Pécsi Figyelő, 1890. július-szeptember (18. évfolyam, 40/53-65/78. szám)

1890-07-02 / 40. (53.) szám

t fogják kiheverhetni. Az eset úgy történt, hogy a helybeli ezredirodában alkalmazott három huszár valami csekély dolog fölött hajbakapott egy ugyanott jelenlevő békés polgárral. Felber molnár és korcsmáros ez utóbbinak segítségére sietett, de a huszárok egyike ezt jogtalan be­avatkozásnak tekintette s őt kardjával nyakszir­­ten vágta. Erre a korcsmáros a bormérő helyi­ségbe vonult vissza, a hová azonban őt e huszár szintén követte s itt újra feléje suhintott kardjá­val. De e vágás már a korcsmáros leányát találta, ki meglátva atyja veszedelmét, eléje ugrott. A korcsmárosnak ezután a többi jelenlevők közre­működésével sikerült a dühöngő huszárt s annak segítségére jövő egyik társát — a harmadik nem avatkozott be — lefegyverezni, miközben persze ez is megkapta az ütlegekből neki dukáló részt, még­pedig olyannyira, hogy a segítségül jövő őrjáratnak az egyik huszárt a tett színhelyéről egyenesen a kórházba kellett szállítania.­­ (Dalárok nyári mulatsága.) Vasárnap délután végre mégis jó idő kedvezett a pécsi dalárdának, hogy a sokszor elhalasztott nyári ünnepélyét megtarthassa. A jó időből kissé talán sok is volt, mert a közönség nagy részét ezúttal ép a forró idő tartotta vissza az Üszögi erdőbe való kirándulástól. A mulatság azonban így is nagyon látogatott volt s kedélyesség, vig­­ság dolgában párját ritkította. A két dalkör — a „Pécsi Dalárda“ és a „Dalkoszoru“ — együt­tesen és külön is kitett magáért a leénekelt K­F számmal, a mi bizony hosszúra is nyújtotta a műsort s a nyereménytárgyak kisorsolására és tánczra már csak késő este jutott idő, a mikor a tarka lampionokat s a villamos lámpát fölgyuj­­­tották, a mi az alant hemzsegő tarka közönség­gel együtt kedves képet nyújtott. A jókedvű majálisozók 11 óráig maradtak künn a ligetben, a­mikor a rendes vonattal robogtak haza egy jól eltöltött délután és est kellemes emlékével.­­ (Kocsi a mozdony előtt.) Az Üszögi vasúti átjárónál ismét szerencsétlenség tör­tént. Pénteken este 8 órakor Blachier Caesar pécsi vállalkozó személyi nyomtatói hazafelé haj­tottak , az Üszögi átjáróhoz érve az ott álló váltóőr intett nekik, hogy átmehetnek, mire Czanka Sándor neki hajtott, hogy a mozdony előtt még átérhessen. Azonban mikor a sínekre ért, az őr hirtelen leeresztette előtte a sorompót s a lovak és kocsi a sínek és a sorompó közé szorultak és abban a pillanatban, mikor a vonat előttük elrobogott. Szerencsére a lovak nem bokrosodtak meg. Hanem az őr — a­ki pedig mindennek oka — annál inkább megbokrosodott s neki rontott Czankának és összevissza verte. Ez azonban másnap a járásbiróságnál panaszt emelt a brutális őr ellen.