Pécsi Figyelő, 1883 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-06 / 1. szám
dított dolgozatokat. De tulajdonkép minő eljárás ez ? A külföldi írót anyagilag megkárosító, mert felhasználja ugyan szellemi termékét, de nem díjazza, a hazai írókat pedig attól megfosztó, hogy műveiket nagyobb mérvben értékesíthessék. De hát miért történik ez? Hiszen lapszerkesztőinknek szabatos fogalmai vannak az „enyémtied” fogalmáról, hiszen ők akarják támogatni (saját, jól felfogott érdekükben is) a hazai irodalom fejlődését! Miért történik hát ez? Azon néhány száz forint megtakarításáért, amely a szerkesztők részére csak ily módon eszközölhető. Ugyanis az eredeti tárcza — a hírlap nagyságához mérten — 5, 10, 15 írtba kerülne, míg a fordított regényt az „európai fehér rabszolgák“ (szegény nagy nélkülözést szenvedő asszonyok, leányok) oly rendkívül olcsón szolgáltatják, hogy egy-egy tárczára való néha még csak két forintba sem kerül. Persze ily fordításokban nincs köszönet, ámde a szerkesztő nem sokat törődik, mert észlelheti, hogy az elrontott ízlésű közönség kapva kap ily selejtes ugyan, de rendesen annál frivolabb (sőt néha erkölcstelenek is) franczia fevetelményeken. Gyakran még csak két-két forintnyi kiadás is nagyrészt megtakarítható, mert a belmunkatársak valamelyike fordítja le a tárczaregényt, némi díjazásul 10—20 frtot kapva egy vaskos kötetért, amely azután ugyanazon szedés felhasználásával, könyv alakjában árasztja el a piaczot. A „pikáns“, „frivol“, „ledér“ sőt „erkölcstelen“ olvasmányokat kedvelő, már teljesen elrontott ízlésű közönség diadalmasan tartja ez olcsó regényeket (viszonylagos olcsóságuk daczára a kiadó 50—80 százalékot nyer rajtuk , hiszen csakis a papír árába kerülnek neki) a kis példányszámú kiadványa miatt még egysor néha háromszor oly drága eredeti regények ellen. S ez a hazai irodalomtörténet legsötétebb lapja. De ki, vagy pedig mi segíthetne e sajnos körülményen? ki segíthetne? a kormány, ha oly törvényt hozat az írói tulajdonjogról, amely gátat vetne, hogy ily módon használhassák föl a lapok külföldi írók műveit. Mi segíthetne ? azon hazafias törekvés, hogy irodalmi téren ép úgy mint társadalmi eszközök által arra hassunk, miszerint „szégyenének ne tartassuk, ha például, egy leányka a „Nanát“ olvassa. Nemcsak a vallástalanság mételyezi meg az erkölcsöket, hanem a rosz olvasmányok is. Törvényszéki csarnok. Előadandó büntető ügyek : Január 8. -E* Bencsik István és Bencsik János el-a hatósági közeg elleni erőszak miatt.— Müller Nándor ellen hivatalos sikkasztás miatt. Január 10-én. Ifj. Parragi József ellen lopás miatt. — Szűcs István ellen súlyos testi sértés miatt. Január 12-én. Miskovits Milán ellen lopás miatt.— Tóth Péter ellen sikkasztás miatt. — Rácz Mihályné szül. Sárközi Anna ellen csalás miatt. Számokkal bebizonyították, javaslatuk hiányosságát. És tapasztaltuk jóakaratu igyekezetünk hasztalan voltát. Falra borsót hánytunk! Ezt tenni többé nincs kedvem. Azért: „Isten veled“ kataszternél viselt szép tisztem, Gambetta Leó. Gambetta meghalt. A szabadságért hevülő népek szívdobogása volt a gyászdal, mely őt sírjába kisérte. Legszebb kegye ez az Égnek, miben a legnagyobbak közül is csak kevesen részesülnek, mert oly dics, melyet legnehezebb kiérdemelni; sem megfélemlítő szuronyerdők , sem megvesztegető kincsek nem vezetnek hozzá. A kiválasztott szivében kell hogy rejljék a szövetnek, mely az általános emberi jog, a szabadságért való szerelmében olthatatlan lánggal égve, Oldó meleget áraszt szét nemcsak azon nemzet határain belül, melyhez hozzátartozónak érzi magát, de széltében-hosszában az egész világ minden rejtett zugába is, hol csak szív dobog, mely fölérzi, hogy a teremtés koronája, s melynek mélyéből nem szakították még ki az anyatejjel szivott emlékezetet az Úr szavára: „Szabad vagy!