Pécsi Figyelő, 1884 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1884-02-23 / 8. szám
Jgll- Ö0 folyet MOPécs, 1884. február 23-án. S-für sz é, jgdl. Előfizetési díj: Postái Tigl Pécseit házhoz küldve: ejési évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Begyed étre 1 frt 25 kr. Egyes szám 10 kr. Megjelenik a Biadea szombaton Ejus számok kaphatók Weicieger N. P . u.akoi' t S Wíkoll PTH't .fél' \ 'félmnyvker. (Széabényi-tér.)PÉCSI FIGYELŐ. SZERKESZTŐI IRODA: Ferencziek utczája 44. sz. I. emelet. | Kéziratok vissza nem küldetnek. »—------------------------------------------------— » A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal úr a városház épületben, Lili János úr a budai külvárosban, Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő kereskedésében, valamint a vidéken minden postahivatalnál. és Hirdetések ára: „ Egy öt hasábos petit sor egyszeri megjelenéséért 6 kr., 3-szori 5 kr., % 10-szerért 4 kr. fizetendő.—Minden £1 hirdetés után 30 kr. bélyegdij fizetendő. A nyilttér 1 petit sora 10 kr. A hirdetési dij előre fizetendő.’Cof-KIADÓ HIVATAL: Böhm C. F. ügynöki irodájában. Uaronoviak átöltötlék DD. Memento móri! A korcs vegyes házassági törvényjavaslat el van temetve. Egyik előkelő sirásóját Cziráky János grófot szintén eltemették. Úgy látszik a főrendiház ellenzéke, ha nincs is eltemetve, legalább is szétzüllött. Magyarország és a kereszténység örökölt ellensége pedig ébren van s lázasan dolgozik, hogy meggyilkolja , eltemesse mindkettőt. A hipokrita párt megmarad a kormányon s a főpapság, az ellenzéki főrendnek nem ütik a vasat míg meleg, hagyják megmerevedni, hogy ellentállhasson minden ezentúli megbuktatási törekvésnek. Ezt pedig nem jól teszik. Különösen a főpapság nem jól teszi, hogy nem szakit véglegesen azon párttal, mely szemmel láthatólag fosztogatja az országot, mely minden erkölcsi érzék hijjával rossz példája által kezére dolgozik a Magyarország és a kereszténység ellenségeinek, hogy egy koldussá tett, vallástalan és erkölcsileg mélyen a zsidóság színvonala alá sülyedt, rabszolgává lealjasult népet a föld színéről kiirtson. Nem jól teszi, mert maga alatt engedi kivágatni a fát, mert a nemzet és kereszténység bukásával maga is elbukik. Ma csak egyes felszólamlások hallatszanak, az hogy a papi javak jövedelmének sok irigye van, ezekből tisztán kivehető, hogy minő táborban keresendők ezen kommunisztikus irányok szóvivői és pártolói az is tudvalévő, mert csakis azon táborban kereshetők, mely lopva-csalva-vesztegetve pusztítja a tönk felé a nemzet vagyonát, csak lehessen elhallgatattni azon önzetlen nemeslelkűek kis táborát, kik eddig még az erkölcs és elvek erős alapzatán tartják magukat, megszavazzák amazok vezényszóra, nemlétező lelkiismeretük minden furdalása nélkül az egyházi vagyon felprédálását, akkor pedig a földi javakkal együtt az erkölcsi hatalom nagy része is füstbe ment, a megmaradt rész pedig korántsem lesz elég arra, hogy a magát minden erkölcsi szemponton túltevő plutokráczia vészes uralmát és rombolásait feltartóztathassa. Itt már az utolsó óra, a bármely felekezetű keresztény papságnak nem szabad többé a kereszténységet alapjaiban aláásó ezen vallás és lelkiismeret nélküli szövetkezetnek támogatója knnt, nemzeti és erkölcsi kötelessége Megbuktatására minden erejével közreműködni. A kereszténységnek , különösen a katoliczizmusnak udvari pártolásába