­­ (Városok és községek megvizs­gálása.) A belügyminisztérium, mint a Nem­zet írja, elhatározta, hogy a nyár folyamán meg­vizsgáltatja országszerte az összes rendezett ta­nácsú városokat az illetékes alispánok — a nagy- és kis községeket az illetékes főszolga­­birák útján. Az utasítás a napokban küldetik szét. A belügyminisztérium megállapította a jegy­zőkönyvi mintát is, mely szerint a vizsgálat fo­ganatosítandó. Minthogy a belügyminisztérium­ban nincs oly törzskönyv, illetőleg nyilvántartás, mely a köztörvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és községek főviszonyait tartalmazná és a legfőbb felügyelet következetes és folytonos gyakorlásának nélkülözhetlen segédeszközét nyúj­taná, el fog rendeltetni, hogy a fenn érintett vizsgálattal egyidejűleg azok az adatok is ál­líttassanak egybe, melyek ama nyilvántartás czélszerű berendezéséhez szükségesek.­­ (Postai megbízások.) A kir. posta- és távirda-, illetve postahivatalok, a postai meg­bízásokat a helyi forgalomban is foganatosít­ják. Ehhez képest 500 írtig terjedő követelések behajtására postai megbízást lehet használni ak­kor is, a­mikor a követelést magának a meg­bízást tartalmazó ajánlott levelet felvevő hiva­talnak, avagy a levél feladása helyén működő más posta- és távirda-, illetve postahivatalnak kell behajtani. A helyi forgalomban a postai megbízást tartalmazó ajánlott levél a helyi for­galomra megállapított tarifa szerint, vagyis 20 gr.-ig (3 kr vételdij és 5 kr ajánlási dij) 8 kr. — 20 gr.-tól 250 gr.-ig (6 kr. vételdij és 5 kr ajánlási dij) 11 kr értékű frankojegy (levéljegy) felragasztása által bérmentesítendő. — (Hymen.) Frank Béla honvédmi­­niszteri tisztviselő junius 28-án vezető oltárhoz Budapesten a terézvárosi plébániatemplomban S­z­i­l­v­á­s­y Olga kisaszonyt, özv. Szilvásy Lász­lóné szül. Szeniczey Adél úrnő leányát. — (Állatorvosi kinevezés.) A föld­­mivelésü­gyi miniszter Thaller Gusztáv II. oszt. állami állatorvost I. oszt. állami állatorvossá ne­vezte ki. — (Személyváltozások a szt. Fe­­rencz rendiek pécsi házában.) A szt. Ferencz rendiek pécsi zárdájából elhelyeztettek: Ángyán Aurél magister és vikárius Csáktor­nyára házfőnöknek, Simon Sándor hitszónok Mária­ Gyüdre házfőnöknek, Auerbach László főreáliskolai okleveles hittanár Felső-Segesdre házfőnöknek és Weber Vincze segédlelkész és hitelemző Nagy-Kanizsára vikáriusnak és hitszó­noknak. Ezek helyébe Pécsre kineveztettek: Raidl Cyprian magisterré, Matyi Márk hitszó­nokká és vikáriussá, Rath­man Román főreál­iskolai hittanárrá és Dömötör Damár hitszó­nokká. — Varga Virus, egykor pécsi vikárius és magister, utóbbi időben Csáktornyai képezdei hittanár kormánytanácsossá választatott és Sik­lósra neveztetett ki házfőnökké. — (A mohácsi vásár,­ mely junius hó 24 én folyt le, népes volt. Szarvasmarhát és lovat elég nagy számmal hajtottak föl, az árak emelkedettek s leginkább lovak és fejős tehe­nek keltek el ; sertés kevés volt és jó áron t­elt el.­­ (A harkányi kénes fürdő) lá­látogatottsága folyton emelkedőben van s ez idő szerint igen díszes társaság üdül a csodás hatású gyógyfürdőben. Péter és Pál napján avatták föl az uj táncz- és éttermet, melyben este válogatott közönség jelenlétében tánczestély volt. Az estélyen Pécsről is sokan jelen voltak. A fürdővendégek száma a kiadott hivatalos jegyzék szerint június 26-ig összesen 702 sze­mély volt, míg az átutazók száma megközelíti az 1500-at. Pécsről a többek közt ott időzik Kardos Kálmán főispán Förster Béla és Wand­rusch Gyula huszárszázados is.