Pécsi Figyelő, 1883 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-01 / 48. szám

Különfélék. — Tanítóink a pánszláv-kérdésben. A „Bárány a megy­ei tanító-testület“ múlt heti ülésében szőnyegre került a „Nógrád megyei tanító-testület“ átirata a pánszláv eszmék terjedésének meggátlása végett. A közérdekű átiratot érdemesnek találjuk egész terjedelmében közölni, annál is inkább, minthogy ebből némileg­­kivilág­lik a felvidék nemzetiségi állapota. Ta­­nító­ testületünk az átiratot nemcsak pár­tolta, de egész terjedelmében magáévá is tette s pártolás végett felterjesztette a közoktatásügyi minisztériumhoz. Az átirat igy hangzik: „Mondja ki a közgyűlés, hogy a nagyméltóságú vallás és közok­tatásügyi miniszter úrhoz intézendő me­morandumot szerkeszt, melyben felkéri egy törv.­javaslat készítésére, mely szerint minden tanító vagy tanár, tekintet nélkül vallásfelekezetre, vagy egyéb jellegre,­­ hivatalba lépéskor a szokásos eskü leté­telénél annak szövegében közbeszavat vé­tessék fel: „Hogy magyar hazámhoz, an­nak alkotmányához hű maradok, minden a tehetségemből kitelhetőt elkövetendek, hogy a hazának kizárólag jogos, hivatalos nyelve a magyar, mennél tágabb körben terjesztessék.“ Továbbá, hogy az ily es­kük a kir. távfelügyelő vagy annak he­lyettese előtt tétessenek le s annak a letevő által aláirt szövege megőrzés végett a kir. tanfelügyelői irattárba tétessék. 2), hogy a magyar nemezet ellen izgató lapoktól legalább a postaszállitás vonassák meg, szintúgy bízva a kinevezett iskola­­látogatók hazafias lelkületében ezek uta­­su­tasanak a tanítói­, nép- és iskolai könyv­tárak szigorú ellenőrzésére. 3), hogy az oly ifjak, kik külföldön végezték tanul­mányaikat, ha elegendő biztosíték hiány­zik, vagy maga az intézet, vagy ország agitatori hirnévvel bir, a melyben tanul­tak, m­ilyenek hazánkban semminemű nyilvános hivatalt ne viselhessenek, alkal­mazóik ellen fegyelmi vizsgálat indíttat­ván. 4), hogy oly tanitók, kik daczára, hogy külföldi születésűek s asszimilálód­tak, magyar hazafias irányban működvén, a kitüntetés külső jelével is jutalmaztas­sanak. — Ezen indítvány egész terjedel­mében elfogadtatván, szives pártolás vé­gett a többi tanitó-egyesületeknek is megküldetni határoztatott. — A „Pécsi kath. legényegyletu ifjúságának­­Rozbányay János, je", akadémiai ""pápai kamarás f. hó 15-éi a Sp egylet helyiségében tartott elő­adásával igen kellemes estét szerzett. Elő­adásának tárgyát képezte az ipar, ennek fejlődése, a népvándorlás korában bekövet­kezett hanyatlása, a kolostorok, mint az ipar, művészet és tudomány menedékhelye az iparosok felkaroltatása, kiváltságai, egyesületei s a czéhek. Az egyleti ifjú­ság s a jelen volt pártoló tagok, nagy ér­deklődéssel és feszült figyelemmel hall­gatták a másfél óra hosszat tartott elő­adását, minek végeztével az egyleti elnök, az egyleti ifjúság s az iparos polgárok nevében hálás közönetet mondott. Rézbá­­nyay János észrevévén az ifjak, sőt a je­len volt éltesebb korú iparos polgárok ki­váló érdeklődését, szives volt megígérni, hogy még több előadást is fog