr. hosszal. 3) Az egyes vonalak hossza és építési költségei: a) Üszögli H.Hetény 15 kkntr. hossza kerül 1.300000 ftba b) H. Hetény Zobák 8 kimtr. hosszú, 101X) métr. alagúttal kerül .... 1.800000 ftba c) rL)\rki-Kárász 12 kim. hosszú kerül . 1.200000 ftba d) KárászCsibrák 25 kim. hosszú, kerül . 2.500000 ftba e) Csibrák-Kelenföld 137 kim. hosszú, 600 mtr. alagúttal, kerül . . . 10.500000 ftba összesen 197 kilintr, vagyis 2625 mértföld kerül . 17.300000 ftba A pálya felszerelését a forgalmi járművekkel mértföldenként 65.000 forinttal számítva, 2625 mértföld után................... 1.706000 ft. Az építési és felszerelési költség tesz tehát . . . 19.006000 ftot Építési időközi (Intercalara) kamatokra, három évi építési időre, de részbeni forgalomba adásra . . 844000 ft. Az összes költség tesz tehát 19.850000 ftot. 4) Az emelkedési viszony Üszöghtől Hosszúhetényig, vagyis Hetény és Zobák közti vízválasztóig mintegy 20 kilom. hoszszaságban, — 1:80-ig terveztetik; — Zobáktól — Csibrákig — Budapest felé 1:200 hoz, és legfeljebb 1:150 házi eséssel; miután a zobáki vízválasztótól kezdve a vonal Egregy és Kárász felé nyúló hegygerinczen vezettetik, — Kárász — Köblényi határban pedig a Duna-drávai pálya színének legmagasabb pontját szelvén át, — onnét egyenletes esettel, vagyis a földszín alkotásához képest — Csibrákig a Kapos völgy színére száll le. Csibráktól — Budapestig, — kivévén a Tétény és Kelenföld közti magaslatokat, — igen kedvező esési viszony áll be, — csak Tétény, — Martonvásár és Kelenföld közt, —hol valószínűen egy 600 mtr. hosszú alagút szükségeltetik, — ismét 1:150 vagy 1:125 házi emelkedést és illetőleg esést vesz a vonal igénybe. Nik vonal kiépítésére következő megközelítő adatok szolgálnak alapul: 1) Ezen vonal hossza 223 kilométer vagyis 29% mértföld, — tehát 35 mértfölddel hosszabb az I nél. 2) Az egész vonalban, — mint az I. vonalban, — szintén két alagút szükséges, csak hogy itt a hetényi legalább 1200 méter hosszúságra terjed, és csak a nyomjelzés fogja meghatározni, hogy egy 2-ik alagút elkerülhető-e? 3) Az egyes vonalak hossza és építési költsége a következő u. m.: a) Üszögh-Hetény mint az I. vonalnál, 15 kilomét. kerül ....... 1.300000 ftba b) H.-Iletény-Pölöske 1200 mtr. alagúttal 19 kilm. hosszú, kerül .... 3.100000 ftba c) Pölöske-Dombovár 30 kilom. hosszú, kerül 2.400000 ftba d) Dombovár-Csibrák 22 kilom. hosszú, kerül . 1.650000 ftba e) Csibrák Kelenföld 137 kilom. hosszú, kerül 10.500000 ftba összesen 223 kilm. hosszú, kerül............................ 18.950000 ftba Hozzá számítva a pálya felszerelésére mértföldenként 65.000 forintot, 29 75 mértföldenként kerül . ..934000 ftba Továbbá ép. időközi kamatokra 3 évi építő időre és részletenként megnyitásra ............................ 866.000 ft. tehát a Ilik vonal összes költsége tesz .... 21.750000 fttot. 