Pécsi Figyelő, 1892. április-június (20. évfolyam, 27-52. szám)

1892-04-02 / 27. szám

2 az áll. bír. választmány újjá­alakítása tárgyában. 6. Belügyminisztériumnak a Sárkány dunaág vidékén Bács Bodrog és Baranya vármegyék közötti eddigi határvonal felkutatása és álan­­dósítása iránti rendelete. 7. Belügyminisztérium rendelete az ebtartási szabályrendelet jóváha­gyása tárgyában. 8. Belügyminisztérium rende­lete a bábaügy rendezéséről alkotott szabály­­rendelet jóváhagyása tárgyában. II. Állandó választmány jelentései. 9. Tűzrendészet­és 10. Építészeti szabályrendeleteknek belügyminiszté­rium által elrendelt módosítása tárgyában. 11. Visy Lajos és Jágits József mohácsi lakosoknak Mohács nagyközség képv. testületének i. e. 52. sz. határozata elleni felebbezése. 12. A pécsi takarékpénztárnál 41­, a kamat mellett elhe­lyezett pénzkészletek felmondása folytán szük­séges intézkedés tárgyában. 13. Az árvaházi épületre vonatkozólag tett intézkedések és a kivitel iránt kötött szerződés jóváhagyása. 14. A házi pinczér 1891. évi számadása. 15. A gyámpénztári 1891. évi mérlege. 16. A gyám­pénztári tartalék alap, 17. Árvaházi alap, 18. Törzstőke- és házi pénztári tartalék alap, 19. Tiszti nyugdíj alap, 20. Betegápolási alap, 21. Erdészeti alap, 22. Állategészségügyi alap, 23. Ipariskolai alap, 24. Lótenyésztési alap, 25. Ínséges alap, 26. Nemesi pénztár, 27. Hg. Schaum- Lippe-féle jutalomdij alap, 28. Baranyai csatorna alap, 29. Engenfalui párterősitési alap. 30. Ta­nítói jutalomdij alap, 1891. számadásai. 31. A gyámpénztári tartalékalapban nélkülözhető ösz­­szegnek az árvaházi alap gyarapítására való fordítása tárgyában. 32. Szebényi község által az ínséges alapból kölcsönzött összeg leszámo­lása. 33. Gyenis Sándor átkaparó kegydij iránti kérvénye. 34. Kopács község képv. testületének f. é.­ 1. sz. határozata ellen Varga János és társai, kopácsi lakosok által benyújtott fölebbe­­zés. 35. Sellye község képv. testületének f. é. 2. sz. határozata ellen Lederer Jakab, sellyei lakos által benyújtott felebbezés. 36. Szüts Ká­roly, sellyei körjegyzőnek a jegyzői nyugdijt igazgató választmány múlt évi 524. sz. a. hozott határozata elleni felebbezése. 37. Fauszt Konrád volt szederkényi­ kántortanító nyugdíjaztatása 38. A­ dárdai herczegi uradalomnak Haraszti — és 39. Gordisa közsében birt ingatlanai után igényelt félpótadó kedvezmény megállapítása iránti kérvénye. 40. Dunaszekcső községnek egy pénztári ellenőri állás rendszeresitése iránt ho­zott határozata. 41. Németbóly községnek köz­ségi pótadó leírása iránt hozott határozata. 42. Kovaczéna és 43. Vörösmarth község ingatlan vétele. 44. Kákics község javára átengedet in­gatlan tulajdonjogának átruháztatására kiállított nyilatkozat. 45. Vörösmarth község ingatan el­adása. 46. Burgert János és társai, jakabfalui lakosok által Jakabfalu községi 1872—1889. évi számadások ellen támasztott s helyszínén megvizsgált nehézmények. 