Pécsi Figyelő, 1891. január-március (19. évfolyam, 1-25. szám)

1891-01-03 / 1. szám

XIX. évfolyam. Pécs. 1891. január 3-án. 1­80 szám. Előfizetési árak: Égés* évre . . . 6 frt — kr. Félévre . . • 3 „ — „ Negyedévre • 1 . 50 „ Egy hóra . * • .. 50 ,, egyes szám ára 8 kr. Kiadóhivatal: f|CSETT, Szécterji-tér 12-ik szín (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó fölszó­­lalások intézendők. Figyelő (Pécsi Hírlap.) Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkesztői iroda : PÉCSETT, Széchenyi­ tér 12-ik ura, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. kéziratok vissza nem adatnak Hirdetéseit­­ kiadóhivatalban vétetnek föl Előfizetések elfogadtatnak még valamennyi könyvkeresk­e - tésben. Egyes számok kaphatók : Weicinger N. utóda Damján J., Valentin K. fia (Széchenyi-tér), Engel Lajos (fő-utcza), Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér) 80hm Manó (fő-utcza), papír- és könyvkereskedéseiben Mindezen helyeken előfizetések is elfogadtatnak. Előfizetési fölhívás PÉCSI FIGYELŐ („PÉCSI HÍRLAP“) XIX-ik évfolyamára. Kérjük a t. előfizetőinket, miszerint az előfizetési pénzeket (legczélszerűbb utalvá­­nyon) minél előbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében fennakadás tör­­ténjék. Lapunk, mely az ország összes vidéki­lapja között a legolcsóbb, ezentúl is kétszer jelenik meg hetenkifrt az ed­digi előfizetési ár mellett. Előfizetés egy évre .... 6 frt — kr. félévre .... 3 frt — kr. negyed évre . . 1 frt 50 kr. Hazafias tisztelettel A „Pécsi Figyelő“ („Pécsi Hírlap*) kiadóhivatala. Lenni, vagy nem lenni. „Lenni, vagy nem lenni, ez itt a kér­dés“, a mely előtt városunk lakossága méltán érezheti magát most, midőn a vég­szükség arra kényszeríti, hogy önmagáért a legnagyobb áldozatokat meghozza. Év­tizedes mulasztásokat kell a legnagyobb gyorsasággal és úgyszólván, hanyat-homlok rohanva helyrepótolnunk, hogy magunkat egy újabb pusztulás veszélyeinek ki ne tegyük. De ki és mi biztosít bennünket arról, hogy példátlan veszedelmünk teljes okát felismertük, vagy hogy rövid idő alatt s nem újabb keserű tapasztalatok árán föl fogjuk azt ismerni , ki biztosít bennünket arról, hogy azok, a­kiknek mulasztásából idáig jutottunk, érdekeinket ezután önzet­lenebből és erélyesebben fogják megvé­delmezni ? Várjuk és lessük a legtudomá­nyosabb búvárkodást is e részben és bízzunk is benne, de csak akkor eléged­jünk meg csupán az általa ajánlott módok foganatbavételével, ha igazán tudomá­nyos lesz az eredmény, azaz minden körülménynek őszinte feltárásán és számbavételén fog alapulni, s nem pedig esetleg vétkes nagyképűségen, avagy elfogultságon. Tegyünk mindazonáltal a közismeretek és józan ész által sugall tör­vények szerint is, melyek ezúttal azt diktálják nekünk, hogy mindenütt tisz­títsunk, a­hol szenny van, még­pe­dig serényen. Nehogy valaki félreértsen bennünket, sietünk kijelenteni, hogy ezúttal a szennyet reális értelemben vesszük , mert hogy ez okozója járványunknak, azt hisszük, fölös­leges értelmes emberek előtt sokat bizo­nyítgatnunk. És e részben fölösleges is a mikrobákkal sokat alaposgatni, vagy a teendőket ez alaposgatások miatt halasz­tani. E szennyet, piszkot kell tehát minde­nütt fölkeresnünk, közelünkből eltávolítanunk és a távolban, vagy ha lehet, itt helyben azt ártalmatlanná tennünk. A kérdések tehát itt ezek: hogyan, hol találjuk meg a romlott szerves alkat­részeket, hogyan távolítsuk el közelü­nkből, és hogyan tegyük azokat ártalmatlanná ? Azt a kérdést, hogyan találjuk meg az elhasznált, vagy romlott szerves alkat­részeket talajban, vízben, levegőben, hús­ban, tejben, vajban stb., hogyan lehet ha­misítások, sőt gondatlan kezelés által is pl. a legjobb élelmi czikkből az egészségre ártalmas, romlott anyagot létrehozni, ez­úttal részletesen nem tárgyalhatjuk. Erre nézve elég lesz, ha az intéző körök figyel­mét fölhívjuk e kérdés szakszerű