“ És Gambetta szivében ott rejlett e szövetnek. Azért gyászolja őt nemcsak Francziaország, hanem az egész világ; s mert a magyar nemzet mindenha osztatlan lelkesedéssel csüggött a franczia nép sorsán, — mert osztozunk a világ e legjelesebb nemzetének örömében és bújában egyaránt, híven, — mert bámuljuk szellemét, akaraterejét, és ügyességét, — mert művészete gyönyörködtet és lelkesültsége a Széplaki Jánosé Sándor. Különfélék. — Kiss György fiatal, jeles tehetségű szobrász — megyénk fia — most fejezte be Budapesten az Urbinóban felállítandó Rafael-szobor faszöntvény- pályamintáját. A minta talapzatának négy oldalán egy-egy dombroma van. Ezek közül az egyik azt ábrázolja, a mint Rafael „Maria Della Lediá“-t rajzolja egy hordó fenekére; a második: a mint Rafael a szent Péter templomot tervezi; a harmadik dombormű, X. Leo pápa látogatását tünteti fel Rafael műtermében és a negyedik : a mint Lorenzetto szobrász elismerését nyilvánítja Rafael szobrászati művészetéről. A talapzaton Rafaelnak szobra áll nyugodt állásban. — Tanügy. Lapunk múlt számában „városi közgyűlés“ rovat alatt közöltük az ujonan megválasztott iskolaszéki tagok névsorát. Az iskolaszékek alakulásáról szóló törvény (1868. 38. t. sz. 117. §.) értelmében a pécsi tanító testület is megválaszta saját kebeléből két képviselőjét. F. hó 1-én d. e. 10 órakor a sörház-utczai népiskolában Varga Ferencz belv. ig.tan. elnöklete alatt ejtetett meg a választás, szokás szerinti titkos szavazattal. Elnök nem szavazván, a szavazatszedő bizottság a következő eredményt hirdeti ki: Horváth Antal szig. külv. ig. tan. kapott 10 szavazatot, Rozsics Sándor budai külv. sörház-utczai ig.tan.-ra 9 szavazat jutott, Beberics Imre 8-at és Klesch János 1-et kaptak. Ekként szótöbbséggel Horváth A. és Rozsics S. tanítók lettek az újabb 3 évi időtartamra iskolaszéki tagokká beválasztva. Megjegyezzük még, hogy a testület 32 tagból áll, de a tanítónők szavazati joggal nem bírnak s 4 férfi tanító (tehát szavazatképes) a választásnál hiányzott. — „Lenni vagy nem lenni“ ez most a kérdés a pécsi boltörségre nézve. Ugyanis a számos betörési esettel szemben a bolttulajdonosok részéről sokszor létetett panasz, hogy a városi rendőrség részéről nyújtott védelem nem elegendő s ennek folytán több kereskedő mozgalmat is indított egy boltörség szervezésére, mely az érdekeltek által viselendő költségen lenne fentartandó. Később a keresk. és ipartársulat — engedve a közóhajnak — magáévá tette ezen ügyet s a boltőrséget csakhamar létre is hozta, — bízva, hogy azok kiknek érdekében a boltörség szervezése történt a költségek viselésétől nem fognak visszariadni. A bolttulajdonosok nagy része azonban megtagadta a fizetést, leginkább azon nagyon is gyönge ürügy alatt, hogy ők a boltőrség felállításáról mit sem tudtak. A kér és ipartársulat most a főbb utczákban levő boltok tulajdonosaihoz köztevélet intézett, melyben kérdi, hogy kivánják-e a boltörség fentartását s ha igen , hajlandók-e a kirótt díjakat fizetni ? A boltörségi