tartani. — Felolvasás. A „Pécsi kath. legényegylet“ helyiségében holnap, azaz vasárnap délután 5 órakor V­i­z­k­e­l­e­­­y Imre pénzügyi titkár: „A magyar szent korona“ czímen felolvasást fog tartani. Ugyancsak holnap délután 5 órakor tart felolvasást F­a­t­é­r Kálmán joghallgató a Ez a visszaemlékezés nekem jól esik és tartozom is vele a vándorszínészeinek. Emlékezem arra a napra, melyen elő­ször láttam vándorszínészetet bevonulni szülővárosomba; emlékezem a bámuló és érdeklődő gyermekcsoportra, melyből első léptem ki, felajánlván csekély szolgálato­mat a tens direktor úrnak ; emlékezem, hogy mily jól esett nekem az, hogy annyi gyermek közt, nekem jutott a szerencse, hogy ennyi nagy urnak és dámának én mutathattam meg a „Megállj“ fogadó nagy kocsiszínjét, az előadandó nagyszerű dara­bok színhelyét. Még a bagázsiás kocsin is én voltam az első, papírsisakokkal, fenyőléczből ké­szült dárdanyelekkel, veres bőrcsizmákkal, görbe és egyenes kardokkal megrakódtam kigyó­it gömbölyű arcczal mászva le a bagázsfák tetejéről. E nagyszerű munkában el nem fáradva, gyenge karjaimmal vonszoltam Thalia pap­jainak kathedráját, majd kis és nagy tü­kör, csengetyű, lárvák, fagyertyatartók, táskák, faabroncsok, krinolinczélok ... mind, de mind általam jutottak be a kocsiszínbe, a leendő dicsőség színhelyére. Na de a tens direktor úr nem is volt hálátlan gyenge személyemhez, adonnaki helyt nyervén tőle készségemért és min­dent felölelni akaró jóakaratomért, egy hétig — modom — egy hétig, csaknem a tetőzet alatt, a daruláb ágai között. Itt, igenis, itt a daruláb ágai között ismertem meg legelőször a vándorszíné­szetek működésében. De akkor még sok volt amit irigyel­tem a vándorszínésztől: irigyeltem Friczi­­től a sonkát, a vén bakancsos fiától a sarkantyus csizmát ; irigyeltem peleskei nótáriustól a rókaprémes mentét, a ban­kártól — gyermeki képzelődésem szülte — sok kincsét; irigyeltem mindtől, mint diák, azt a szerencsét, hogy mind súgás után mondhatta leczkéjét. jogakadémia olvasó körében: „A j­e­l­e­n­­kori szocziálizmus“ czim alatt. — A korcsolya-egylet. Vasárnap délutánra gyűlést hivott egybe a helybeli korcsoly­a-egy­let, mely gyűlésen az uj korcsolya-évadra megalakult. — Kinevezés. A helybeli királyi járásbíróságnál volt R­i­h­m­e­r Kázmér aljárásbirót, az igazságügyminiszter ki­nevezte— járásbiróvá Dun­a-Vecsére. — dr. Karay Lajos kir. törvényszéki aljegyzőt felügyészszé a kaposvári kir. ügyészséghez. — Bál-elnök. A jogakadémiai if­júság körében a bál-elnök megválasztása iránti mozgalom, elkeseredett korteskedés végett ért a vasárnap tartott választással. Szavaztak s az eredmény: „Éljen Ra­dics Elek!