Pécsi Figyelő, 1891. január-március (19. évfolyam, 1-25. szám)
1891-01-03 / 1. szám
XIX. évfolyam. Pécs. 1891. január 3-án. 180 szám. Előfizetési árak: Égés* évre . . . 6 frt — kr. Félévre . . • 3 „ — „ Negyedévre • 1 . 50 „ Egy hóra . * • .. 50 ,, egyes szám ára 8 kr. Kiadóhivatal: f|CSETT, Szécterji-tér 12-ik szín (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó fölszólalások intézendők. Figyelő (Pécsi Hírlap.) Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkesztői iroda : PÉCSETT, Széchenyi tér 12-ik ura, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. kéziratok vissza nem adatnak Hirdetéseit kiadóhivatalban vétetnek föl Előfizetések elfogadtatnak még valamennyi könyvkereske - tésben. Egyes számok kaphatók : Weicinger N. utóda Damján J., Valentin K. fia (Széchenyi-tér), Engel Lajos (fő-utcza), Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér) 80hm Manó (fő-utcza), papír- és könyvkereskedéseiben Mindezen helyeken előfizetések is elfogadtatnak. Előfizetési fölhívás PÉCSI FIGYELŐ („PÉCSI HÍRLAP“) XIX-ik évfolyamára. Kérjük a t. előfizetőinket, miszerint az előfizetési pénzeket (legczélszerűbb utalványon) minél előbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében fennakadás történjék. Lapunk, mely az ország összes vidékilapja között a legolcsóbb, ezentúl is kétszer jelenik meg hetenkifrt az eddigi előfizetési ár mellett. Előfizetés egy évre .... 6 frt — kr. félévre .... 3 frt — kr. negyed évre . . 1 frt 50 kr. Hazafias tisztelettel A „Pécsi Figyelő“ („Pécsi Hírlap*) kiadóhivatala. Lenni, vagy nem lenni. „Lenni, vagy nem lenni, ez itt a kérdés“, a mely előtt városunk lakossága méltán érezheti magát most, midőn a végszükség arra kényszeríti, hogy önmagáért a legnagyobb áldozatokat meghozza. Évtizedes mulasztásokat kell a legnagyobb gyorsasággal és úgyszólván, hanyat-homlok rohanva helyrepótolnunk, hogy magunkat egy újabb pusztulás veszélyeinek ki ne tegyük. De ki és mi biztosít bennünket arról, hogy példátlan veszedelmünk teljes okát felismertük, vagy hogy rövid idő alatt s nem újabb keserű tapasztalatok árán föl fogjuk azt ismerni , ki biztosít bennünket arról, hogy azok, akiknek mulasztásából idáig jutottunk, érdekeinket ezután önzetlenebből és erélyesebben fogják megvédelmezni ? Várjuk és lessük a legtudományosabb búvárkodást is e részben és bízzunk is benne, de csak akkor elégedjünk meg csupán az általa ajánlott módok foganatbavételével, ha igazán tudományos lesz az eredmény, azaz minden körülménynek őszinte feltárásán és számbavételén fog alapulni, s nem pedig esetleg vétkes nagyképűségen, avagy elfogultságon. Tegyünk mindazonáltal a közismeretek és józan ész által sugall törvények szerint is, melyek ezúttal azt diktálják nekünk, hogy mindenütt tisztítsunk, ahol szenny van, mégpedig serényen. Nehogy valaki félreértsen bennünket, sietünk kijelenteni, hogy ezúttal a szennyet reális értelemben vesszük , mert hogy ez okozója járványunknak, azt hisszük, fölösleges értelmes emberek előtt sokat bizonyítgatnunk. És e részben fölösleges is a mikrobákkal sokat alaposgatni, vagy a teendőket ez alaposgatások miatt halasztani. E szennyet, piszkot kell tehát mindenütt fölkeresnünk, közelünkből eltávolítanunk és a távolban, vagy ha lehet, itt helyben azt ártalmatlanná tennünk. A kérdések tehát itt ezek: hogyan, hol találjuk meg a romlott szerves alkatrészeket, hogyan távolítsuk el közelünkből, és hogyan tegyük azokat ártalmatlanná ? Azt a kérdést, hogyan találjuk meg az elhasznált, vagy romlott szerves alkatrészeket talajban, vízben, levegőben, húsban, tejben, vajban stb., hogyan lehet hamisítások, sőt gondatlan kezelés által is pl. a legjobb élelmi czikkből az egészségre ártalmas, romlott anyagot létrehozni, ezúttal részletesen nem tárgyalhatjuk. Erre nézve elég lesz, ha az intéző körök figyelmét fölhívjuk e