dijak minden egyes bolttulajdonos üzleti forgalma s az üzletében levő vagyon értékéhez képest vannak kivetve. Ha a beérkezendő költségviselési ajánlatok nem lesznek elegendők arra, hogy azok alapján az 1883-ik évre a boltőrséget fentartani lehessen — akkor a társulat feloszlatja a boltőrséget s a tolvajok és betörök ismét egészen háboritlanul terjeszthetik ki működésüket a boltokra. — Felolvasás. Folyó hó 7-én, azaz vasárnap a „Pécsi kereskedelmi önképző és betegsegélyző egylet“ helyiségében (Király utcza 37. szám I. emelet) Arányi Dezső színtársulatunk szép tehetségű és kiváló képzettségű tagja felolvasást tart délutáni */15 órakor — e czimen: „A színészet állása a társadalomban“, szép és igaz iránt elragad bennünket, — mert hódolunk eszméinek s ez eszmék magasztos törekvéseinek, — mert oda sorakozunk vitézségéhez és lovagiasságához, — mert vele közös büszkeséggel tekintünk vissza a múltba, mint nemkülönben reményünk hajója az övével közös irányban evez a jövő felé, — mert emeli keblünket viszont rokonszenvének tudata — szóval, mert egész teljességéért szeretettel ragaszkodunk a franczia néphez: azért mi magyarok minden egyéb népnél kettősebb fájdalommal hullatjuk a testvéri bánat könyeit Gambetta sírja fölött. Gambetta 1838. évi október 30-án született Cahorsban s egy Genuai családból származott. Szülei őt a papi pályára szánták, hogy mégis nem pappá lön, az e pálya iránti nagy ellenszenvének tulajdonítható; sőt azt beszélik, hogy ő maga szúrta ki jobb szemét, hogy e pályára alkalmatlanná váljék. A nyilvánosság elé 1863-ban lépett a választások alkalmával és a köztársaságiak baloldala mellett küzdött s oly meglepő erővel, hogy Favre, Cremieux, Olivier Emil s e párt egyéb jelesei, nagy megelégedéssel látták őt soraikban. Hatalmas szónoki tehetsége folytán, mely elsőbb politikai pörökben nyilvánult, nemsokára Favre vetélytársa gyanánt emlegették, sőt 1869-ben a Baudin-perben a kormány elleni fényes támadása után az ,engesztelhetetlenek“ leghatalmasabb támaszát látták benne. Ehhez hasonló egyéb sikerei folytán Marseille városa képviselőjéül választotta s mint ilyen a törvényhozó testületben a radikális ellenzéknek volt tagja, majd vezérévé lön a szélső balnak s hol spártai rövidségü, de a legáthatóbb élű, hol pedig hosszú epochalis beszédeivel fokról-fokra kelté fel maga iránt az általános bámulatot és elleneinek félelmét. — Tolvajlás és gyilkossági kísérlet. A hét derekán Gácsík János garéi téglástól egy bizonyos ember 3 dr. sertést tolvajlott el s azokat Pécsre hajtva, Scheierer ráczvárosi korcsmárosnak 30 frton el adta. A kárvallott mindenütt nyomon követte a tolvajt, végre a sertések árubabocsájtása után, nyakoncsípte. A tolvaj ki akart egyezkedni szép összeg pénzben, melynek átvételére Keszübe hívta a kárvallott gazdát. Alig értek azonban a megyeri malomhoz, a tolvaj revolvert rántott elő és halállal fenyegetve Gácsikot fojtogatni kezdte. Ez jajveszékelve segélyért kiáltozott, melyre a megyeri malomból (mely most a városi majorhoz tartozik) a majoros gazda kijött és fegyverrel kezében mentségre sietett. A gyilkos szándékú ember, megszeppenve futásnak eredt, azonban sikerült a majorosnak hosszas üldözés után elfogni. A gaztettes átadatott a kir. ügyészségnek. — Magyarosodás. Az irgalmas rend magyar tartományi főnöke Fűzi Szaniszló intézkedése folytán a nevezett rendnek ezideig latin nyelven szerkesztett „Sematismus“-a