Pécsi Figyelő, 1884 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1884-02-23 / 8. szám

Jgll- Ö0­ folyet MO­Pécs, 1884. február 23-án. S-für s­z é, jgdl. Előfizetési díj: Postái­ Tigl Pécseit h­ázh­oz küldve: ejési évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Begyed étre 1 frt 25 kr. Egyes szám 10 kr. Megjelenik a Biadea szombaton Ejus számok kaphatók Weicieger N. P . u­.akoi' t S Wíkoll PTH't .f­él' \ 'félmnyvker. (Széabényi-tér.)PÉCSI FIGYELŐ. SZERKESZTŐI IRODA: Ferencziek utczája 44. sz. I. emelet. | Kéziratok vissza nem küldetnek. »—------------------------------------------------— » A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal úr a városház épületben, Lili János úr a budai külvárosban, Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő kereskedésében, valamint a vidéken minden postahivatalnál. és Hirdetések ára: „ Egy öt hasábos petit sor egyszeri megjelenéséért 6 kr., 3-szori 5 kr., % 10-szerért 4 kr. fizetendő.—Minden £1 hirdetés után 30 kr. bélyegdij fize­tendő. A nyilttér 1 petit sora 10 kr. A hirdetési dij előre fizetendő.­­’Cof-KIADÓ HIVATAL: Böhm C. F. ügynöki irodájában. U­aronoviak­ átöltötlék DD. Memento móri! A korcs vegyes házassági törvény­­javaslat el van temetve. Egyik előkelő sirásóját Cziráky János grófot szintén eltemették. Úgy látszik a főrendiház ellenzéke, ha nincs is eltemetve, legalább is szét­züllött. Magyarország és a kereszténység örökölt ellensége pedig ébren van s lázasan dolgozik, hogy meggyilkolja , eltemesse mindkettőt. A hipokrita­ párt megmarad a kor­mányon s a főpapság, az ellenzéki fő­rendnek nem ütik a vasat míg meleg, hagyják megmerevedni, hogy ellent­­állhasson minden ezentúli megbukta­­tási törekvésnek. Ezt pedig nem jól teszik. Különösen a főpapság nem jól teszi, hogy nem szakit véglegesen azon párttal, mely szemmel láthatólag fosz­togatja az országot, mely minden er­kölcsi érzék hijjával rossz példája által kezére dolgozik a Magyarország és a kereszténység ellenségeinek, hogy egy koldussá tett, vallástalan és er­kölcsileg mélyen a zsidóság színvonala alá sülyedt, rabszolgává lealjasult né­pet a föld színéről kiirtson. Nem jól teszi, mert maga alatt engedi kivágatni a fát, mert a nemzet és kereszténység bukásával maga is elbukik. Ma csak egyes felszólamlások hal­latszanak, az hogy a papi javak jöve­delmének sok irigye van, ezekből tisz­tán kivehető, hogy minő táborban keresendők ezen kommunisztikus irá­nyok szóvivői és pártolói az is tudva­lévő, mert csakis azon táborban keres­hetők, mely lopva-csalva-vesztegetve pusztítja a tönk­ felé a nemzet vagyo­nát, csak lehessen elhallgatattni azon önzetlen nemeslelkűek kis táborát, kik eddig még az erkölcs és elvek erős alapzatán tartják magukat, megsza­vazzák amazok vezényszóra, nemlétező lelkiismeretük minden furdalása nél­kül az egyházi vagyon felprédálását, akkor pedig a földi javakkal együtt az erkölcsi hatalom nagy része is füstbe ment, a megmaradt rész pedig koránt­sem lesz elég arra, hogy a magát min­den erkölcsi szemponton túltevő plu­­tokráczia vészes uralmát és rombolá­sait feltartóztathassa. Itt már az utolsó óra, a bármely felekezetű keresztény papságnak nem szabad többé a kereszténységet alap­jaiban aláásó ezen vallás és lelkiisme­­ret nélküli szövetkezetnek támogatója knnt, nemzeti és erkölcsi kötelessége Megbuktatására minden erejével köz­reműködni. A kereszténységnek , különösen a katoliczizmusnak udvari pártolásába