Pécsi Figyelő, 1884 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1884-01-05 / 1. szám
lelkész istálójából kilopták a pokrótet s talán a feneket is elhajtották, de megzavartalak. Több helyen a ^^galiban válogattak s okoztak tete- P* kárt. — Vigasztalódjunk, majd esi°duak rendet a zsandárok' ua _j siklósi polgári iskola héven. • Rédei Károly tanár vezetése és :„Lelete alatt, könyvtáruk javára sziklőadást tartottak, mely mondhatni, igen ne sikerült. A könyvtár javára a tiszta ■fedelem fele 20 frt jön fordítva és a hamifizetés 2 frt 9 kr, ehhez járultak: Ifia Dezső 30 kr. — Singer Jakab 60 ___ Sztankovics Pál 30 kr. — Török 5,41V 20 kr. — Szabó Ferencz 1 frt.— Eder Károly 20 kr — és Kiss Endre Lkr. — tiszta, jövedelem másik fele Iffethy Jenő színtársulatának felsegélyezésére 20 frt fordittatott. — Kitüntetések. Deczember 25-töl feelt legfelsőbb kir. kézirattal Kálnoky gróf közös külügyminiszter a Szent-István rend, Kállay közös pénzügyminiszter pedig a ripót rend nagykeresztjét kapta. — Tisza Lajos szegedvárosi kir. biztos pedig a királyi biztosságnak megszüntetése alkalmas deczember hó 27-ről keltezett kir. kézirattal a miniszterelnök előterjesztésére magyar gróffá neveztetett ki „Szegedi“ előnévvel. A kir. kéziratot Tisza Kálmán és Orczy Béla báró miniszterek ellenjegyezték. Megfejtette az esti és hajnali égi pirosodás tüneményét egy Miskolczhoz közeli falu lelkésze a szószékről úgy, hogy az sem vulkanikus parányokban, sem a napsugarak megtörésében nem keresendő, az az égi pir az Úristen haragjának kifejezése a miatt, hogy ez a Tisza-kormány és pártja a zsidók és keresztények közti párosodást polgári házasság czimével törvényesíteni és előmozdítani akarja. — Erősitő szer hölgyek számára. Egy párizsi lapban egy kereskedő erősítő szereket hirdet gyenge nők számára,s bizonyítékul írja a következőket: „S. asszony, mikor férjhez ment, oly gyenge volt, hogy alig tudott az oltárnál egyenesen állani; azóta az én szereim használata által annyira megerősödött, hogy már képes minden nehézség nélkül férje fejéhez vágni a vasalót, annélkül, hogy a czélt csak egyszer is elhibázná.“ — Egy szó a hajápolás, az emlékező tehetség gyengesége, főfájás a szakáll-növesztésről. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az ismeretes illatszerész Grolich J. (Brünnben) által készített „Roboranczium“ a hires speczialista orvos ir. Pinkász ur fej- és hajbetegségek elleni tudományos találmánya s hogy a feltaláló tudományos jelentősége azon körülmény mellett, hogy a „Roboranczium“ egy cs. kir. osztrák egy kir. magyar privilégiummal lett kitüntetve, nem engednek kételyt táplálni annak szoliditása iránt. Mint azt nagyszámú köszönő és elismerő iratok bebizonyítják, a „Roboranczium“ gyakran eredménnyel használtatott kopaszság, hajkihullás, korpaképződés és a haj őszülése ellen. S minthogy a „Roboranczium“ továbbá éltetőleg a megnyugtatólag hat az idegekre, igen gyakran használtatott a legjobb sikerrel az emlékező tehetség gyöngülése s főfájás ellen. — Végül hadd említsük még meg, hogy a „Roboranczium“ mint szakáll-növesztő s erősítőszer, mint többszörösen be van igazolva, fényesen érvényesítő magát. Az egyedüli bebizonyított eredményekre támaszkodó szer. — Mint értesülünk Grolich úr e vidéken többrendbeli bizományi raktárt állított fel, a hol a Roboranczium az eredeti áron (1 frt 50 és 1 frtért) valódi minőségben kapható és pedig: Pécsett: Kovács Mihály gyógysz.; Budapesten: Neruda F., Hatvani utcza 10.; Zágrábban: Arazim C. gyógysz.; Nagy-Becskereken: Mencser Lipót gyógysz.; H.