Pécsi Figyelő, 1881 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1881-12-03 / 49. szám
nyák, javitva és pótépitkezések eszközlésével pótlaktanyákká emelkedhetnek, különben pedig csak fiók-kaszárnyaként szerepelhetnek. — A javítási és pótépitkezési költségek 14000 írtban vannak előirányozva, mely összegnek egy részét a kincstár, már előlegezte is a városnak. — A közgyűlés a polgármester ajánló beszéde után, határozatilag kimondotta, miszerint még ez évben hozzáfognak a belső munkálatok foganatosításához s a rendeletben előírt feltételek mellett a jövő évben folytatni fogják a javítási és pótépítkezési munkálatokat. Következett a tanács jelentése az összes pénztárak megvizsgálásáról. A jelentés a legkielégítőbb megnyugtatásul szolgált, minthogy az összes pénztárak a lehető legjobb rendben találtattak. — A közgyűlés élyenekben adott az örvendetes tény fölötti tetszésének kifejezést. Most a tárgysorozat második szakasza került megbeszélés alá. Elsőben az 1882. évi közköltség előirányzat, melynek általánosságbani elfogadása után, következett a részletes tárgyalás. A városi fekvő javadalmakból befolyó tételek következői kifogástalanul fogadtattak el, u. m.: földbérekből 2101 frt 11 kr, — legelőadóból 1732 frt 48 kr, — kőbánya-bérből 521 frt, — homokbánya-bérből 106 frt, — téglaégetés után 2000 frt, — ház- és boltbérekből 7303 frt, — erdő után öl- és tűzifából 18300 frt, — erdei legelő után 95 frt. Ezen tételnél felszólalás támadt. Papp József bizottsági tag keveselvén a 95 frt bért, kitöröltetni kérte az előirányzatból s azzal indokolta kérelmét, hogy a legeltetés által sokkal több kár okoztatik az erdőben, mint a mennyi haszon hárul a 95 írttal a városra, de még árverés utján, biztosnak látja, hogy többszörösen előnyösebb feltételek mellett adhatja ki a város ezen erdei legeltetési jogát. Polgármester felszólalása után, azt határozta a közgyűlés, hogy árverés alá bocsátja az erdei legeltetési jogot, de addig míg ez nem foganatosíttatik, a 95 frt megmarad az előirányzatban. A most következő tételek ismét kifogástalanul fogadtattak el: balokányi tó és korcsma után 1402 frt. — gesztenyeszedési bér 138 frt 55 kr. — Városi javadalmakból: pálinka és szeszes italok után 15657 frt 50 kr. — borvámból 25268 frt 50 kr, — sörvámból 5368 frt 50 kr. — helypénzből 22540 frt 50 kr, — vadászati haszonbérletből 206 frt, — kövezetvámból 21431 frt. — Rendőri jövedelmek: bírságokból 260 frt 23 kr, — cselédbeiratási díjakból 1300 frt. — Cselekvő tőkék kamataiból: kamat magán kötvények után 43803 frt 70 kr. — Különféle rendes, de bizonytalan mennyiségű jövedelmek: vízvezetéki bérekből 1450 frt, — temető fűért 177 frt 58 kr, — termesztmények és anyagok után 40 frt 78 kr, — halott-szállitásból 619 frt 57 kr, — árvatári kezelés díjakból 1216 frt 62 kr, — barmok eladásából 53 frt 33 kr, — mértékhitelesitési díjakból 4000 frt, — telekátirási díjakból 4337 frt 07 kr, — gyümölcsfa-iskola után 73 frt 81 kr, — tanbeiratási dijakból 2709 frt 50 kr, — vágóhíd pénzből 1259 frt 76 kr, — katona tiszti szállásbérek, katona bútorokérti kárpótlás és hálló pénz 9339 frt 31 kr., — közmunkaváltsági pénzekből 12672 frt 20 kr, — végrehajtási költségekből 1000 frt, — trágyaeladásból 60 frt 45 kr, — utczaseprési járulékból 3182 frt, — vasúton érkező teherszállítmányok utáni vámdíjból 2150 frt 09 kr., — előre nem láthatókból 4461 frt 75 