“ — A rendezőség a kö­vetkezőleg alakult meg: (ellenőr), Fáy Elek, Fridi Károly, J­o­b­s­z­­ Béla, (jegyző), Koszits Ákos, Mihálffy Ernő, Peitler Imre, Princz Jenő, Re­td György, Rónaky Kálmán, (pénztáros), Tu­k­ács Fábián,­ Vágó Lajos, Vo­jni­t­s László Lukács (titkár) Vrutyák János. — A bálra, mely jövő évi január hó 12-én tartatik meg, nagyban folynak az előké­születek. — A pécsi szőlősgazdák egyesülete e hó 25-én rendes évi közgyűlést tartott, melyen a választmány évi jelentése és zárszámadása esélyes főleg tudomásul vétet­tek. Az egyesület elnökéül megválasztatott Sillay József, alelnökül: Pilch Antal, választmányi tagokul: Ai­dinger János, Bánfay Simon, Nick Simon, Babreg Antal, Egry József, Grabarics B, Haksch Emil, Kerese Kálmán, Ko­fl­a­r­i­t­s Károly, B­é­z­i Ferencz, L­u­k­r­i­c­s István, Németh József ügyvéd, S­z­er­e­dy József, Szuly János, Böhm C. F., Ta­mil­ Ferencz, S­c­höpri­nger Joachim, Mendlik Ágoston és Erreth János. Az új választmánynak egyleti tagok gyűjtése különös feladatává tétetett. A tagdíjak leszállítása iránt tett indítvány beható tárgyalás végett kiadatott a vá­lasztmánynak. Az egyesületnek vagyona ez idő szerint 352 főt 26 krt tesz. Az egyesület ez évi működését feltüntető jelentést lapunk mai számának közgazda­­sági rovatában hozzuk. — Hetven éves kor magában 4­ gy*r is csak kévé- --^iáncl’cViak adatott meg napjainkban az anyatermészettől, még rit­kább oly egészséges testalkat és eleven életkedv, mely ötven évet túlhaladó, na­gyobb részt igen fárasztó munka után sem enged az aggkor törődöttségének. — No­vember 17-én ünnepelték meg polgártársunk Belleberg Nándor nyugalmazott kir. pos­tagondnok urnak hetven éves születés­napját, számos helybeli előkelőség és több éven át vele működött tisztviselő társai részvétével. — A társaság jó kedvét csak fokozta, midőn az ünnepeltet az átélt év­tizedek hosszú sora daczára ifjú hévvel és kitartóan látták tánczolni a csárdást s őszinte meleg barátsággal adott kifejezést óhajának, mikép az ég engedje meg neki születésének évfordulóját még számos évek során át friss egészségben ünnepelhesse. — Hymen. A múlt héten tartotta városunkban esküvőjét Pavelka Károly budapesti kir. távirdai tisztviselő T­a­r- 1­i­á­n Mariska urhölgygyel,­­ Tal­­­i­á­n Károly köztisztelet- és közszeretetben álló polgártársunk kedves leányával. Az es­ke­tést Dobszay Antal kanonok végezte a „Miasszonyunk“-ról nevezett apáczák temp­lomában. — Turmann Gyula pál­falusi Csak egy aggasztott, hét napig ag­gasztott, annak biztos tudása, hogy nem sokára másé lesz a daruláb ága. Kicsinyhitű voltam, megérdemeltem a kiállott aggodalmat! Elérkezett a végzetes nap, reám nézve a bérletszünet napja. Eger vár ostromát, a dicső egri nőket adják. Oda adtam volna ez egy napért az egész elmúlt hetet! De mint hiába ! Fuldokolva olvastam el a nagy templom tornyában elvert esteli 7 órát, még egy félóra -- szomorúan gon­doltam —, és itt kint nézhetem egyedül a csillagok ragyogását. Nem tudom mennyit, de sokat sóhajtottam, sokáig merengtem, mígnem végre az első csengetés felvert merengésemből. szívem sebesebben dobo­gott, úgy éreztem, hogy oda vagyok sze­gezve, a­hol állok ; agyamban egy pillanat alatt ezer és ezer gondolatok czikáztak. — De nini! Nyílik az ajtó, kilép rajta egy kócsagtollas, kaczagányos, sárga csiz­más vitézzé vált színés, s egyenesen felém tart. Egész nap ez az első halvány remény­sugár ! „Barátocskám! — szólít meg a vitéz — nem jönne be népségnek és katonaság­nak?