Pécsi Figyelő, 1892. április-június (20. évfolyam, 27-52. szám)
1892-04-02 / 27. szám
2 az áll. bír. választmány újjáalakítása tárgyában. 6. Belügyminisztériumnak a Sárkány dunaág vidékén Bács Bodrog és Baranya vármegyék közötti eddigi határvonal felkutatása és álandósítása iránti rendelete. 7. Belügyminisztérium rendelete az ebtartási szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. 8. Belügyminisztérium rendelete a bábaügy rendezéséről alkotott szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. II. Állandó választmány jelentései. 9. Tűzrendészetés 10. Építészeti szabályrendeleteknek belügyminisztérium által elrendelt módosítása tárgyában. 11. Visy Lajos és Jágits József mohácsi lakosoknak Mohács nagyközség képv. testületének i. e. 52. sz. határozata elleni felebbezése. 12. A pécsi takarékpénztárnál 41, a kamat mellett elhelyezett pénzkészletek felmondása folytán szükséges intézkedés tárgyában. 13. Az árvaházi épületre vonatkozólag tett intézkedések és a kivitel iránt kötött szerződés jóváhagyása. 14. A házi pinczér 1891. évi számadása. 15. A gyámpénztári 1891. évi mérlege. 16. A gyámpénztári tartalék alap, 17. Árvaházi alap, 18. Törzstőke- és házi pénztári tartalék alap, 19. Tiszti nyugdíj alap, 20. Betegápolási alap, 21. Erdészeti alap, 22. Állategészségügyi alap, 23. Ipariskolai alap, 24. Lótenyésztési alap, 25. Ínséges alap, 26. Nemesi pénztár, 27. Hg. Schaum- Lippe-féle jutalomdij alap, 28. Baranyai csatorna alap, 29. Engenfalui párterősitési alap. 30. Tanítói jutalomdij alap, 1891. számadásai. 31. A gyámpénztári tartalékalapban nélkülözhető öszszegnek az árvaházi alap gyarapítására való fordítása tárgyában. 32. Szebényi község által az ínséges alapból kölcsönzött összeg leszámolása. 33. Gyenis Sándor átkaparó kegydij iránti kérvénye. 34. Kopács község képv. testületének f. é. 1. sz. határozata ellen Varga János és társai, kopácsi lakosok által benyújtott fölebbezés. 35. Sellye község képv. testületének f. é. 2. sz. határozata ellen Lederer Jakab, sellyei lakos által benyújtott felebbezés. 36. Szüts Károly, sellyei körjegyzőnek a jegyzői nyugdijt igazgató választmány múlt évi 524. sz. a. hozott határozata elleni felebbezése. 37. Fauszt Konrád volt szederkényi kántortanító nyugdíjaztatása 38. A dárdai herczegi uradalomnak Haraszti — és 39. Gordisa közsében birt ingatlanai után igényelt félpótadó kedvezmény megállapítása iránti kérvénye. 40. Dunaszekcső községnek egy pénztári ellenőri állás rendszeresitése iránt hozott határozata. 41. Németbóly községnek községi pótadó leírása iránt hozott határozata. 42. Kovaczéna és 43. Vörösmarth község ingatlan vétele. 44. Kákics község javára átengedet ingatlan tulajdonjogának átruháztatására kiállított nyilatkozat. 45. Vörösmarth község ingatan eladása. 46. Burgert János és társai, jakabfalui lakosok által Jakabfalu községi 1872—1889. évi számadások ellen támasztott s helyszínén megvizsgált nehézmények. 47. Mágocs község önnáló árvatárának megvizsgálása alkalmából fölmerült költségek megtérítése iránt Mágocs község képv. testülete által hozott határozat. könybelábadtak a szemei. Megkérdeztem tőle szelíd hangon, hogy miért sir. Azt felelte rá, hogy ő nem sir, csak eszébe jutott a — Hanka. — Ki ez a Hanka, hol lakik ? — kérdem. — Ott lakik, a hol a szép Kriván van. Egy kis faluban van egy kis ház, s abban a kis házban van az én Hankám. — De hát ki a te Hankád? — A Hanka lesz az én feleségem, ha elvándoroltam egy pár évet és pénzem lesz. A Hanka az, akit én szeretek nagyon, nagyon , akit csak nekem szabad szeretni. E szavak után a foltos kabátjáról lelógó kis rongydarabbal letörölte szép diószemeiből a könyeket. Nem tépdestem tovább a szive sebét. Odaadtam a kis szerelmesnek a borravalót s ő ismét elment. Azóta nem láttam. A múltkor a külvárosi utczában járva, egyik kapu alól ismét felém csengett a régi hang, amint a „van-e valami drótozni, foltozni valóut dadogta. Benéztem az udvarba, ahonnan szomorúan ballagott kifelé a kis Janó. Még beesettebb volt az arcza, mint akkor, mikor elő-48. A Herczegszöllös, 49. Csikós Tőttös, 50. Nyr.. Szt.Erzsébet, 51. Nagyharsány, 52. Egerszegh, és 53. Mekényes községi árvatárból, valamint 54. Tóbi Jánosnak Bucsucsanin Jakab elleni kötvényköveteléséből eredőleg fölmerült gyámpénztári hiány fedezése. 