Minden reményt helyezni nagyon el­hibázott dolog lenne, a legelső nagyobb háború oly szorult helyzetet teremthet, hogy az államnak nem keresztény uzso­rása és vele együtt uzsorás társai meg­­tagadják a hitel zacskójának megnyí­lását, hacsak az egyházi javak áldoza­ti nem esnek, pedig ezentúl már csak az ily szorultságra várnak a pénzpió­­czák, azért sem engednek e feltételből, hogy bosszút is álljanak a most szen­­vedett kudarc­ért. Jó lesz ezekről és hasonlókról Most elmélkedni a hosszú böjt alatt,­­ nem könnyelműen a jó sorsra bízni a Magyar keresztény egyházat, vele együtt a magyar nemzet sorsát, mert Mindkettő együtt bukik, ha a jelen iányzat nem lesz megváltoztatva. A pécsi kir. közjegyzői kamara a közjegyzői novella feletti véleményében az oly sok megütközésre okot adott 20. *'­ ekkép hozza javaslatba: „20. §. Te­lekkönyvi jogok szerzésének, megváltoz­tatásának, vagy megszüntetésének telek­könyvi bejegyzése s egyáltal­án minden telekkönyvi feljegyzés a telekkönyvi ha­tóság által magán okirat alapján csak az esetben rendelhető el, ha e magán okirat közjegyző, vagy gyakorló ügyvéd közben­járásával készült s a közjegyző, vagy ügyvéd által e minőségben ellenjegyezve van, egyéb magán okiratok alapján csak akkor, ha ezen a felek névaláírásainak, keresztvonásainak, vagy kézjegyeinek valódisága közjegyzőileg bizonyítva van.“ — A közjegyzői kamara azon szempont­ból indult ki, hogy az okiratok szerkesz­tése erre képzett, képesítetteknek talált és felelőssé tehető közegekhez utasittassék s a zugirászkodásnak valahára vége sza­kadjon. A most főrendiházi alel­nökké ki­nevezett Vay Miklós báró, ki a vegyes­házassági vitában oly buzgón védelmezte a kormány álláspontját, s kiről akkor azt írták a lapok, hogy nejét Jehova válasz­tott népéből vette, tudvalévőleg 1860/1-ben az ókonzervativok októberi diplomái kí­sérletekor a főkanczellári méltóságot vi­selte, tehát vezetője volt ama pártnak, mely az 1848-ks liberalizmusnak esküdt ellensége volt és sírásója akart lenni. — Ő mutatta be főkanczellári működésének idejében, hogy az ország közvéleményét akkor sem ismerte, mint jelenben sem, akkor mutatta be kormányzati abszolút képtelenségét és rövid kanc­ellársága idején az országot valóságos kháoszba döntötte, az államnak és a magánosok ezreinek rengeteg károkat okozott, tönkre­tette a közigazgatást és rendezett ter­­vezést évtizedekre, az ország kultúráját legalább is husz évre visszavetette.­­ És most találkozik egy nagy szerepet igénylő ellenzéki lap, mely bérencz tol­lak azon férezelményét nem pirul hasáb­jaiba felvenni, hogy a nemes báró most és régtől fogva legelszántabb szóvivője Magyarország liberális főnemességének. — így akarják az ország közvéleményét megtéveszteni s meghamisítani. Valóban gyönyörű egy liberalizmus! rávall annak eredetére, mely nem egyéb mint zsidó­befolyás. Szerencséje a hazának, a báró úr már 80 éves tehetetlen öreg. Az új ipartörvényjavaslat se­hogy sem veszi tekintetbe a hazai iparo­soknak számtalan gyűlésen és kérvényben eléggé nyilvánult követelményeit. Azzal sem a becsületes iparűzők sem munká­saik nincsenek megelégedve, egyedül az iparszédelgőknek válnék az is előnyre. — Országosan megindult ennélfogva a mozgalom, mely tüntetőleg rosszalja ezen törvényjavaslatot, mely nem javít az ed­digi állapotokon, de igen­is kitágítja a kormány befolyása alatti hatóságoknak befolyását és intézkedési jogát az ipar­ügyekben, történt az, hogy a már általánosságban és részleteiben letárgyalt , a többség által elfogadott azon törvényjavaslatot, mely Jász­berény és Karczagot megfosztván a tör­vényszéktől, helyettük Szolnokot ajándé­kozza meg azzal és a kormánynak fel­­hatalmazást ad saját belátása szerint tíz új járásbíróságot felállítani, harmadik fel­olvasásakor 80 szavazattal 48 ellen meg­buktatták.