“ Na, nem kellett nekem több, siet­tem is az igen válasszal , különben is oly helyzetben voltam már, hogy ha Dobónak ki is bemegyek, csakhogy egyszer már bent lehessek. Bent voltam hát a coulissák között ott voltam, a­hol Simi is volt, az én tanulótársam és ott a­hol oly sok fegy­veres ember volt. Csak egy perez műve volt: többé nem én voltam én! Fejemen egy czukor­­papir - sisak , egész testemen egy" kék, földig érő hálókabát, melynek ujjai térde­imen alól értek; kezemben egy pika­­forma nagy rúd, oldalamon egy nagy rozsdás kard. Szemeim szokatlanul égtek és szivem hevesen dobogott. De­hogy is ne ! Ma én, én a diákgyerek, hazámat, vendéglős nov. 29-én eljegyezte Früth auf Nándor pellérdi jegyző kedves leányát — Mathild kisasszonyt. — Legyenek bol­­dogak! — Képkiállitás. A nemzeti kaszinó nyári termében van jelenleg egy gazdag gyűjtemény öreg­ fényképekből közszemlé­re kitéve. A képek tisztaságuk és dom­­borkinyomatuk által tűnnek ki, mint ki­váló sikerű alkotások. Az első sorozat (Loreitz és Olaszország) és kivált a Mont­blanc megmászása, kitűnő effektust idéz elő. A kiállításra felhívjuk közönségünk figyelmét. — Kegyes adomány. Otocska Géza a gyulai puszta bérlője, újabb példáját adta kegyes jó szivüségének; a belvárdi iskolaépítéshez ismét 1500 drb. téglát adományozott ingyen. A nemes lelkű férfiú fogadja a község nevében G­á­l István ta­nító részéről a legmelegebb köszönetét. — Színházi hir. A jövő héten érke­­zik városunkba Anb­an C. H. a karok nélkül született hegedű- és piston-művész s a színházban fogja magát bemutatni. A csonka ember bámulatos dolgokat végez kezei hiányában a lábaival. Hegedül, lő, eszik, iszik, stb. stb. s mindezt a lábaival hajtja végre. — Halálozások. — Hertzeg István érdemes városi képviselő s polgártársunkat fájdalmas veszteség sújtotta. — Neje szül: Haj­nal Teréz nov. 25-én hosszabb betegség után élte 70-ik­ és boldog házas­sága 43. évében elhunyt és nov. 27-én nagyszámú diszes gyászkisérlet mellett, az örök nyugalom helyére tétetett. — Öz­vegy Schnekenberger Bálintné sz. Kuzmann Katalin nov. 22 én hunyt el élte 79-ik évében és 24-én lett eltemetve. — Béke hamvaikra! — Jutalomjáték. A jövő héten, szerdán lesz Herczeghné Dan­ez Nina szintársulatunk kitűnő tehetségű nőtagjá­­nak jutalomjátéka. Szinre kerül Dumas Sándor „Korona és vérpad“ czímű nagyszabású, jeles és hatásos színműve — fényes kiállítással. Nagy hatást fog kel­teni a sírbolt- és vérpad jelenet, melyek nemcsak művészi játék, hanem a nagy­szerű kiállítás által is fognak hatni. Ajánljuk a derék művésznőt ’ közönség áhal!’.filóír pártfúgásának' — Égi tünemény. Csütörtökön este nyűgat felöl az ég feltűnő bibor-veres volt s mint valami óriási messze tűzvész bal­jóslatu fénye, sötét-veres színben terjesz­kedett a Jakab-hegy fölé. A ködös légkö­rön át derengő csillagok fényét egészen elhomályosította s az égnek több mint ne­gyedét elöntötte világossággal. Ugyan ily égi tünemény mutatkozott Budapesten is szerdán és Párizsban hétfőn este. — Hiány. — Siklós nagyközségé­nek pénztára megvizsgálásánál kitűnt, hogy abból 15,000 írtnál több a hiány, minek következtében többek ellen a vizs­gálat megindittatott. A volt pénztárnok ön­ként jelentkezett a bíróságnál és igy vizs­gálati fogságot szenved.