Pécsi Figyelő, 1893. április-június (21. évfolyam, 26-51. szám)
1893-04-08 / 28. szám
XXI. évfolyam. Pécs, 1893. április 8-án. 28-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 6 frt — kr. Félévre .... 3 » — » Negyedévre . . 1 » 50 » Egy hóra . . . — » 50 « Egyes szám ára 8 kr. Kiadóhivatal: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. sz. (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők.Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap.) Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkesztői iroda: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. sz. hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. Egyes számok kaphatók: Weidinger N. utóda Demján I., Valentin K. fia (Széchenyi-tér), Koszi János (fő-tér), Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér), Böhm Manó (fő-utcza) papír- és könyvkereskedéseiben. Inasok munkakiállítása. Törvény rendeli, hogy az iparosok keze alatt tanuló inasok évenként készítsenek valami szakmájukba vágó munkát s ezt az ipariskolákra felügyelő bizottság állítsa ki közszemlére. A versengés korában alig rendelhette ezt okosabban a törvény, mely már a küzdés legkezdetén izzadó iparos csemetét szoktatja a versenyhez, hogy állandó, megkövesülő ambícziót neveljen a lelkében a későbbi versengés folytatására — ezzel hatvan a magyar ipar általános emelkedésére. Ez az intézkedés azonbaan még ifjú korát éli, eredménye is még csira. Nálunk legalább még nem érte el azt a czélt, amire hivatva van az inasok munkakiállítása. A mostani kiállításokra az inas dolgozik nagy lelkesedéssel, de nem minden akadályok nélkül. A legtöbb gazdától úgy kell kikunyerálni az engedelmet arra, amire őt is, a gazdát is a törvény szigorúan kötelezi. S ha megkapta a kegyes engedelmet, még nem kapta meg az időt és anyagot, amikor és amivel a kötelességének eleget tehessen. A legtöbb gyermek hát csak úgy átadotában összecsap valamit s éppen csak abbeli kötelességét teljesítette, hogy a törvény rendelése szerint valamit kiállított. Mire vezet ez ? Könnyelműségre, a törvény kijátszására, később szédelgésre. Pedig a tehetség talán meg lett volna a gyerekben, talán valaha a legjobb, legszorgalmasabb iparos vált volna belőle. Csirájában megölte benne a lelkiismeretlenség, a szűk látókör, hogy ne mondjuk: butaság, mely minden újítást kétkedve fogad még akkor is, mikor a saját vérebek emberek bizonyítgatják előtte, hogy az üdvös. Az a verseny tehát, mely ott eredményében föltárva áll előttünk, nem a valódi verseny. Ott láttunk remekbe készült dolgokat, már tudni illik amolyan inasremekeléseket, és láttunk bizony féregmunkát is eleget. Ha valaki ebből akarná megítélni annak a kevésbé jól előállító inasnak a képességét, az nagyon fölületesen és lelkiismeretlenül ítélne. Ahol szép, gondos munkát látott, ott úgy ítéljen, hogy annak a növendéknek a gazdája tudja, miért követeli e kiállítást a törvény; az a gazda azt is tudja, hogy ha ilyet nem rendelne törvény, maguktól az iparosoktól kellene hogy létrejöjjön az a kiállítás ; az a gazda tudva a czélt, meg is adja a módot és eszközöket, melyekkel azt a czélt el lehet, el kell érni. Mindennek ellentéte áll amott, ahol gyönge alkotásokat látott a kiállításon a figyelmes szemlélő. Az inas dolgozik nagy lelkesedéssel, éjjel, munkaszünetkor rórja össze kedvencz munkáját; amit éles szeme a gazdától, segédtől ellesett, azt mind érvényesíti azon a kis , remeken.* A verseny nemesen beviti fiatal lelkét s e hevülésében minden eszébe jut, amit csak tanult, keze ügyesebb, mint mikor robotba dolgozik a gazdájának, aki gyakran vele készíttet már oly munkákat is, melyekért busás pénzt kap. Tudja ezt a gyerek, az ő érzékeny lelke föl tudja ezt fogni, s most amikor ez egyszer magának dolgozik, — nem hogy pénzt kapjon, hanem hogy a szemlélők a nevét olvasva a kiállított tárgyon, azt mondják rá: ,Beh derék!