47. Mágocs község önnáló árvatárának megvizsgálása alkalmából fölmerült költségek megtérítése iránt Mágocs község képv. testülete által hozott határozat. könybelábadtak a szemei. Megkérdeztem tőle szelíd hangon, hogy miért sir. Azt felelte rá, hogy ő nem sir, csak eszébe jutott a — Hanka. — Ki­ ez a Hanka, hol lakik ? — kérdem. — Ott lakik, a hol a szép Kriván van. Egy kis faluban van egy kis ház, s abban a kis házban van az én Hankám. — De hát ki a te Hankád? — A Hanka lesz az én feleségem, ha el­vándoroltam egy pár évet és pénzem lesz. A Hanka az, akit én szeretek nagyon, nagyon , a­kit csak nekem szabad szeretni. E szavak után a foltos kabátjáról lelógó kis rongydarabbal letörölte szép diószemeiből a könyeket. Nem tépdestem tovább a szive sebét. Oda­adtam a kis szerelmesnek a borravalót s ő is­mét elment. Azóta nem láttam. A múltkor a külvárosi utczában járva, egyik kapu alól ismét felém csengett a régi hang, a­mint a „van-e valami drótozni, foltozni valóu­t dadogta. Benéztem az udvarba, a­hon­nan szomorúan ballagott kifelé a kis Janó. Még beesettebb volt az arcza, mint akkor, mikor elő-48. A Herczegszöllös, 49. Csikós Tőttös, 50. Nyr.. Szt.­Erzsébet, 51. Nagy­harsány, 52­. Eger­­szegh, és 53. Mekényes községi árvatárból, va­lamint 54. Tóbi Jánosnak Bucsucsanin Jakab elleni kötvényköveteléséből eredőleg fölmerült gyámpénztári hiány fedezése. 55. Mohács nagy­­közönség képv. testületének f. é. 52. sz. hatá­rozata Simonkovits Mihály másodjegyző fizeté­sének emelése tárgyában. 56. Hoffmann Jakab és neje után a zsibriki árvatárból eredőleg föl­merült hiánynak a gyámtári tartalékalapból le­endő fedezése. 57. F. Mindszent közégnek pénz­tárosi állás rendszeresítésére vonatkozólag hozott határozata. 58. Gadány községnek a legelő tulajdonjoga tárgyában hozott határozata. 59. Ocsárd község regale kérvényének beváltása. 60. Nagy-Bicsérd község regale kötvényének beváltása. 61. Lovász Hetény község 1892. évi pótköltségvetési előirányzata. 62. Trencsén vár­megye megkereső levele a pálinkakimérés va­sárnapi korlátozása iránt a kereskedelemügyi miniszterhez intézett föliratának pártolása végett. 63. Monostor községnek kölcsönfölvétel engedé­lyezése tárgyában hozott határozata. 64. Csam­, és 65. Maiss község árvatárából fölmerült hiány­nak a gyámpénztári tartalék-alapból való meg­térítése. 66. Karancs község 1892. évi pótkölt­ségvetési előirányzata. 67. Csarnóta község 1878­­ —1889. évi újból fölülvizsgált bírói számadása. 68. Lipova községben behajthatatlanná vált köz­ségi adók leírása. 69. A pécsi járásból: Aranyos, Malom, Szilvás, Bosta, Szőke, Garé, Ócsárd, Regenye, Pellérd, Görcsöny, Gyód, — a bara­­nyavári járásból: Lőcs­e a szentlörinczi járás­ból : Kisasszonyfa, Iványi, Uj Mindszent, Szent- Lörincz, Szent-Dienes, Sellye, Marócsa, Magyar- Mecske, Sumony, Csonka-Mindszent, Szent-Iván, Szent-Gál, Czinderi-Bogád, Hernádfa, Rónátfa, Gilvánfa, Monosokor, Bogdácsa, Kákics, Kacsóta, Skorágh, Ózd, Kis Telek Babarcz-Szőllős, Hegy- Szent-Márton, Tengerin-Monyorósd, Egerszeg, Bo­­dony, Kis-Dér Baksa község 1811. évi bírói számadása. 