Pécsi Figyelő, 1892. október-december (20. évfolyam, 79-105. szám)
1892-10-01 / 79. szám
sőt magát a pécsi kórházba szállítottak, ahol kezét amputálni kellett. (A személyhajók őszi menetrendjei) Okt. 1 éa az őszi menetrend lép életbe, amely ez évi november végéig marad érvényben. E menetrend szerint Budapestről Mohácsra naponként egy személyhajó, Budapestről Belgrád-Orsova-Turnszeverinbe hetenkint két postahajó közlekedik, de Zimonytól kezdve, tekintettel a koleraveszélyre kizárólag csak a magyar parton fekvő állomásokat érinti. Ugyanígy közlekednek a hajók a megfordított irányban. Turszeverinből hetenkint két összeköttetés tartatik fenn Galaczig a román part mentén (a bolgár parton fekvő állomások érintése nélkül). Widdin és Szilisztria között hetenkint kétszer közlekedik személyhajó, amely csakis bolgár állomásokon köt ki. Glacz és Turcia közt hetenkint 3, Glacz és Batum között havonkint egyelőre egy öszszeköttetés tartatik fenn. Galac és Odessza közti tengeri forgalom egyelőre szünetel és később hetenkint egy hajójárat fog életbeléptetni, amire nézve külön hirdetmények fognak közzétenni. (Halálozás.) Pécs társadalmi életének egyik hajdan nagy szerepvivő asszonya halt meg szeptember hó 28 adikán. Szentkatolnai özvegy Cseh Edéné született gyergyószentmiklósi Kövér Anna hosszú és súlyos szenvedés után elhunyt 69 éves korában. Magas összeköttetésü és széleskörű családjának egyik legkevertebb tagja volt s szeretetreméltósága és egyéb jó tulajdonai a társadalmi körökben is tiszteltté tették személyét. Alig volt valami társadalmi mozgalom, melynek élén ott ne lett volna — természetesen munkabíró korában — s később is élénk érdeklődéssel kisért minden kulturális törekvést, melyeket nyomban sietett anyagilag támogatni. A pécsi jótékony nőegyletnek alapitói közé tartozott s haláláig elnöke volt. Ez egylet nagy támaszát vesztette el az elhunytban. Az apácza utcza 14. sz. házban fölállított ravatalra özönével érkeztek a szebbnél szebb koszorúk, melyek között a családtagokon kívül a jótékony nőegyletés az elhunytnak nagyszámú tisztelője borult a koporsóra. Csütörtökön délután pontban 5 órakor szentelte be a tetemet Dobszay Antal kanonok a ravatalos szobában, a „Kegyelet“ emberei pedig este 10 órakor kocsira rakták a koporsót és éjnek idején kiszállították Vargára, ahol pénteken d. e. 10 órakor bocsátották örök nyugalomra a családi sírboltba. A pécsi jótékony nőegylet épp a vargai temetés idejében gyászistentiszteletet tartott elhunyt elnöke lelki üdvéért, a család pedig pénteken d. e. 9 órakor Vargán mondatott és ma d. e. 10 órakor a székesegyházban újból mondat gyászmisét. — Demant Teréz festőnő szeptember 27-én, 65 éves korában elhunyt Pécsett a városi küzkórházban. — (Próbaéneklés.) A székesegyház énekkarában egy baszus hangot kerestek. A hirdetett pályázatra négy jelentkező akadt : Derlick Fülöp (Pozsonyból), Domosvay József, Forray Mihály és Milla Antal. A pályázók a székesegyházban szerdán reggel énekeltek a kiküldött bizottság előtt. A próbaéneklés 3, mondd három perczig tartott s ez alatt a három percz alatt négy énekesnek a hangja minőségéről, terjedelméről, iskolázottságáról, zenei képzetségéről stb. szerzett meggyőződést a bizottság. (A budapesti turisták köszönete.) A hét elején itt járt magyar turistaegyleti tagok nevében Marinovics Imre egyleti titkár a következő levelet intézte Kiss József mecsek-egyleti titkárhoz: Kedves barátom ! A feledhetetlen szépségű pécsi napok nyújtotta élvezetek behatása alatt szellemileg még mindig köztetek időzöm s legnagyobb örömömre szolgál az, ha egyik vagy másik tagtársunkkal találkozva teljes elragadtatással közölhetem vele kirándulásunk részleteit, melyek most az emlékezetben való újból fölidézés isfolytán még fényesebben domborodnak ki, bennem és velem kirándult társaimban élénken fölkeltve azt az érzést, hogy a velünk szemben kifejezésre jutott igaz, hamisítatlan, magyar vendégszeretet valóban párját