4) Ezen vonal lejtési és emelkedési viszonyaira nézve megjegyzendő, hogy Üszöghtől—Hetényig vagyis a vízválasztóig — az I-ső vonalhoz hasonlóan — mintegy 20 kim. hosszaságban — az emelkedés 1:80 hoz vézetett fel; a vízválasztótól — Pölöskéig — Budapest irányában pedig legalább 16 kim. hosszaságban szintúgy 1:80 hoz kell az esést felvenni. Ezen vonalon tehát az emelkedési viszony Budapest Pécs irányában, sokkal kedvezőtlenebb az I. vonalénál. — Pölöskétől—Csibrákig az emelkedési és lejtési viszonyok kedvezők és Csibráktól—Kelenföldig az alagút felé, egyenlők az I-ső vonaléhoz. (Vége köv.) — A pénzügyminiszer és a Rotschild csoport között folytatott tárgyalások felől a következő részletek ismeretesek. A felveendő kölcsön tőke 80 millió frtot tesz, ebből 10 Szegedre 5 Szegedváros lakosai és 25 millió a tiszaszabályozási társulatoknak jutna. Különben a magyar kormány, már régebben kapott ajánlatot a Szeged számára kötendő 15 millió frtnyi kölcsön tárgyában. Ez ajánlat a szükséges összeget, kamatot nem hajtó, felezhető s 50 év múlva törlesztendő 50 frtos sorsjegyek kibocsátával akarná beszerezni. A törlesztést a magyar állam biztosítaná. A megterheltetés ennél nem rúg többre 5 és fél százaléknál. A hitelintézet ajánlkozott az egész 40 millió írtra. A megterheltetés 6 százalék volna s ennél a magyar állam nem mint jótálló hanem mint adós szerepelne. A delegácziók befejezték nemzetrontó működésüket. A szegedi kaszárnya építésére előirányzott 100.000 frt elejtetett, mert az osztrák delegátusok mind ellene szavaztak. Bizony csúnya szűkkeblűség ez az osztrákok részéről, mely hangosan követeli ez intézmény előterjesztését. A befejező ülés vasárnapon délben volt. — Sennyey Pál báró még mindig nem látja elérkezettnek idejét, s épen azért nem szándékozik résztvenni semmiféle politikai tevékenységben. Nincsen tehát gyakorlati értéke a nevével öszszeköttésbe hozott különféle párt- és kormányalakítási kombináczióknak. Most Majláth György országbírót kérték fel az elégületlenek, hogy lépjen actióba Tisza ellen, azonban Majláth sem adott határozott választ. — Dáni Ferencz szegedi főispán másfél évvel ezelőtt nyújtotta be lemondását s csodálkoznak rajta, hogy a kormány azt csak most fogadta el. Dáni nyolcz éven át volt Szeged főispánja s lemondásakor a városi közgyűlésen imponáló módon nyilvánult iránta a közbizalom. A szegedi főispán teendőit, Dáni felmentése folytán, Pálfy polgármester fogja végezni az új főispán kinevezéséig. Hír szerint Kende Kanut percsórai kormánybiztos a főispánjelölt. Az újjáalakításra vonatkozó javaslatok legközelebb be fognak mutattatni a szegedi városi tanácsnak, hogy azután az országgyűlés elé terjesztessenek. E tárgyban rendkivüli közgyűlés fog összehivatni. Dini Szeged érdekében folyton ellenkezésben állott a Pallavicini őrgróf érdekeit legyezgető kormánybiztossággal és úgylátszik az utóbbi győzött. Az osztrák hivatalos lap közli a császári kéziratot, mely Stremigr igaszságügyminisztert, kipróbált hazafial odaadásának teljes elismerése mellett, a vallásügyi és közoktatási tárcza vezetése alól felmenti és Konrad helytartót a vallásügyi és közoktatási miniszterré, Kriegsau osztálytanácsost pénzügyminiszterré kinevezi, egyszersmind Chebnek osztálytanácsost a pénzügyminisztérium vezetése alól felmenti. Chertek osztálytanácsosnak a vaskorona-rend II. osztálya adományoztatok. — — Mazuranics bán lemondása bevégzett ténynek tekinthető ; az „E—s“ szerint, maga ő felsége fejezte volna ki azon óhaját, hogy jó lenne ha Mazuranics leköszönne. A kegyvesztés oka, az, hogy Mazuranics a király határozott óhaja ellenére, a határőrvidékek bekebelezésének kérdését is bolygatta a horvát-magyar kiegyezés ügyében a magyar miniszterelnöknek átadatott emlékiratában. Majdnem