Pécsi Figyelő, 1891. július-szeptember (19. évfolyam, 52-78. szám)
1891-07-01 / 52. szám
sárhelyi kegybiztos, Németh József városi ügyész, Horváth Antal és Géza urak, kikről tudom, hogy szénkénegeznek, megnevezhetnek s ajánlhatnak olyan ügyes embereket, kik a szénkénegezést jól értik. Ehhez csak kevés áldozatkészség kell, meg az, hogy messze kerülje az ember az olcsó tanácsokat, a boszorkány-üstököt, meg a naphtalint, amely a moly ellen igen jó volt eddig, de most már azt is kiszorítottaa diólevél. A jövő alkalommal az egyes telepeken észlelteket soroljuk föl Sillay jegyzetei nyomán. A választási törvény megváltoztatása. Irányi Dániel a képviselőház mai ülésében indítványt adott be a képviselőválasztási törvény tárgyában. Ez indítvány, mely indokolás végett a közigazgatási javaslat általános tárgyalásának befejezése után fog felvétetni, így hangzik: Tekintve, hogy az osztóigazság kívánja, hogy mindazok, a kik az ország terheit viselik, annak jogaiban is lehetőleg részesüljenek; tekintve, hogy az 1874: XXXIII. t.-czikk, ahelyett, hogy az 1848-iki törvényben biztosított választási jogot a haladó kor igényeihez képest kiterjesztette volna, azt ellenkezőleg tetemesen megszorította; tekintve, hogy daczára az 1874-iki törvény rendelkezéseinek, úgy a választók összeírása, mint a választást megelőző többi hivatalos cselekmények körül számos visszaélés követtetik el s a mozgalom alatt sok helyen etetés-itatás s egyéb visszaélések folynak s illetéktelen hivatalos nyomás gyakoroltatik a nélkül, hogy ezen törvénysértésekre kellő orvoslás, illetőleg megtorlás következnék ; utasítsa a t. képviselőház a kormányt, hogy a kir. kúriának a vitás választások feletti bíráskodásról szóló s még a jelen ülésszak alatt benyújtandó törvényjavaslat letárgyalása s a törvény erejére emelése után — addig is, vaig az általános szavazatjog behozatnék — az 1874-iki választási törvénynek a következő elvek alapján leendő módosítása iránt még ezen országgyűlés alatt s oly időben terjeszszen elő törvényjavaslatot, hogy az elfogadtatván és szentesíttetvén, már a legközelebbi általános választásoknál zsinórmértékül szolgáljon. 1. A választói képesség legyen egyenlő az egész országban, tehát szűnjék meg az egykori Erdélyre nézve fennálló külön czenzus. 2. A választói jog terjesztessék ki az 1848-iki törvény szerint jogosultakon kívül mindazon polgárokra, a kik önállók és legalább négy forint egyenes állami adót fizetnek. Az 1848—49-iki honvédek azonban czenzus nélkül is bírjanak szavazattal. 3. Az adófizetés lefizetésének elmulasztása s ne vonja maga után a szavazati jog elvesztését. Igaz, Jones tartózkodóan viselkedik, ami mély keserűséggel árasztja el a szenvedélyes nőt. Távozása alkalmával meghívja másnapi esküvőjére. A visszatérő Csuku már csak az ablakon keresztül láthatja s óva inti Jonest, ne nézzen mélyen sötét szemeibe. Úgy járhatna, mint ő. S megvallja, hogy az őrülésig szereti, de nem remény nélkül. Szanda tüzes, életteljes, fiatal, Notara pedig aggastyán. Számít arra, hogy hatalmas szenvedélyének sikerül annyira hatni szívére, hogy egyszer karjaiba omlik. Megdöbbentő czinizmussal telt nyilatkozata után, melynek szúrós éle Jones ellen irányul, hirtelen átmenettel, vérig sértő gúnyjának betetőzéséül ördögi nevetés kíséretében azt kérdi tőle: nem él-e rajongó lelkében Bogdán Pia kisasszonyért is valami gyermekkori emlék? Jones e név ismételt hallatára föllobban , midőn megtudja, hogy anyja nyugalmáért, nővére jövőjéért 8 atyja becsületéért nőül kell vennie e milliomos leányt, különben Banesti dobra kerül, szülei koldusok lesznek s nővérének jövője tönkre van téve, összeszedi férfiúi erejét, melyre súlyos helyzetében nagy szüksége van s behivatja atyját, ki oda kint ült és remegve várta fia elhatározását, de e közben nagy zajjal megérkeznek a valéni jobbágyok Drágós kovács (Pintér) vezérlete alatt s fölkérik Jonest, hogy legyen az ügyvédjük a Notara elleni birtokperükben a harmadik bíróságnál, mert kettőnél már elvesztették, daczára hogy az igazság " HÍREK. — (Péter