ritkítja. Hazautaztunkban az egész után alig pihentünk : mindnyájunknak volt valami közlendője tapasztalatból, s végül is egyhangúlag abban állapodtunk, hogy ily fényes, szép és a legbensőbb baráti szeretetről tanúskodó fogadtatás és kalauzolás csakis tőletek — szeretett testvéreiktől— telhetett ki. Fogadjátok ezért mindnyájan, kik érdekünkben fáradoztatok, egyenként és öszszesen — egyelőre csak csekélységem, mint vezető által tolmácsolt — szívből fakadó őszinte köszönetünk kifejezését. — (A női kereskedelmi szaktanfolyamra) most történnek a behatások, mire a közönség figyelmét fölhívjuk. — (Kossuth ünnep a vidéken.) Kis Harsány községe, mint értesitenek bennünket, utólag szintén megünnepelte Kossuth 90 edik születésnapját. Vasárnap este a községet kivilágították és fáklyásmenetben vonultak a polgárok az utczákon át a „Polgári kör“-höz, hol Kossá Dezső, volt orsz. gyűl. képviselő tartott beszédet. Utána 100 teritékü lakomára ültek össze a polgárok, melyen ismét Kossá Dezső és Sesits János mondtak fölköszöntőt éltetve Kossuthot, azon kívül az utóbbi még a kis harsányi nőket. A kisharsányi dalárda is énekelt hazafias dalokat, míg a jelenlevők a reggeli órákban haza nem tértek. (A szőlő állása Siklóson.) Mint siklósról írják, a szőlőket ezen a vidéken nagyobbrészt a peronospóra teszi tönkre, minthogy nagyon kevesen permeteztek a kellő időben. A fürtök és bogyók fejlődése nem egyforma; helyenkint teljesen kielégítő, másutt silány. (Átutazó színtársulat.) Várady József, a Pécsett több ízben működött népszínműénekes és Jakabfi Gábor színtársulatot szerveztek, melylyel Pécsett is tartanak néhány előadást. Az első előadás október 4-én lesz a Somogyi-féle színkörben. A társulat elsőbb rendű tagjai: Krecsányi Sarolta operet primadonna, Jakab Iine Katalin népszínmű-énekesnő, Várady Józsefné hősnő, Krecsányi Flóra drámai szende, Megyesi Erzsi naiva, Pelsőczi Józsefné komika,Világyi József operett-tenor, Váradi József népszinmű-énekes és operettbuffó, Gaál Gyula szerelmes, Újvárosi Albert komikus, Kovács Albert jellemszinész, Pelsőczi József apaszinész. (Esküvő.) A belvárosi plébániatemplomban szerdán vezette oltárhoz Székely Győző, a herczeg Esterházy-féle uradalmak főbérlőinek főerdésze (Kámaháza) Szvácsek Irmát, Szvácsek Mihály belvárosi néptanító leányát. Az esketési szertartást Dobozy János bács-dautovai plébános, az örömapa iskolatársa, végezte. Az esketési tanúk voltak : Szuly János ügyvéd és Fülöp Károly honvéd főhadnagy kezelőtiszt. Nyoszoló leányok : Stann Margit a vőlegény nővére Szegszárdról, Lajkó Veronka Bács-dautováról, Podluzsányi Róza és Sarolta Pécsről. Vőfélyek : Brauner Győző, Gyenes János, ifj. Beberics Imre, Rozsics Jenő és Szigeth Nándor. Nászasszonyok: Szuly Jánosné, ügyvédnő és Unger Edéné, jegyzőné Vaiszlóról. (A protekcziós szivarok.) Így nevezték azokat a jól égő és jól szelelő válogatott szivarokat, amelyekhez csak a dohánygyárak igazgatóinak vagy más főbb tisztviselőinek protekcziója révén lehetett hozzájutni. A dohánygyárakat sokfelől ostromolták az ilyen szivarokért, s aki személyes ismeretségénél fogva hozzájuk férhetett, bizony kiaknázta ezt az ismeretséget. A protekcziós szivarok kiszolgáltatása úgy történt, hogy a kiváltságos halandó megvásárolta a trafikban a közönséges szivarokat s kapott érettük csere utján ugyanilyen minőségűeket, de százszorta jobbakat. Úgy halljuk, hogy ezentúl nem lesznek protekcziós szivarok, mert a dohányjövedéki központi igazgatóságnak egy minap kibocsátott rendelete keményen megtiltja a szivarok kicserélését. (Zenetársulat alakulóban.) Több pécsi iparos fiatalember zenetársulatot akar szervezni , lapunk nyíltterében fölhívást is intéz a közönséghez, hogy akik e társulatba belépni kivánnak, küldjék be czimüket e lap kiadóhivatalába, énekre és zongorára betéve kiadja, hogy mindenki hozzáférhessen és hogy a Tökölyi- és Rákóczy-kor a bűbájos és minden izében magyaros dalai úgy családi körben, mint hangversenyeken