bizonyos hogy Pejachevich gróf lesz Mazuranics utódja; a gróf ugyan már többször visszautasította ezen állást, de a király kívánságára most elfogadja. A Tököli-alap kezelése az újvidéki „Zásztava“ budapesti levelezője szerint, a karlovitzi szerb nemzeti alapok igazgatóságára fog bízatni; a budapesti Tököli-intézet fölötti felügyeletet azonban továbbra is a pesti szerb egyházközség fogja gyakorolni. A vallás és közoktatási minisztérium s a nevezett szerb község között és most foly ez ügyben a levelezés. Külföld. Oroszországnak minden készülődése, minden politikai és közgazdászai lépése azt mutatja, hogy háborúra készül. Legújabban a közlekedési és hadügyi miniszerek ajánlata folytán a kormány Podolia kormányzóságban, Orosz-Lengyelország déli részein és Gácsország határszélén új vasutak építését rendelte el. A Dniester folyó mentében építendő vonal, mint hadügyi tekintetben legfontosabb azonnal ki fog építtetni. Az előmunkálatok már javában folynak. A czári kormány réme, a nihilizmus folyton ad életjelt magáról. Február Ildikón a rendőrség ismét egy titkos sajtót fedezett fel, mely alkalomnál egész halmaz hamisított útlevelet, pecsétnyomót, forradalmi röpiratot és hírlapot, revolvert, dynamitot, s több efféle robbantó és gyilkoló szereket talált a rendőrség. Az ezen lakosztályban levő összes személyzet letartóztattatott. A montenegrói határigazítási kérdés még mindig megoldatlan. Legújabban Corti gróf az olasz követ lépett közbe a portánál Montenegró javára, minek folytán Konstantinápolyból érkező hírek szerint a porta a már oda ígérte Kucsi-Krajnán kívül még a gusinjei terület szlávok által lakott részét s a podgoriczai kerületben, több falut és a grudi kerület egy részét szándékozik a tolakodó Montenegrónak felajánlani. Bizony bizony a szegény Törökország Ilik Abdul-Hamid alatt, ami Ilik Ulászlónk alatti állapotokat érte el. Az államjavak elprédálására minden gondolkozás nélkül rá mondja: a „dobzset“. A mi kettős monarchiánk kiegészítő részének legújabban szerzett zugából a novi-bazári kerületből nyugtalanító hírek szállonganak, melynek következtében a kerület határán Csarnitzában és Visegrádban elhelyezett csapatok a Lim területre vonultak s a szerajevói helyőrség hat zászlóalja parancsot kapott, hogy indulásra készen álljon. Rómában február 17-én, egy sem hús sem hal féle beszéddel nyitotta meg az olasz király a parlament új ülésszakát. Beszédében kiválólag a hadsereg és a haditengerészet erősítésére kérte a képviselőket. Az olasz kormány Ausztria-Magyarország nyilatkozataira, melyek a dél tiroli határokon történt csapat erősítésekre vonatkoznak, azon nyilatkozattal válaszolt, hogy az osztrák kabinet lojalitásáról anynyira meg van győződve, hogy nem is lett volna szüksége azon felvilágosításokra, hogy ezen meggyőződésre jusson, az olasz kormány reménye, hogy a határőrzés nem lesz kényszerűl: erőszakos fellépésekre s a mega részéről ígéri, hogy minden telhető eszközzel azon fog törekedni, hogy alattvalói részéről minden kalandos vállalatot lehetetlenné tegyen. Majd meglátjuk, meddig tejfel az ígéret?! A lefolyt hét legsenzaczionálisabb híre az orosz czár elleni legújabb merénylet, mely borzasztóságára nézve valamenynyi előzőit felülmúlja. A nihilisták, kiknek úgy látszik a czár legközelebbi környezetében hatalmas