és Pál napján,) a mely napon t. i. a mi díszes székesegyházunk búcsúja van, óriási néptömeg hemzsegett a székesegyházban, az előtte levő téren. A szomszéd falukból bevándorolt nép mind látni akarta a híres templomot, s azért nyolcz órakor tömve volt a székesegyház. Ezután már csak nagy nehezen lehetett betérni. Kilencz órakor érkezett meg a megyés püspök,a kanonokok és udvari papok kíséretében, hogy bemutassa a szent áldozatot. Mise alatt már annyira megtelt a templom, hogy kénytelenek voltak a déli ajtót betenni, s így a nyugati főbejáratnál valóságos küzdelem fejlődött, amely a legmagasabb fokra csak mise után hágott, midőn a vidéki nép egymás hátán tört ki. Hiába volt a kérés, ott nem használt semmit , nem egy intelligens embernek keserves kínszenvedést okozott. S míg a püspök a főoltárnál a pápai áldást osztotta, addig a templom ajtóban már ököllel adta tovább a nép. Pedig ezen segíthetett volna a rendőrség, s megakadályozhatta volna a külső népnek a templomba való tódulását akkor, midőn abból a hívők kijönni készültek. Volt ugyan kirendelve két rendőr, de azok nem ott álltak, ahol kellett volna. Számoson kívül rekedtek a templomon , kénytelenek voltak visszatérni „biztonság“ kedvéért. A nagy néptömeg csak a déli órákban oszlott szét. (Papszentelés.) Az idei negyedéves hittanhallgatók f. hó 2- án kapták föl a subdiakonatust a Corpus Christi kápolnában. Előzőleg három napon át meditáltak, hogy méltó előkészülettel vehessék át a püspök kezeiből a nagyobb egyházi rendeket. A papjelöltek a következők voltak- Francsits Pál, Fuchs Vilmos, Gyömörey Zsigmond, Horacsek András, Mayer György, Petz Ardrof, Szabó Dezső, Bitter Illés, és Péwald Vllastic, akik közül ketten csak a lübdiakmatust hárták föl, miután még nem érték el az egyházi rend fölvevéséhez megkívánt kort. Folyó hó uloán szentelte föl a megyés püspök a többieket, a mely ténykedésénél számosan voltak jelen a hívők közöl is. A fölszentelés napján az ifjú leviták a püspök vendégei voltak. Gyömörey Zsigmond, ki csak a subdiakonatust kapta föl, további kiképzés végett a római egyetemre fog menni. — (Bizonyítványkiosztás. A helybeli középiskolákban folyó hó 28-án tartották meg a „Te Deum“-ot, amely után a tanulók az iskolai bizonyítványokat kapták ki, hogy ismét oda térjenek vissza, ahonnan mindig oly fájó a búcsúzás. Akármilyen volt is az eredmény, de egy édes érzelemben mindannyian megegyeztek: a viszontlátás örömében. Ki is írhatná le azt a felejthetetlen érzelmet, midőn egy hosszú év után ismét viszontláthatja egymást a szülő és gyermek. E valódi boldogságot csak a vakáczióra hazatérő gyermek-ifjú érzi, amely érzelem késő vénségeinkig mindig felejthetetlen marad. (Táviratforgalom a király napok alatt Pécsett.) A király ittléte alkalmából junius 19-től 22-ig az itteni távirdahivatalnál 635 drb távirat 26,399 szóval adatott fel, 578 drb 9159 szóval érkezett be és 578 drb 9159 szóval átfutólag kezeltetett. A legerősebb nap volt őfelségének érkezési napja, június 21-én, mely napon 173 drb távirat 10,594 szóval adatott föl, 119 drb 3061 szóval érkezett be és 33 drb 669 szóval átmenőleg kezeltetett. Az összforgalom 1331 drb táviratból állott 37,454 szóval. A rendelkezésre állott személyzet arányához képest ez valóban kitűnő működésről tanúskodik és méltán megérdemelték mindazok, kik ebben részt vettek, azon kitűnő elismerést, melyet a fővárosi és helyi sajtó képviselőitől nyertek. (Szénkénegezés.) Dezső Miklós borászati v. tan. fölhívja vidéki szőlősgazdáink figyelmét, hogy a pécsi káptalani uradalom patacsi (szt. Miklós hegy) szőlőjében épen most folyamatban levő szénkénegezési munkálatokat tekintsék meg, hol a múlt évi szénkéneggel való gyérítés eredményeit is láthatják. Különösen a megnézni való ott az amerikai alanyokon levő zöldojtványok termése miveletmódja és az idei ojtások eredménye is. (Gimnazisták hangversenye.) Nincs háladatosabb produkczió, mint mikor a diákok valami előadást rendeznek az iskola falai között, vagy azokon kívül holmi diák-tánczestélyt a szülőknek