55. Mohács nagyközönség képv. testületének f. é. 52. sz. határozata Simonkovits Mihály másodjegyző fizetésének emelése tárgyában. 56. Hoffmann Jakab és neje után a zsibriki árvatárból eredőleg fölmerült hiánynak a gyámtári tartalékalapból leendő fedezése. 57. F. Mindszent közégnek pénztárosi állás rendszeresítésére vonatkozólag hozott határozata. 58. Gadány községnek a legelő tulajdonjoga tárgyában hozott határozata. 59. Ocsárd község regale kérvényének beváltása. 60. Nagy-Bicsérd község regale kötvényének beváltása. 61. Lovász Hetény község 1892. évi pótköltségvetési előirányzata. 62. Trencsén vármegye megkereső levele a pálinkakimérés vasárnapi korlátozása iránt a kereskedelemügyi miniszterhez intézett föliratának pártolása végett. 63. Monostor községnek kölcsönfölvétel engedélyezése tárgyában hozott határozata. 64. Csam, és 65. Maiss község árvatárából fölmerült hiánynak a gyámpénztári tartalék-alapból való megtérítése. 66. Karancs község 1892. évi pótköltségvetési előirányzata. 67. Csarnóta község 1878 —1889. évi újból fölülvizsgált bírói számadása. 68. Lipova községben behajthatatlanná vált községi adók leírása. 69. A pécsi járásból: Aranyos, Malom, Szilvás, Bosta, Szőke, Garé, Ócsárd, Regenye, Pellérd, Görcsöny, Gyód, — a baranyavári járásból: Lőcse a szentlörinczi járásból : Kisasszonyfa, Iványi, Uj Mindszent, Szent- Lörincz, Szent-Dienes, Sellye, Marócsa, Magyar- Mecske, Sumony, Csonka-Mindszent, Szent-Iván, Szent-Gál, Czinderi-Bogád, Hernádfa, Rónátfa, Gilvánfa, Monosokor, Bogdácsa, Kákics, Kacsóta, Skorágh, Ózd, Kis Telek Babarcz-Szőllős, Hegy- Szent-Márton, Tengerin-Monyorósd, Egerszeg, Bodony, Kis-Dér Baksa község 1811. évi bírói számadása. 70. A pécsi járásból: Bosta, Szilvás, — a baranyavármegye járásból: • Lőcs, — a szentlörinczi járásból: Hegy-Szent-Márton, Babarcz-Szőllős, Bodony, Egerszegh, Kisasszonyfa, Czinderi-Bogád, Marócsa, Sellye, Gilvánfa, Rónádfa, Szent-Lörincz, Szent-Gál, Kacsóta, Szent- Iván, Magyar-Mecske, Okorágh, Szent Dienes, Csonka-Mindszent, Kis-Dér, Monosokor, Monyorózsd, Kákics, Iványi, Bogdácsa, Kis-Telek, Ózd község 1891. évi szegénypénztári számadásain. Küldöttségi jelentések. 71. Számonkérő szék jegyzőkönyve. IV. Tiszti jelentések. 72. Alispán jelentése a járási főszolgabirák 1891. évi napló* számadásairól. 73. Ugyanannak jelentése a községi (közdűlő) közutak tárgyában. 74. M. kir. állami állatorvos jelentése Pécsváradon letelepedett Lengyel Albert állatorvosi oklevelének kihirdetése iránt. 75. T. főorvos jelentése Mohácson letelepedett Berchtold Antalné sz. Polgár Mária bába oklevelének kihirdetése iránt. V. Törvényhatóságok levelezései. 79. Trencsén vármegye közönségének megkereső levele a községi szőt láttam. Fényes barna hajfürtjeit rongyos kis kék sapka födte, valamikor katonáé volt, a ruhája pedig össze-vissza volt foltozva. — Mondd csak — szólítottam meg — miért vagy te olyan rossz színben? Talán beteg vagy? — Nem vagyok beteg — felelé reszkető hangon — de már három nap óta nem ettem mást, mint száraz kenyeret. Hát úgye most nincs talán munka ? — Dehogy nincs — felelé szinte örvendő hangon — tegnapelőtt és tegnap két forintot kerestem. — És mégis éhezel ? — Hát maga nem tudja — szólt tovább megdöbbenve — hogy minálunk Árvaországban nincs kenyér? — Csak nem küldöd oda a pénzedet, mikor neked sincs kenyered ? — Nekem nem kell — válaszolá nagyot sóhajtva — csak legyen a............. — Kinek ? — A — Hankának, állategészségügyi alap kezelése tárgyában tett fölterjesztése pártolása iránt. 