kr, •— előlegezett bélyegköltségek megtérítéséből 212 frt 76 kr., — Fekete és pécsi vizszabályozásra a törzstőkéből előlegezett összeg megtérité-Egyszer Deák Ferenczczel történt. A téllkését Zalaegerszegen feledte a vendéglő asztalán a hol ebédelt. A mint észrevette a hiányt, rögtön sürgönyzött egyik ismerősének, hogy menjen el a vendéglőbe s ha megvan ott még bicskája, kérje el és küldje le azonnal Pestre. Az ismerős épen nem volt odahaza, tehát nem tehetett semmi intézkedést. A türelmetlen Deák ennélfogva még egyszer sürgönyzött, de most már a vendéglősnek. Az aztán visszafelelt, hogy a színét sem látták a bicskának. Épen egyszerre nyitott be Somsich a sürgönnyel. Deák panaszkodva említé, hogy a bicskája most már oda. — Talán valami emlék volt? — Nem az egy forintért vettem a váczi utczán. — Hát a Bürgönyzés mibe került egy forint hatvanba, s most még sincs meg a bicska. Nem tudtál inkább egy újat venni?! — Tudtam volna bit az . . . mondja az öreg úr elgondolkozva, ha magyar ember nem volnék. De így eszembe se jutott. Pars pro toto. Ez a kis epizód magán hordja mindnyájunk karakterét. Se gazdálkodni nem tudunk, de még a beosztáshoz sem értünk. Gondolkozás, számítás nélkül vegetálunk az életben, magunkkal és családjainkkal nem törődve, hanem mindig sóhajtozva várva a jobb időket - de vájjon honnan, miféle alapon ? Élünk mától holnapig. Ezért függ fölöttünk az a nagy sötét kérdés ha vájjon élünk-e holnap ? Léből az egyes érdekelt réttulajdonosok által 766 frt 45 kr. — Az összes bevétel 219318 frt 10 kr. — A kiadási tételek a következőkép szavaztattak meg. Városi tisztviselők és szolgák ellátása: tisztek és szolgák fizetése 79023 frt. — nyugdíjakra 8370 frt 63 kr. Ezen tételnél Bolgár Kálmán bizottsági tag kijelente, miszerint ez alkalommal megszavazza az összeget, de azon hozzátétellel, hogy jövőre rendeztessék és módosítassék a nyugdíjszabályzat, mégpedig akképen, hogy csupán az elaggott és a város szolgálatában munkaképtelenné vált tisztviselők, nemkülönben szolgák, részesüljenek a nyugdíj élvezetében. Eből kifolyólag feltétezett a kérdés, hogy akik pl. hat vagy tizenkét évi szolgálat után kimaradnak a választás alkalmával, azok hiába fizették-e a nyugdíjalapra fizetések egy bizonyos részét? — Erre Károly Mátyás felelt, azt mondván, hogy a ki kimarad a választás alkalmával, menjen és keressen magának másutt foglalkozást. — Végre is Bolgár indítványa tudomásul vétetett, de mint önálló indítvány, minthogy előre be nem jelentetett, nem juthatott határozat alá. — A nyugdíj összeg megszavazása után elfogadtattak: kegy- és régi nyugdíjakra 3845 frt, — napi pénzek díjnokok részére 1095 frt, — rendőrök, mezei csőszök, erdő- és szőlőpásztorok ruházatára 4698 frt 35 kr. — Igazgatási költségek czimén megszavaztatott 93448 frt 97 kr. Ezen czim, „utak tatarozására a közmunka alapból 12672 frt, 20 kr.“ tételénél Papp József bizottsági tag igen panaszos hangon adott kifejezést azon tapasztalatának, miszerint a főmérnök hanyagsága folytán az utakra kihordott kavics sárba tiportatik, megsemmisül, ahelyett, hogy a botrányosan gyarló utak vágányaiba kotortatnék. Papp ezen állítása mellett többen is felszólaltak. A most következő előirányzati összegek minden megjegyzés nélkül fogadtattak el. Iskolai kiadások czimén 35850 frt, 35 kr. — Jótékony és egyéb városi intézetek és testületek segélyezésére 8026 frt. — Különféle kiadások