Pécsi Figyelő, 1882 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1882-01-07 / 1. szám
mit sem idegenítettem el. A szénát nőtte a tehén, a burgonyát a disznó, ón íz. Családom meg a disznót és a tehenet, jól látható, hogy semmi sem lett elidez a h itve'“ tőré — Szülészeti tanfolyam. A budapesti szol. tudományegyetemen a szülésznői máalik félévi tanfolyamra való beiratások lak62. évi február 1én kezdődnek s be- 0 fsólag 15-ig tartanak. A beiratás felté■1elei: a) 20 — 40 év közötti életkor, s ezt iluszráló keresztlevél vagy házassági bizonítvány; b) községi erkölcsi bizonyitásiilág; c) írni és olvasni tudás; d) orvosi fszségi bizonyítvány. — A beiratások orvosi ház dékáni hivatala helyisó- éjjen (üllői út 1. sz.) történnek, és _ a Fiumei kereskedelmi, tengerészti és társadalmi lap 1-fő számát veti _ Változatos tartalma ajánlatosságjal a kereskedői és a tengerészet iránt annseklődő köreink részére, a miért pártlásukba melegen ajánljuk. — A lap ||a hasábosan magyar ,és olasz nyelven ,pau szerkesztve. — Ara egy évre csak gyű , r*. Irodalom. : Uj senemUvtk. Táborszky és Porsch z ne-SBkedésében Budapesten megjelent : 32- k 0* .r Ábránd magyar dalok felett. 1. Plevna nóta Strmaytól. 2. Minden este fuvolások soká . 0 tót vertem. 4. Baja város. 5. Egy kis Iá 00 * váczi utczán. (Szentirmaytól) zongorái1.' it*Székely Imre. Ára 1 frt 60 kr. ^ »ófogyar DaVAlbuvi X III-ik kötetének zete megjelent a kivetkező tartalommal: 1. Csak azt ugatja a kutya. 2. Csálé, csákó, a szegedi dombra. 3. Csárdás élet a gyöngy élet.. 4. Csikós vagyok, tágas puszták királya. 5. Csók, csók csók. 6. Csütörtökön estve. 7. Czupp! hej ! csókoltak. 8. Debreczenben kidobolták. 9. De már nem tudom. 10. De szeretnék a királylyal beszélni. 11. Ej, haj ! pipi-pipi-piros. 12- Elátkozom ezt a czudar világot. 13. Elmegyünk, elmegyünk. 14. Elmennék én ti hozzátok galambom. 15. Elmentem én a vásárra Schneider Fánival. 16. Elrejtőzve sötét bokrok árnyában. 17. Elvitték már bús gerlémnek a párját. 18. Esik eső, bús a szivem. 19. Esik eső Kanizsán. 20. Ez a kis lány a barna. — E vállalat eddigelé 460 magyar népdallamot közölt, zongorára alkalmazva. Hogy népköltészetünk mily kifogyhatlan aranybánya, mutatják az újabban megjelent füzetek, melyeknek dallamai nemcsak hátrább nem állanak ez előbbiektől, hanem füzetről-füzetre szebb és érdekesebb népdalokat közölnek ; különös érdekkel bírnak az újabbak mellett a régebbi, már veszendőbe menő jeles magyar népdalok. A gyűjtemény egyik előnye, hogy dallamok, részben könnyű modorban vannak hangszerelve, úgy hogy gyengébb zongora játszók is tanulhatnak belőle. Előfizetési ár egy évre vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr., félévre, vagyis 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára zongorára alkalmazott 20 dallammal csak 25 kr. Előfizetések Hennicke Rezső kiadóhoz Győrbe intézendők. Egyes füzetek minden rendes hazai könyvárusnál is kaphatók. SA. Magyar Szemle* czímű tekintélyes irodalmi havi folyóirat szerkesztését Bodnár Zsigmondi és Rudnyánszky Gyula vette át. A „Magyar Szemle“ havonként hat évén tartalmazni fog érdekfeszítő eredeti elbeszéléseket, rajzokat és költeményeket, politikai, társadalmi és irodalmi, aesthetikai, tudományos és ismeretterjesztő czikkeket, továbbá részletes, komoly és pártatlan bírálatokat a megjelent könyvekről, új színművekről, színészekről és írókról. Kiváló figyelemmel kíséri a lefolyt hónap öszszes eseményeit, védi az irodalom, a