meg az intézet barátainak. Akár önképzőköri ünnepély, akár ének-előadás, akár tánczestély legyen az, akár fizetéses, akár ingyenes, annak mindig van publikuma. S ez is csak azt jelenti, hogy a fiatalságé a világ kedvezése, ő a közönség kedvence. A főgimnázium földszinti nagyterme szombaton délután 4 órakor zsúfolásig megtelt felében hölgyközönséggel másik felében férfihallgatósággal. Az intézeti énekkar, melyet Ágh Tímót dr. tanár vezet, tartotta évzáró ünnepélyét. A négyes énekkar az előadott hat dallal dicséretes dolgot miveit. A sopronok között néhány tisztán, kedvesen csengő hatig emelkedett ki, a bassusok is meglepőek. A két közbeeső hang is tisztán intonált. Bámulatos fegyelmezettséggel brillírozott ez a körülbelül 60 tagú gyermek- és férfikar, egyöntetű pianissimói és crescendói megleptek mindenkit. Ez pedig a mesterük, Ágh tanár érdeme, a miért kapott is tapsot és éljent eleget. Az ének közötti szüneteket Girardi Rezső, Beberics Imre 4. Pótoltassanak czélszerű rendelkezésekkel az 1874-iki törvény mindazon intézkedései, melyek az összeírások törvényességének ellenőrzésére, a választási mozgalom szabadságára, a választók szabadságának és tisztaságának megőrzésére , a visszaélések megszüntetésére szükségesnek bizonyultak. napnál világosabban az ő részükön van, de náluk a parasztnak nincs igazsága. főnök és a biró a bojárral tartanak, a kinél tele eszik és iszszák magukat. A városbeli ügyvédek egyikében sincs már bizalmuk, így hát belé vetik utolsó reményüket. Jones elfogadja ügyük képviseletét, mire a nép örömrivalgás közt betódul s lábaihoz borul. A második fölvonásban, mely Notara valéni kastélyának pompás téli kertjében játszik, Notara és Szanda lakodalmát ülik az összes megyei intelligenczia részvétele mellett. Itt találkozik először Jonel Piával s kölcsönösen megszeretik egymást szüleik nem csekély örömére. Szanda otthagyva a mulatókat fáradalmait jön kipihenni s találkozik Jonellel, ki őszintén kívánja neki, hogy találja meg a boldogságot, melyet keresett. Szemére hányja, hogy elvállalta a valéni parasztok ügyét s ezáltal ellenfelévé lett. Jonel visszautasítja a szemrehányást azon gúnyos megjegyzéssel, hogy az új állásával járó kötelességeket valóban gyorsan fölfogta. Szanda feények közt védekezik. Nem viselheti el, hogy a szeretett Jones rosszul vélekedjék róla. Azzal a csókkal a pópa szobájában kezdődött benne a vágyódás abba a verőfényes, színpompás, boldogsággal és életörömmel tele világba, melyben Jonest megpillantotta , hogy hozzá hasonló lehessen és méltó szerelmére, elfogadta Notara ajánlatát, de csak most látja, milyen rút után járt. Nem tud parancsolni többé szívének s zokogva keblére borul, miután bevallotta, hogy végtelenül szereti. Jones hivatkozással arra, hogy amit ez órában beszél, az őrület és bűn, visszautasítja szerelmét, Szanda azonban szenvedélyétől elvakíttatva eldobja koszorúját s újra Jones karjai közé szalad, de ez eltaszítja s hogy teljesen el is idegenítse magától, tudatja vele, hogy bensője üres volt, midőn házába lépett s övéiért föl akarta magát áldozni szeretetből, de mikor elveszettnek hitte boldogságát, akkor találta meg csak igazán. " Szereti Bogdán Piát szive mélyéből, uraik tehát örökre elváltak. Szanda görcsös zokogás közt kezeivel elfödve arczát a divánra hanyatlik s csak atyjának, az öreg Barbunak rekedt nevetésére riad föl. Ez a miért leánya szégyenli magát miatta, Notara pedig kutyákkal szette ki udvarából, elmondja neki, hogy anyját, mert volt becsületérzése, szive és hű maradt hozzá, halálra korbácsoltatta — a gazdag bojár Notara, a férje. Ezt a történetet hozta neki nászajándékul. Szanda vad fájdalmában zokogva kaczag. Ily kétségbeesett állapotban találja az ittast Csukit, a kártyázás miatt távol levő férjjel még jobban sebzi szivét. A pohár csordultig telt. Szanda teljesen ki van kelve önmagából. Csuku egy morfium muriaticummal telt üvegcsét vesz elő , gonosz czélzattal magyarázza hatását. Szanda égő szemekkel nézi az üvegcsét, a távozó Csukut szótlanul követi s egy alkalmas