Minden reményt helyezni nagyon elhibázott dolog lenne, a legelső nagyobb háború oly szorult helyzetet teremthet, hogy az államnak nem keresztény uzsorása és vele együtt uzsorás társai megtagadják a hitel zacskójának megnyílását, hacsak az egyházi javak áldozati nem esnek, pedig ezentúl már csak az ily szorultságra várnak a pénzpióczák, azért sem engednek e feltételből, hogy bosszút is álljanak a most szenvedett kudarcért. Jó lesz ezekről és hasonlókról Most elmélkedni a hosszú böjt alatt, nem könnyelműen a jó sorsra bízni a Magyar keresztény egyházat, vele együtt a magyar nemzet sorsát, mert Mindkettő együtt bukik, ha a jelen iányzat nem lesz megváltoztatva. A pécsi kir. közjegyzői kamara a közjegyzői novella feletti véleményében az oly sok megütközésre okot adott 20. *' ekkép hozza javaslatba: „20. §. Telekkönyvi jogok szerzésének, megváltoztatásának, vagy megszüntetésének telekkönyvi bejegyzése s egyáltalán minden telekkönyvi feljegyzés a telekkönyvi hatóság által magán okirat alapján csak az esetben rendelhető el, ha e magán okirat közjegyző, vagy gyakorló ügyvéd közbenjárásával készült s a közjegyző, vagy ügyvéd által e minőségben ellenjegyezve van, egyéb magán okiratok alapján csak akkor, ha ezen a felek névaláírásainak, keresztvonásainak, vagy kézjegyeinek valódisága közjegyzőileg bizonyítva van.“ — A közjegyzői kamara azon szempontból indult ki, hogy az okiratok szerkesztése erre képzett, képesítetteknek talált és felelőssé tehető közegekhez utasittassék s a zugirászkodásnak valahára vége szakadjon. A most főrendiházi alelnökké kinevezett Vay Miklós báró, ki a vegyesházassági vitában oly buzgón védelmezte a kormány álláspontját, s kiről akkor azt írták a lapok, hogy nejét Jehova választott népéből vette, tudvalévőleg 1860/1-ben az ókonzervativok októberi diplomái kísérletekor a főkanczellári méltóságot viselte, tehát vezetője volt ama pártnak, mely az 1848-ks liberalizmusnak esküdt ellensége volt és sírásója akart lenni. — Ő mutatta be főkanczellári működésének idejében, hogy az ország közvéleményét akkor sem ismerte, mint jelenben sem, akkor mutatta be kormányzati abszolút képtelenségét és rövid kancellársága idején az országot valóságos kháoszba döntötte, az államnak és a magánosok ezreinek rengeteg károkat okozott, tönkretette a közigazgatást és rendezett tervezést évtizedekre, az ország kultúráját legalább is husz évre visszavetette. És most találkozik egy nagy szerepet igénylő ellenzéki lap, mely bérencz tollak azon férezelményét nem pirul hasábjaiba felvenni, hogy a nemes báró most és régtől fogva legelszántabb szóvivője Magyarország liberális főnemességének. — így akarják az ország közvéleményét megtéveszteni s meghamisítani. Valóban gyönyörű egy liberalizmus! rávall annak eredetére, mely nem egyéb mint zsidóbefolyás. Szerencséje a hazának, a báró úr már 80 éves tehetetlen öreg. Az új ipartörvényjavaslat sehogy sem veszi tekintetbe a hazai iparosoknak számtalan gyűlésen és kérvényben eléggé nyilvánult követelményeit. Azzal sem a becsületes iparűzők sem munkásaik nincsenek megelégedve, egyedül az iparszédelgőknek válnék az is előnyre. — Országosan megindult ennélfogva a mozgalom, mely tüntetőleg rosszalja ezen törvényjavaslatot, mely nem javít az eddigi állapotokon, de igenis kitágítja a kormány befolyása alatti hatóságoknak befolyását és intézkedési jogát az iparügyekben, történt