czimén 47807 frt, 59 kr. — Az összes kiadás 290383 frt, 89 kr. Ebből levonva az előirányzott bevételt, mutatkozik fedezendő hiány 71065 frt, 79 kr. — A deficzit fedezésére az 1870-ik évi 42-ik törvényczikk 13§-a értelmében pótadó vettetik ki és pedig 28 °/C. Az 1882. évi közköltség előirányzat ekét elfogadtatván általánosságban és részleteiben, — egy igen fontos és érdekes tárgy jutott szőnyegre. Az érdekes tárgy a helybeli zálogházak ügye. Lássuk csak. Jó minapában tartott közgyűlés alkalmával határozattá emeltetett, miszerint a zálogház tulajdonosok ezentúl nem működhetnek biztosíték nélkül és 60°/p-re, hanem tartoznak 5000 frt biztosítékot letenni és csak 15—20 %-re dolgozhatnak. A közgyűlés ezen határozatát a minisztérium is helyben hagyta s midőn a város ezt érvényesiteni kívánta, a zálogtulajdonosok kérvényt nyújtottak be, miszerint a kitűzött feltételek mellett nem élhetnek meg, kénytelenek likuidálni. A pénzügyi bizottság ezen kérelemre vonatkozólag előterjesztést nyújtott a közgyűlés elé. Az előterjesztésben oly engedmények vannak, melyek a közgyűlés által nem voltak elfogadhatók. Mende, Bolgár és Papp bizottsági tagok felszólalásai után, abban állapodott meg a közgyűlés, hogy megmarad a minniszterileg is megerősített régebbi határozata mellett, hogy helyben zálogház csak az 5000 frt biztosítéki pénz és 15—20°C-esi működés mellett állhat fenn. A jelenlegi zálogházaknak pedig elrendeltetett, hogy három hónapi fennállás után, mely időtartam alatt árverezést tartaniok nem szabad, megszüntethetik üzleteiket. Három hónapi határidő a végből tűzetett ki, hogy az alatt mindenkinek módjában álljon elzálogosított tárgyait kiváltani. — Most itt volna az alkalom, hogy a város állítson fel egy zálogházat. Nem kevésbé érdekes volt az előző tárgynál a következő. A tanács jelentést tett, — a helybeli cs. kir. katonai állomásparancsnokság azon megkeresése tárgyában, hogy a Rókus-téren katonai építkezésekre — a kincstár részére még 1853-ban adott 2 holdnyi terület átadassák. A polgármester elbeszélése szerint az még nem volna baj, ha csak ezen két hold területet kellene átadni, hanem ezzel a bálicsi viz 2/1 része is kívántatik. Ez utóbbit azonban a város kénytelen megtagadni mivel ezen bálicsi viz a/3 részének átengedésével az egész szigeti külváros megfosztatnék a szükséges vizmennyiségtől, a miért is a közgyűlés elhatározta, hogy egy körülményesen indokolt kérelmet meneszt a honvédelmi minisztériumhoz, hogy a várost a betarthatlan kötelezettség alól oldozza fel. Bemutattatott a belvárosi fitt néptanoda, — és felső polgári leány tanoda épület-tervezete, melyet a közgyűlés kiadott az építkezési bizottságnak. Ezt követte a tanács azon jelentése, mely az uj temetőhöz szükséges terület beszerzéséről szól. A tanácsi jelentés egy három holdnyi területet ajánlott megvételre 2300 forinton. Károly Mátyás hevesen szólalt fel az iránt, hogy az új temetőnek ajánlt hely először rémítő drága, másodszor pedig szintén nedves, vizenyős, mint a mostani új temető. Károly azt ajánlotta, hogy a jelenlegi vizes talajú temetőt fel kel tölteni. A közgyűlés e tárgyban azt határozta, hogy alkalmasabb hely szemelendő ki s jutányosabb árért. Mikszáth Kálmán. Következett Szieberth Nándor bizottsági tag három rendbeli indítványa: 1. a nyilvántartási hivatal szervezése tárgyában, 2. a bányatelepi útnak karfákkal leendő ellátása tárgyában, 