Pécsi Figyelő, 1881 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1881-10-22 / 43. szám

fe- é0 folyram. Pécíj, 1881. október 22-én. ■4,3-13s. sz é. m. Előfizetési dij: Pécsett házhoz fűréve: félévre 2 írt 50 kr. Negyed évre 1 írt 50 kr. Egyes szám 10 kr. Higyeledik minden szombaton Egyes számok kaphatók Weidinger N. könyvvker. (Széchényi-tér.)PÉCSI FIGYELŐ. -ffl Szarkesszói Iroda, Ferencziek utczája 22. sz. I. emelet. Kéziratok vissza nem küldetnek. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal fir a városház épületben, Lili János fir a budai külvárosban, Böhm C. F. fir a szigeti külvárosban lévő kereskedésében és Feszti Károly úr könyvkötő üzletében, Király utcza (nemzeti casinó épület), valamint a vidéken minden postahivatalnál. Hirdetések ára: Egy it hasábos petit sor egyszeri megjelenéséért 6 kr., 3-szori 5 kr., 10-szerért 6kr. fizetendő. — Mídrob $ hirdetés útin 30 kr. bélyegdij fizetendő. 1 nyilttér 1 petit sors 10 kr. A hirdetési dij előre fizetendő. ----ICladóvatal: Böhm C. F. ügynöki irodájában. Ferencziek templomának átellenében. Ország-csere. A fa levele nem mozog szél nélkül. A napisajtónak nagy része a felírtandó török birodalom rovására uj ország alakulásokról, uralkodó cseéről vagy erőszakos elvételéről értekezik és ezen értekezletek forrást Bismarck koponyájából eredőnek mondják. Nem is valószínűtlen, hogy a német, kanczellár a Hohenzollern ház lázi hatalmát ismét a még meglevő nisz királysággal s alkalommal az sztrák sziléziai foszlányokkal is öregíteni, ezzel domináló súlyát ellentállatlaná tenni óhajtja. .p. Annál kevésbé valószinű azon-H KtV * ra ma az, hogy a német kanczellár ezenérvének kivitele kedvéért az orosz istár lemondjon a kongress Lengyelrszágról, az osztrák császár nyugati Skácsországról és esetleg Sziléziáról ■ ’s, ha pedig a szász király részére alakítandó lengyel királyság pusztán most osztrák területből, vagy azrosz-lengyel területnek csak egy csekly részéből terveztetnék kihasítanának, akkor már éppen és semmiben sem fognának Bécsben az ily elvhez hozzájárulni. Lehetetlen ugyan, hogy Bécsben is le ne lássák azt, mikép egy az összes lengyelséget egyesítő királyság felál. ka» nagyon is érdekükben van, de r. éppen az orosz terjeszkedés ellen iolna irányozva, abba pedig az amúgy japánszláv lelkületű czár soha sem 1-1 igna beegyezni, ■— hogy maga zárja I útját annak, hogy idővel a lengyelekéi együtt a nyugoti szlávokat is t. Kyai kebelére ölelhesse, — az oroszt vagy más hirek szerint német fennrang alatt alakítandó lengyel királyság Azete csak ephemer lenne, arra szolna, hogy annak területe nem közdien az osztrák birodalomból elzajlva csatoltatnék Oroszországhoz, sem átmenetkép akkor, midőn majd sieti Gácsországot mint amugyis kis ■oszok által lakott területet nemzeségi jogon erővel elfoglalandja. Bármi nagy érdekében volna mérfogva a habsburg-lotharingeni iznak a lengyel királyság visszaájabba úgy, mint azt a poroszosz barátság tervezi, soha be nem egyezhet, bármi fényes kilátásokkal kecsegtetik a keleten. Óvakodni fognak Bécsben kardcsapás nélkül átengedni rendezett viszonyú részben termény és ipargazdag állami területeket azért, hogy kegyesen megengedi a két jóbarát (?!) mikép keleten a török birodalomból fegyverrel kezében több