­­ Az eddigi bizottság szigorú eljárását a képviseleti közgyűlés jóvá hagyta. A mint a jelentés­ből kitűnik e hiány egy része régibb ke­letű és igy csak a további vizsgálat fogja kideríteni, ki — vagy esetleg kik — a valódi tolvaj. — Tűz. — Schwarz siklósi szappa­­n­os műhelyének szalmás fedele múlt csü­törtökön délután teljes szélcsend mellett leégett. A ház biztosítva volt és igy a kár csekély. A tűz e kémény táján kelet­az az Egervárat, a hős Dobó fészkét pi­­kával, karddal a kezemben védendem a török ellen, Simi zsidógyerek ellen, ki nekem máskor ugyan játszópajtásom, is­kolatársam, de ma — nem tehetek róla — ma ellenségem, mert ő — mint a a szinész raonda — török népség és ka­tonaság. Rettenetes harczot vívtunk! — Itt volt Venczel is, a mészáros legény, itt volt Ádám, a téglavetőczigány is; itt volt Miska, a papok kocsisa is; itt voltak a pékinasok, cserzővarga - és csizmadia­legények is. — Jaj, ezerszer jaj azoknak, kiket a színész törökbugyogóba rázott! Jaj a csizmadialegények­, a török népség- és katonaságnak!!! És hogy a roppant harcz nem a színpadon, hanem előadás után a korcsmaudvaron tört ki, csak a színész urak erélyes pisszegésének, éber­ségének köszönhető. Csak derék egy nép is vagyunk mi magyarok! Még játékban sem engedjük megtámadni hazánkat, jo­gainkat, ezredéves alkotmányunkat!! (Jó volna ezt tudni a horvátoknak is, vagy megtanítanítani őket rá.) Dicső napok életem legszebb napjai voltak ezek! Végre az utolsó előadás napja is felviradt a színészetre; a kocsiszín megtelt kegyes pártfogókkal és a direktor úr kasszája szép összeggel; nevezetes nap volt ez minden színészre, nevezetes reám nézve is, megajándékoztatván rakódás közben dirib-darab diákflastromokkal, kócz és szőrszakál­­s bajuszokkal, olajos és festékes üvegcsékkel. Ki is kísértem a társulatot a város­ból, ki egészen a varas csárdáig, egy jó alföldi magyar ménföldig, pedig szél fútt, kemény hideg szél fújt. Elég bajt is okozott ez a bagázsfák tetején ülő kis­asszonynak, döntvén-boritván a kis és nagy skatulákat s lekapván a fejéről a kalapot, kezett és igy a szalma hihetőleg a rozzant kémény falán át gyuladt meg. — A rend­őrség idején helyén volt és mint láttuk alig tudott a sok néző közül oltókat fogni. Nem lehetne-e a rég elaludt önkéntes tűzoltó egyletet feltámasztani ? Bizony elkelne nálunk. — Ajánljuk ez ügyet az intézők figyelmébe! — Új kávéház Budapesten. Steuer Gyula Budapesten a múzeum-körút 13-ik számú házban, a gróf Károlyi-utcza sar­kán, a műegyetem átellenében „Fiume“ czím alatt, a mai nappal csinos, kényel­mes, kitűnő italokkal és jó szolgálattal kávéházat nyitott a párizsi kávéházak mintájára. A derék kávés összesen 121 különféle lapot járat; ezek közül fővárosi 33, provincziális magyar lap 23, bécsi lap 26 és külföldi 36. Ajánljuk utazó kö­zönségünk figyelmébe. — A milliomodik üveg mohai viz. A fehérmegyei mohai forrás vize mind nagyobb forgalomnak örvend; ismerik