3. a városház kiépítése iránt. Mind a három indítvány elejtetett. Felolvastatott Bors Mátyás és társának kérelme a budai főutcza 9. számú ház telkén — a Márton-utcza felé — új utcanyitás iránt. — Az uj utcza szükségét a közgyűlés elismerte, s hogy az meg is nyittassák, a kellő lépések megtételét elrendelte. Nagy tetszés mellett olvastatott fel Fiume város polgármesterének válasza, a budapesti kirándulás alkalmával hozzá intézett távirati üdvözletre. Pártolásban részesült a következő két átirat: — Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye közönségének átirata — Fiuménak, magyarországba végleg bekebelezése iránt az országgyülési képviselő házhoz intézett pártolása tárgyában. — Arad szab. kir. város közönségének átirata, — a katonai intézetekben a növendékeknek törvényeink szellemében való neveltetése — a katonai szolgálati szabályzatnak módosítása s a hadseregnek az alkotmányra való felesketése iránt — tett feliratának pártolása tárgyában. — Ez utóbbi azon hozzá tétellel, hogy állítassék fel magyar tiszti akadémia. Ezzel a közgyűlés, — délelőtti 9 órakor kezdetvén, délbeni megszakítás után, 3 órakor folytatva — 16órakor végetért. Törvényszéki csarnok. Előadott polgári ügyek: — Ottinger Gusztávné Jellasich Gizella — Ottinger Gusztáv ellen házassági kötelék felbontása iránt. — Réder Jánosné — Réder István és neje ellen ingatlanok tulajdonjoga s jár. iránt. — Csapó György — Bánácz Vinkó és társa ellen ingatlan tulajdonjogának megítélése iránt. — Perczel Vincze — Perczel Lajos és társai ellen örökösödés iránt. — Pigethy Antal — özvegy Schwarczer Károlyné ellen 5000 frt s jár. iránt. — Leopold Ferencz mint gyám, és Hubschenberger József — Hubschenberger Vendel holtá nyilvánítása iránti ügye. Előadandó büntető ügyek: Deczember 6. Konyhás Péter és társai ellen lopás miatt. — Matán István ellen sikkasztás miatt. — Deczember 7. Linczak Károly ellen Schäffer János és neje ellen hatóság elleni erőszak és bírói zártörés miatt. — Weisz József ellen lopás miatt. — Deczember 9. Makovicska András ellen vétkes emberölés miatt. Különfélék. — A gőzhajók menetrendje november 29-től kezdve változást szenvedett. — Budapestről Mohácsra naponta indul hajó reggeli 7 órakor szerda kivételével. — Budapestről Orsova-Galaczra indul kedden és szombaton reggeli 7 órakor. — Mohácsról lefelé szerdán és vasárnapon reggeli 6 órakor. — Mohácsról Budapestre naponta — szerda kivételével délután 5 órakor. — Szent István magyar király emlékének emelendő szoborra Egry Ernő és Egry Béla gyűjtése folytán újabban adakoztak: Baán József 5 frt, Mendlik Ágoston 1 frt, Czvetkovics Gyula 3 frt. A gyűjtés folyvást tart. — Ma egy hete tartotta a „Pécsi Dalárda“ a „Hattyú“ teremben III. alapszabályszerű dalestélyét. A műsorozatból kiemeljük „A hajós imája“ czímű kedves áriáju dalt, melynek eléneklésével igen szép bizonyítékát adta a kar tökéletességének; nem kevésbé jól sikerült az„Anyanyelv.“ „Lehullott a rezgő nyárfa .. .“ magyar népdalok, szintén nagy hatással adattak elő. Az éneket táncz követte. A szép számú közönség igen jól mulatott s egy kedves estével gazdagodott emlékezetében. — A színház köréből. Holnap a „Két pisztoly“ , jeles népszínmű kerül színre, és pedig nem a kis társulatok által megszokott kihagyásokkal, — hanem egész terjedelmében fog előadatni. — Kedden Bokor jutalmául egy felette különös operette kerül színre, — a különlegesség czíme: „Húsz leány — egy férj sem.