-M.-Vásárhelyen: Kiss G.- gyógysz.; Újvidéken: Plavsic G. gyógysz.; Székes-Fehérváron : Dieballa G. gyógysz.; Temesváron: Tárczay István gyógysz., Zomborban, Gallé Emil gyógy- Szerésznél. A második felvonásban előforduló to-borzó-táncz nagy hatást keltett, melyben Boránd Gyula úgy is mint tánczmester, úgy is mint tánczos kitűnt. Szerdán a közkedveltségű operette „A furcsa háború“ került színre, e színidény alatt harmadszor. Kitűntek Pajor Emilia (Violetta), Aradi Emilia (Elza) és Erczy (Umberto). Csütörtökön Boránd Gyula, a társulat kitűnő tehetségű, egybuzgó, ambicziózus tagjának jutalmául „Pry Pál“ jeles angol vígjáték került színre Borándné Aloizia és Várady Ferencz, mint műkedvelők szives közreműködésével. Jutalmazottat a közönség igen rokonszenves pártfogással tüntette ki. A ház zsúfolásig megtelt. Ajándékképen egy csinos ezüst órával, láncczal s ötpecsétes levélben néhány banknótával lepték meg. Neje egy díszes csokorral tiszteltetett meg. Az előadás, határozottan egyike volt a legsikerültebbeknek. A szereplők egytől-egyig teljes odadással, művészi hévvel játszottak. Első helyen Boránd (Pry Pál) érdemel dicséretet, kinek úgy maszkja, komikus kiejtése, mint játéka meglepőleg kitűnő volt. A közönség folytonos derültségben kisérte figyelemmel az előadás menetét. Kitűntek még: Tóth (Hardy), Demidor (Harry), Somogyi (Hardy Frank) és Litzenmayer Poldi (Phebe). (33.) Színészet. ~ Szombaton : „A bonnevilli harangok. — Va®*map: „Nótás Kata.“ — Hétfőn: szünet. Ked.D: „Huszár-csiny.“ — Szerdán/ „A furcsa háború.“ Csütörtökön : tőry Pál." — Pénteken : 1m Szombaton a „Kornevilli haranfih“-at ismételték. Arányi beteg lévén, városbirót Komlósy játszotta. Az előadás kielégítő volt. Különösen kitűnt Pajor Emilia (Serpolett), ki mindvégig kitűnő hangulatba lévén, játszi, — nem ritkán a terepéhez mért — pajkos kedvvel játszott s könnyűséggel, művészi preczizitással bekelt. Vasárnap Győri Vilmos „Nótás Katá“-ja került színre népes ház előtt középszerű előadásban. , Kedden a „Huszár - csíny“ került szinre. A ház tömött volt. Az előadást ujpsi allegória előzte meg. A képlet ’S®11 találó s nagyszerű volt. Ugyannyira meglepte a közönséget, hogy frenetikus tapsra ragadtatva adott tetszésének kifejezést. Ezzel kívánt „Boldog újévet“ ?, társulat s ezzel gratulált Somogyi, kiváló rendezői routinejának adván fényes tanujelét. Mi is gratulálunk So®0gyinak. Elismerés az érdemért! Az előadás meglehetősen összevágó volt, szünet. — A közönség köréből. Uj adó. A baranyavári járásban eddig szokásban volt, hogy a vásárokon egy megyei tisztviselő és néhány pandúr jelent meg, kiknek, napidíja és fuvarilletménye mintegy 15 frtot tett ki. Ezen összeget a községek vagy a vásárbérlők minden szó nélkül megfizették, átlátván hogy vásáron közigazgatási tisztviselő és pandúrok jelenléte szükséges. Az 1883-ik év azonban azt a meglepetést hozta, hogy megyei tiztviselőn kívül egy járásbírósági hivatalnok is megjelent a vásárokon. Ez ellen nem lehetne kifogást tenni, de a járásbírósági hivatalnok is megfizettette magának a napidíjt és fuvarköltséget. Most azt kérdezzük: 1. Ha már közigazgatási és járásbirósági közeg szükséges a vásáron, nem jöhetnének ketten egy kocsin, hogy legalább a fuvardíj, amely távolabb községekben 8 írtnál többre rúg, egyszer lenne csak fizetendő? 