száz millió költség és még több vér árán szerezzen magának kompenzációt. A lengyel királyság komolyan vett visszaállítása soha sem fog az orosz hatalomnak beegyezésével megtörténni, csak egy német-franczia és egy időben vívott orosz-osztrák-magyar háború adhatna erre kedvező esélyt, ezen esélyre pedig fen kell tartani a gácsországi lengyel elemet osztrák uralom alatt, hogy magját képezze a leendő lengyel királyságnak, hogy az osztrák-lengyel nemzeti hadsereg fejlődhessék ki. Előbb utóbb be fogják látni azt Bécsben is, hogy a két északi császárnál nem lehet nagyobb ellensége az osztrák-magyar birodalomnak és uralkodó dynasztiájának és a drága szövetségesek terveiről lehull az álarcz, meglehet, hogy amint eddig is történt, akkor már késő lesz, de talán mégis észreveszik még idején, akkor pedig az a néhány osztrák-lengyel ezred Oroszlengyelországba dobva felér egy nagy hadsereggel, mely minél előbbre halad lavinaszerűleg fogna megnövekedni az orosz mindenhatóság veszedelmére. Rövid politikai hírek. Határozottan állítják most a félhivatalosok, hogy uralkodónknak és az orosz czár találkozása mostanra elmarad, a czár nem bízik a legnagyobb óvatossággal tett rendelkezésekben , halálos félelmét nem képes leküzdeni, más oldalról pedig azt írják, hogy nem orosz és lengyel területen, hanem hajón és Danzigon át jön az osztrák határ egy állomására. — Annál jobban erősítik a lapok most újra az olasz királlyal közelben lévő találkozást. — Ferencz József király Gödöllőre jött és a delegácziók megnyitásáig okt. 27-ig ott marad. — Az új külügyminiszter kinevezése most nem történik meg, a király megbizta Szlávy közös pénzügyminisztert a külügyérség és a császári ház minisztériumának képviseletével, Kállay osztályfőnököt pedig a külügyérség tettleges vezetésével. A román egyházi kongresszust, Román Miron metropolita nyitotta meg egy tapintatos és alkalomszerű beszéddel. A gyűlés ezután átvette a megbízó leveleket Ez a sugár vezérel most utamon, S szólít tőled feleségem, angyalom. Ne hullasszon szép szemed bús könyeket, — Bölcsőjében lám mosolygó gyermeked, Tárt kacsával mintha csak azt intené: „Vész a hazán, honvéd-apám kifelé!“ Vagy ha épen hullni kell a kényeknek, Egy maradék vászon-ingem tépdesd meg — Szálait míg hő vizükben áztatod, Talán épen nekem nyújtasz balzsamot. S hogy ha utóbb gyászra fordul végzetem, Ne átkozódj’ akkor se a végzeten; Büszkén állj meg fiammal a sirhalmon, Hazájáért halni ő is tanuljon. Széplaky. S A10 % A. Merengés. — Sonett. — Csöndes lakásom árnyas rejtekében, Virág, madárdal, fák hűs árnya közt, A lelkem elmereng egy régi képen, S egész valómban az le is kötöz ! Előttem áll szelíd tekintetével, S forrón ölelve tartom csendesen. Remegve mondám: égek érte hévvel — Susogva szól, szeretlek kedvesem. Pirulva rejtő szép szemét keblembe Soká-soká susogtunk s rája szemben, Fent madárdal üdvözölt a légben. * Két szép gyöngéd női kar tapad rám, Fékezzenek . . . Hisz ép ő róla álmodám Te vagy, te vagy jó kis feleségem. Ács Géza: A honvéd dala. Piros sapka, piros nadrág, magyar szó, Honvéd vagyok, nem pediglen poroszló, Nemzeti szin lobogó leng előttem, Hűséget én csakis ennek esküdtem. Négy folyóvíz, széles alföld, három hegy, Ne félj hazám, fiad tőled el nem megy, Legfölebb