Pécsi Figyelő, 1893. január-március (21. évfolyam, 1-25. szám)

1893-01-04 / 1. szám

k nem származhatok. De ha valaha a füg­getlenség pártja megsemmisittetnék s a nemzet nagy eszménye méltó képviseletre nem találna, ez pótolhatatlan veszteség volna s végzetes szerencsétlenséget je­lentene hazánkra nézve. A belügyminiszter mint bukott képviselőjelölt. A nagylaki kerület eddigi képviselője, Széll Ákos szegedi kir. köz­jegyző lett, helyére ketten pályáztak : H­i­e­r­o­­nymi belügyminiszter és Mülek Lajos aradi ügyvéd. Hieronymi a deczember 30-án lefolyt választáskor nagy kisebbséggel elbukott s Mü­lek függetlenségi párti lett a képvi­selő. E választást jellemezte az, hogy míg a kormánypárti Széll Ákost tavaly télen óriási vesztegetés, etetés, itatás és presszió mellett tud­ták keresztül vinni, addig most Hieronymi, a belügyminiszter, nem engedett semmi erőszakot s tiszta választást kivánt. A tiszta választásnak ime meglett az eredménye. S igy lenne ez az egész országban, ha tiszta választások lennének. HÍREK.­ ­ (Bírósági kinevezések.) Őfelsége az igazságügyminiszter előterjesztése folytán ki­nevezte: P­e­r­c­z­e­l Sándor pécsi járásbirósági albirót a devecseri járásbírósághoz járásbiróvá, viszont megengedte G­ő­b­e­­ Gyula devecseri járásbirónak törvényszéki bírói minőségben a pécsi törvényszékhez leendő áthelyeztetését. Az igazságügyminiszter Plainer Lajos sásdi kir. közjegyzőt a kaposvári kir. közjegyzői állásra helyezte át.­­ (Tudnivalók a borital-adó és a fogyasztási adók beszedéséről és kezeléséről.­ A város tanácsa a következő­ket hozza köztudomásra : A borital-adóra vo­natkozólag: Szőlő-czefrét, mustot, bort a vá­rosba vagy azon keresztülvinni különös engedély nélkül csak nyilvános utakon (a budai, szi­geti és siklósi országutakon a városon ke­resztül­ szabad, nem pedig dűlő utakon, ös­vényeken gyalogutakon és­ egyes házakhoz vezető mellék­utakon. A szállítás csak nap­pal eszközölhető még pedig ápril hótól szep­tember hó végéig reggeli 5 órától esteli 9 óráig, a többi hónapokban pedig reggeli 7 órától estek­ 7 óráig. A beszállítandó bor, must vagy szőlő­­czefre mennyisége­s pinczébe helyezésének ideje a városi fogyasztási adóhivatalnál előze­tesen írásban vagy szóval bejelentendő, s annak mellőzésével az épületbe le nem rakható, el nem helyezhető. Azon borszállítmány, mely a városon keresztül megállapodás nélkül szál­­líttatik, vagy ha a megállapodás csak az iga­vonó állatok etetésére és itatására szorítkozik, bejelentési kötelezettség alá nem esik. A be­szállított bor vagy must után az adó azonnal befizetendő s arról bárcza állittatik ki, melyet Fekete bácsi, a mi kedves professzorunk, kit­­ nyugalmasan takarjanak a haza szentelt hantjai. " A történelem tanárja volt, ő tanította meg­­ szeretni a hazát, imádni a földet, melyet annyi dicső ősök vérükkel öntöttek meg, hogy emlé­kük örökkön áldott legyen az utódok emléke­zetében. Három nappal a vizsgálat előtt Szendy, a természetiek tanára, vérhast kapott. Ő, a kedves Fekete bácsi, oda ment a direktorhoz s fölajánlotta, hogy a vizsgálaton képviselni fogja Szendyt, a beteg kollégát. Akkor már nagy fiuk voltunk, sokat ta­nultunk, a természetet mindenben ismertük ; de arról, hogy a természetben is hazánkat szeretni tanuljuk, még sohasem hallottunk. Áldva említette ezt a földet, melyben a különféle füvek termenek, melynek házereszei alatt fészkel a kedves fecske, hol a legnemesebb lovak tenyésznek, hol elfekszik a nagy magyar rónaság. És átvitt bennünket a természetiek tárába, előtolta a három kereken nyugvó minta-csont­vázat, s mielőtt magyarázni kezdett, csillogó pápaszemével körültekint a szavát leső hallgató­ságon, ünnepélyes lélegzetet vett, megszólalt: — Kedves tanítványaim ! Tisztelt hallgató­ság! Amit itt látnak, — az egy csontváz, egy magyar nőnek a csontváza, — ki tán hazája a tél saját érdekében megőrizni tartozik. Bor kereskedők és mindazok, kik bort 56 liternél kisebb mérték szerint árulnak, valamint azon szőlősgazdák és szőlő­birtokosok is, kik bort nem csak saját szü­kségletekre, hanem eladásra is