­­ A két ellenzék látva a kormánypárti padok gyér népességét, fel­használta az alkalmat, mert most már ez ülésszakban a leszavazott javaslatot a kor­mány újra nem terjesztheti be és elesett a jól kiszámított kortesfogástól, mely le­­kenyerezni volt hivatva számos választó­kerületet. A kisebbségben volt kormánypártiak igyekeztek a szavazást ellenpróbával, összeolvasással, végre 20 tag által aláírt elnapolási kívánattal elhúzni, azonban az elnök konstatálta, hogy csak 19-en írták alá a beadványt, és így ki kellett mon­dania, hogy a javaslat elbukott. Ezután felvették tárgyalásra a némely megyék határainak kiigazításáról szóló törvényj­avaslatot. A főrendiházban egyhangúlag elfogad­ták általánosságban és részleteiben a költ­ségvetést, mert az ellenzéki szónokok is elfogadták azt, noha bizalmatlanságukat kifejezték a kormány iránt. Ez ülésen a kormány ellen felszólaltak : Andreánszky Gábor b., Apponyi György gr., Berényi Ferencz gr. és Liptay Béla báró, Országgyűlés. Február 15-én a képviselőházban a járóbíróságok számának szaporítása és eszéki székhely megváltoztatása feletti tör­vényjavaslat volt napirenden, a vidékek érdekeltsége nyelvén a vita alkalmával kifejezést a javaslat általánosságban el­fogadtatott február 16-án, de a részletes vita befejezetlen maradt. Február 15-én a főrendiháznak is volt egy rövid ülése, me­lyen azonban érdembeni tárgy nem került napirendre.­­ Február 18-án temérdek felszólalás s hosszú vita után a részletes tárgyalás véget ért, Jászberény és Karczag elveszti törvényszékét és helyettük kapja Szolnok, a jászberényi tszék megszüntetése kérdésében a kormánya csak három szó­többséggel győzött. Február 19-én kezdették meg a főrendiházban a költségvetés tárgyalását, mely ezúttal, mint látszik, nem lesz egy­szerű ledarálás, mert a világi főurak is szép számmal jelentek meg s a termet majdnem betöltötték. Felolvastatott a k. királyi leirat, mely tudatja Vay Miklós bárónak a főrendiház alelnökévé lett ki­nevezését. A költségvetéshez hozzászólt Zichy Ferencz gr. mellette, Zichy Nándor gr. hosszabb figyelemmel hallgatott és sokszor helyesléssel kisért beszédben el­lene, miután még Pongrácz Vincze báró a kormány mellett, Száray Antal gróf ellene szólalt fel, Tisza Kálmán kelt fel szokott polemikus, feleselgető modorában szofizmákkal kormánya védelmére. — Az elnök úgy látszik kiböjtölni akarta az ellenzéket kijelentvén, hogy a­­másnapi ülést addig folytatják, míg elvégezték a tárgyat. Február 20-án az alsóházban meg­ külföldi szemle. Az osztrák alsóház többsége helyben hagyta a kormány intézkedését, melynél fogva Bécs és környékére behozta a kis­­ostromállapotot. A rendőrség rendkívüli felhatalmazását nagyon is igénybe vette és a munkásvezetők százait elfogdostatván eltolonczoltatta Bécsből és pedig minden kímélet nélkül 24 óra alatt időt sem en­gedvén ügyeik s családjaik felőli intézke­désre.