* — ilyenkor fölszabadul egész lelke, teste, fölszabadul e rövid időre valóságos segéddé s úgy dolgozik, mint az első munkás a műhelyben. És ime, mikor kiállítja az ő féltett kincsét, az ő hónapokon át tartó fáradságának, becsületes munkájának gyümölcsét, akkor odajönnek a kritikus szemek, fölteszik az irigység pápaszemét, s azt mondják arra a remekbe készült inasmunkára: ,Ezt nem ő csinálta.* Ezzel természetesen nem az van mondva, hogy nekik igazuk is van, hanem ezzel egyebet mondtak, olyat, ami rájuk nézve szegénységi bizonyítvány. Egyrészt azt mondták vele, hogy az ő kezük alatt tanuló iparosnövendékek az ő kezük alatt nem tudtak annyi ügyességet elsajátítani, mint amaz ott, aki ezt a szép dolgot készítette ; másrészt elárulják, hogy ők maguk se értik a maguk mesterségét úgy, ahogy egy inastartó gazdának azt értenie kellene. Példával illusztrálom ez állítást. Egyikmásik iparág olyan, hogy idegen iparág munkáját is fölhasználja a maga keretében ; többnyire diszítő munka az, ami nem fődolog. Már most az a rövidlátó, de nagyképű iparos-kritikus, mikor ilyen szemre való munkát meglát, elfelejti, hogy hol kell azon az inas , saját kezét* keresni. A „Pécsi Figyelő“ tárczája. Jegyzetek. A memóriám nagyon rövid , feledni pompásan tudok. Pedig nagyon sokat nem szabad elfelednem ; még több van olyan, amit elfeledhetnék ugyan teljes joggal, de nem akarom, mert nagyon érdekel a dolog. Kénytelen vagyok tehát jegyzőkönyvet hordani magammal, ahova beírok mindent, ami fontos, de nem érdekel, s a mi érdekelne, de nem fontos. Tegnap lett tele az ötödik kötet jegyzeteimmel. Közrebocsátok belőle néhány lapot, hadd pillantsanak be önök is egy nagy szellem alkotó műhelyébe. Első lap: Bahalul Harun al Rasid kalifa udvari bolondja volt. Mosóném czíme : Kisfaludy-utcza, 38. III. e. 16. ajtó. Dumas mondja, hogy nagy és tiszta vonzalmaknak megvan az az előnye, hogy birtokuk gyönyöre után még megmarad a visszaemlékezés élvezete. A tengeri nyúl évenkint 40—80-at fiadzik. Oh mint szeretlek, szőke lányka, Oh mint szeretlek tégedet! Feléd röpitem égve, vágyva Ábrándo... Miska bácsinak öt forinttal adósa vagyok. Meg kell vennem a Magyar Géniuszt, benne van Török Irma arczképe. Oh szép Török Irma ! Mosásba adtam: 16 gallér, 5 pár manchetta, 10 zsebkendő. Rózsahegyi Debreczenbe megy naturburschnak, Vidtor Győrré bonvivantnak. Hozzá. Ah, bűvsugárral kél a szép korány, Éh ah, dagad szám minden érzeménye, Hogy meglátálak más . . . A pilseni sör Pesten 13 kr. Shylockot először Garrik adta tragikus fölfogással. Holnap kell hazairnom, hogy stoppolják be a rongyos harisnyáimat és küldjék el. Márczius 2. fizetési határidő a szabómnál. Tartozom 25 frttal. Legjobb szalonnát a Futó utczában lehet kapni. Holnapután hét órakor tánczestély a Noé ! bárkájánál. Tánczoltam : I. négyes : Wavbricska Nina; II. négyes : Kusztora Margit. Mikor az este árnya A vidékre leszálla, Reád néztem, te angyal Gondolato------— Nero anyját kedvesének, Poppaeának biztatására ölte meg. Második lap: Agrippina. Történeti tragédia 5 fölvonásban. Személyek : Nero, római császár. Poppaea, kedvese. Elsején petróleumot is kell venni. Legjobb angol nyelvtan a Gaspey-féle. Agrippinna jelleme : erőszakos, az uralmat nem engedi ki a kezéből. Nérót gyermeknek tek — — — Kiadások harmadikán : Arpheum 2 forint, kávéház és kártya 3 frt 50 kr, borbély 20 kr, ebéd 1 frt 20 kr, összesen Nemo me impune lacessit, Vilmos császár legújabb jelszava. Napirend: 8—12 iroda, 12—2 ebéd a nagy pipában, 3 — 6 iroda, 7—10 Rosenberg holnap megy Nizzába.