termelnek, az italadónak azonnali befizetése alól felmenthetők. Ezek azonban kötelesek üz­leti helyiségüket és borkészletüket élő szóval vagy írásban bejelenteni, mely bejelentés alap­ján szemlélg állíttatik ki két példányban, egy a fél részére a megtörtént bejelentés igazolá­sára s egy a hivatal használatára. Ezen ked­vezményben részesülő adófizetőkkel szemben fennmarad a város közönségének azon joga, hogy azon hordókat és edényeket, melyekben meg nem adózott borok tartatnak, pecsét vagy zár alkalmazása által hozzáférhetetlenekké te­hesse. A kismértékben kimérők és árusítók azonban, az adót, még mielőtt a bor az üzlet­­helyiségbe vitetnek, megfizetni tartoznak. Adó­mentes leszámításnak helye van, a borseprő és apadás leszámításán kívül akkor is, ha szemlé­­ivvel bíró adófizetőnek a város területén áten­ged vagy pedig egy másik beszedési körbe kivisz, de csak akkor, ha az adóköteles fél a kirakodást és elszállítást a fogyasztási adóhiva­talnál 6 órával előbb bejelenti, s ha a kirakó­kodás és elszállítás hatósági felügyelet alatt eszközöltetik. Minthogy a fennálló fogyasztási adótörvény­es szabályok értelmében a boros hordóknak szabályszerű mértékjelzéssel ellátva kell lenniök, felhivatnak mindazok, kik borkész­letet akár mint termelők, kereskedők vagy korcsmárosok, akár mint fogyasztók szoktak tartani, miszerint boros hordóikat minél előbb mindesetre pedig 1893. évi augusztus hó végéig különbeni büntetés terhe alatt a törvényes mér­tékjelzéssel elláttassák. A fogyasztási adó-köte­lezettek a bornak átvitelét egyik pinczéből a másikba, a bornak átengedését jeladás, cseré­lés útján stb.) a város területén, vagy pedig annak kivitelét a városból legalább is hat órá­val a bornak a pinczéből való elhordása előtt a fogyasztási adóhatálnál annál is inkább beje­lenteni tartoznak, mert a későbbi pinczevizs­­gálat alkalmával a hiányzó bormennyiség után pótlólagos fogyasztási adó fizetésére köteleztetni fognának. A húsfogyasztási adóra vonatkozólag: Mészárosok, hentesek, úgy egyátalán mindazon iparosok, kik húsnak, szalonnának, szaláminak és egyéb hurkaneműeknek elárusításával fog­lalkoznak, köteleztetnek élőszóval, avagy írás­ban marháik létszámát nemek szerint — még pedig elkülönítve az igás marhát a hizó és le­vágandó, vagy leölendő marhától — továbbá azon helyiségeket, melyekben marhát, vagy húst maradandólag, vagy ideiglenesen tartanak, bejelenteni, mely bejelentés megtörténtének iga­zolásául a két példányban kiállított szemleivek e£gyike a bejelentő félnek kiadatik. Ezen iparo­sok kötelesek a midőn a marhát levágni, vagy elszállítani akarják, ezt legalább 6 órával előbb, ha pedig eleven, vagy vágott marhát vesznek át, mielőtt iparüzleti, vagy gazdászati lan lyükre szállítanák, a szemleiv előmutatása r lett a fogyasztási adóhivatalban bejelent" Minden vágatás után az adó a bejelentés ál­­mával azonnal lefizetendő, minek megtörténtért a fél részére adótárcza állíttatik ki. A város kö­zegei jogosítva vannak említett iparosoknál bár­mikor ellenőrző vizsgálatot tartani, a marha létszámot és a húskészletet felvenni. Az iparo­sok pedig kötelesek ezen vizsgálatok alkalmá­val a marha- és húskészletet szemléivvel, eset­leg adóbárczával igazolni, s az eljáró közegnek a kellő felvilágosításokat és segédletet külön­beni büntetés terhe mellett megadni. A czukorfogyasztó­i adóra nézve: Mindazon adóköteles iparűzők, a­kik havonként eszközlendő leszámolás alapján az adótételek szerint való adóztatás módját igénybe venni óhajtják, kötelesek 1893. évi január hó 1-jén az üzlet megnyitása előtti készletüket 1893. évi január hó - ig a városi fogyasztási adóhivatal­ban bejelenteni, az adóköteles czikkekről bevé­teli árujegyzéket vezetni, ebbe az említett kész­leteket nemek és mennyiség szerint január hó 1-én fölvenni, a később beszerzendő adóköteles czikkeket esetről-esetre a fogyasztási adóhiva­talban bejelenteni, s beraktározásuk alkalmával ugyanazon árujegyzékbe folytatólagosan beve­zetni. A bejelentés, ha a czikkek vasúton ér­keznek mennyiségükre való tekintet nélkül, ha pedig más szállítási