­­ A bécsi munkások lapja a „Zu­kunft“ Budapesten jelenik meg. Szerbiában a minisztérium beadta le­mondását, miután a haladó párttal, mely aránylagos többségbe jött a választásoknál, nem tudott egészen kiegyezni, az új kor­mány elnöke Garasanin, s most már a király által meghívandó 45 szkupzsinai tag a haladó pártból fogván vétetni, a kor­mánynak állandó s biztosított többsége lesz. Az olasz kormánynak február 17.-től Civita Vecchiából jelentik, múlt éjjel Mon­­talto és Corneto közt, midőn a vonat, me­lyen a király vadászatról tért vissza, arra robogott, négy fölfegyverezett egyén rálőtt a vasútvonal mellett őrt álló csendőrre.­­ A csendőr hatszor lőtt vissza az illetőkre egyet megsebesített közülök és magához vette azon palac­kot, melyet a merénylők feléje dobtak. A palac­k lőporral volt megtöltve és égő kanóczczal ellátva. A merénylők elmenekültek. Egy csendőrez­­redes és a hatóságok a vizsgálat megejtése végett a helyszínére utaztak. A hírlapok az esetnek semmi fontosságot sem tulajdo­nítanak. A vonaton levők közül senki sem vette észre a történteket. A „Berliner Tageblatt“ azt híreszteli, hogy III. Sándor orosz c­ár Bécsbe ér­kezik I. Ferencz József látogatására. Jól értesült bécsi körökben azonban erről mit sem tudnak. Gordon tábornok Khartumban prokla­­mácziót adott ki, melyben a máhdit kine­vezi a Kordován szultánjává, Szudánt függetlennek nyilvánítja, az adók fe­lét elengedi és kijelenti, hogy szabad a rabszolgakereskedést iszni. A felkelők erő­sen fenyegetik Tokart, és Szuakimot már megtámadták. Az egyiptomi csapatoknak az angol tisztekkel szemben tanúsított el­lenséges magatartása, bármennyire igye­keznek is azt leplezni, komolyan számba veendő jelenség.­­ Az egyiptomi katonák kijelentették, hogy az angol s idegen tisz­tek vezetése alatt nem szolgálnak, az egész egyiptomi hadsereg feloszlatását tervezik ennél fogva.­­ Az angol alsóházban foly­vást húztak, halasztották a bizalmatlansági kérdés feletti vitát, míg végre kedvezőbb hírek beérkeztével megejtett szavazással a többség fegyelmezett szavazata a kor­mány mellett döntött. Taskendből megbízható hírek érkez­tek, hogy a turkomán területet Mervtől egészen az afghán határig a múlt hóban "orosz csapatok szállták meg s hogy Cser­­najeff tábornok hadteste parancsot kapott, hogy Bocharán át nyomuljon előre. Az oroszok múlt év deczember 26-án indultak Mérv felé, melyek már elfoglalták Mérvét. E hódítás híre nagy örömet keltett az orosz fővárosban s mindenki Oroszország új ke­leti hódításáról beszél. Csernojeff táborno­kot várják, hogy jelentést tegyen a csá­szárnak, a­kinek elnöklete alatt haditanács fog tartatni, mely a mervi terület igazga­tása iránt fog határozni. A mervi türkmén­­törzsek meghódoltak a fehér czárnak, s letették a hűségeskü­t. Oroszország tehát pár nap óta közvetlen szomszédja Afgha­­nistánnak, a­mely az utolsó válaszfalat képezi a moskovita és angol indiai csá­szárság közt. Városi közgyűlés: Pécs szab. kir. város köztörvényható­­sága folyó hó 16-án (hétfőn) a városház nagytermében közgyűlést tartott. A napirend első tárgyát a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak leirata ké­pezte, a helybeli főreáltanodánál ürese­désbe jövő történelmi tanszék betöltése érdemében. A város, szerződésben gyöke­rező jogánál fogva, bizottságot küldött ki kebeléből, melynek feladata leend az üre­sedésbe jövő tanszékre történelmi tanárt kandidálni, ez azután kinevezés végett fel fog annak idején a minisztériumhoz terjesztetni. A tanács előterjesztésére megalakít­­tatott a történetes mozgósítás esetére, a „le­avató“ bizottság. Ugyancsak a tanács jelentést tett, a törvényhatósági bizottság kebeléből kilé­pendő választott bizottsági tagok helyei­nek betöltése iránt.