nyelv és a nemzetiség érdekeit és megismertet a külföld irodalmi, politikai és társadalmi mozgalmaival. A „Magyar Szemle“ munkatársai közé a legelső magyar írók és költők sorakoznak és a szerkesztőnek lehetségessé teszik, hogy a „Magyar Szemle“ a magyar közönség legkedveltebb olvasmányát képezze. A „Magyar Szemle“ előfizetési ára egész évre 6 frt füzetenkint 60 kr. Az előfizetések a szerkesztőhöz, Budapest, váczi körút 72. küldendők. A A „Zenészeti Közlöny” czímű szaklapra előfizetési felhívást adott ki Ábrányi Kornél. A A „Zenészeti Közlöny“ minden hó 1-én, 10-én és 20-án megjelen egy tömött íven s időnkint belbeceű zenemű mellékletekkel. Tartalmát: Irányo s ismertető czikkek a zenészet összes ágai köréből; életrajzok, műtörténelmi adatok, kritikai közlemények s a hazai műintézetek működését nyilvántartó hivatalos és nem hivatalos értesítések, tárczaczikkek, s úgy a külföldi egyetemes, mint a hazai zenészeti élet mozzanataira vonatkozó közlemények fogják képezni, kiváló tekintettel a magyar nemzeti zene fejlődése és fejlesztésére nézve. — Előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt. (Budapest Dorottya u. 2. sz.) Ajánljuk a zenekedvelő közönség pártfogásába. in Közgazdaság. Borászat és még valami.*) A múlt számban F. A. úr egy czikkben borászatunk bajairól elmélkedve, azokat abban keresi, hogy nem tudunk kivitelképes, palaczkérett borokat előállítani és ajánl egy pasztörizáló gépet, melynek segítségével a bor azzá tehető. Mindazokat, kik másban keresik a bajt és annak orvoslását, sötétben tapogatódzóknak nevezi. — Az én véleményem szerint F. A. úr maga a legnagyobb sötétségben tapogatódzik. Hosszú évek során bortermesztéssel foglalkozva, még nem fordult elő eset, hogy tőlem, vagy pedig bármelyik termelő társamtól, akár a belföldi, akár a külföldi kereskedő palackérett bort kívánt volna. F. A. úr mint szakember nagyon jól fogja tudni, hogy minden országnak, mondhatnám vidéknek más ízlése van a borra nézve. Miután szerezzen a termelő ezen különbféle ízlésekről tudomást? el nem képzelhetem. De ha véletlenül ismeri is a különbféle ízléseket, melyek szerint iskolázza borait? Nem a termelő feladata papalaczkérett bort előállítani, neki csak oda kell törekedni, hogy bora egy fajú, kellő érettséggel biró, rothadt és zöld bogyóktól ment szőlőfürtökből készüljön, erjedését kellőkép végezze és ott, hol vörösbort termesztenek, a bogyó héjában levő testanyag kellő kizsákmányolása képezze a bor színét, nem pedig mesterséges alkatrészek. Ha a termelő mindezekre ügyel és úgynevezett fajbort készít, a kereskedőt kielégítheti. A kereskedő, kinek alkalma és módja van a fogyasztó vidékek különbféle ízlését tanulmányozni, a helyesen készült és kezelt nyers terményből, szüksége szerint fog palaczkérett, a legtávolabb vidékekre kivitelképes bort készítni. Vannak más bajok, melyek a szőlőtermeléssel foglalkozókat elkedvetlenítik , és egy jó nagy részt tönkre is tesznek. És ezen bajok legsúlyosabbika: a boralkuszi intézmény rendezetlensége. A Bach-kormány egyik intézkedése az volt, hogy boralkusz csak az lehetett, aki egy szakbizottság előtt kellő képen) A „Tolna megyei közlöny“-ből vettük át e czikket, mint olyant, mely egészen reáillik a mi állapotainkra is. Szerkesitésének tanujelét adta és hatósági engedélyt kapott, — a mai szabad az adózó polgárok ezreit rendszeresen koldusbotra juttatni, szabad őket zsarolni, szabad a termesztvény jó hírnevét aláásni, szabad kellő képesítés és szoliditás