folyó évtől fogva magyar nyelven szerkesztetik. — Csavargó ármádia. Városunkat a napokban temérdek sok munkanélküli, dologkerülő csavargó szállta meg. A kisebbnagyobb tolvajlások egymást érték. Rendőrségünk nem késett intézkedni, hogy elejét vegye a könnyen bekövetkezhető nagyobb bajoknak. Néhány nap alatt 53, azaz ötvenhárom sehonnait fogtak be, részint csavargás közben, részint éjjeli tanyájukon az „Amerikához“ czimzett útszéli csárdában. A városházi börtönhelyiségek zsúfolásig tömve vannak. A toloncozás már a héten kezdetét vette. — Iparlovag. Rendőrségünk egy — három nevű egyént tartóztatott le. Legelőször Kampich Jánosnak nevezte magát, később nála talált levelekből kitűnt, hogy Loricsnak is hivatta magát, végül pedig Görger néven is követett el kissebb-nagyobb csalásokat. Bejárta kétszer a világot — akárcsak a „Kornevilli harangok“ — Hanni-ja! Most pedig az út és merész kalandok fáradalmait kipihenni a „Hotel zum — Statthaus“-ba szállt, vagy jobban mondva — szállíttatott. — A tisztviselők egyletéről. Örömmel hozzuk a hírt, miszerint az alakulófélben levő tisztviselők egyletének kezdeményezői által minden baranyamegyei állami, törvényhatósági hivatalhoz és községi tisztviselőhöz, nemkülönben nyilvános számadásra kötelezett társulatok és intézetekhez intézett felhívások általános pártfogásra találtak a már rövid idő alatt beérkezett aláirások biztosították az egylet megalakulását. Kibocsáttatott 127 felhívás ez ideig beérkezett 11. Az alakuló közgyűlés megtartása az időben tűzetik ki, midőn a felhívásoknak legalább fele beérkezik. — A pécs-budai külvárosi plébániáim 1882. évi dec. hó 31-ig született öszszesen 287 gyermek. — Ezek közül nemre nézve fiú 156 — leány 131. — Törvénytelen ágyból született 39. — Ezen 287 gyermek közül e plébániában elhalt 66.— Az 1882. év folytán törvényes házasságra lépett összesen: 73 pár. — A plébániában elhalt összesen 251. — E szerint a szülöttek száma több 36. — Tolvaj-kisérlet. A múlt hét végén özv. Várady Ferenczné János utczai lakásán esti 9 óra tájban nagy izgalom volt. Állítólag még délután rejtezett be valaki az említett ház padlására s a jelzett időben előjőve rejtekhelyéről, a szoba-ajtókat Gambetta pályájának fénykorát azonban az 1870-ik évi franczia-német háború második szaka képezi. Hóditó szelleme, hajlíthatlan akaratereje és bámulatos kitartása által szinte legendaszerű alakká domborult népe előtt s az egész világ tisztelettel párosult csodálattal csüggött tettein. Midőn már minden veszve volt, a hadak szétverve, mintegy az utolsó fegyver is szilánkba törve, s Páris az ország szive, egy óriási vasmaroktól átszoritva, kínosan lélegzett, — s a nemzet a szégyen és keserv gyötrelmeiben már-már a véglemondás kínos lehelletével mondá ki a megadás szavát: ekkor tört elő Gammbetta, s ellenálhatatlan genialitással a helyzet urává lön s „felszabadítá Prométheuszt lánczaiból.“ Közel egy millió katonát teremtett elő, mintegy a földből s lett az ország diktátora, diplomatája, a hadsereg vezére, de minden, minden egy személyben. Jó ideig maga intézte Páris védelmét az ostrom alatt, s midőn az Ügyek személyes jelenlétét Toursba kívánták, megtette, a mire eddig soha senki gondolni sem merészelt, s híveinek legbehatóbb lebeszélései daczára, léghajóba ült s az ellenség kudarczára, annak feje fölött úgyszólván átrepült. Nem riadt vissza a legvégzetesebb következményektől sem, — hazája, népe