­­ (Siklóstól Trinitásig.) Siklós fej­lődését nagyban gátolta természetes elszigetelt­sége két olyan faktortól, mely Siklóst illetőleg a haladásra elkerülhetetlenül szükséges: a vas­úttól és ezzel Pécs városától. Az ő vasúti állo­mása Trinitás, mely csak egyszerű megállóhely ugyan, de mégis fontos szerepet játszanék Siklós kereskedelmében és kultúrtörténetében, ha a hozzá vezető út nem tenné úgyszólva megköze­­lithetetlenné. Régi álmuk a siklósiaknak, hogy a siklós-trinitási út kiépüljön s mégis egy ízben Siklós községen múlt, hogy meg nem valósult. Június 25-én újból tárgyalás alá került ez az ügy az érdekelt községekkel, s ez alkalommal Siklós a maga részéről 24 ezer forintot szavazott meg, Vókány község természeti szolgálatokkal s némi anyagi áldozatokkal is, Rácz­ Petre 300 írttal járul az út kiépítéséhez, Kis-Tótfalu meg­tagadta hozzájárulását, de egyik küldöttje, Fligl Márton a jelenvoltak éljenzése közt a maga ré­széről 100 frtot ajánlott föl; az érdekelt ura­dalmi bérlők­­ a siklósi uradalom is hozzá fognak járulni az út kiépítéséhez, melyet S­klós 2 év alatt óhajtana befejezve látni. Mint értesülünk , ez ügy tárgyalásával egyidejűleg egy életre való terv is nyilvánosságra jutott, a trinitás-, siklós-, harkány- és dé­ miholjáczi vasút terve, melynek létesítésére alakult konzorczium csak arra várt, hogy a siklós-trinitási út ügye eldőljön. A kon­zorczium siklósi polgárokból alakult s a vasút kiépítését egyelőre csak Harkányig tervezi.­­ (A dunagőzhajózási társaság zónatarifája.) A­mint már napokkal ezelőtt jelentettük, a dunagőzhajózási társaság elhatá­rozta, hogy elavult személytarifáját reformálja és a zónatarifa rendszerét fogadja el. Az új tarifa, mely az eddigi menetdíjaknál jelentékenyen ala­csonyabb, július 7-én lép életbe. A duna­­gőzhajózási társaság zónatarifája megkülönböztet mindenekelőtt szomszédos zónákat, melyeknél fölfelé és lefelé egyenlő az ár, és a voltaképen a zónát, hol megtartották az eddigi elvet és fölfelé olcsóbb az ár, mint lefelé. Az egész Duna négy szakaszra van fölosztva, de a forgalmi viszonyok sajátossága következtében a zónák nagysága és az egységi árak különbözők. Az igazgató­tanács azt állítja, hogy az új zónatarifa az ed­digi menetárak és a versenyző vasutak menet­áraihoz képest jelentékenyen előnyösebb, annál is inkább, mert az eddigi 25 kilogrammnyi sza­badsúly továbbra is fentartot­t, sőt a túlsúly számításánál még némi könnyítés is adatik. A dunagőzhajózási társaság igazgatósága fölteszi, hogy a forgalom a Dunán és úgy, mint a vas­­utakon a zónatarifa által élénkülni fog, és hogy az ármérséklést a forgalom növekedése ki fogja egyenlíteni. A dunai zónának minket érdeklő árszabása ez: Mohácsról Dunaszekcsőre I. oszt. 60 kr., II. oszt. 45 kr., III. oszt. 34 kr.; Bajára I. 90 kr., II. 65 kr., III. 45 kr.; Szeg­­szárd- és Tolnára I. 1 frt 40 kr., II. 95 kr., III. 60 kr.; Kalocsára, Paksra és Ordasra I. 1 frt 80 kr., II. 1 frt 30 kr., III. 75 kr.; Duna­­földvár-, Apostag-, Szalk-, Rácz-Almásra I. 2 frt 30 kr., II. 1 frt 50 kr., III. 90 kr.; Adonyra, Ercsényre, Érdre, Tétényre és Budafokra I. 3 frt, II. 1 frt 95 kr., III. 1 frt 20 kr.; Budapestre I. 3 frt 60 kr., II. 2 frt 40 kr., III. 1 frt 50 kr. Budapestről Mohácsra: I. 4 frt 80 kr., II. 3 frt 20 kr., és III. 2 frt. Bajáról Mohácsra I. 1 frt 30 kr., II. 90 kr., III. 60 kr. Mohács­ról lefelé: Bezdánra 1 frt 20 kr., 90 kr. és 60 kr., Apatinra 1 frt 80 kr., , 1 frt 25 kr. és 80 kr. Drávatorokra, Eszékre és Gombosra 2 frt 40 kr., 1 frt 70 kr. és 1 frt., Dályára és Vukovárra 3 frt, 1 frt 95 kr. és 1 frt 20 kr.; Palánkéra és Futtákra 3 frt 90 kr., 2 frt 60 kr., 1 frt 60 kr.; Újvidékre 4 frt 80 kr., 3 frt 20 kr. és 2 frt; Titelre, Zimonyra és Belgrádra 5 frt 40 kr., 3 frt 60 kr. és 2 frt 20 kr.; Pan­­csovára, Kubinra és Báziásra 6 frt, 3 frt 90 kr. és 2 frt 40 kr.; Moldovára, Drenkovára és Or­­sovára 6 frt 60 kr., 4 frt és 2 frt 60 kr. Térti jegyek sem Budapestre, sem máshova többé nem válthatók.­­ (Még­se bontják le a czitadel­­lát.) A „B. U.“ a hadügyminisztérium intéző köreiből vett hiteles értesülése után azt újságolja, hogy a gellérthegyi czitadella lebontásáról ter­jesztett hírek a legalaptalanabb koholmányoknak tekinthetők. A hadügyminisztériumban, melynek ügykörébe a czitadella fönntartása tartozik, mit sem tudnak az egész tervről, sőt ellenkezőleg arról tudnak, hogy a budai hegyek több csúcsára is szándékoznak hasonló négy új czitadellát épí­teni. A czitadella várőrségét is föl fogják cserélni,­­a­mi arra enged következtetni, hogy még nagyon sokáig ott is fogják tartani az újabb őrséget, mert ennek évek kellenek ahhoz, hogy a kom­plikált őrségi szolgálatot teljesen begyakorolja. Mindebből csak az látszik, hogy az egész hazug híresztelés a c­itadella lebontásáról arra való volt, hogy a magyar delegáczióban jó hangula­tot csináljanak kilátásba helyezett újabb katonai költségek iránt. Hát ilyen komisz eszközökkel dolgozik a fekete-sárga politika!­­ (Pénzügyminiszteri fogalma­zók vizsgálata.) A pénzügyminiszter legú­jabban rendeletet bocsátott ki, mely szerint a pénzügyi fogalmazói vizsgálatokra jelentkező pénzügyi tisztviselők ezentúl nem az illető, pénz­­ügyigazgatóságok előtt, hanem a központban a pénzügyminisztériumban szervezett vizsgáló bi­zottság előtt tartoznak a vizsgálatot letenni. Lapunk mai számából az anyag­halmaz miatt több közlemény kiszo­rult. PÉCSI FIGYELŐ. TANÜGY. A pécsi róm. kath. főgimná­zium értesítője az idén ismét bő tartalom­mal jelent meg. Az értesítő az ezelőttieknél könnyebb áttekintést nyújt és praktikusabb be­osztású, ízléses kiállítása pedig Taizs József nyomdáját dicséri. Az első helyet benne d­r. Békefy Rémig „Erkölcsös nevelés a csa­ládban“ czímű bő tanulmányokon alapuló érte­kezése foglalja el, melynek 19 oldalra terjedő tartalma sok megszívlelendőt foglal magában, miként kell nemzetünk reményét, az ifjúságot, a tanítással kapcsolatban nevelni, hogy a mai társadalomban uralkodó erkölcsi fogyatékossá­gának ellenszere — s főleg az igazságszeretet ápolása — már a családi életben, a szülők ré­széről alkalmaztassák. Az értekezés után a tan­intézet állapotrajza következik, melynek főbb pontjai ezek: A tanári kar a lefolyt tanévben 15 tagból állott, közöttük 13 cziszt.­r. áldozó­pap és két világi. A tanintézet körében alakult iskolai testületek közül az önképzőkör Zalai Mihály tanár vezérlete alatt 50 tagból állott

Next