nélkül boralkusznak is lenni. Mai napság mindenkiből válik boralkusz. Nem kell ezen álláshoz más tudomány mint lefülelni tudni az érkező borkereskedőt és kikuttatni azon termelőket, kik pénz dolgában meg vannak szorulva, még városi elöljárót is kikérdezni, hogy nem tudna-e szorult embereket megnevezni, kiktől az alkusz úr aztán potom áron megvehetné a bort. Borismeret, borkezelési képesség, ezt csak híréből ismerik egy némely boralkuszaink, hanem annál jobban értik a festést. Ilyen egyének — vannak — a mi boralkuszaink nemes társaságában. Ezek állapítják meg a bor árát és ahhoz szívósan ragaszkodnak, nem törődve a bor minőségével, lehet az lőre vagy bor. Ha jön kereskedő, a bor minőségével úgy a kért árral megelégedve jobban fizeti a borokat, mint az alkuszok cliqueje megállapította, jaj annak! — rábeszéléssel és fenyegetéssel elriasztják és még jó szerencse, ha az egyszerűen itt hagyja borvidékünket, ahelyett, hogy felcsapva közéjük, segítse a bortermelőt szorongatni. Ma már borkereskedő alig fordul meg vidékünkön, mert egy némely alkusz machinatiója folytán ők bizatnak meg a bevásárlással, tágabb tér lévén így rendszeres üzelmeik keresztülvitelére. Ily állapotok mellett, kinek volna kedve szüretjét az okszerű kezelés minden mozzanatán keresztül vinni, hogy jobb bort termeljen, ha a minőség nem nyom a latba semmit? Ki akarná magát kitenni azon eshetőségnek, hogy több költséggel, sok fáradtsággal előállított termelvényét potom áron legyen kénytelen elpazarolni ? Ki akarná magát alávetni néhány ember kegyelmének, hogy jó borát eladhassa ? — Ily viszonyok mellett a termelő megátkozza még azt a pillanatot is, melyben a haladási vágy benne megfogamzott, mert anyagi haszon helyett világos kárával dolgozik. Ez tovább igy nem tarthat, pusztítani kell és pusztítani fogjuk mindazokat, kik termelvényünk jó hírnevét megélhetésünk alapkövét aláássák. Ha valaki azt gondolná, hogy az alkusz mizéria csal, nálunk virágzik, nagyon csalódik, minden borvidéken pusztítanak egyes kétlábú philloxerák, egyik-másik helyen el is kezdték azok kiirtását, a következmény majd megmutatja milyen szerencsével. A pécsi szőlősgazdák egyesülete a pusztítást azzal kezdte meg, hogy kebelében egy központi borügynökséget állított föl, mely felügyelet alatt áll, ezen ügynökség főnöke meghatározott díj mellett közvetíti a boreladást és szállítást, az „Egri szőlészeti és borászati egylet“ radikálisabb kúrát használ. Ugyanis oly képen szabályozza az alkusz-intézményt, hogy Eger területére, az egylet által ajánlott és városi hatóság által kinevezett négy alkusz alkalmaztatott, minden más egyén, ki jogosítvány nélkül béralkuszsággal foglalkozik, érzékeny pénzbírsággal büntettetik. Az egriek egyesítik egyszersmind szabályukkal a pécsi intézkedést is, amennyiben a kinevezett alkusznak kötelessége a jelentkező vevőt a társulat ügynöki helyiségébe vezetni, hogy az magának a már bejelentett borok után tájékozást szerezhessen. Íme két borvidék iparkodik ezen viszás helyeken segíteni, azt kérdem én most már termelő társaimtól, nem jó volna-e csatlakozni hozzájuk? Vagy minálunk a bortermelők közt olyan nagy a jólét, hogy borainkat jobban értékesíteni nem is szükség? Nézzünk csak körül és látni fogjuk bortermelőink elszegényedését, tönkrejutását. Ezt meggátolni nemcsak emberi, de hazafias kötelesség is. Sorakozzunk, alapítsunk szőlészeti egyesületet, vele kapcsolatosan borügynökséget. Törekedjünk minden megengedhető eszközzel oda, hogy