sorsa lebegett szeme előtt, s ez vakká téve őt önmaga iránt. És habár e titáni erőmegfeszítés anyagi és gyakorlati eredményekben meddő maradt is, de erkölcsi és így kétségtelenül politikai tekintetben mégis kiszámíthatatlan előnyöket biztosított a francziáknak: megmente a nemzet becsületét. A francziák által imádott „Glorie“-nek egy sugara volt ez, mely a balsors végtelen fájdalmában is, enyhítő, biztató önérzetet keltett a nemzetben és olybá nevelte szellemét, hogy rövid tíz év múlva újabb fénynyel, próbálgatta. A szobában alvók neszét vették a bajnak s az ablakon át rendőrökért szalajtották a cselédet. Alig telt el pár percz, négy fegyveres rendőr érkezett „lóhalálában“ a helyszínére, később Vasszary Gyula főbiztos is megérkezett s a házban mindent tűvé tettek, de már a tolvajnak csak hűlt helyét — a kerítésfalon sárnyomokat találtak. Úgy látszik jó orra volt az „ipsének“, még kellő időben oldott kereket. — A jogakadémiai ifjúság e hó 13-án, azaz mához egy hétre tartja fényesnek ígérkező elite-bálját. A rendezőség részéről felkérettünk arra nézve, hogy tudassuk a közönséggel, miszerint, ha volnának még olyanok, akik akár postai, vagy egyéb tévedés folytán meghívót nem kaptak, forduljanak a bálbizottsághoz (Lyceum, II. emelet, olvasókör helyisége) és azonnal a legnagyobb készséggel ki fog szolgáltatni a meghívó. — Jegyző-vizsga. Múlt pénteken és szombaton tartatott meg a megyeház közgyűlési termében a községi jegyző-jelöltek vizsgája. A vizsgáló bizottságot képezték Jeszenszky Ferencz alispán elnöklete alatt: Bartosságh Imre megyei főjegyző, Perczel Béni II. aljegyző, Auguszt adófelügyelő, Bánffay Simon kir. közjegyző és Forray Iván pécs-járási szolgabiró. Vizsgáztak tizennyolczan s dicséretére váljék a vizsgázóknak — mind a tizennyolczan képesítettek. — A tolvaj-merészség netovábbja. Ma egy hete éjjeli 3 óra tájban dr. Fürst Győző ügyvédjelölt Mária-utczai Rónaky-féle házban lévő lakásán ismeretlen tettes hallatlan vakmerőséggel párosult tolvajságot követett el. Becsirizelte az ablakokat és vásznat ragasztott rájuk s a legkisebb nesz nélkül benyomta, szép csendesen behatolt a szobába, melyben Fürst aludt. Az éjjeli szekrényről egy tározát és egy aranyórát emelt el. Egyéb ínyére való tárgyat hevenyében nem találván, kiszökött és szépen behajtotta az ablakokat, hogy .... meg ne hüljön a „pacziense“ — aztán nyomtalanul eltűnt. — Uj tart. hadnagyok. Az 1881-82. évi — ezredünkben szolgáló egyéves önkéntesek közül öten tettek tiszti vizsgát, mind az öt jó sikerrel. Név szerint a következők : Taizs József, — Jobst Béla, — Novotarszky Gyula — Trober Aladár, — Wohlraubh József. Hogy a vizsgázók közül egy sem bukott el, a fő érdem Feszti Lehel hadnagyot illeti, ki mint tanítómesterük nagy buzgalommal fáradozott kiképezésükön. Kineveztetési okmányukat deczember utolsó felében kapták kézhez. Ugyan ez alkalommal neveztetett ki Kapun Aladár volt huszár egyéves önkéntes a 12-ik huszár ezredhez tartalékos hadnaggyá. — Az uj eszéki hid. Ahol még nem oly rég az a megrendítő katasztrófa történt, uj vasúti hid emelkedett és pedig vasból. Az uj hidon szombaton tartották meg a próbát. A próba és a sülyedés megállapítása reggeltől késő estig tartott. Erre a czélra 9 felszerelt mozdony (egyik egyik 53 tonnás) és 10 megterhelt kocsi (egyikegyik 14 70 tonnás) használtatott. Ezek utoljára óránként 33 kilométer sebességgel robogtak végig a