“ E darabban Bokor fogja a szerencsés papa szerepet játszani. „Tíz leány — egy férj sem“-et már volt alkalma közönségünknek látni, de húsz leány! . . ez már a soknál is sokabb, — ilyet meg nem nézni, valóban kész veszteség volna. — „A körösi lány.“ Ez a népszínmű töltötte meg eddig a legjobban színházunkat,— legkivált a kakasület, mely már ropogott a nagy teher alatt s melyen, mint nem minden napi eseményt felemlítjük, hogy — négyen elájultak, többen pedig hajba kaptak s mind egy szálig lármáztak, ugyannyira, hogy az előadást alig, de csak alig lehetett érteni. — „A körösi lány“ fényes sikert aratott, nem ugyan színpadi sikert, no de ez mellékes manapság, csak a kassza megteljék, ez a fő siker. A kassza siker eléréséhez a reklámot tagadhatatlanul az inasgyerköczök szolgáltatták s ki gondolná mivel? A „No de körösi lány“ czimű dal szakadatlan éneklésével. — Részeg-e, bolond-e, vagy rablói A múlt héten özv. G . . . csné lakására egy koldus-habitusba burkolt gézengúz egyén toppant be és pénzt kért. G . . . esné kéregetőnek nézve az embert, néhány krajczárt nyújtott neki jószivüleg. A furcsa ember nyers hangon visszautasította az adományt és többet kért. G . . . csné ekkor ijedelembe esett, annál is inkább, mivel egyedül volt a házban. Nem volt más hátra, elővéve tárczáját, egy pengőt adott át a vakmerő embernek. Mire ez megragadva a gyenge özvegyet, megrázta, földre teperte s ezzel elrohant. A rémület oly nagy hatással volt a megtámadott özvegyre, hogy önkívületbe esett s csak másnap tudta elbeszélni az izgalmas történetet. Ugyancsak rejtélyes egy eset. — A rendőrségnek jelentés létetett az esetről, a nyomozás tart, mint közönségesen — siker nélkül! — Extemporizáló vizsla. Van váró fiunkban egy jele,“ sport-fi, a ki a vadászatot nem csekély virtuozitással űzi, ennek az úriembernek van egy átkozott gonosz vizslája. A vizslát „Hanesz“-nek hivják s nem hiába, hogy „Hanesz“, vannak benne „Haneszes“ tulajdonságok is. Vendéglőben él, — rendes abonens, jár naponta kávéházba, ő maga nyitja ki az ajtót, — de ugyan nem teszi, a miért is gyakran kénytelen a dákóval is ismeretségbe jönni. De ezen kívül, ha vannak nézői, luxokat is visz véghez, ha mindjárt meg is bánja a bőre. — így történt, hogy hétfőn délután a Juli nénivel volt egy kis kellemetlensége a piaczon. Egy csoportban állt néhány úriember, tehát volt a „Hanesz“-nek kielőtt luxolni Szép csöndesen oda tompolygott a Juli néni almás kosara mellé és észrevétlenül, oly műtétet hajtott végre az almákon, hogy a ki szemtanúja volt a történteknek, hát bizon elment az apetitussa az almaevéstől. Bezzeg, hogy a Juli néni észrevette a csúnyaságot, felkerekedett a székről, akár a forgószél és lett csetepaté s csak a „szégyen a futás, de hasznos“ közmondás elvének köszönheti a „Hanesz“, hogy a kis szék alá nem került. — Amint halljuk, az ildomot nem ismerő kutya gazdáját kártérítésre fogják. A pécsi nőegyleti karácsonyfához ajándékokkal eddig hozzájárultak: Moravitz Lajos cs. k. őrnagy 2 frt, Erreth Theréz 1 vág barhet 5 frt, Hölbling Julia 2 frt, Koronay Ludovica 5 frt, Schulhof Roza 2 frt, Johan Julia 2 frt, Rátkovits Mári 2 frt, Kovácsics Theréz 2 frt, Schmidt Mária 1 ing és 1 pár haranyát, Scholcz Gyula, k. mérnök 2 frt, Bódé Carolin úrnő 2 frt, Feszti Kajmár ügyvéd 2 frt, Szakváry Emil ügyvéd 2 frt, Magyarli Róza 5 