úgy mint Egerben, nálunk is szabályoztassék az alkusz-intézmény, mégpedig gyorsan, hogy már a jövő borév egészséges alapon készült boralkuszi szabályrendelettel kezdődhessék meg. A bortermelőknek maguknak kell ezen sajátos ügyeket kezükbe venni, mert a törvényhozás vajmi keveset törődik az ország bortermesztésével, a honatyák szeretik a jó bort meginni, de nagyon csekély köztük azok száma, kik szívükön hordozzák a jó bor termesztőinek sorsát. Segítsünk tehát magunkon, irtsuk a borkereskedők, boralkuszok tisztátalan és megbízhatlan nagy tömegét, üssük nyíltan és ökölre szorított kézzel mindazokat, kik boraink jó hírnevét és ezzel az ország egyik kiváló közgazdasági ágát aláásni törekednek. Ti pedig városatyái és befolyásos emberei vessétek le magatokról a közönyt és ne elégedjetek meg a saját húsos fazekaitokkal, hanem segítsétek előmozdítani minden eszközzel az általános jólétet, mert higyjétek el, hogy jobb és könnyebb anyagilag jólétben levő népet kormányozni mint proletárokat. Cserháti. .08 ! E: Színház. Ha az uj év mikénti beköszöntése ^'vencsejóslat az egész évre, akkor szintae('8u]«.mk a saisonban még sok szerennatúrc enámithat. Január 1-én u. is a tár„látyás diákot“ hozta színre, jSerei darab a színházat oly annyira ''»gtöltöte, hogy a karzaton és földszinti állóhelyei a szó szoros értelmében ember való bér után volt. Bármennyire örülünk mizon körülménynek, hogy szintársula- Bibse ily lágy mérvben megnyerte a közösség ikonszenvét és pártfogását, azt I STV sem találjuk helyes intézkedésnek, ar'faldszintre és karzatra minden és mérték nélkül osztatnak ki a lapek. Sinházunk czélszerütlen berendtsénél ogva, ez által a zártszékközön', nemcsk hogy valóságos küzdelemmel l at elelyéhez, de ott is roppantul ifflemmedálatik az álló közönségtől, mely ! -mennyin akarjon is ildomos lenni, s íratlanul beszorul a zártszékek közé. Ezt eltekinte mind ettől a jegyeknek ily tértékenyüli kiadása épenséggel nem hitetheti, össze azon közbiztonsági óvó inézkedéseket, melyek netalán szerencétlenség lekövetkezése esetére a közön- St. könnyek menekülhetésének czéljából •jmi színházunkban is megtéve lenni akarok látszani a darabon, melyben a köz* működött zinészek is mind igen jó * dv ' iá'ssztak, a közönség igen jól illi esel azon czélját, hogy mainak svilsö estélyét kedélyessé tette, telj. mrtékben el is érte. ■ it h ' is'lt képletek közül az első, l 'társ - leg uj év kivonata, ügyesen II t rendszve és jól is sikerült, a másolt!1 jutonba-v Mátyás király bevonulása ed ára, mely tz előadás zárképletéül lett stukáivá, igen primitiv volt. Nem lehet itet s meg jegye s nélkül hagynunk a zei, ' rnak szegénységét sem, melylyel egyviau a var történelmi darabokat részi szóba, en alkalommal azon elveszi, ügyetlenségét, hogy Mátyás kihány varának bevonulását a „Nem passzt» no! nékem“ népdallal kisérte. A ivai í zena n zenekar egyátalában kelő handit ■ esít, értd.len ián. 3-án „Brankovics tfeggy“ hozatott szinre Morvay A ntokájjul. ) ,btékául. Jutalmazottat (II. tel'A özönség egy szép koszorúval! ' meleg tapsokkal tüntette ki. u. J'déka „Brankovics“ erős rendének kivitelében beható és mély tízi tanulmányt tüntetett ki, egyes ih(H ’ na8'azeretn sikerültek, mind petsz egész szerepet teljes érvényre qk emelhette azért, mert nincs hozzá • J kai ereje. A többi szereplők közül ráz - é o ? i n é' és D om bay tüntették, leginkább: „Mará-“t, E berjjt.Urih helyett talán inkább Gryö n- M--»t játszhatta volna. Végre nem qr' b’’k itt sem megjegyzés nélkül yjj, így a 4. fe'vba beékelt „F a t i- H'a“női kar nem volt a tragoedia keój,ili': rSíSzerdán, csütörtökön és pénteken r . p !