megol­dására. E megoldás pedig abból állana, hogy a város egy e czélra külön díjazott vegyi laboratóriumot és bakterológiai intézetet szervezzen, a­mely e részben bizony elég panaszszal előállani tudó közönségünknek csekély díjért — a­mely a városi pénz­tárba folynék — mindig készen álljon szakszerű fölvilágosítást adni, mert ez idő szerint sajnos tapasztalásból tudjuk, hogy az élelmiszerek és italok hamisításával és elrontásával foglalkozók révén busásan megtérülne a városnak kiadása. A­mi a második kérdést illeti, hogy hol találhatók föl emez elhasznált, vagy romlott alkatrészek, erre nézve összefog­lalhatom a részletes feleletet a következők­ben : a vízben, a talajban, a levegőben, az ételekben és italokban, a talajvíz és légnedvesség által fertőzött falakban, min­den szerves hulladékban. Hogy tehát a bennünket titkon halál­lal fenyegető mérgektől megszabaduljunk, erélyesen hozzá kell látnunk vizünknek, talajunknak, levegőnknek, áruba bocsájtott ételeink­ és italainknak, fertőzött falainknak és házainkban összehalmozott szerves hul­ladékoknak leggondosabb megtisztításához, illetve elhordásához és ártalmatlanná té­teléhez. Hogy e kívánalmaknak lelkiismerete­sen megfelelhessünk, minden lelkes polgár­nak a következőket ajánljuk figyelmébe: Ahhoz, hogy jó és tiszta vízveze­tékünk, illetve ivóvizünk legyen, először is egy harmad millió forint kell, másodszor olyan szakértő emberünk,­­ teljes in­téz­k­e­d­é­s­i j­o­gg­a­l és teljes fele­lősséggel felruházva — a­kiben a tudatos képesség és gyakorlat s másrészt a közügyek iránt jóakarat és erélyesség teljes mértékben megvan. Hogy ez a tiszta ivóvíz és vízvezeték aztán soká tiszta is maradjon, ismét a leg­szigorúbb szakértői ellenőrzés kívántatik csak meg. Viz dolgában mindazonáltal egy ve­szedelmünk van és ez az, hogy a mi vén Mecsekünk ivóvizet ugyan jót és eleget fog adni, de arra a czélra, hogy városunk­o­kat a naponta termelt szennytől a leg­­­­könnyebb módon, t. i. folyóvíz segélyével tisztítsuk meg, aligha fogunk elegendőt nyerni. Itt a radikális kúra, a­melyről most bővebben szólni idő előtti lenne, az volna, ha a Drávából egy csatornát vezetnénk Pécsig és innét vissza az említett folyónak egy mélyebben fekvő pontjához, vagy a Dunába. A többit aztán elvégezhetnék a város csatornázásával és gőzerővel. Akár van azonban, akár nincs elegendő vizünk, mégis a várost okvetlenül csa­tornáznunk is kell és pedig egyszerűen azon czélból is, hogy a gyár- és ipartele­pek és házak szerves anyagokkal teletömött mosadék vize a város talajától tel­jesen és a külső levegőtől leg­alább részben izoláltan rendeltetési helyére, a várostól jó távolra elfolyhasson, a­hol az aztán ártalmatlanná tehető. Akár átmeneti intézkedésként, a­míg a város csatornázása készen lesz, akár pedig véglegesen — minden eddig meg­levő árnyékszékgödör hatóságilag vizsgáltassák meg, hogy ezeknek falai a tartalomnak a város talajától való gondos elszigetelése czél­­j­á­b­ó­l, jó vitathatlan réteggel el vannak-e látva és a­hol ez nem volna meg, a ház­­tulajdonos köteleztessék azt azonnal szabály szerint helyreállítani. Ha a gazda szegény­ségét bebizonyítja, ne sajnálja a város a költségeket és állíttassa helyre saját költ­ségén. époo írtnál többe nem fog kerülni ez a városnak. Eme gödröket a város a gazdák költségén minden évben legalább egyszer tisztogattassa ki és mosattassa ki és a leggondosabban dezinficiálja. A rendes dezinficiálás hetenkénti eszközlését pedig rendelje el. A kitisztított gödrök tartalmának a várostól távol és alantakban fekvő földek igen jó hasznát veszik, kivált ha előbb földdel jól összekeverve szétszórjuk ezeken. A város utczáinak burkolásánál hasz­nálatba vett makadámot, mint a város lakosságának minden évszakban csak bosz­­szantója, már tisztíthatatlanságánál fogva is teljesen ejtsük el, sőt onnét, a­hol ed­­dig alkalmazva volt, egészen kasszálja.

Next