hídon. A próba sikerültnek mondható annyiban, hogy maradandó sülyedés nem következett. A hid égetett téglából épített négy oszlopon nyugszik, amelyek kővel vannak beborítva. A vízben két oszlop van, a parton szintén kettő. Az oszlopok magassága az alappal együtt 13—30 méter, keresztmetszete pedig 44—51 négyszögméter. A vasszerkezet 500 tonna újabb erővel és az imponáló hatalom tudatával állhatott az európai nagyhatalmak sorában. A béke beáltával Gambetta további működése szintén nagy jelentőségű volt, s nemcsak hazája belügyeire, de magára az európai államok politikai constellátiójára is befolyt. Különösen megemlítendő Mac-Mahon bukása, melyet ő idézett elő, még pedig kiszámithatlan előnyére Francziaországnak, mert Ég tudja, mily válságok következendettek be, ha Mac-Mahon monarchicus államcsínyre czélzó tervei csírájokban meg nem fojtatnak. — Utóbb Grévy az ő befolyására választatott meg a köztársaság elnökévé, mire ő a kamara elnökévé lön. Ez időből származik Gambettának egy rendkívül szép tette, mely jellemét és szivét egyaránt mint az emberszeretet mintaképét tünteté föl. A politikai száműzöttek megkegyelmeztetését vivta ki. Nagy, sok és erős ellenfelei voltak. De Gambetta megmutatta miképen kell könyörögni, követelni és fenyegetni a szószékről és szavára az egész nagy Francziaország igent visszhangozott és ezeren váltották fel a rideg gályarabságot tűzhelyük melegével. A múlt év elején Gambetta Francziaország miniszterelnöke is volt, de rövid működés után inkább saját akaratából, mint valódi kényszerűségből leköszönt s a magányba vonult. De azért ott is mindig feszült figyelemmel kisérte őt a világ szeme, mert meg volt róla győződve, miszerint Gambetta nem kárhoztathatja magát állandó tétlenségre, hogy a nagy eszmék, mik szíve-lelkében rejlettek, végre is előtörnek, hogy egy magas czél megvalósításáért küzdve, megváltoztassák a világ térképének arczát. Valóban, amily varázshatalommal bírt Gambetta, a legmerészebb reményekre jogosíthatta nemzetét. I. Napóleon óta Francziaországsulylyal bir és a magyar államvasutak gépgyárában készült. Az építés 430 napba került ami, tekintetbe véve a víz kedvezőtlen állását és a mostoha időjárást, nagyon rövid idő. Az egész költség 470.000 forint. A hidat vasárnap átadják a forgalomnak. A régi gyönge hidat, mely közvetlen szomszédságában van az új vasladnak, már egészen lebontották. Az erdőkárosítási ügyek gyorsasa letárgyalása céljából a belügyminiszter a következő kör rendeletét bocsátotta ki: A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. miniszter úrhoz érkezett jelentések szerint az erdőkárosítási esetek letárgyalására hivatott közegek, daczára az erdőtörvény 164. §. alapján kibocsájtott ügyrendtartás 7. §-ában foglalt rendelkezésnek, — amelynek értelmében az eredeti kihágási esetek 30 napon belül letárgyalandók, — ebbeli kötelességüknek, valamint a beajtás körüli kötelességüknek, is lanyhán felelnek meg. — Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, rajkép alantas közegeit szigorúan utasítsa arra, hogy úgy az eredeti kihágási esetek letárgyalásánál, valamint a behajtás körül a fennérintett ügyrendtartás intézkedésének annál is inkább feleljenek meg, mert annak értelmében az erre vonatkozó mulasztások fegyelmi vétséget képezvén, az illető késedelmezők ellen vizsgálat fog indíttatni. — Időjárásunk. Nem csoda, ha felzúdul a gazda az ocsmány időjárás ellen karácson