“ s CBodaelefánt produkáltatott jjenk'.r zsúfolásig telt ház előtt. Az fiel jt-p- k diókhoz mindenkor C s e p(jfll ér bohózata „Persz es“ adat volt, a. iyhez a zenét Paks F. igensan álitotta össze. Bácskay J. a gY szerepben úgy énekével mint játékáés igen szép haladást tanúsított. Kiüli említést és dicséretet érdemel még .1és darabnak és különösen a 2. felvetöforduló fegyvertáncának ügyes zenét és betanításáért a rendező Bozs ef. Gabona-árjegyzék. Pács. sz. kir. városában 1881. évi decz. hó 31-én tartott heti vásárról. ) jó............................... 11 frt 50 Búza ) középszerű .... 10 1) 80 ) legalábbvaló .... 10n0 ) jó..............................90 50 Kétszeres ) középszerű ....9 n 40 ) legalábbvaló ....— n — ) jó..............................9 n — Rozs ) középszerű ....8 n 70 ) legalábbvaló ....— n — ) jó..............................7 n 40 Árpa ) középszerű ....7 n•— ) legalábbvaló ....— n — ) jó....................1 ■ •7 n 60 Zab ) középszerű . . 7 n 40 ) legalábbvaló .n — ) jó..............................6 n 60 Kukoricza ) középszerű . .6 ti— ) legalábbvaló ....— n — Széna ) . ..............................3 n — Szalma la ..............................6 50 Szerkesztői posta. Rázsó Sándor urnák Siklós. Levele magán ügyet tartalmazván, csak a „Nyilter“-ben adtathatjuk. Nyilatkozatát várjuk. B. B. Mutatvány számot küldtünk, az előfizetési feltételeket abból megtudják. 2ST A.G-TTIFIEIREILTCaS laptulajdonos. HsLK«©2a. 2E3ra.ll. IC1« Tex*«£, felelős szerkesztő, szerkesztő társ. Hirdetések: Szállodamegnyitás. Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy én a „Mátyás Királyhoz“ czímzett Diek féle szállodát új évkor átvettem és azt részben időszerűit megnyittattam. Az ünnepélyes megnyitás csütörtökön e hó 5-én Dankó Gyula zenekara közreműködésével történt, mely zenekar minden csütörtökön e helyiségben játszand. A midőn a né.közönséget erről tudósítom, kérem az elődöm iránti nagybecsű gártfogását reám is átruházni, melyet jó ételek, valódi italok, legpontosabb szolgálata által, megtartva a vendégszobák olcsó árait, kiérdemelni és megtartani főbb törekvésem leend. A vasúthoz jövet és menetkor rendesen omnibus indul szállodámból. Étkezési bérletet a házban és házonkivül olcsó árért elvállalok. Mély tisztelettel II. (3—D Labrentz Gusztáv. és k 50. sz. 1882* Hirdetmény. Pécs szab. kir. város közönsége javadalmához tartozó helypénzszedési jog bérlete f. u. február hó végén lejárván, a bizottsági közgyűlés m. é. 226/12960. sz. alatt hozott határozatával ezen jognak f. u. márczius hó 1-től számítandó három évre leendő ujabbi bérbe adását rendelte el. Miért is köztudomásra hozatik, hogy ezen jog bérbeadása végett f. é. január hó 17-én reggeli 10 órakor a városház II. emeletén lévő gazdasági hivatalban, a zárt ajánlati tárgyalással összekötött nyilvános árverezés meg fog tartatni. Felhivatnak ennélfogva a zárt ajánlati uton bérleni szándékozók, hogy erre vonatkozó magyar nyelven szerkesztett zárt ajánlatukat, — azon kijelentéssel, hogy a feltételeket ismerik és elfogadják, — az eddigi bérnek megfelelő 10 ° C-nyi bánatpénzzel vagyis 2260 forinttal ellátva, i. é. január hó 16-án délutáni 5 órájáig a polgármesteri hivatalban annál bizonyossabban adják be, — miután a netalán később beérkező ajánlatok figyelemen kívül fognak hagyatni; — úgy a szóbeli utón bérleni óhajtók, hogy fentebb kitett határnapon és helyen fentebb mondott 10 %-nyi bánatpénzzel ellátva megjelenni szíveskedjenek. A közelebbi feltételek, úgy helypénzszedési tarifta, Lechner kiküldött tanácsnok urnái, az árverés napjáig bárki által betekinthetők. Pécs sz. kir. város tanácsának 1882. évi január hó 3-án tartott üléséből. Pécs szab. kir- város 16. (2—1) Tanácsa. 