70. A pécsi járásból: Bosta, Szilvás, — a baranyavármegye járásból: • Lőcs, — a szentlörinczi járásból: Hegy-Szent-Márton, Ba­barcz-Szőllős, Bodony, Egerszegh, Kisasszonyfa, Czinderi-Bogád, Marócsa, Sellye, Gilvánfa, Ró­­nádfa, Szent-Lörincz, Szent-Gál, Kacsóta, Szent- Iván, Magyar-Mecske, Okorágh, Szent Dienes, Csonka-Mindszent, Kis-Dér, Monosokor, Monyo­­rózsd, Kákics, Iványi, Bogdácsa, Kis-Telek, Ózd község 1891. évi szegénypénztári számadása­in. Küldöttségi jelentések. 71. Számonkérő szék jegyzőkönyve. IV. Tiszti jelentések. 72. Alispán jelentése a járási főszolgabirák 1891. évi napló* számadásairól. 73. Ugyanannak jelentése a köz­ségi (közdűlő) közutak tárgyában. 74. M. kir. állami állatorvos jelentése Pécsváradon letele­pedett Lengyel Albert állatorvosi oklevelének kihirdetése iránt. 75. T. főorvos jelentése Mo­hácson letelepedett Berchtold Antalné sz. Polgár Mária bába oklevelének kihirdetése iránt. V. Törvényhatóságok levelezései. 79. Trencsén vár­megye közönségének megkereső levele a községi szőt láttam. Fényes barna hajfürtjeit rongyos kis kék sapka födte, valamikor katonáé volt, a ruhája pedig össze-vissza volt foltozva. — Mondd csak — szólítottam meg — miért vagy te olyan rossz színben? Talán be­teg vagy? — Nem vagyok beteg — felelé reszkető hangon — de már három nap óta nem ettem mást, mint száraz kenyeret. Hát úgy­e most nincs talán munka ? — Dehogy nincs — felelé szinte örvendő hangon — tegnapelőtt és tegnap két forintot kerestem. — És mégis éhezel ? — Hát maga nem tudja — szólt tovább megdöbbenve — hogy minálunk Árva­országban nincs kenyér? — Csak nem küldöd oda a pénzedet, mi­kor neked sincs kenyered ? — Nekem nem kell — válaszolá nagyot sóhajtva — csak legyen a............. — Kinek ? — A — Hankának, állategészségügyi alap kezelése tárgyában tett fölterjesztése pártolása iránt. 77. Jegyzőkönyvet hitelesítő küldöttség választása­.­­ (Pályázat táblabirói állásra.) A pécsi kir. ítélőtábla elnöke pályázatot hirdet Balogh kir. ítélőtáblás bírónak Budapestre történt áthelyeztetése folytán megüresedett 2500 frt évi fizetés és 300 frt lakpénzzel javadalma­zott ítélő birói állásra. Az elnök fölhívja mind­azokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy 1869. évi IV. t. ez. 6. és 7. paragrafusaiban fölsorolt általános és az 1891. évi XVII. t. ez. 22. paragrafusában előírt különös ké­pesítési kellékeket, valamint nyelvismereteiket igazoló okmányokkal fölszerelt pályázati kérvé­nyeiket hozzá czímezve, még­pedig a közhiva­talban lévők hivatalfőnöküknél, közhivatalban nem levők, jelesül: kir. közjegyzők a közjegy­zői kamara, Ügyvédek, pedig az ügyvédi kamara utján annak a kir. törvényszék elnökénél, a melynek területén rendes lakóhelyük van, a je­len hirdetménynek a hivatalos lapban történt háromszori beiktatásától számítandó két hét alatt nyújtsák be. — (Kinevezés.) ő fölsége a király igazságügyminisztere előterjesztésére Horváth Zoltán pécsi kir. aljegyzőt a devecseri járás­bírósághoz albiróvá nevezte ki.