2. Ha járásbírósági hivatalnok jelenléte okvetlenül szükséges a vásáron, miért nem volt az utolsó baranyavári vásáron a járásbíróság részéről senki sem jelen? Ajánljuk ezen uj adónemet az illetékes hatóságok szives figyelmébe. Irodalom. Uj zeneművek. Táborszky és Porsch zenemükereskedésében Budapesten megjelent : „Tiszavidéki hangok“ 1. A mi házunk felett csak egy csillag van. 2. Csicsóné galambom ... 3. Kalapom, kalapom csurgóra ... 4. Ne felejts az én nevem ... 5. Csomádi csosz ... 6. Erre gyere galambom . . . Énekhangra zongorakisérettel szerkesztő Huber Sándor. Ara 1 frt. A „Magyar Ifjúság“ czím alatt a jelen év olajétól új ifjúsági lap jelenik meg. A programm szerint a „Magyar Ifjúság” tárháza lesz a legjelesebb ifjúsági olvasmányoknak és derült tartalmával képzőleg, oktatólag, nemeshitőleg fog hatni ifjú olvasóira. A „Magyar Ifjúság“ közöl elbeszéléseket, regéket, meséket, adomákat szórakoztatásul a fárasztó tanulás után, tudományos czikkeket, ismertetéseket, leírásokat újabb buzdításul a tanulmányok folytatására, be fogja mutatni hazánk legszebb vidékeit és fővárosunk legérdekesebb pontjait, ismertetni fogja nevezetes férfiak életét, küzdelmét és dicsőségét. A megjelent első számban Tors Kálmán „Magyarország várait“ kezdi ismertetni. Maine Readtől, a világhírű angol írótól a „Skalp-vadászat“ cz. ifjúsági regény közlését indítja meg. — Szép képek kisérik a mindenkor érdekes és jeles szöveget. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 60 kr., félévre 3 frt, egész évre 6 frt Akik egyenként akarják megvenni, füzetenként 25 krjával rendelhetik meg. Az előfizetési felhívást vagy mutatványszámot kívánatra bárkinek küldi meg a kiadóhivatal (Révai Testvérek könyvkiadóhivatala Budapesten IV. Váczi utcza 11. sz.) ahová az előfizetések is beküldendők. A magyar szülő nem szerezhet gyermekeinek szebb és maradandóbb becsű újévi ajándékot, mintha a „Magyar Ifjúság“-ot járatja neki, amelyet ajánlunk a szülők, nevelők és az ifjúság figyelmébe. A „Vasárnapi Újság“ decz. 30 -s száma a következő tartalommal jelent meg: Földvári Károly. — A hámori völgyön. Költemény. Lévai Józseftől. — Ispéró. Elbeszélés. — Petőfi beáll katonának. Irta dr. Sass István. — Valami a sebészetről- Hidasi Páltól. — Jolán. Angol regény. Irta Black William. Angolból. Szász Károlytól. — Az országház égése Brüsszelben. — Egyveleg. — Henri Martin. — Utazás Palóczországban . 5. Nás Gyurkó. 6. Csodálatos halastó. 7. A Pakas. 8. Látogatás Filcsik Istvánnál. Irta Mikszáth Kálmán. — Karácsony-est az őrültek házában. Várnai B. Sándortól. — Az év utolsó napja. — Világitó ékszerek. — A német trónörökös spanyolországi útja. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetinaptár. — Képek : Földváry Károly 1848/49-iki honvédezredes. — A német trónörökös Spanyolországban: 1. A királyi sirbolt meglátogatása az Escuriálban. 