az, hogy a már általánosságban és részleteiben letárgyalt , a többség által elfogadott azon törvényjavaslatot, mely Jászberény és Karczagot megfosztván a törvényszéktől, helyettük Szolnokot ajándékozza meg azzal és a kormánynak felhatalmazást ad saját belátása szerint tíz új járásbíróságot felállítani, harmadik felolvasásakor 80 szavazattal 48 ellen megbuktatták. A két ellenzék látva a kormánypárti padok gyér népességét, felhasználta az alkalmat, mert most már ez ülésszakban a leszavazott javaslatot a kormány újra nem terjesztheti be és elesett a jól kiszámított kortesfogástól, mely lekenyerezni volt hivatva számos választókerületet. A kisebbségben volt kormánypártiak igyekeztek a szavazást ellenpróbával, összeolvasással, végre 20 tag által aláírt elnapolási kívánattal elhúzni, azonban az elnök konstatálta, hogy csak 19-en írták alá a beadványt, és így ki kellett mondania, hogy a javaslat elbukott. Ezután felvették tárgyalásra a némely megyék határainak kiigazításáról szóló törvényjavaslatot. A főrendiházban egyhangúlag elfogadták általánosságban és részleteiben a költségvetést, mert az ellenzéki szónokok is elfogadták azt, noha bizalmatlanságukat kifejezték a kormány iránt. Ez ülésen a kormány ellen felszólaltak : Andreánszky Gábor b., Apponyi György gr., Berényi Ferencz gr. és Liptay Béla báró, Országgyűlés. Február 15-én a képviselőházban a járóbíróságok számának szaporítása és eszéki székhely megváltoztatása feletti törvényjavaslat volt napirenden, a vidékek érdekeltsége nyelvén a vita alkalmával kifejezést a javaslat általánosságban elfogadtatott február 16-án, de a részletes vita befejezetlen maradt. Február 15-én a főrendiháznak is volt egy rövid ülése, melyen azonban érdembeni tárgy nem került napirendre. Február 18-án temérdek felszólalás s hosszú vita után a részletes tárgyalás véget ért, Jászberény és Karczag elveszti törvényszékét és helyettük kapja Szolnok, a jászberényi tszék megszüntetése kérdésében a kormánya csak három szótöbbséggel győzött. Február 19-én kezdették meg a főrendiházban a költségvetés tárgyalását, mely ezúttal, mint látszik, nem lesz egyszerű ledarálás, mert a világi főurak is szép számmal jelentek meg s a termet majdnem betöltötték. Felolvastatott a k. királyi leirat, mely tudatja Vay Miklós bárónak a főrendiház alelnökévé lett kinevezését. A költségvetéshez hozzászólt Zichy Ferencz gr. mellette, Zichy Nándor gr. hosszabb figyelemmel hallgatott és sokszor helyesléssel kisért beszédben ellene, miután még Pongrácz Vincze báró a kormány mellett, Száray Antal gróf ellene szólalt fel, Tisza Kálmán kelt fel szokott polemikus, feleselgető modorában szofizmákkal kormánya védelmére. — Az elnök úgy látszik kiböjtölni akarta az ellenzéket kijelentvén, hogy amásnapi ülést addig folytatják, míg elvégezték a tárgyat. Február 20-án az alsóházban meg külföldi szemle. Az osztrák alsóház többsége helyben hagyta a kormány intézkedését, melynél fogva Bécs és környékére behozta a kisostromállapotot. A rendőrség rendkívüli felhatalmazását nagyon is igénybe vette és a munkásvezetők százait elfogdostatván eltolonczoltatta Bécsből és pedig minden kímélet nélkül 24 óra alatt időt sem engedvén ügyeik s családjaik felőli intézkedésre. A bécsi munkások lapja a „Zukunft“ Budapesten jelenik meg. Szerbiában a minisztérium beadta lemondását, miután a haladó párttal, mely aránylagos többségbe jött a választásoknál, nem tudott egészen kiegyezni, az új kormány elnöke Garasanin, s most már a király által meghívandó 45 szkupzsinai tag a haladó pártból fogván vétetni, a kormánynak állandó s biztosított többsége lesz. Az olasz kormánynak február 17.