kérdés szakszerű megoldására. E megoldás pedig abból állana, hogy a város egy e czélra külön díjazott vegyi laboratóriumot és bakterológiai intézetet szervezzen, amely e részben bizony elég panaszszal előállani tudó közönségünknek csekély díjért — amely a városi pénztárba folynék — mindig készen álljon szakszerű fölvilágosítást adni, mert ez idő szerint sajnos tapasztalásból tudjuk, hogy az élelmiszerek és italok hamisításával és elrontásával foglalkozók révén busásan megtérülne a városnak kiadása. Ami a második kérdést illeti, hogy hol találhatók föl emez elhasznált, vagy romlott alkatrészek, erre nézve összefoglalhatom a részletes feleletet a következőkben : a vízben, a talajban, a levegőben, az ételekben és italokban, a talajvíz és légnedvesség által fertőzött falakban, minden szerves hulladékban. Hogy tehát a bennünket titkon halállal fenyegető mérgektől megszabaduljunk, erélyesen hozzá kell látnunk vizünknek, talajunknak, levegőnknek, áruba bocsájtott ételeink és italainknak, fertőzött falainknak és házainkban összehalmozott szerves hulladékoknak leggondosabb megtisztításához, illetve elhordásához és ártalmatlanná tételéhez. Hogy e kívánalmaknak lelkiismeretesen megfelelhessünk, minden lelkes polgárnak a következőket ajánljuk figyelmébe: Ahhoz, hogy jó és tiszta vízvezetékünk, illetve ivóvizünk legyen, először is egy harmad millió forint kell, másodszor olyan szakértő emberünk, teljes intézkedési joggal és teljes felelősséggel felruházva — akiben a tudatos képesség és gyakorlat s másrészt a közügyek iránt jóakarat és erélyesség teljes mértékben megvan. Hogy ez a tiszta ivóvíz és vízvezeték aztán soká tiszta is maradjon, ismét a legszigorúbb szakértői ellenőrzés kívántatik csak meg. Viz dolgában mindazonáltal egy veszedelmünk van és ez az, hogy a mi vén Mecsekünk ivóvizet ugyan jót és eleget fog adni, de arra a czélra, hogy városunkokat a naponta termelt szennytől a legkönnyebb módon, t. i. folyóvíz segélyével tisztítsuk meg, aligha fogunk elegendőt nyerni. Itt a radikális kúra, amelyről most bővebben szólni idő előtti lenne, az volna, ha a Drávából egy csatornát vezetnénk Pécsig és innét vissza az említett folyónak egy mélyebben fekvő pontjához, vagy a Dunába. A többit aztán elvégezhetnék a város csatornázásával és gőzerővel. Akár van azonban, akár nincs elegendő vizünk, mégis a várost okvetlenül csatornáznunk is kell és pedig egyszerűen azon czélból is, hogy a gyár- és ipartelepek és házak szerves anyagokkal teletömött mosadék vize a város talajától teljesen és a külső levegőtől legalább részben izoláltan rendeltetési helyére, a várostól jó távolra elfolyhasson, ahol az aztán ártalmatlanná tehető. Akár átmeneti intézkedésként, amíg a város csatornázása készen lesz, akár pedig véglegesen — minden eddig meglevő árnyékszékgödör hatóságilag vizsgáltassák meg, hogy ezeknek falai a tartalomnak a város talajától való gondos elszigetelése czéljából, jó vitathatlan réteggel el vannak-e látva és ahol ez nem volna meg, a háztulajdonos köteleztessék azt azonnal szabály szerint helyreállítani. Ha a gazda szegénységét bebizonyítja, ne sajnálja a város a költségeket és állíttassa helyre saját költségén. époo írtnál többe nem fog kerülni ez a városnak. Eme gödröket a város a gazdák költségén minden évben legalább egyszer tisztogattassa ki és mosattassa ki és a leggondosabban dezinficiálja. A rendes dezinficiálás hetenkénti eszközlését pedig rendelje el. A kitisztított gödrök tartalmának a várostól távol és alantakban fekvő földek igen jó hasznát veszik, kivált ha előbb földdel jól összekeverve szétszórjuk ezeken. A város utczáinak burkolásánál használatba vett makadámot, mint a város lakosságának minden évszakban csak boszszantója, már tisztíthatatlanságánál fogva is teljesen ejtsük el, sőt onnét, ahol eddig alkalmazva volt, egészen kasszálja.