2. Izabella királyné és a német trónörökös az udvari bálon. — Templomba menők Szilveszter éjszakáján, a magyar alföldön. Dörre Tivadar rajza. — Szilveszter éji templomjárás Svédországban. — Jolán. — A brüsszeli országház égése. — Henri Martin. — Utazás Palóczországban. 4 rajz Dörre Tivadartól. — Bölcső mellett. — A kicsinyek órája. — Villamos ékszerekkel díszített tánczosnő a párizsi operában. — Világító villamos ékszerek. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2árt, a „Politikai Ujdonságok“-kal együtt 8 írt. Beküldetett: „A Vésta szűz“ czímű vallásos regény, irta Kereskényi Gyula, érdi plébános. E regény, a kereszténység első századából meríti tárgyát. Elénk állítja a híres római császárokat, az ő rideg pompájukban, a likturok seregével körülvéve. Előttünk áll a régi római társadalom egész romlottságában. Nem hajhászott az egyebet, csak gazdagságot, fényt, pompát és czirkuszi véres játékokat, mint a mai is utánozza. Ezek porondján látjuk megjelenni az első keresztényeket. Ide hurczolták őket a római császárok kegyetlensége. A vért szomjazó népvad kedvteléssel látta őket elvérzeni a kiéheztetetett fenevadak karmai alatt. Ezek a szent vértanuk vetették meg alapját a mai társadalomnak. Ők az akkori társadalomnak kivetettjei, kiket gúnyosan nazerénusoknak neveztek, ők döntötték meg a római császárok trónját, ők alakították át a világot, az ő kiöntött vérükből fejlődött ki az egész művelt világot körülölelő hatalommá a kereszténység. E szép thémát tárgyalja az előttünk fekvő csinos füzet, mely vonzó iránya s kellemes előadásánál fogva ép oly gyönyörködtető, mint tanulságos olvasmányt képez , mint ilyen uj évi és alkalmi ajándéknak is fölöttébb alkalmas. Miért is az olvasó közönség szives figyelmébe ajánljuk ? Megrendelhető a Katholikus Család kiadóhivatalánál Budapesten, dohány utcza 10. sz. Ára bérmentve elküldve 60 kr. A „Fiume“ czímű tengerészeti, kereskedelmi és társadalmi hetilap továbbra is Mécs Zsigmond szerkesztése mellett, megnagyobbított alakban 8 oldalon fog megjelenni Ismertetni fogja egyrészről a magyar tengeri kereskedelmet, s az ezzel kapcsolatos hajó- és áruforgalmat, tájékozást fog nyújtani a liszt, fanemüek, bor, gabnanemüek, szesz s egyéb kiviteli árak forgalmáról, másrészről értesítéseket ad a behozatali czikkekről, u. m. kőolaj, rizs, kávé szóval a fontosabb import áruk forgalmáról. Tudósításokat fog közölni a haditengerészet köréből. Figyelemmel fogja kisérni a magyar kikötőváros közigazgatási és társadalmi viszonyait. A lap minél változatosabbá tételére több kiváló új erővel rendelkezik. Ajánljuk e lapot a magyar közönségnek már ama fontos missiónál fogva is, melynek, betöltésére a magyar tengerparton hivatva van. Előfizetési ára egész évre, megnagyobbitott alakja daczára, a régi marad, vagyis egész évre 6 frt., félévre 3 frt. Az előfizetési dijak a „Fiume“ kiadóhivatalának küldendők. §. Új könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek : Galgóczy Károly: Mezei gazda népszerű vezérkönyve a mostani viszonyokhoz alkalmazva. Földbirtokosok, gazdatisztek és földmivesek használatára ; de kiváltképen a magyar földművelő nép számára. Különös figyelembe vételével annak, miképen lehet és kell a gazdászatot czélszerűen rendezni, lehető a legjövedelmezőbb fokra emelni és csinosítani. Ötödik kiadásban átnézte és bővitette Dr. Farkas Mihály. Első kötet : — Földmivelés. Ára fűzve 1 frt 20 kr. Második kötet : Állattenyésztés (sajtó alatt van.) Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulay Pál. 165—174. füzete. 165. füzet. Balzac Honoré. Grandet Eugénia. Ford. Toldy László- Ara 60 kr. 166. füzet Kölcsey Ferencz országgyűlési naplója. Negyedik kiadás. 1832—1882- 167. füzet. Csiky Gergely. Anna. Dráma egy felvonásban,ara 20 kr. 168. füzet. Klapp Mihály. Rosenkranz és Güldenstern. Vigj, négy felvonásban. Németből ford. Csiky Gergely. Ára 30 kr. 169. füzet. Goldsmith Olivér. A wakefieldi pap. Angolból ford. Ács Zsigmond. Ára 50 kr. 170. füzet. Petőfi Sándor. A helység kalapácsa. Hősköltemény négy énekben (1844.) Hetedik kiadás. Ára 20 kr. 171. füzet. A magyar emigratió mozgalmai 1859—1862 Kossuth emlékiratai nyomán. Ára 30 kr. 172. füzet. Turgenjev. Költemények prózában. Oroszból ford. Csopey László. Ára 30 kr. 173. füzet. Coppée Ferencz. Kisebb színművek Francziából ford. Csiky Gergely. I. A kincs, n. Tedd kötelességedet. III. Az ékszerek. Ára 20 kr. 174. füzet. Fáy András. A külföldiek. Vigjáték két felv. Ára 20 kr. Történelmi könyvtár. A magyar népnek és ifjúságnak ajánlva. 77. füzet. Eugen, savoyay herczeg. Élet-és jellemrajz. Irta Dr. Lázár Gyula tanár. Ára fűzve 40 kr.. A Regényvilágból, Révai testvérek kitűnő szépirodalmi folyóiratából az új, IV. évfolyamnak 6 füzetét (38) küldötte be hozzánk a kiadóhivatal. Az első füzetben megkezdett regények folytatását kapjuk itt és örömmel tapasztaljuk, hogy e lapok tartalmának irodalmi becse kifogástalan. De hol is férhetne gáncs oly művekhez, melyek Jókait, Beniczkyné Bajza Lenkét a honi írók közül, a külföldiek képviseletében pedig Robidát, a legmerészebb phantasiával megáldott írót és rajzolót, Catulle Mendést, a franczia irodalom legremekebb elbeszélőjét vallják szerzőjükül ? ! — A „Regényvilág“ igen alkalmas karácsonyi ajándék. Az előbbi évfolyamok — és ilyen már három van — pompás díszkötéseket képeznek. Fiatal hölgyeknek nem adhatunk ezeknél szebb, jobb és tartalmasabb könyvet. Az ily karácsonyi emlék nem mosódik el, — folyton csatunkbe juttatja azt, ki vele kedveskedni akart, és ezzel valóban kedveskedett is. A 1000 magyar népdal zongorára alkalmazva! A „Magyar Dal-Album“, mely a magyar népdalok egyetemes gyűjteménye, 1884-ik januártól kezdve ismét megjelenik havi füzetekben. Ez lesz az ötödik kötet, mely a 801—1000 számú dallamokat tartalmazandja zongorára. Nemzeti dalaink ezen egyedüli népszerű kiadása a külföldön is sok ezer és ezer példányban van elterjedve, hazánkban pedig majdnem minden magyar érzelmű zenekedvelőnek hangjegytárában feltalálható. Bővebb ajánlgatását tehát fölöslegesnek tartjuk. Az 1884. évi folyam (vagyis az ötödik kötet) ismét 10, havonkinti füzetben jelenik meg, melyek egyenkint 20, tehát összesen 200 magyar népdallamot foglalnak magukban zongorára alkalmazva. Előfizetési ára egy évre (10 füzetre) : 1 frt 80 kr. félévre (5 füzetre) : 90 kr. egyes füzet ára 25 kr. — beleértve a füzetek bérmentes beküldését is. Előfizetések legczélszerűbben postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők. Révai testvérek budapesti könyvkiadóhivatala épen most