óta eső, sár, köd uralkodik rajtunk. Egészségi viszonyaink megbomlanak, nátha, hurut és több helyen a torokláb is felütötte fejét. Közlekedési utaink a leg-szomorúbb helyzetben vannak, néhol járhatatlanok; falvainkról 4—6 lóval vontatják ki a kocsikat az országútra, melyen szintén csak nagy bajjal, kátyúból-kátyúba lehet valahogy tovább haladni. Vetéseink állására sem mondhatunk örvendeteset. Amint megyénk különböző járásaiból veszszük a tudósításokat, attól kell tartanuk, hogy ha az esőzés tovább is tart, vetéseik kirothadnak. Csütörtökre derülés és péntek reggelre gyenge fagy köszöntött be. „Kérek kis tüzet!“ Sylvester éjjelén, mintegy 11 órakor, amint Erős János helybeli polgár hazamondt a sétatéren haladt, egy ismeretlen egyén állott elé s kért tisztességgel — egy kis tüzet. A megkért készséggel szolgált. Azonban alig ért haza, sajnosan tapasztalta, hogy a szívesség, arany óralánczán függő arany medalionjába került. — Ez az eset rövid idő alatt a negyedik már városunkban. —Sylvester-esély. A városi zenekar közreműködése mellett a „Hattyú“-ban igen kedélyes Silvester osztály tartatott. — Gyalogezredünk tisztikara a Scholczféle sörcsarnokban ünnepelte az év utolsó napját, hol a katonai zenekar játszott. Az egybegyült tisztek száma családjaikkal mintegy 60-ra tehető. Éjfél után tánézre kerekedtek, mely a legvidámabban folyt a hajnali órákig. — A dunai hajózás be van szüntetve, és pedig az árufelvétel m. hó 27-én, a személy és postahajó menetek pedig m. hó 30-án lettek beszüntetve. — Utolsó személyhajó Budapestről Mohácsra m. hó 29- én Mohácsról Budapestre pedig m. hó 30- án indult. — Az uj évi üdvözletek megváltásául a pécsi jótékony nőegylet részére Lasberg Arthur gróf által, Szentlőrinczről két forint küldetett be szerkesztőségünkhöz, mit az említett nőegylet pénztárába befizettünk és ott köszönettel felvettek. A „Szentlörinczi Társaskör“ múlt évi deczember hó 30-án tartotta meg naki volt legimpozánsabb alakja, egyetemes szellem, mely a politikai világ összes problémáit átölelte, de ki azért nemzete szorosabb érdekei és eszméihez váltig hű maradt. Jelenben csak egy ember él, kihez Gambetta Bókban hasonlítható. Kossuth az. Bármennyire különbözők is a viszonyok s idő, melyben e két szellemóriás kifejté hatalmát, tagadhatatlan, miszerint jellemük, cselekedeteik és helyzeteikben meglepő rokonság található. A nép fia mindkettő, a nép által emelkedett fel mindkettő és a nép szuverén akaratának hű kifejezője volt mindkettő, és egyenlően szerették hazájukat és égtek nemzetük javáért, — a szabadság apostola mindkettő. Gambetta is ép úgy mint Kossuth, bejárta hazája vidékeit és eszméinek gyújtó szónoklatokkal hódított híveket, és hódíthatott, mert ép úgy mint Kossuth, ő is értett a nép nyelvén beszélni; hisz még emlékezhetünk, mily Halommal fogadták, a bretagneiak, midőn szónoklatában az ő tájszólásaikat alkalmazta. — Éppen úgy mint Kossuth, a semmiből teremtett hadseregeket s lett dictator. Az örök éberség és lázas tevékenység veszély idején, a hajlíthatlanság és merészség az eszmék és akarat érvényesítésében, és az eszköz mindehez : a puszta szó által az alak varázsa: ez az, mi csodálatos rokonságban tünteti föl egymás közt a magyar Gambettát és a francziák Kossuthját. És ezért közös a mi fájdalmunk a francziákéval. Gambettával a világszabadság eszméjének dőlt meg leghatalmasabb oszlopa. Vajha támadna helyette méltó utód !