­­ (A krajczár-egylet múlt évi működése.) A szó szerint való értelemben a legnépszerűbb takarékpénztár Pécsett a „P­é­­csi kölcsönös segélyző egylet“, melyet a nép krajczár-egyletnek keresztelt el az 50 krajczáros betétek miatt. Naponta ezer ember fordul meg a krajczár-egylet helyiségé­ben s rakosgatja be a heti megtakarított pén­zecskéjét, mely oly biztos helyen van ott, hogy maga is csak különféle föltételek között nyúl­­hat hozzá. És ez jól is van így, mert a köz­nép, melyre leginkább üdvös ez a pénzintézet, könnyen hajlandó a megtakarított összegecskét hamarosan visszavenni; míg a kölcsönsegélyző egyletben ő magamagától is csak kölcsön kapja a saját pénzét, melyet vissza kell fizetnie, hogy hat év múlva, mikor az évtársulat föloszlik, megkaphassa hiány nélkül a takarékösszeget, sőt azon felül a pénzintézet kezelése folytán elért fölös haszonnak is bizonyos ráeső részét osztalékképen. Ez a krajczárokban dolgozó ál­dásos pénzintézet múlt pénteken tartotta meg évi közgyűlését a városház gyűléstemében, nagy számú részvényesek jelenlétében. A gyűlésen Rath Mátyás alelnök elnökölt. A pénzintézet forgalma a következő volt: az 1891. évi for­galom 18 814,920 frtot tett ki, ebből a váltó­­forgalom 10,116,043 frt 85 kr., a vagyonálla­pot 3,160,031 frt 65 kr. A törzsbetétek száma 6556. A tiszta nyeremény 87,380 frt 69 krt tett ki, tehát 559 frt 84 krral többet, mint 1890-ben. Ehhez képest a közgyűlés egy rész­letre 188 krrot állapított meg osztalékul. A köz­gyűlés az igazgatóság indítványára elhatározta, hogy az esetleges veszteségek pótlására a ki­lépő évtársulat részletenként 90 krral járuljon a tartalékalap kibővítéséhez, de ez a 90 kr. nem vonatik le a 178 frt osztalékból, mert a valódi osztalék tulajdonképen 188 frt 90 krt tenne ki. A tartalékalap még a 21 frt 47 kr. oszthatatlan fölös maradékot is kapja s igy ösz­­szesen 2879 frt 87 krral járul a most kilépő évtársulat a tartalékalaphoz. A pénzintézet a múlt évben 19,699 frt 70 krt fizetett állami és községi adók fejében. Csepregi Schapfinger Joachim, ki kezdetben mint választmányi, majd mint igazgatósági tag, aztán mint a felügyelő bizotttság elnöke 1866 óta oszlopa a kölcsönös segélyző egyletnek, előhaladt korára való te­kintetből ez utóbbi tisztéről lemondott. A köz­gyűlés Schapringert — az egylet virágoztatása körül szerzett érdemei elismeréséül — egyhan­gúlag örökös díszelnökké választotta meg. A felügyelő bizottságba megválasztottak: elnökké — Schapfinger helyébe — Aidinger János, al­­elnökké Rath Mátyás, tagokká: Böhm C. F., Wertheimer I., Blauharn Mihály és Gyimóthy Gyula; igazgatósági tagokká a kisorsolt 8 tag helyére megválasztattak : Dischka Győző, Eille­­brandt Ferencz, Meiszner Imre, Majorossy Imre, Sey László, Scholz Antal, Ratkovics Ferencz és Ráuss József.­­ (A negyedik est.) A holnap tar­tandó negyedik irodalmi- és zeneestély műsora a következő: 1. Nyitány. Egmontból, Beetho­­ven­tól. Előadja az 52. cs. és kir. gyalogezred teljes zenekara, Riepl Gáspár karmester veze­­ ti

Next