frt. Összesen 35 frt 1 vég baroket, 1 ing és 1 pár harisnyát. Magyarly Róza m. p. alelnök. — A mai számunkban közzétett Kaufmann és Simon hamburgi bankház hirdetését a t. olvasó közönségnek figyelmébe ajánljuk. Igen jó alapon szervezett és több jelentékeny összegű főnyereményben részesítő eredeti sorjegyek vétele ajánltatik, alkalom nyuttatván, hogy környékünk lakásai is részesülhetnek, sorsjegyek idejébeni megszerzésében. Ezen sorsolási vállalatnak szilárdsága mellett mind az illető kormány részéről nyújtott kezesség, mind pedig nevezett háznak jó hírneve szól, miszerint a nála számosan előfordult nyereménynek kifizetésénél legszilárdabb pontossággal jár el. Beküldetett. Tüdőbetegeknek! Rögzült köhögés ellen ! az orvosok által eddigelé leghathatósabb és gyorsan működő gyógyszerül ajánltatik és pedig a tüdőgümökót bármely fokán, gégehurut, üdült köhögés és tartós rekedtség megszüntetésére. Dr. Miller Moh-szörpe, mely a mellbetegségben szenvedőkre nézve megbecsülhetlen készítmény. Ezen MOH-SZÖRP gyógyerejének legcsattanósabb bizonyítéka az, hogy a legrövidebb idő alatt a legnagyobb elterjedtségre tett szert. Eredeti tégelyekben, használati utasítással együtt ára 50 kr. o. o. Pécsett valódi minőségben kapható Nick Károly és Reed Vilmos fűszerkereskedésében. Színház. Szombaton nov. 26-án ismét operaelőadás volt „Lammermonn Lucia.“ Láng (Asthon) gyönyörű hangjának teljes birtokában ismét oly művészettel énekelt, hogy a közönségnek kitörő lelkes tapsait teljes mértékben kiérdemelte. Gerecsné „Luciát,“ a colorateur énekesnők e force-szerepét, bámulatos kitartással és praecisióval énekelte, különösen az örülési jelenetben rendkívüli művészetet fejtett ki. Bogyó (Edgard) és Bokor (Raimond), mint rendesen, ezúttal is igen jók voltak, előbbinek külünösen az utolsó felvonás kitűnően sikerült. Az opera fénypontja mindazáltal határozottan a sextet volt. De meg kell emlékeznünk a karszemélyzetről is, mely mint minden operai előadásban, úgy ezúttal is a legnagyobb dicséretre tette magát érdemessé. A kiállítás is gondos, igen szép és korhű volt. Egyátalában a közönség ezen estén ismét meggyőződhetett arról, hogy a fáradhatlan áldozatkészségű igazgató és derék társulata mindent elkövetnek a maguk részéről, hogy a pécsi közönséget e szitiidény alatt igaz, műélvezetben részesítsék. Sajnosan kell azonban más részéről tapasztalnunk, hogy a zeneegylet zenekara mindinkább elárulja a betanulás elégtelenségét. A zeneegylet jó hírnevének megóvása végett bizony nem ártana, ha az operai előadásokra több próba tartatnék a zenekar részről, s ha erre a színtársulat karmestere netalán reá nem érne, a zene-egylet igazgatósága elrendelhetné, hogy a zenekart tanítsa be előre a zene-egyleti karmester. Vasárnap nov. 27-én „A czigány“ népszínmű zsúfolt ház előtt. Gyöngyösi Etelt, ki Rózsit játszotta, a közönség több ízben élénken megtapsolta. Hétfőn nov. 28-án Balázs Sándor legújabb színműve „1z amerikai párbaj“ került színre, mely a budapesti nemzeti színházban néhány héttel ezelőtt adatott először elő, és mely színműről a fővárosi sajtó igen elnézőleg ítélt. Részünkről csak annyit jegyzünk meg, hogy igen csodáljuk azt, hogy e darab fel- ,tűnő gyöngeségei és drastikus frivolitása daczára is megmaradt a nemzeti színház műsorán. Egyébiránt a szereplők mindannyian igen szép igyekezettel játszottak. Kedden Várai Mariska jutalomjátékául zsúfolt ház előtt egy új népszínmű „A körösi leány“ adatott elő, melyben azonban jutalmazottnak kevés alkalom nyílt magát kitüntetni. Csinosan elénekelt dalait a közönség melegen megtapsolta. Szerdán nov. 30. Troubadour ismételtetett, csütörtökön decz. 1-én pedig a helybeli jogakadémiai olvasókör javára a jogakadémiai ifjúság műkedvelői előadást rendezett, amely igen díszes közönséget vonzott a színházba. Előadatott két egyfelvonásos vígjáték „A becsületszó“ és „A miniszterelnök bálja.