megjelent könyvjegyzékét küldötte be hozzánk. A magyar szépirodalom felvirágoztatására különb törekvést még azon időkben sem találunk, midőn a nemzet szelleme egyedül a könyvekben élt. Ahány jeles írónk, költőnk van, hozzájárult ama valóban meglepő eredmény megteremtéséhez, melynek részletes felsorolását e könyvjegyzék tartalmazza. — Itt a karácsony! Kedveseinknek örömet kívánunk szerezni. Nemcsak szemüket akarjuk kápráztatni, de oly ajándékot igyekszünk nyújtani, mely maradandóbb minden ékszernél és a benne élő szellem ragyogásával oszlatja el a legszomorúbb perczek nyomasztó búját is. — Egy jó könyvben több vigasz rejlik, mint a legdrágább csecsebecsében. A jó könyv valódi barátunk, épen a megpróbáltatás napjaiban bizonyul leghívebb tanácsadónknak, a fényes, csillogó csecsebecse pedig csalfa és annak ragyog ... a ki nézi — Könyvjegyzékét megelégedéssel lapozgatja mindenki. A jegyzéket a kiadó elég megküldi ingyen éb bérmentve mindenkinek a ki ez iránt megkeresi. — Kiállítási Értesítő. A Budapesten 1885-ben tartandó országos kiállítás érdekében országszerte megindulván a mozgalom, a kiállítás sikere érdekében felette fontos, hogy főleg az érdekelt közönség a kiállítás ügyében történőkről folyvást értesülve legyen. E czélból a „Gazdasági Mérnök“ czímű mezőgazdasági és műszaki hetilap szerkesztősége „Kiállítási Értesítő“ czím alatt egy külön melléklapot indított meg, melyben a kiállításra vonatkozó minden hivatalos intézkedés, a bizottságok működése, az ez irányú társadalmi mozgalmak, közérdekű felszólalások stb. rendszeresen közöltetnek, úgyszintén a vidéki és külföldi fontosabb kiállítások is méltatásra találnak. A Kiállítási Értesítő a Gazdasági Mérnöknek tartozékát, mintegy nagyobb arányú rovatát képezvén, arra külön előfizetni nem lehet; az velejár a Gazdasági Mérnökkel, melynek előfizetési ára : egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetések a Gazdasági Mérnök kiadóhivatalába (Budapest, Csillagutcza 8. sz. a.) küldendők. (Folytatása követk.) Közgazdaság. Az erdő és közgazdasági jelentősége. — Felolvasás. — Tartotta: Mihálffy Ernő a pécsi jogakadémiai „Olvasó-kör“-ben 1883. évi november hó 18-án. Az erdőkérdés, mely jelen felolvasásom tárgyát képezi, eddig mostoha gyermeke az agrárpolitikának, többször csak néhány szóval érintetve, a tudomány haladása és a kor kívánalmainak tovább fejlesztésénél figyelmen kivül hagyatva, gyéren méltattatott irodalmilag. Pedig az erdők fentartása és művelése a nemzet jólétére feltétlenül szükséges ! És mégis alig létezik hasonló közgazdasági fontosságú kérdés, mely alap okaiban oly kevéssé lenne megvizsgálva; nincs axióma, mely mindenki részéről elfogadva ugyan, de amelynek megalapításáról maga a tudományosan műveltek zöme is oly kevéssé tudna magának számot adni, mint az erdő abszolút szükségességének tétele. Már rég akadtak fölvilágosult fok, kik az erdőpusztítás következményeire komolyan oda mutattak. „Óvakodjatok — mondja Lassaulx — a fejszét az erdőnek szegezni, mert ha ledől, más esik utánna.“ Rietil így kiált fel: „Vágjátok ki az erdőt, és szétbontottátok a históriai polgári társadalmat.