és megbízható összeköttetéseik vannak,most saját lakásában keresték fel a czárt. A téli palotát aláaknázták s február 17-én felrobbantották. Az akna az őrszoba alá volt ásva, ez pedig az ebédlő alatt van. Az őrségből 45 személy sebesült meg s itt azonnal meghalt. A robbanó anyag az ebédlő padozatában egy 10 lábnyi hosszú és 6 lábnyi széles nyílást szakított. A czári család esetleg egy negyedórát késett s igy a merénylők számítása, hogy ebéd közben röpítsék átIbrahám kebelébe, meghiúsult. A hivatalos vizsgálatot azonnal megindították, melynek eredményét jövő számunkban közöljük. Baranya megyei k. tanfelügyelő félévi jelenlége. Tekintetes közigazgatási bizottság! Van szerencsém az 1879 év második feléről szóló jelentésemet teljes tisztelettel a következőkben előterjeszteni. A tanfelügyelőség iktatójába érkezett e fél év alatt 777 drb. s igy az egész év alatt 1344 ügydarab, melyekből elintézést nyert 1322 db. a többi 22 db. az ügydarabok természetéből folyólag intézés alatt áll. Bizottsági után intéztetett e fél év alatt 86 db. s igy az egész év alatt 162 db. E fél évben készíttetett ely statistikai kimutatás is a népoktatásüga állásáról, mely a következő adatokat tünteti fel: . . . A megye lakosainak száma 278610 lélek. Iskola volt 37 községi, 358 felekezeti és 14 magániskola s igy összesen 409; igy minthogy a megye területe 92 □ mfd. minden mérföldre esik 3028 lakos s minden 681.19 lakosra egy iskola s minden mértföldre pedig 4.44 iskola. A tankötelesek száma: a) 6—12 éves........................ 82.290 b) 13—15 „ ........................12.504 összesen 40.794 Ezekből elemi iskolába járt fiú . 13251 » „ » • leány 12684 összesen 25835 Ismétlő iskolába járt fiú ... . 5386 „ „ „ leány . . ■ 5118 összesen 10504 Magánintézetbe járt fiú .... 524 „ „ leány . . . . 619 összesen 1143 Közép tanodákba járt fiú 171. S így az iskolába járok száma 37698. Vagyis százalékokban kifejezve a mindennapi tankötelezettek a lakosság 10.15°/0-át, az ismétlő iskolai tankötelesek pedig 443°/0 s igy a tankötelesek összesen 14.63°/0-át teszik a lakosságnak. Iskolába nem járt fiú...................1565 „ „ , leány , . . . 1491 összesen 3056 mely szerint isk.járta tankötelesek 9241°/». Az iskolába jártak vallás szerint a következőkép osztattak meg: a) róm. kath................... 27917 b) gör. kath.................... 3 c) gör. keleti .... 1536 d) helv. h. vall. evang. . 5691 e) ágost. v. evang. . . 1844 f) mózes vallásu . . . 796 összesen 37837 Nyelv szerint: a) magyar . . 18162 b) német . . . 17399 c) tót ... . 179 d) szerb . . . 2686 e) horvát . . . 2311 összesen 37827 Az iskolák növendékei közül: télen nyáron járt 30101 csak télen „ 7736 tg” tankönyve volt . 35149 „ nem volt 2688 A vezetett mulasztási naplók szerint 429.577 mulasztási eset fordult élőhelyekből felmentetett 420.194 megbüntettetett 9383. Ha a mulasztásokat az iskolába jártak számával egybevetjük, úgy találjuk, hogy egy tanulóra átlag nem egészen 12 mulasztási eset jut. Az iskolából kiléptek közül jól tudott olvasni 262 olvasni és írni 4670. A népoktatási tanintézetekben 495 tanító működött. (Üresedésben az adatok beszolgáltatása idejében 7 tanítói állomás volt s igy egy tanítói állomás volt s igy egy tanítóra átlag 52,19 növendék jut. E mellett vannak ugyan túltömött iskolák.