-től Civita Vecchiából jelentik, múlt éjjel Montalto és Corneto közt, midőn a vonat, melyen a király vadászatról tért vissza, arra robogott, négy fölfegyverezett egyén rálőtt a vasútvonal mellett őrt álló csendőrre. A csendőr hatszor lőtt vissza az illetőkre egyet megsebesített közülök és magához vette azon palackot, melyet a merénylők feléje dobtak. A palack lőporral volt megtöltve és égő kanóczczal ellátva. A merénylők elmenekültek. Egy csendőrezredes és a hatóságok a vizsgálat megejtése végett a helyszínére utaztak. A hírlapok az esetnek semmi fontosságot sem tulajdonítanak. A vonaton levők közül senki sem vette észre a történteket. A „Berliner Tageblatt“ azt híreszteli, hogy III. Sándor orosz cár Bécsbe érkezik I. Ferencz József látogatására. Jól értesült bécsi körökben azonban erről mit sem tudnak. Gordon tábornok Khartumban proklamácziót adott ki, melyben a máhdit kinevezi a Kordován szultánjává, Szudánt függetlennek nyilvánítja, az adók felét elengedi és kijelenti, hogy szabad a rabszolgakereskedést iszni. A felkelők erősen fenyegetik Tokart, és Szuakimot már megtámadták. Az egyiptomi csapatoknak az angol tisztekkel szemben tanúsított ellenséges magatartása, bármennyire igyekeznek is azt leplezni, komolyan számba veendő jelenség. Az egyiptomi katonák kijelentették, hogy az angol s idegen tisztek vezetése alatt nem szolgálnak, az egész egyiptomi hadsereg feloszlatását tervezik ennél fogva. Az angol alsóházban folyvást húztak, halasztották a bizalmatlansági kérdés feletti vitát, míg végre kedvezőbb hírek beérkeztével megejtett szavazással a többség fegyelmezett szavazata a kormány mellett döntött. Taskendből megbízható hírek érkeztek, hogy a turkomán területet Mervtől egészen az afghán határig a múlt hóban "orosz csapatok szállták meg s hogy Csernajeff tábornok hadteste parancsot kapott, hogy Bocharán át nyomuljon előre. Az oroszok múlt év deczember 26-án indultak Mérv felé, melyek már elfoglalták Mérvét. E hódítás híre nagy örömet keltett az orosz fővárosban s mindenki Oroszország új keleti hódításáról beszél. Csernojeff tábornokot várják, hogy jelentést tegyen a császárnak, akinek elnöklete alatt haditanács fog tartatni, mely a mervi terület igazgatása iránt fog határozni. A mervi türkméntörzsek meghódoltak a fehér czárnak, s letették a hűségesküt. Oroszország tehát pár nap óta közvetlen szomszédja Afghanistánnak, amely az utolsó válaszfalat képezi a moskovita és angol indiai császárság közt. Városi közgyűlés: Pécs szab. kir. város köztörvényhatósága folyó hó 16-án (hétfőn) a városház nagytermében közgyűlést tartott. A napirend első tárgyát a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak leirata képezte, a helybeli főreáltanodánál üresedésbe jövő történelmi tanszék betöltése érdemében. A város, szerződésben gyökerező jogánál fogva, bizottságot küldött ki kebeléből, melynek feladata leend az üresedésbe jövő tanszékre történelmi tanárt kandidálni, ez azután kinevezés végett fel fog annak idején a minisztériumhoz terjesztetni. A tanács előterjesztésére megalakíttatott a történetes mozgósítás esetére, a „leavató“ bizottság. Ugyancsak a tanács