a határszélig menetel, Hogy az ellent vetésidről verje el. Ékes gyöngygyel kirakott szép korona, Király fején bel ragyog a sugara, A mi kövezetünk. Ez az! — Igen ez az, a miről a mi jó városi atyáink már hallani sem szeretnek, úgy elteleti már a fülük a sok panaszszal, a sok indítvánnyal, jó tanáccsal stb. stb. stb., melyek e tárgyban oly számtalanszor zúgtak-búgtak. Ez az, melynek ügyéből keletkezett vitáktól oly sokszor hangzott a közgyűlési terem — hasztalanul. Ez az, amelyről most én is lapunk tárczarovatában megeresztek néhány sort. Előre kijelentem, hogy a tisztelt olvasó valami mélységes mély szaktumányú értekezést ne várjon tőlem, mert azt már csak azért sem írok, mivel azt és megválasztotta az igazgató bizottságot. — Karlóczán a szerb metropoliai egyházi kongresszus tanácskozásai Angyelics patriarchátusi gondnok elnöklete alatt a jelenlegi metropoliai egyházi tanács feloszlatására vonatkozó legfelsőbb elhatározás felolvasásával kezdetöket vették. Az uj egyházi kongresszus valószínűleg november 27-ére fog egybehivatni s az erre vonatkozó uj választások azonnal elrendeltetnek. Az okkupáti tartományok költségvetését a közös kormány az idén sem fogja a delegácziók elé terjeszteni; a tartományok bevételei teljesen fedezik a rendes kiadásokat, s így külön hitelre nincsen szükségük. A kataszter munkálatok évenként az összes bevételek 10 százalékát, azaz 600,000 frtot emésztenek fel. Az 1882-iki államköltségvetést Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter csütörtökön f. hó 20-án terjeszte elő a képviselőházban. — A szász egyetemi közgyűlést Wächter Frigyes szász ispán f. hó 21-re hívta össze, hogy felülvizsgálja a múlt évi számadásokat és megállapítsa a jövő évi költségvetést. A két birák ugyanakkor tartották közgyűlésüket. — Temes megyében vetőmagra 41 község 61.822 frtot, 85. 600 hectoliter búzát, 120 pm. árpát, 470 hectoliter kukoriczát kért a kormánytól. Az Ínség legnagyobb Fólva, Lipót, Gyarmatka, Móriczföld, Sasdia, Brestye és Rittberg községekben. — Kolozsvár városának küldöttségét fogadta a pénzügyminiszter. A küldöttség azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy a fogyasztási adók beszedését illetőleg ne tegye zárt várossá Kolozsvárt. — Az új per- és végrehajtási rendtartás úgy a csődeljárás jövő új évre lesz életbe léptetve. — A debreczeni kormánypárt Tisza Kálmán helyére Körösi Sándor jogtanárt, Udvarhely városban Szilágyi Virgilt — helyes volt a zsákra, — léptette fel képviselőjelöltté. — A nagyenyedy kormánypárt dr. Dárdai Sándort kiáltotta ki jelöltté. Dárdai jelenleg is Nagyenyeden időzik. — Zala megye baksai kerületében november 10-én lesz az új választás. A kormánypárt jelöltje Fack Károly a nyugati vasút vezérigazgatója, a mérsékelt ellenzéké Chorin Ferencz, a függetlenségi párté Thassy Imre földbirtokos. — A zalaegerszegi kerületben a választás szintén nov. 10-én ejtetik meg. — A szilágysomlyói kerületben a függetlenségi párt jelöltje Thaly Kálmán. — Az udvardi kerületben a függetlenségi párt, Somssich Iván grófot léptette föl, ki e hó 23-án tartja programmbeszédét. A kormánypárt jelöltje Bathó alispán. A képviselőház az államköltségvetés bemutatása után csak a felirat felolvasása s aláírása, továbbá a közigazgatási, közgazdasági s