­­ A törvény értel­mében tudvalevőleg a választott bizottsági tagok fele, számszerint 24 kilép s az ekkér támadt üresedés uj választás utján fog betöltetni. A közgyűlés a választást már­­czius hó 16-ára tűzte ki. A múlt közgyűlés alkalmával kikül­dött választmány, a bizottsági tagok szá­mának szaporítása érdemében javaslatot tett, mely szerint a város lakóinak szapo­rodásához képest, a törvény szavai szerint is emelni kell a köztörvényhatóságot al­kotó bizottsági tagok számát, és­pedig kö­vetkezőkép : a virilisek közé felveendő még 9 és a II. kerületben választandó az eddigi 10-hez 4, a III. kerületben az ed­digi 12-höz 5 és így a szaporulat 18 leend.­­ Ezen javaslat ellen felszólaltak többen, névleg Németh József, Papp József és Bolgár Kálmán, igyekezvén minden lehető érvet felhozni, mely a javaslat elbuktatá­­sára szolgált. A többség azonban a javas­lat mellett volt s igy az ellenzék kisebb­ségben maradván, a javaslat elfogadtatott; hihető azonban, hogy felfolyamodnak ellene. A tanács előterjesztésére bizottság küldetett ki, az 1883-ik évi zárszámadás megvizsgálására. A kiküldött vízvezetéki bizottság je­lentést tett, a czélba vett új vízvezeték ügyében. A bizottság mindent rózsaszínű szemüvegen át lát! Előterjeszti a szakértői szemle végett városunkba meghívott Wein, a budapesti vízvezeték igazgatójának vé­leményét, a báró Schwarz-féle terv felett a helyi viszonyok s körülményekhez képest. Wein véleménye az említett tervezetre igen kedvező, de ki tudja a város közön­ségére nézve idővel nem-e válik szomorúvá, átkossá? A helyi szakértőkből megalakult szűkebb körű bizottság is igen ajánlólag nyilatkozott báró Schwarz terve felett. A jelentések, ajánlatok tudomásul vétettek s további intézkedéssel megbizatott a ki­küldött nagy bizottság. Wein-nak, ki váro­sunkban pár napig időzött s méricskélt, szóval egy kis szakértői szemlét tartott; 500 frt tiszteletdíjat szavazott meg a vá­ros s ezenkívül a nevezett szakértő egyéb kiadásait. — (Hja! gavallér a város­ ide­geneket, kik a hiúság legyezőjével dédel­getik, bőven jutalmaz; de mikor itthon a tornamesterünk fizetéséről, ötven évig buz­­gólkodó tanítónőnk nyugdíjazásáról van szó, akkor savanyu képet vág s azt mondja, hogy: nem lehet.Hm, hm — ja,ja!) Az állandó pénzügyi bizottság javas­latot tett a városi nyugdíjszabályzat át­alakítása érdemében. A javaslat ki fog nyomatni s tüzetes áttanulmányozhatás szempontjából kiosztatik a bizottsági ta­gok közt. Következett a tanács és gazdasági választmány jelentése a közrendészeti bi­zottság részéről, közegészségi és köztiszta­sági szempontból készített szabályrendeleti javaslat tárgyában. E javaslatot mi már k­é­t évvel ezelőtt közöltük lapunkban s még csak most került napirendre s most is csak annyira haladt, hogy ki fog nyo­matni s bírálat végett szétosztatik a bi­zottsági tagok között.­­ (Úgy látszik a városnak nagyon kedves közmondása, hogy: „Lassan járj, tovább érsz!“ s ugyancsak megtartj­a.) A szent István szobor javára, a tanács előterjesztésére 50 irtot szavazott meg a közgyűlés. Knezevics, mint a cseléd­intézet veze­tője, fáradhatatlan buzgalmáért 100 frtnyi jutalomban részesittetett.