és kedvelik azt nemcsak a monarchiában, de az egész kontinensen, fényesen igazolja ezt azon körülmény is, hogy az idén már egy millió üveget töltöttek meg. Kempe­­len Imre, a forrás tulajdonosa, az egy­­milliomodik üveg megtöltését egy kis ünnepélylyel kötötte egybe. — Ellentállás a hivatalos preszszi­­ónak. — Biharmegye községi jegyzői kara gyűlésileg elhatározta, hogy a bekövetkező megyei tisztujitás alkalmára fentartja sza­bad akaratát mindennemű hivatalos nyo­más ellenében is. — Hogy ezt kimondani merték, már ez is sok és arra mutat, hogy ezen derék kar nem igen fél holmi fegyelmi eljárásoktól, melyektőli alapos félelem sok alárendelt tisztviselőt rabszol­gává tesz. — A pécsi nőegyletnél az 1883. karácsonya javára beérkezett. Nagy mélt. Majláth Stefanie úrnő 20 frt. Nagyságos özv. Biedermann úrnő 20 frt. Méltóságos báró Bésán János ur 20 frt. Moravitz La­jos ur 2 frt. Stirling Mari úrnő 2 frt. Erreth Teréz úrnő 1 vég barchent. Össze­sen 1 vég barchent és 64 frt. Pécsett, 1883. novemb. 28-án. Magyarfy Róza ah. elnök. . ..... — A zirczi apát és a honvédek. Supka Jeromos zirczi apát, ki a leghaza­fiasabb főpapok közé tartozik, Boócz La­joshoz, a budapesti 48-iki honvédegylet elnökéhez a következő levelet intézte : „Mélyen tisztelt elnök úr! A „48—49-iki honvéd“ név kitörülhetetlen hetükkel van följegyezve Klio könyvében, s a dicsőség, mely ama névhez fűződik, örökre fényes sugarakkal árasztja azon nagy idők tör­ténetét. Ez állitás a történelem igazságos ítélete ! És ez ítélet jogosultságát elismeri a külföld, érzi minden igaz magyar, érzi minden honfiúi kebel, de érzik különösen azok, kik ama küzdelmeknek tevőleges részesei voltak. A 48—49-iki honvéddicső­­ségből egy felmagasló piramis képződött, mely áll s ál­lan­i fog, mig a magyarnak történelme lesz.— Ám de ki meri hinni, hogy ez a szellemi piramis örökké, vagy csak igen sok ideig bámulat s kegyelet tárgya lesz az utókornak. — Úgy hiszem, mélyen tisztelt elnök úr, hogy a budapesti 1848 —49-iki honvéd-egylet, melynek éltető lelkét tekintetes uraságod becses személyé­ben üdvözöljük, ama magasztos czélt tűzte ki maga elé, hogy a honfiúi dicsőség azon említettem piramisát a hazafiak kegyeletes emlékezetében megszilárdítsa, egyeseket — e magasztos czél érdekében tisztelet­beli tagsággal tüntetvén ki. E kitüntetés­„Nincs semmi baj, — kiáltás biz­­tatólag — itt vagyok én, én az izé . . . emlékezzék rá, én a népség és katona­ság !“ — Miközben három ujjal felvettem a kalapot, mint valami szentséget és si­ettem feladni tulajdonosnéjának. Nem sokára ezután hazafelé ballag­tam azzal a boldogító tudattal, melyet éreznek azok, kik másoknak jót tesznek. Ez idő szerint vándorszínészek szó­rakoztatnak és mullattatják a vajszlói­t, közönséget. A kis társulatban meg van az igyekezet és nem kevés élvezetet nyújtanak a műpártoló közönségnek. Folyó hó 24-én — Hetesy Anna úrnő, gróf Sarolta és Léderbauer Gabri­ella kisasszonyok szives közreműködésük­kel — előadták: , Házassági 3 parancs., eredeti énekes vígjáték 3 felvon. Szigli­getitől. — Otília (Dörgei sópénztárnok neje) szerepét gróf Sarolta kisasszony játszotta, szelídségével, szendeségével és ártatlanságával azt is játszva, hogy nem­csak Dörgei urnák, de még jövendő ........ bocsánat, majd kiirtam! . . . . sem lehet oka a féltékenységre. Na majd meglássa az a..................... Viola ellenőr neje Viktória szerepét Hetesy Anna úrnő játszotta, csaknem színpadi otthonsággal, ki Viola urnak annyiban szolgáltatott ugyan féltékeny­ségre okot, hogy a kibékülés pillanatában nem Viola urnak, hanem a publikum közt ülő férjének dalolta: „Tied leszek, el nem hagylak koporsóm bezártáig.“ Czili szobaleány szerepét Léderbauer Gabriella k. a. játszotta, átérezve szere­pét és jól hangsúlyozott, hogy ő nem érzi ezt: drága kisasszony; sem ezt: hőn imádlak, hőn szeretlek, hanem azt: akar-e lenni feleségem? Óh igen, igen, igen! Egy színházlátogató­ sem volt kegyes az igen tisztelt egylet en­gem is megtisztelni, s nevemre a diszok­mányt megküldeni. Midőn e nem várt nagybecsű figyelemért a tek. elnök urnak és a mélyen tisztelt egyletnek őszinte kös­szönetemet nyilvánítom, szivem teljéből óhajtom, kísérje isten áldása az egyletnek hazafias működését! — Kérem egyszer­smind igen tisztelt elnök urat, fogadja kegyesen az ide mellékelt 150 frtot sze­rény viszonzásul a szép emléknek. Fogadja mélyen tisztelt elnök ur, mélyen érzett hálás köszönetem ismételt kijelentését hazafias üdvözletemet s őszinte tisztelete­­met, melylyel vagyok tekintetes elnök urnak. Zirzen, 1883. okt. hó 29-én aláza­tos szolgája Supka Jeromos, zirczi apát.“ (A kortársak előtt tudvalevő, hogy a zir­­cziek papnövendékei 1848-ban nagy rész­ben beálltak a honvédek sorába, de töb­ben a rend áldozatai közül is tevékeny részt vettek az önvédelmi harczban.) — Kutya és zálogolási jegyzőkönyv. Márkosfalván az elöljárók zálogtárgyak összeszedésére szállottak ki s midőn egy adóhátralékoshoz értek, ennek a kutyája az elöljáróságot keményen megtámadta és a védelmül használt, mintegy 800 frtot tartalmazó zálogolási jegyzőkönyvet ösz­­szetépte. Ezután a kutya nyomtalanul eltűnt s mint gazdája hiszi, a szerencsétlen megveszett. A vélemények csak abban különböznek meg, hogy a szerencsétlen kutya a zálogolási jegyzőkönyv papírjától, vagy az abba irt nagy adótól veszett-e meg. A többség az utóbbi esetet tartja valószínűnek. -- Lapunk múlt heti számából né­hány e rovatbeli közleményünk elnézésből kimaradván, csak most állíthattuk be azokat. — Nyilvános köszönet. A vörös kereszt egylet pécsi fiók­választmánya nevében sietek örömmel őszinte köszönetét fejezni, azon nagyrabecsült hölgyek és urak irányában, kik oly előzékenység­gel kegyesek voltak, kitűnő közreműködésünkkel a hangversenynek oly szép sikerültet lehetővé tenni, valamint mindazoknak, kik ezen jótékony czélú ünnepély előmozdítására segédkezet nyi­tot­tak, úgy az igen tisztelt közönségnek is, részint hogy számos megjelenésével, felülfizetései, illetőleg ajándékaival a szép czélt előmozdította, részint hogy a zsnászéssel szemben elnézést gyakorolni szíves volt. Egyúttal kötelességemnek tartom a hangverseny anyagi eredményét a