alapítványi bizottságok megválasztása, s illetőleg a választás kihirdetése végett tart ülést; érdemleges tárgyalásra azonban tárgy nem lévén, körülbelül pénteken elnapolja magát a delegációk ülésezésének végéig. Ezalatt a bizottságok, név szerint a pénzügyi bizottság tart ülést és az államköltségreigen tisztelt főmérnök úrral kellene tollharczba keverednem, amitől pedig óvom magamat, mert azt hinnék sokan, hogy kenyér irigység az indító ok, már t. i. hogy mintha én akarnék városi főmérnök lenni, — pedig hát, olyan nincs! Hogy beleugrattam tollamat kalamárisom „fekete tengerjébe, annak egyszerűen csak az alkalom volt az indító oka, ez és semmi más. Hulljanak és hullanak szakadatlanul az ég könnyei, melyek lemosták a patikaport a kövezet arczáról és most ocsmányul feltűnnek a gödrök, a mélyedések rajta, — ami a pegazusról leszállva, prózai szavakkal mondva annyit tesz, hogy az esőzés lemosta a homokot a kövezetről, mely az embert optikai csalódásba ejtve, arra késztette, hogy a kövezetet — jónak lássa. Ez az! Tekitsük csak meg közelebbről a mi drágalátos, — akarom mondani — drága kövezetünket, hogy mint áll? Állam csak áll, hisz mindig támogatják, mindig szitymolynak vele, — de hogy? Hát úgy áll a mi kövezetünk, hogy az egyik kő oly mélyre esik a másiktól, hogy ha látna, úgy kellenne neki felnézni a szomszédjára, mint Dávid nézhetett Góliátra; azonkívül oly messze esnek egymástól, hogyha beszélni tudnának, — kiabálva sem hallanák meg egymást. Ez az, — a mi kövezetünk fő hibája. A minőség, értem a kő minőségét, kifogástalan, hanem igenis annál kifűzésre nézve a pénzügyminiszter expozéjában nemcsak a jövő évi költségvetésben mutatkozó hiány fedezésének módjáról fog nyilatkozni, hanem az aranyjáradék conversiójának eddigi sikerét is részletesen fogja ismertetni. A költségvetés mérlege, ami a rendes szükségletet illeti, kedvező. Rendkívüli szükségletre azonban, leginkább „beruházás“ címén, nevezetesen a közlekedési minisztérium jóval nagyobb összegeket követel, így a budapest-zimonyi vasút építésére még szükséges 14 millió frtot, a budapesti Duna szabályozására 1.300.000 frtot, a Tisza szabályozására 1.000.000 frtot, Szeged részére több mint 300.000 frtot, a szegedi vasúti hídra 450.000 frtot, államvasúti beruházásra több jelentékeny összeget, folyók szabályozására több mint 700.000 frtot, a gépgyárra és a diósgyőri aczélgyárra fél-fél millió forintot. E kiadási többletek 19.000.000 forintra rúgnak, mely összeggel a közlekedési minisztérium költségvetésében 1.600.000 frt bevételi többlet áll szemben. A honvédminisztérium költségvetése 200.000 írttal nagyobb, amely összeg fegyverek vásárlására és a mostani fegyverek csövének kibővítésére fog fordíttatni. Országgyűlés. A képviselőhöz október hó 13-án tartott ülésében a felirati vitát folytatták. A szónokok közül első helyen Krisztinkovics Edét említjük meg a függetlenségi párt részéről, ki részletes bonczolás alá vette a felirati javaslatot és valótlanságnak modta azon pontját, hogy a nemzet és hadsereg közt jó viszonyok állanak fenn. Utána Folyt Mihály beszélt. Továbbá Szalay Imre, ki a felirati javaslat bírálatán kívül a választási visszaélésekről is szólott. Simonyi Iván a középosztály anyagi romlásáról beszélt s ennek megakadályozását