mód vétetett igénybe és azok mennyisége a czukornál, czukorkánál, cau­­dirozott gyümölcsnél és csokoládé gyártmányok­nál 25 kilogrammot meghaladja, legalább 3 órával a czinkek beraktározása előtt, ugyanezen szállítási mód mellett, de csekélyebb mennyi­ségben beszerzett czikkekre nézve ellenben 2 órával azok beraktározása után szóval, vagy írásban teendő meg. Azon adóköteles felek pedig, a kik a beszerzett czikkek után esetről-esetre kívánják az adót megfizetni, tartoznak 1893. évi készleteiket 1893. évi január hó 2-ig, a később beszerzett czikkeket pedig az előbbi bekezdésben jelzett módon bejelenteni, s az adót a készlet után 8 nap alatt, később pedig a bejelentéstől számított 3 nap alatt lefizetni. Ezen adóztatási mód mellett az adó alóli kivé­tel igénybe nem vehető, s köteles a fél kész­leteinek megadóztatását évközben is igazolni. A magánfelek a beszerzett adóköteles czik­­keket 24 óra alatt kötelesek írásban bejelenteni. Az adótételek szerint havonként eszközlendő leszámolás alapján való adóztatás alól kivétel­nek azon czikkek, melyeket, az adóköteles­­ fél más hason adóköteles félnek elárusított, vagy valamely zárt városba, vagy oly területre szál­lított, melyre a magyar fogyasztási adótörvény ki nem terjed, ha azok mennyisége a czukornál, czukorkánál, kandírozott gyümölcsnél és csoko­ládé gyártmányodnál 5 kilogrammot meghaladja.­­ Ezen kedvezményt igénybevevők tartoznak azon­­­­ban kiviteli árujegyzéket vezetni, abba az adó­­ alól kiveendő czikkeket esetenként bejegyezni, s e mellett a tövénynek az el- vagy kiszállítás bejelentésére, annak megtörtént igazolására stb. vonatkozó rendelkezéseit szorosan betartani. A városi fogyasztási adóhivatalnak joga van a be­jelentések valóságáról a beviteli és kiviteli áru­jegyzékek mikénti vezetéséről meggyőződést sze­­­rezni, s a készleteket megszemlélni. Az ellen­őrzés meggátlására irányzott cselekmények bír­ság alá esnek. A bejelentés elmulasztásának esetei 2 írttól 25 írtig, s a törvény rendeletei­nek oly megszegése eseteiben, a­midőn az adó megrövidíttetett, vagy a megrövidítés veszélyé­nek kitétetett, a megrövidített vagy megrövidí­tés veszélyének kitett adó 10—20 szoros össze­géig terjedő bírsággal, más kisebb kihágások 5—50 órtig terjedhető bírsággal büntettetnek. Végül értesittetnek az összes fogyasztási adó­köteles felek, miként az adóczikkek hivatalból leendő fölvétele január hó 1-én kezdetik meg, s hogy a fölvételnél a netán szükséges segéd­letet megadni kötelesek. Ellenszegülés, s más egyéb a fölvétel meggátlására irányuló cselek­mények a törvény értelmében a legnagyobb szigorral fognak büntettetni.­­ (Jótékonyság.) Troll Ferencz pápai praelátus, pécsi kanonok, a mozsgói isko­lába járó szegény sorsú gyermekek részére dí­szes karácsonyfát állíttatott s a szegény gyer­mekek között különféle ajándékokat osztatott ki. — (A gazdagodni vágyás átka.) Nem úgy van a világon, mint a hogy a józan gondolkodás és a logika megállapítaná, — ha PÉCSI FIGYELŐ­ védelmében elesett bajnoki férjét boszulandó emelte föl rózsás ujjait az ozmán ellen. Mi megdöbbentünk, az általános megha­tottság villamos árja rezgett át bozontos Üstö­künktől a lábunk talpáig s a nemes iránt fogé­kony ifjúi szivem megrázkódott. „Rózsás ujjai“ ismételtem magamban s drótokkal összeillesztett csontizeket látok előttem, elképzelem a rózsás orczákat, a hókeblet, a szép hajat s a tátongó nagy szemgödörben a kacsintó szemeket,------­egy kis illúzió, a képzelődés, s megnyergelt fantáziám álmában előttem állt ideálom. Mire merengésem zsibbatagságából a cson­toknak kisérteties összeütközése fölébresztett, az előadásnak vége volt. Ekkor belőlem, a jókedvű czimborából, nyugodt, mély szenvedélyű férfi lett. Előttem állott az ember, annak véges küzdelme. Eljött a szerelemszőtte rózsás álmok, illú­ziók szétfoszlásának ideje, s egymagamban, keb­lemen hazám drága poraival, melyben nyugvának a hősi halállal elhunyt vitézek, amazonok, — — búcsút mondtam neked, óh imádott szülőföld, számtalanszor dalolva Kerényivel remek alkotása „Honvágy“-át. Csóka Győző.

Next