jelentést tett, a törvényhatósági bizottság kebeléből kilépendő választott bizottsági tagok helyeinek betöltése iránt. A törvény értelmében tudvalevőleg a választott bizottsági tagok fele, számszerint 24 kilép s az ekkér támadt üresedés uj választás utján fog betöltetni. A közgyűlés a választást márczius hó 16-ára tűzte ki. A múlt közgyűlés alkalmával kiküldött választmány, a bizottsági tagok számának szaporítása érdemében javaslatot tett, mely szerint a város lakóinak szaporodásához képest, a törvény szavai szerint is emelni kell a köztörvényhatóságot alkotó bizottsági tagok számát, éspedig következőkép : a virilisek közé felveendő még 9 és a II. kerületben választandó az eddigi 10-hez 4, a III. kerületben az eddigi 12-höz 5 és így a szaporulat 18 leend. Ezen javaslat ellen felszólaltak többen, névleg Németh József, Papp József és Bolgár Kálmán, igyekezvén minden lehető érvet felhozni, mely a javaslat elbuktatására szolgált. A többség azonban a javaslat mellett volt s igy az ellenzék kisebbségben maradván, a javaslat elfogadtatott; hihető azonban, hogy felfolyamodnak ellene. A tanács előterjesztésére bizottság küldetett ki, az 1883-ik évi zárszámadás megvizsgálására. A kiküldött vízvezetéki bizottság jelentést tett, a czélba vett új vízvezeték ügyében. A bizottság mindent rózsaszínű szemüvegen át lát! Előterjeszti a szakértői szemle végett városunkba meghívott Wein, a budapesti vízvezeték igazgatójának véleményét, a báró Schwarz-féle terv felett a helyi viszonyok s körülményekhez képest. Wein véleménye az említett tervezetre igen kedvező, de ki tudja a város közönségére nézve idővel nem-e válik szomorúvá, átkossá? A helyi szakértőkből megalakult szűkebb körű bizottság is igen ajánlólag nyilatkozott báró Schwarz terve felett. A jelentések, ajánlatok tudomásul vétettek s további intézkedéssel megbizatott a kiküldött nagy bizottság. Wein-nak, ki városunkban pár napig időzött s méricskélt, szóval egy kis szakértői szemlét tartott; 500 frt tiszteletdíjat szavazott meg a város s ezenkívül a nevezett szakértő egyéb kiadásait. — (Hja! gavallér a város idegeneket, kik a hiúság legyezőjével dédelgetik, bőven jutalmaz; de mikor itthon a tornamesterünk fizetéséről, ötven évig buzgólkodó tanítónőnk nyugdíjazásáról van szó, akkor savanyu képet vág s azt mondja, hogy: nem lehet.Hm, hm — ja,ja!) Az állandó pénzügyi bizottság javaslatot tett a városi nyugdíjszabályzat átalakítása érdemében. A javaslat ki fog nyomatni s tüzetes áttanulmányozhatás szempontjából kiosztatik a bizottsági tagok közt. Következett a tanács és gazdasági választmány jelentése a közrendészeti bizottság részéről, közegészségi és köztisztasági szempontból készített szabályrendeleti javaslat tárgyában. E javaslatot mi már két évvel ezelőtt közöltük lapunkban s még csak most került napirendre s most is csak annyira haladt, hogy ki fog nyomatni s bírálat végett szétosztatik a bizottsági tagok között. (Úgy látszik a városnak nagyon kedves közmondása, hogy: „Lassan járj, tovább érsz!