következőkben részletezni: Bevétel: a) A meghatározott díjak­ból 319 frt 40 kr. b) Kegyes adományokból és pedig: Ereth Teréz 10 frt. Dr. Grandwohl Gyula 20 frt. c) felülfizetésekből : Grünhuth Ignácz 3 frt. Hilscher Ágnes 3 frt. Dr. Johann Béla 3 frt 50 kr. Linka Béla 40 kr. Dr. Mendl Lajos 3 frt. Mendlik Ágoston 3 frt 50 kr. Szeifritz Ist­ván kanonok 3 frt 50 kr. Dr. Toldi Béla 40 kr. Förster Béla 50 kr. Moravetz Lajos 1 frt 69 kr. Összes jövedelem volt, tehát 363 frt 89 kr. Le­vonva a kiadást 163 frt 89 kr. Maradt tehát tiszta jövedelem 200 irt. Pécsett, 1883. november hó 23 án. Az egylet nevében Aidinger Jánosné 8. k. alelnök. — Kaufman és Simon hamburgi czégnek lapunk mai számában lévő hir­detésére különösen felhívjuk a közönség figyelmét. Kinek hajlandósága van kevés költséggel a szerencsét megkísérlem, annak ezen sok és jelentékeny nyereményekből álló, Hamburg állam által biztosított, pénzkisorsolásra a részvételt ajánlhatjuk. — Lapunk mai számában közzé tett „Fonciére“ pesti biztosító intézet hirdet­ményére különösen felhívjuk­­. olvasóink figyelmét. — Egy szó a hajápolás, az emlé­kező tehetség gyengesége, főfájás a sza­káll - növesztésről. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az ismeretes illatszerész Grolich J. (Brünnben) által készített „Roborantium“ a híres speczialista orvos dr. Pinkász úr fej- és hajbetegségek elleni tudományos találmánya s hogy a feltaláló tudományos jelentősége azon körülmény mellett, hogy a „Roboranczium“ egy cs. kir. osztrák egy kir. magyar privilégium­mal lett kitüntetve, nem engednek kételyt táplálni annak szoliditása iránt. Mint azt nagyszámú köszönő és elismerő iratok bebizonyítják, a „Roboranczum“ gyakran eredménnyel használtatott kopaszság, haj­kihullás, korpaképződés és a haj őszülése ellen.­­­ S minthogy a „Roboranczium“ továbbá eltetőleg a megnyugtatólag hat az idegekre, igen gyakran használtatott a legjobb sikerrel az emlékező tehetség gyengülése s főfájás ellen. —­ Végül hadd említsük még meg, hogy a „Roboranczium mint szakáll-növesztő s erősitőszer, mint többszörösen be van igazolva, fényesen érvényesítő magát. Az egyedüli bebizonyí­tott eredményekre támaszkodó szer. — Mint értesülünk Grolich úr e vidéken többrendbeli bizományi raktárt állított fel, a­hol a Roboranczium az eredeti áron (1 frt 50 és 1 frtért) valódi minőségben kapható és pedig: Pécsett: Kovács Mi­hály gyógy­sz.; Budapesten: Neruda F., H Hatvani­ utcza 10.; Zágrábban: Arazim C. gyógysz.; Nagy-Becskereken: Mencser Lipót gyógysz. ; H.-M.-Vásárhelyen: Kiss Gy. gyógysz.; Újvidéken: Plavsic G. gyógysz.; Székes-Fehérváron : Cseballa G. gyógysz.; Temesváron: Tárczay István gyógysz.; Zomborban: Gallé Emil gyógy­szerésznél. 318. (10—1) Színészet. — Szombaton: „A böregér.“ — Vasárnap: „Az ég mind­­ kispap.“ — Hétfőn : „Hang és mód­­— Kedden: „A dragonyosok.“ — Szerdán: „Uj gara házassága— Csütörtökön: „Furcsa háború. „Rang és mód.“ Hétfőn Szigethy „Rang és mód“ czímű pompás színművet adták tömött ház előtt — itt először. Régen volt közönsé­günknek oly élvezetes estéje, mint a nap 1.

Next