tűzte ki főczélul. Végül Tisza Kálmán szólalt fel s a választásoknál történt visszaélésekről mondottakon kívül főkép Polyi beszédére reflektált. A katonaság és polgárok közti jó egyetértést is érintette, s mikor „megbízásból“ kijelentette, hogy ezt a jó egyetértést a hadügyi kormányzat maga is akarja, a kormánypárt soraiból éljenzés hangzott fel Október 14-én is folyt még a felirati vita, mely érdekességben jóval felülmúlta az előzőket, a képviselők is nagyobb számmal voltak jelen. A vitát Urváry Lajos nyitotta meg szép és átgondolt beszéddel. Kiemelte a különvámterület szükséges voltát s azt, hogy magya katonatiszti iskolák állitassanak fel Utána Dobránszky Péter beszélt hatástalanul, ez után pedig Verhovay a katonák által elkövetett botrányokat szellőztette, és Jókaival szemben védelmére kelve sajtónak, a kormány ellen éles támadást intézett azért, hogy a megsértett közérzületeknek nem tudott elégtételt szerezni. Madarász is szólott, ki szintén érintette a hadsereg ügyét. Mocsáry Lajos tártál másolhatóbb, sőt igazabban és keményebben mondva hibásabb az egyes koczkakövek kidolgozása és azoknak lerakása. Elsősorban kiemelem, hogy az egyes kövek oly durván és azon felül egyenetlenül vannak kidolgozva, hogy a szórósan, tömören való lerakást teljesen lehetetlenítik. Másodszor pedig megemlítem, hogy a kövezet ágyát (alapját) oly kényelműleg s hanyagul készítik el, hogy az így elkészült alap nem bírja szilárdul megtartani a rárakott kövezetet, így állván a munkálat, nagyon természetes, hogy kövezetünk rész, hogy nem tart három évig sem épségben. Lerakják a fennemlitett hibák mellett a kövezetet és behintik homokkal. A homok behatolva a mélyedésekbe szépen betölti a hézagokat, de amint egy elkeseredett eső jön, úgy kimosódik a homok, mint ha ott sem lett volna és tátonganak az 1,2 sőt 3 centiméteres hézagok. Most már, ilyen állapotban, ha csak egy 4—5 métermázsányi súllyal terhelt kocsi halad is el a kövezet felett, az egyes kövek meginganak s nemsokára kidülnek. Igen: „Kidőlnek ők . . . E tarthatatlan helyzeten okvetlenül változtatni kell. A város ezreket költ a kövezetre s igy, ily nagy áldozat mellett megkívánhatja, hogy ha már nem is kitűnő jó, de mégis meglehetős tartósságú kövezetre tegyen szert. Egy nem régiben tartott közgyűlésen a mérnöki hivatal utasittatott, hogy szigorúan őrködjék fel a követésre, más, szép beszédében a külön magyar hadsereg felállítása mellett nyilatkozott. Ez volt az első feltűnést keltő mozzanata a vitának, a ház osztatlan figyelemmel hallgatta, legkivált azon részét, mely azt mondja, hogy meddig a közös hadsereg a jelen szervezetében megmarad, a magyar alkotmány csak annyiban áll fenn, amennyiben a Bécs is úgy akarja. Utána a miniszterelnök szólt, az ellenzéki szónokok állításait cáfolva. Október 15 én is a felirati vita foglalkoztatta, a házat. A szónokok közül fölemlítjük Onodyt, ki a mérsékelt ellenzék politikáját vette bírálat alá s elmondotta indokait, a melyek arra bírták, hogy a függetlenségi párt feliratát pártolja. E napon a főrendiház is tartott ülést, melyen Majláth Béla főispán benyújtotta a felirati bizottság javaslatát. Október 17-én volt az ötödik napja a felirati vitának s egyúttal vége. — Irányi Dániel volt az első szónok a függetlenségi