77. Jegyzőkönyvet hitelesítő küldöttség választása. (Pályázat táblabirói állásra.) A pécsi kir. ítélőtábla elnöke pályázatot hirdet Balogh kir. ítélőtáblás bírónak Budapestre történt áthelyeztetése folytán megüresedett 2500 frt évi fizetés és 300 frt lakpénzzel javadalmazott ítélő birói állásra. Az elnök fölhívja mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy 1869. évi IV. t. ez. 6. és 7. paragrafusaiban fölsorolt általános és az 1891. évi XVII. t. ez. 22. paragrafusában előírt különös képesítési kellékeket, valamint nyelvismereteiket igazoló okmányokkal fölszerelt pályázati kérvényeiket hozzá czímezve, mégpedig a közhivatalban lévők hivatalfőnöküknél, közhivatalban nem levők, jelesül: kir. közjegyzők a közjegyzői kamara, Ügyvédek, pedig az ügyvédi kamara utján annak a kir. törvényszék elnökénél, a melynek területén rendes lakóhelyük van, a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt háromszori beiktatásától számítandó két hét alatt nyújtsák be. — (Kinevezés.) ő fölsége a király igazságügyminisztere előterjesztésére Horváth Zoltán pécsi kir. aljegyzőt a devecseri járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. (A krajczár-egylet múlt évi működése.) A szó szerint való értelemben a legnépszerűbb takarékpénztár Pécsett a „Pécsi kölcsönös segélyző egylet“, melyet a nép krajczár-egyletnek keresztelt el az 50 krajczáros betétek miatt. Naponta ezer ember fordul meg a krajczár-egylet helyiségében s rakosgatja be a heti megtakarított pénzecskéjét, mely oly biztos helyen van ott, hogy maga is csak különféle föltételek között nyúlhat hozzá. És ez jól is van így, mert a köznép, melyre leginkább üdvös ez a pénzintézet, könnyen hajlandó a megtakarított összegecskét hamarosan visszavenni; míg a kölcsönsegélyző egyletben ő magamagától is csak kölcsön kapja a saját pénzét, melyet vissza kell fizetnie, hogy hat év múlva, mikor az évtársulat föloszlik, megkaphassa hiány nélkül a takarékösszeget, sőt azon felül a pénzintézet kezelése folytán elért fölös haszonnak is bizonyos ráeső részét osztalékképen. Ez a krajczárokban dolgozó áldásos pénzintézet múlt pénteken tartotta meg évi közgyűlését a városház gyűléstemében, nagy számú részvényesek jelenlétében. A gyűlésen Rath Mátyás alelnök elnökölt. A pénzintézet forgalma a következő volt: az 1891. évi forgalom 18 814,920 frtot tett ki, ebből a váltóforgalom 10,116,043 frt 85 kr., a vagyonállapot 3,160,031 frt 65 kr. A törzsbetétek száma 6556. A tiszta nyeremény 87,380 frt 69 krt tett ki, tehát 559 frt 84 krral többet, mint 1890-ben. Ehhez képest a közgyűlés egy részletre 188 krrot állapított meg osztalékul. A közgyűlés az igazgatóság indítványára elhatározta, hogy az esetleges veszteségek pótlására a kilépő évtársulat részletenként 90 krral járuljon a tartalékalap kibővítéséhez, de ez a 90 kr. nem vonatik le a 178 frt osztalékból, mert a valódi osztalék tulajdonképen 188 frt 90 krt tenne ki. A tartalékalap még a 21 frt 47 kr. oszthatatlan fölös maradékot is kapja s igy öszszesen 2879 frt 87 krral járul a most kilépő évtársulat a tartalékalaphoz. A pénzintézet a múlt évben 19,699 frt 70 krt fizetett állami és községi adók fejében. Csepregi Schapfinger Joachim, ki kezdetben mint választmányi, majd mint igazgatósági tag, aztán mint a felügyelő bizotttság elnöke 1866 óta oszlopa a kölcsönös segélyző egyletnek, előhaladt korára való tekintetből ez utóbbi tisztéről lemondott. A közgyűlés Schapringert — az egylet virágoztatása körül szerzett érdemei elismeréséül — egyhangúlag örökös díszelnökké választotta meg. A felügyelő bizottságba megválasztottak: elnökké — Schapfinger helyébe — Aidinger János, alelnökké Rath Mátyás, tagokká: Böhm C. F., Wertheimer I., Blauharn Mihály és Gyimóthy Gyula; igazgatósági tagokká a kisorsolt 8 tag helyére megválasztattak : Dischka Győző, Eillebrandt Ferencz, Meiszner Imre, Majorossy Imre, Sey László, Scholz Antal, Ratkovics Ferencz és Ráuss József. (A negyedik est.) A holnap tartandó negyedik irodalmi- és zeneestély műsora a következő: 1. Nyitány. Egmontból, Beethoventól. Előadja az 52. cs. és kir. gyalogezred teljes zenekara, Riepl Gáspár karmester veze ti