“ Jövő kedden decz. 6-én lesz Bokor József, színtársulatunk egyik legszorgalmasabb és legjobb tagjának jutalomjátéka. Két operette „Chouffleuri úr otthon lesz“ és „20 leány és egy férj sem“ fog előadatni, melyekben a társulat összes opera és operette személyzete részt veend. A két operette között pedig egy a magyar népéletből merített érdekes epizód, melyben 50 magyar népdal van felhasználva, fog előadatni, czíme „Dal- bokréta“, szerkesztő Bogyó Alajos . Azonkívül az operettekbe igen érdekes operai számok lesznek betéve, u. m. Dalnokiné „Bűvös vadászból“ énekel egy nagy áriát, Gerecsné a múlt években a nemzeti színházban Donadio Bianca által énekelt és oly nagy feltűnést keltett Proch-féle változatokat fogja előadni, továbbá Láng Dalnok t.i.Cjaka egy nagy kettőst énekel a „Szevillai borbélyból“. Bokor József nemcsak mint énekes, de mint operai rendező is igen sok érdemet szerzett magának már eddig is az operai előadások körül, melegen ajánljuk tehát jutalomjátékát a műszerető közönség figyelmébe és pártja- Hangverseny. Vasárnap nov. 27-én Weiser impressarió Aglaja Orgeni énekművésznő, Sahla Richárd hegedűművész és dr. Kienzl V. zongoraművész közreműködésével hangversenyt rendezett a zene egyleti teremben, melyre kisszámú, de válogatott közönség gyűlt egybe. A közreműködők közül Orgéni úrhölgy énekművészetével és Sahla R. ur brilliáns hegedűjátékával a szó szoros értelmében elragadták a közönséget. Orgoni úrhölgyben oly kitűnő művésznővel találkoztunk, aki bámulatos technikája folytán, melylyel a legnagyobb nehézségeket is játszi könnyűséggel győzi le, és remek előadási modoránál fogva az énekművészet tetőpontján áll. A műsorba vett énekszámok Mozarttól „Re pastore“, Famétól „Alleluja d'amour“ és Dessauertől „Boleró“ a művésznőnek egyaránt kitűnően sikerültek, az előre hirdetett Hornet opera egyik áriája helyett azonban a művésznő Bellini „Avajáró“-jából énekelt két nagy áriát, a szűnni nem akaró tetszés nyilvánításokra pedig még Schubert „Haiden röschen“-jének eléneklésével kedveskedett a közönségnek. Sahla Bur külünösen Paganini hegedű concertjét, oly virtuozitással adta elő, hogy a közönség frenetikus tapsokkal adott kifejezést, elragadtatásának. Sahlaur művészete méltán meg is érdemelte a közönség zajos tetszésnyilvánítását, mert Paganini nagycertjének rendkívüli nehézségeit oly mesterileg győzte le, hogy tökéletesen meggyőződtünk arról, miszerint Sahla ur a jelenleg élő hegedűvirtuózok között első rendű helyet foglal el. Ken z 1 Vur szintén sok bravourt fejtett ki zongorajátékában, azonban szívesebben vettük volna a zongoraművésztől, ha saját compositiói helyett a classikus zeneirodalom termékeiből választott volna magának előadási darabokat. Irodalom. z Abafi Lajos nNemzeti könyvtár" eximil pasztolásra méltó vállalatából újra megjelent hétet, ugyanis a 93—100-ig, vagyis az uj folyóót 13—20-ig. E füzetekben befejezést nyer