játszhatók és előadhatók legyenek. E vállalatra Káldy előfizetést hirdet. Előfizetési ár 2 frt. 50 kr. (bolti ára 4 frt. lesz). Ez öszszeg okt. 16-áig a kiadó nevére czimezve, Budapest, Rottenbiller utcza 4. B.) II. em. 13 sz. alá küldendő A mű november első felében jelenik meg. * Kritika a „Hulló levelekéről. A „Magyar Géniusz“ szépirodalmi képes hetilap következőleg ír Várady Ferencz legújabb költeménykötetéről: „Hu 11 ó levelek“ Ezzel a czímmel adta ki Várady újabb költeményeit. Újabb költeményeit — mondják, mert immáron ez talán a hatodik kötete. És ha mint poéta nincs ismert neve a hazában, ennek egyik oka, hogy a vidéken él szerény munkálkodásban, más meg, hogy dalai is szerény érzelmeinek igaz és hű tolmácsolói. Erős, viharos szenvedélyek nem háborgatják lelkét, de lantján a borongó, szelíd édes accordok zengenek harmonikusan mély közvetetlenséggel. Aki elolvassa a költeményeit, az át is érzi őket. A kötet igen szépen és ízlésesen van kiállítva. MŰVÉSZET, IRODALOM. * Kurucz nóták. Kády Gyula, a „Magyar zeneiskola igazgatója összegyűjtötte a Tökölyi és Rákóczy korából fönmarad kurucz nótákat s ezeket Budapesten is, meg szerte az országban bemutatta, mindenütt nagy s igazi hatással. (Kár, hogy körútjában Pécs városát nem kereste föl.) Káldy ezeket az úgy zenei mint történelmi szempontból nagybecsű dalokat közgazdaság. A szamócza vagy földi eper tenyésztéséről. Nowotarsky ,M. Csodálatos, hogy a szamócza (Fragaria vesca) tenyésztését, habár ez egyik leghálada tosabb ága a gyümölcstermelésnek, nálunk aránylag még nagyon kis mértékben űzik ; még vajmi kevesen foglalkoznak avval, akár magánosok, akár üzleti czélból. Háladatos a szamócza elsősorban azért mert arányitva bármely más gyümölcsfajhoz, már rövid idő alatt bő termést ad, és másodszor, mert a talaj éa égalji viszonyokhoz nem nagy igényeket köt; végül pedig, mert mint Csemegegyümölcs par exellence, mindig keresett czikk és jól fizetik. Bárhol is láttam szamócza ültetéseket, (magánkerteket értek) azokat mindenütt megszánandó, elhanyagolt állapotban találtam. Vagy egy épület oldalán valamely sarokban voltak eldugva, ahová soha a legcsekélyebb légáramlat sem jut be, vagy néhány hatalmas diófa árnyékába voltak ültetve, ahol a szamócza napvilágot, gazdája pedig — igen természetes — gyümölcsöt soha nem látott. Tény, hogy az ember ennél a szép kertészetnél gyakran akad ily ferdeségekre, de ezeknek is van oka. Nézetem szerint, s azt hiszem nem csalódom, többnyire ferdén fogja föl a laikus a kertésznek, például azon megjegyzését, hogy : e növény vagy az a fa „nem kényes,“ vagy hogy tenyésztése igen könnyű. Ezen „nem kényes,“ vagy könnyű tenyésztésű növényt, úgy vélekednek sokan, csak a földbe kell dugni, a jó Istenre bízni, s a természet csodát fog művelni. Ha aztán az illető növénykedvelőnek ilynemű reményei nem valósulnak meg, legelőször is a széget okozza, amelytől a növényt vagy a fát beszerezte; másodszor pedig, „szerzett tapasztalataira“ hivatkozva állítja, hogy ez a növény vagy ama fa az ő talajában semmi áron sem tenyészik. Pedig mennyi ily pusztának híresztelt talaj van még ez országban, amely szakértelemmel és szorgalommal megmunkálva bőven meghozná kamatait. Ámde lássuk e véletlen eltérés után, hogyan kell a szamóczával elbánnunk : A szamócza minden jó talajban terem, hacsak ez nem nagyon vizes vagy túlságos száraz és köves. Azon esetben, ha a talaj silánysága miatt trágyázásra volna szükség, csakis teljesen érett, elkorhadt trágya használandó. Akár völgyben, akár lejtőkön, mindig a nyílt, szellős fekvés kedvez a szamóczának, csak gyakori hideg északi szeleknek kitett magaslatok nem felelnek meg. Ültetni lehet a földi epret vagy szeptember és október hónapokban, vagy márcziusban és áprilisban. Az e czélra szánt területet jó mélyen fölássuk, s 1*30 méter szélességű és tetszés szerinti hosszúságú ágyakra beosztjuk; az ágyak közt 30 méter széles utat hagyunk meg a kényelmes megmunkálás czéljából.