­­ (Ma csak­ugyan adakozó jókedvben volt a város !) A pécs-baranyai kertészegylet a neki használatul ingyenesen átengedett föld­területet nem vehetvén igénybe, vissza­szolgáltatja. A pécs-baranyai tisztviselők önsegélyző egyletének pártolás iránti kérelme azzal pártfogoltatott, hogy a város közönsége alapító tagjává vált s 50 írttal gyarapí­totta az egylet pénztárát. Egy pár interpelláczió is változatossá tette a napot. Pap József b.­t. a helypénz­­szedési állandó zsarolásokat hozta napi­rendre, a lefolyt vásárkor a bérlő úgy zsarolt, hogy 20 kr. helyett 40 krt vett meg és pedig naponta, pedig az csak egyszer járt meg. — Kitűnt, hogy egy esetben volt is panasz s az illető rendőri főbiztos visszaadatta a kizsarolt 40 krt, de csak egyszer, — hogy miért nem jött az illető mindennap panaszra! Jobb igaz­ságot nem tudott magának szerezni, a szerződésbeli bírságról természetesen szó sincsen. — Az erdei kezelés visszaéléseit is szóba hozta, ezekről más alkalommal többet. Ezzel az ülés d. u. 7* 1 órakor vé­get ért.* Papp városi b. t. ur által felkérettünk a „Pécs“ 15-ik számában foglalt közgyű­lési tudósítás azon egyik elferdítésének helyreigazítására, mennyiben ő nem Egry b. t. ur felszólalása után, de Lechner he­lyettes főkapitány úrnak az interpellá­­czióra adott válasza után ajánlkozott tíz­ezer forint bírság lefizetésére, ha ugyan a válaszoló főkapitány úr válaszában elmon­dott valótlanságokat bebizonyíthatná. Nevelésügy. A pécsi jótékony nőegylet gyermek­kertjében a nyári tanfolyam folyó évi már­­czius hó 1-én veszi kezdetét, s miután ezt a szülők, gyámok és ágybarátoknak tudo­mására hozzuk, egyszersmind szükségesnek tartjuk az intézet irányáról és hasznáról szólani. A gyermekkert azon hely , ahol 27-16 éves gyermekek nevelésbe vétet­nek fel. A gyermekkert a kisdedek kertje, testi és lelki tekintetben. Úgy, amint a fa és virág a kertben jártas kertész keze ál­tal ápoltatik és felneveltetik, úgy lesz a gyermekkertben, a nevelő által a gyer­meki élet szabályszerű fejlődése, termé­szetszerű művelődési eszközök által elő­mozdítva. A gyermekkert társas játékai és fog­lalkoztatásai által kiegészíti a családi életet és a gyermek tehetségének összhangzó fejlesztése által előkészíti a kisdedet a későbbi iskolákra és az életre. Az anyá­nak, bármily szeretettel viseltessék is gyer­meke iránt, más kötelességei (a férj, ház stb. iránt) is vannak s ezért nem is min­dig képes gyermekével az egész napon át foglalkozni és arra felügyelni. A gyermekkert tehát azon órákban veszi át a kisdedeket, midőn azok vagy magokra, vagy műveletlen cselédekre vannak hagyatva, hogy lények és kívá­nalmaikhoz képest foglalkoztassanak. A gyermekkert alkalmat szolgáltat a kisdedeknek korukbeliekkel társaságban lenni, mert amily szükséges nekünk fel­nőtteknek az emberekkeli közlekedés, és oly szükséges a kisdedeknek egykorú gyer­­mekekkeli társalgása. A gyermek nem jól érzi magát, ha folytonosan felnőttek tár­saságában van, kora­ eszű és koránérett lesz s ez által benne a gyermekiesség hamar kihal. A gyermekkert a kisdedek világa, melyben élnek, erőiket kifejtik, jellemöket képezik és minden társadalmi erényre ok­­tattatnak. A gyermekkert kielégíti a kisdednek munkásságrai hajlamát, mert illetlen lesz, ha foglalatossága nincs és csak rontani fog, ha nem tud alkotni. Játék, és foglalkozás, mese és ének, mu­latság és rövid tanulságok a művelődési esz­közök az ilykorú kisdedek helyes neve­lésére. A gyermekkert szabályai és határozatai. 1. A felveendő kisdedek nem lehet­nek 27, éven alul és 6 éven felül. 2. Az intézet naponta télen 8—11

Next