“ Humboldt és La Perouse Nyugat- Indiából vett föltűnő példákkal törekedtek az erdőtlenítés ártalmasságát beigazolni, Blanqui Francziaországban, Marschand Schweitzban emelte fel a terjedő pusztítás ellen szavát, Mommsen Oroszországra mutatott oda és Németországban a nemzetgazdák és tudósok tekintélyes sora áll előttünk, kik az erdő ügyében semmi alkalmat sem mulasztottak el felszólalni. Amerika maga is panaszhangokat hallott, s midőn az aszályos évek egész sora hatalmas felhőszakadásokkal nálunk is bekövetkezett, egész Közép-Európa megrémült s izgatottan vetéki fel a kérdést : vájjon a „füstölgő erdőnek“ nem vagyunk-e már fogyatékán ? Védjük, otalmazzuk az erdőt! hangzik majdnem az egész Európában egy évtized óta? De mi indokolja ezen segélykiáltást? miért lett az erdővédelem majdnem minden műveltebb állam közös ügye? Azért, mivel sajnos csak későn kezdék belátni az erdő nagy jelentőségét a közgazdaság és természet nagy háztartásában. Fontos szerepet visz az erdő a természet nagy háztartásában ! Az erdő klimatikus közegészségi és etnikai tényező. Az erdőnek konzerváló, korlátoló és kormányzó befolyása van a légkörre. Az erdő mérsékli a nagy hőséget és hideget. Az erdő nappal hűvösebb, éjjel melegebb, mint a külső szabad tér. A nappali hőségtől megóvja az erdőt a dús lombsátor, míg éjjel ugyanaz a nappal beszedett meleget visszatartja. A szabad, erdőnélküli föld a tüzelő napsugarak behatása alatt áll, nagyon felmelegszik, de napnyugtával gyorsan elveszti a felszedett meleget, miután a kisugárzást mi sem gátolja. Bajorországban tett megfigyelések szerint a jég az erdőben júliusban nappal átlag 7,5, augusztusban 4. C° hidegebb, éjjel 19-kg ugyanazon hónapokban 25—3. C° melegebb, mint az erdőtlen tér levegője. Svájczban tett észleletek szerint a legmagasabb hőfok között 18° R. is lehet a különbség, ha az erdőben és a szabadban vizsgáljuk, míg ellenben a leghidegebb időben az erdő levegője 2° mindig enyhébb, mint a szabad téré. Ezen hőmérsékleti különbségek következménye azon tünemény, hogy* 2 * * * * * 2 * * * * 7 erdős vidékeken folytonosan jótévő léghuzam mozog, mely nappal az erdőben szétterülő hűvös levegőt a vidék szabad terére ömleszti; naplemente után pedig a léghuzam ellenkező irányt véve, az erdőből ömlik melegebb levegő a szabad vidékekre s ezen légkeringés közben egymás hőfokát kiegyenlíteni törekedve a lég enyhítését idézik elő. A légnek ezen mozgása azonban nemcsak a szomszédos vidékek hőfokának két végletét mérsékli, hanem ennek köszönhető az is, hogy a hőmérsékletnek egyik végletből a másikba átmenetele mindig enyhébb, szelidebb és egyenletesen fokozódó, sohasem oly rohamos, mondhatni átmenet nélküli, mint ez az erdőtlen kopár vidékeket jellemzi. Egyszóval az erdő éjjel és nappal őszszel és tavaszszal, télen úgy mint nyáron a kiegyenlítés nagy művét létesíti. A hőség és hidegség végletei az erdő által enyhíttetnek és az egyes hónapok temperaturája mind jobban közeledik a közép évi temperaturához. Egy országnak, melynek bizonyos állományú jó karban levő erdei vannak, korántsem lesznek oly forró nyarai, de oly hideg telei sem, mint egy erdőtlen országnak. Az erdős ország klimája egyenletesebb, mint az erdők hiányában szenvedőé. Az erdők pusztítása elsősorban a klima hátrányait vonja maga után. A tavasz későn köszönt be, a nyár évrőlévre forróbb, az ősz a télbe nyúlik be, míg a téli klíma