3. szám. 1882. Eladási hirdetmény. Mely szerint ezennel közhirré tétetik, hogy Lakócsán (u. vasúti állomás Darány) alóljegyzett hivatalban, a fennsőbbi jóváhagyás fenntartásával f. évi január hó 14-én délelőtti 11 órakor, írásbeli zárt ajánlatok benyujthatásával tartandó verseny-tárgyaláson, 700 darab sertés, és pedig 1881. évi ártány süldő fog eladás alá bocsáttatni. Erről venni szándékozók oly megjegyzéssel értesittetnek, hogy az 50 kros bélyeggel és 2000 forintnyi bánatpénzzel ellátott írásbeli zárt ajánlatok, — melyekben a páronként beígérendő összeg szám és betűvel világosan kiírandó, és a feltételek ösmerete és elfogadása jelzendő, — folyó évi január hó 14-én délelőtti 11 óráig aluljegyzett hivatalnál annál is inkább benyújtandók, mert később beérkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A feltételek a tárgyalási napon, de időközben is bár mikor az aluljegyzett hivatalban betekinthetők. Kelt Lakócsán, 1882. évi január hó 1-én. A magy. kir közalapitványi uradalmi 8. sz. (1-i) Tiszttartóság. Kertészeti ajánlat. Van szerencsém a n. é. közönségnek jól berendezett * főzelék- és virágrag-kereskedésemet, mely csak is a legjobb fajokból áll és melyre a legnagyobb gond fordittatik, ajánlani; úgyszintén virág-kereskedésemet 5. sz. (3—1) és csokor-készítményeimet élő és gőzzel szárított virágokból a t. oz. közönség megrendelése szerént, bármely mintában izlésselel készítve. Ezenkívül elvállalok minden nemű kerti munkát a legjutányosabb árért. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Mély tisztelettel SCHTERGZ GYULA mű- és kereskedelmi kertész és magán-tenyésztő. Pécsett Kórház-utcza 6. sz. 3242. sz. Baranyavári Járás szolgabirájától. k. i. Pályázati hirdetmény. Baranya megye, baranyavári járásba kebelezett. Magyarbóly, Lapáncsa, Illocska, Német-Márok, Lőcs, Szt. István, Villány, Virágos és Szent-Márton kis községek csoportosításából álló, 300 frtnyi évi javadalmazással egybe kötött magyar-bólyi körorvosi állomás végleg megörültnek nyilváníttatván, annak az 1876. 14. t. sz. 144. § a értelmében leendő választás utjáni betöltésére határidőül folyó, 1882. évi január hó 15-ik napja, d. e. 10 órája tűzetik ki Magyar-Bóly községbe, úgy is mint a jelzett körorvosi állomás székhelyére a közjegyzői lakhoz. Felhivatnak mindazon pályázni óhajtó orvos tádtsok és okleveles sebészek, miként okmányaikkal kellőleg felszerelt kérvényeiket, a fenti időig alulirottnál nyújtsák be. — Kelt Dárdán, 1882. évi január hó 1-én. Majer Béla 9. sz. (2—1) szolgabiró. Hirdetmény. A trieszti kir. szab. Azienda Assicmatrice alulirt magyarországi képviselősége Budapesten, közhírré teszi, miszerint az 1875-1880-iki időszakból származó életbiztosítási, „nyeremény osztalék“ a nyeremény osztalékra biztosított felek között 22 73/tpo 7o nyereménnyel felosztás alá jön, minél fogva az ez irányban érdekelt t. ez. felek az általános feltételek X. czikkelye értelmében, osztalékaik feletti rendelkezésre tisztelettel felhivatnak. (sd i) A trieszti kir. szab. Azienda Asicuratrice. magyarországi képviselősége.