“ s ugyancsak megtartja.) A szent István szobor javára, a tanács előterjesztésére 50 irtot szavazott meg a közgyűlés. Knezevics, mint a cselédintézet vezetője, fáradhatatlan buzgalmáért 100 frtnyi jutalomban részesittetett. (Ma csakugyan adakozó jókedvben volt a város !) A pécs-baranyai kertészegylet a neki használatul ingyenesen átengedett földterületet nem vehetvén igénybe, visszaszolgáltatja. A pécs-baranyai tisztviselők önsegélyző egyletének pártolás iránti kérelme azzal pártfogoltatott, hogy a város közönsége alapító tagjává vált s 50 írttal gyarapította az egylet pénztárát. Egy pár interpelláczió is változatossá tette a napot. Pap József b.t. a helypénzszedési állandó zsarolásokat hozta napirendre, a lefolyt vásárkor a bérlő úgy zsarolt, hogy 20 kr. helyett 40 krt vett meg és pedig naponta, pedig az csak egyszer járt meg. — Kitűnt, hogy egy esetben volt is panasz s az illető rendőri főbiztos visszaadatta a kizsarolt 40 krt, de csak egyszer, — hogy miért nem jött az illető mindennap panaszra! Jobb igazságot nem tudott magának szerezni, a szerződésbeli bírságról természetesen szó sincsen. — Az erdei kezelés visszaéléseit is szóba hozta, ezekről más alkalommal többet. Ezzel az ülés d. u. 7* 1 órakor véget ért.* Papp városi b. t. ur által felkérettünk a „Pécs“ 15-ik számában foglalt közgyűlési tudósítás azon egyik elferdítésének helyreigazítására, mennyiben ő nem Egry b. t. ur felszólalása után, de Lechner helyettes főkapitány úrnak az interpelláczióra adott válasza után ajánlkozott tízezer forint bírság lefizetésére, ha ugyan a válaszoló főkapitány úr válaszában elmondott valótlanságokat bebizonyíthatná. Nevelésügy. A pécsi jótékony nőegylet gyermekkertjében a nyári tanfolyam folyó évi márczius hó 1-én veszi kezdetét, s miután ezt a szülők, gyámok és ágybarátoknak tudomására hozzuk, egyszersmind szükségesnek tartjuk az intézet irányáról és hasznáról szólani. A gyermekkert azon hely , ahol 27-16 éves gyermekek nevelésbe vétetnek fel. A gyermekkert a kisdedek kertje, testi és lelki tekintetben. Úgy, amint a fa és virág a kertben jártas kertész keze által ápoltatik és felneveltetik, úgy lesz a gyermekkertben, a nevelő által a gyermeki élet szabályszerű fejlődése, természetszerű művelődési eszközök által előmozdítva. A gyermekkert társas játékai és foglalkoztatásai által kiegészíti a családi életet és a gyermek tehetségének összhangzó fejlesztése által előkészíti a kisdedet a későbbi iskolákra és az életre. Az anyának, bármily szeretettel viseltessék is gyermeke iránt, más kötelességei (a férj, ház stb. iránt) is vannak s ezért nem is mindig képes gyermekével az egész napon át foglalkozni és arra felügyelni. A gyermekkert tehát azon órákban veszi át a kisdedeket, midőn azok vagy magokra, vagy műveletlen cselédekre vannak hagyatva, hogy lények és kívánalmaikhoz képest foglalkoztassanak. A gyermekkert alkalmat szolgáltat a kisdedeknek korukbeliekkel társaságban lenni, mert amily szükséges nekünk felnőtteknek az emberekkeli közlekedés, és oly szükséges a kisdedeknek egykorú gyermekekkeli társalgása. A gyermek nem jól érzi magát, ha folytonosan felnőttek társaságában van, kora eszű és koránérett lesz s ez által benne a gyermekiesség hamar kihal. A gyermekkert a kisdedek világa, melyben élnek, erőiket kifejtik, jellemöket képezik és minden társadalmi erényre oktattatnak. A gyermekkert kielégíti a kisdednek munkásságrai hajlamát, mert illetlen lesz, ha foglalatossága nincs és csak rontani fog, ha nem tud alkotni. Játék, és foglalkozás, mese és ének, mulatság és rövid tanulságok a művelődési eszközök az ilykorú kisdedek helyes nevelésére. A gyermekkert szabályai és határozatai. 1. A felveendő kisdedek nem lehetnek 27, éven alul és 6 éven felül. 2. Az intézet naponta télen 8—11