sokkal nagyobb változásoknak van kitéve, mint előbb volt. A hóesés megmaradt ugyan átlagos mennyiségében a régi, de már nem oly szabályszerű és nem is fedi a talajt oly soká, mint azelőtt. Bizonyos gyümölcsnemek p. o. franczia baraczk némely vidékeken rég nagyban diszlettek és ma kipusztulásuk felett panaszkodnak. Laikus ember a talajban keresi a kiveszés okát, holott inkább a légkörben rejlik az. 30 évvel ezelőtt a vidékeken erdők állottak, apriloktóber közti fagyok ismeretlenek voltak, ma a baraczk bizonytalan gyümölcs, mert a késő hideg tönkre teszi a kényes természetű gyümölcsfát. Ép ez az eset a téli veteményü gabonanemekkel, melyek a késő fagyok folytán több százezer forint értékben vesznek el a gazdaközönségre. Ne hagyjuk említés nélkül a múlt nyáron uralgó rekkenő hőséget, mely helyenként izzó és tropikussá csapott át. A hőmérő 30—40 Reaumur fokot mutatott. Ily hőség csak Délolaszország, Görögország és Afrikában szokott lenni; 46—48° a legnagyobb bőségek közé tartozik még a Szaharán is. Szakértő körök felismerték, hogy a bőség nem fokozódhatnék évről-évre, soha sem emelkedhetnék ily magasra, ha Európa szerette volna az erdőt s nem pusztította volna azt. A mi hazánkat illeti, rég elértünk az erdőtlenítés határáig, a melynél a természet törvénye a fejszének egy parancsoló ,,m og a 11t“ kiált. Sporzon Pál a m.-óvári gazdasági akadémia tanára hazai klímánk megváltozására nézve így ír: „Mezőgazdasági sanyaruságainknak: az aszály, több rendbeli állati és növényi betegségek u. m. rozsda, üszög, dögvész, azután számos pusztító rovarok és férgek, mind egy közös forrásra vezethetők vissza, és csak eme közös szülő-ok felismerése és javítása által távolíthatók el részben.“ „Ezen számos bajok közös alapoka (valóságos Pandora szelencze szegény gazdáinkra nézve) a károsan megváltozott szeszélyes, szélsőséges klíma, a természet bölcs harmóniájának tudatlan vagy vakmerő kezekkel történt felforgatása következtében.“ „Mit cselekedtünk a természet adományaival, rengeteg erdőinkkel, melyekkel hazánk oly bőven megáldva lett ? Kegyetlenül kiirtottuk, s beálltak a nem képzelt, de ugyancsak évről évre sűrűbben reánk nehezedő kalamitások.“ „Akik csak a 40 vagy 50-ik életévet elértük, mindannyian tapasztalatból tudjuk, hogy fiatalabb korunkban a mezőgazdaság nem küzdött annyi baj és oly sokféle ellenséggel, hogy általában volt becsületes tál, virító tavasz, meleg nyár, rendes ősz; hogy volt gabona, bor és gyümölcs, de nem volt évről-évre aszály, késő fagy, jégverés, rozsda, eger, sáska és százféle más baj.“ E kalamitásoknak elsősorban a helyi klímának kedvezőtlen változása az okozója, mint szükségképi következménye az erdők oktalan illetve kárhozatos pusztításának.“ „Ez fogja, nagyon félhető, nemcsak meghiúsítani alföldünk csatornázását is, hanem valószínűleg pusztává tenni azon szép nagy zónát, melyet még nem rég nemzeti büszkeséggel tejjel-mézzel folyó magyar Kánaánnak, Európa éléskamrájának elneveztünk.“ „Itt a baj, itt alkalmazzunk orvoslást! Rendezzük erdőgazdaságunkat, tartsuk fenn még meglevő erdőinket , pótoljuk minden erővel a hiányzókat.“ A pusztítás tehát, melyet az ember az erdőn elkövetett, saját munkájának sikertelenségével boszulja meg magát klímái szempontból legelőbb. ”