párt soraiból, ki rámutatott a választási visszaélésekre s a hivatalnoki hatalomnak a korteskedés czéljából való kizsákmányolására; — és rámutatott arra, hogy mily hiábavalóság e kormány kezében a megtorló törvények összessége. Kifejti azt, hogy a korrupczió s a közerkölcsök általános sülyedése voltaképen ott gyökerezik, ahol a kormány minden viszszaélést, minden törvénytelenséget behunyt szemmel néz csak azért, hogy a hatalom birtokát és élvezetét megtarthassa kezei közt. — Volt Tiszának mit hallani. Irányi után a mérsékelt ellenzék részéről Szilágyi Dezső szólalt fel. Beszéde főrészét azon hely képezte, hol a kormánycselekmények iránytalanságát s elvtelenségét demonstrálta. Végül maradt sereghajtó szónoknak Tisza Kálmán és pedig az általános vita után, nehogy valakinek módjába álljon szavaira válaszolni. —Utolsó helyen beszélni s mindennap beszélni: ez már az ő kiváltsága. Október hó 18-án a felirati javaslatra történt zárbeszéd után megejtetett a szavazás. —• 431 igazolt képviselő közül elnök nem szavazván „igen“-nel szavazott 204, — „nem“-mel szavazott 114, távol volt 112 képviselő. E szerint 90 szótöbbséggel elfogadtatott a bizottság által beterjesztett válaszfelirati javaslat általánosságban és részletes tárgyalás alapjául. Következett a javaslat részletes tárgyalása. Az „igen“-t szavazó gép mozgásba jött, — de vájjon lesz-e köszönet alkotásaiban ? ? Október 20-án az 1882-ik évi költségvetés beterjesztése került a napirendre. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter hoszszas beszédében himezve-hámozva kinyilatkoztatta, hogy az új költségvetést emelni kellett. Az emelés hatalmas! A rendes kiadások az új költségvetés szerint 12,221,867 írttal nagyobbodtak, így a többi kiadások is. A kimutatásból látjuk, hogy az összes kiadás 327,111,270 frt, az összes be-hoiszen a mérnöki hivatal ! Van is ennek ideje. (?) Hisz a vízvezetékeket sem tudja teljesen rendbe hozni, pedig csaknem a megszakadásig fáradozik vele. — Jobb ha nem is szólok róla. — Nyugodjék békében .... amen! Egy mód volna csak itt, a mi alapos reményt nyújthat, a kövezet állapotának jobbra fordultára. Ez egy mód az, hogy a város a kövezést jótállás mellett adja ki a vállalkozónak, hogy az illető aki elvállalja, jótállás mellett, pl. 10 - 15 évre kinyúló jótállás mellett kapja meg a kövezést s akkor biztosak lehetünk, hogy jobb kövezetünk lesz;*) de így a jelenlegi viszonyok mellett — „soha uram, soha !“ Van talán aki azt mondhatná, hogy jótállás mellett nem vállalkozik senki; — ez nem áll. Csak vállalat legyen vállalkozó mindig van. — — — — — — — Ez az! — amit mondani akartam. A kis reporter. • Nagyon téved vérmes reményében, mert a javaslati jótállási kötelezettség is megvolt, de a városházán nem volt ember, a ki annak érvényt szerezni tudott, vagy akart volna. — A ferencziek utczája felső felét is ily jótállást vállalt vállalkozó követtette s a midőn már a második évben gödrös lett, kifoltozták itt-ott, a negyedik évben pedig felszaggatták és új kövezttel látták el, a vállalkozó pedig kibújt a jótállás alól. — Az ily vállalkozók — mint másutt is — a városházán igen kedvelt emberek — persona grata — szoktak lenni, ők tudják, hogy mily bűvös szerekkel tudják azt rendszerint kieszközölni. A korektor.