Pécsi Figyelő, 1893. április-június (21. évfolyam, 26-51. szám)
1893-04-01 / 26. szám
akkora áron adhassák el a búzájukat meg a tinaikat. Azaz, ha kaptatok eddig egy mérő búzáért hat forintot, azért eztán mindenkinek kétszer annyit kell adni, tizenkét koronát. Már pedig... Tovább nem beszélhetett főbiró uram. Megéljeneztük, vállunkra kaptuk s úgy vittük be a faluba. A főbiró keresztet vetett magára hálából, hogy ilyen jól sikerült a kapacitálás; a kocsis elkáromkodta magát, a lovak vígan fölnyeritettek. Persze mindegyik a maga módja szerint fejezte ki örömét. A főbiró egy rendjelet kért a minisztériumtól, amiért a zendülést elfojtotta; kapott helyette dorgatóriumot, amiért a katonaságot hiába fölzavarta. Mi pedig nagyban várjuk azt az új pénzes világot, amikor a búzánkért kétszer annyit kapunk, mint most. A falu büszkesége az öreg Kemény, aki az egészet intézte. Hanem a Molnár Fránczit azóta megint becsukták. I n d i g ó-p i n t y. 3 bizottság elnökének és helyettes elnökének kinevezése tárgyában. Pénzügyminisztérium rendelete az 1893 — 1895. évekre alakítandó adófelszólamlási bizottságba egy rendes és egy póttag választása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter, mint az ezredéves kiállítás orsz. biz. elnökének leirata a kiállítás támogatása iránt. Igazságügyminiszterium leirata a gróf Andrássy Aladár által alapított hitbizomány királyi jóváhagyásának kihirdetése tárgyában. Budapest fő- és székváros, úgy Zemplén-vármegye közönségének a kormány egyházpolitikai programmját pártoló — az összkormány és képviselőházhoz intézett — feliratára. Belügyminisztériumnak a központba érkező pénzek és értékküldemények kezelésére vonatkozó leiratára. Megyei közp. rend. dijnokoknak lakbér rendszeresítése iránti kérvénye. Az idei árvíz folytán érzékenyen károsodott Eugenfalui lakosok segélyezése tárgyában. A gyámpénztári tartalékalapban nélkülözhető összegnek az árvaházi alap gyarapítására való fordítása. Törvényhatósági közutakon hófúvás, hegyomlás és árvíz alkalmával előforduló közlekedési veszélyeknek és akadályoknak elhárítása, illetőleg megszüntése iránt alkotandó szabályrendelet. Az 1890. évi I. t.-cz. 25. §-a értelmében atadótartozásra kötelezettek összeírása, nyilvántartása és a kötelezettség teljesítésének módozatairól alkotandó szabályrendelet. Mohácson egy megyei közkórház felállítása. Szieberth Nándor, m. tizotsági tagnak gyümölcsészeti vándortanitói állás szervezése tárgyában előterjesztett indítványa. Alispán jelentése a községi (közdűlő) közutak tárgyában.. . (A honvédség köréből.) A király Brandt József 19. honvéd gyalogezredben alezredesnek, a kaposvári egyik honv. zászlóalj parancsnokának „mint rokkantnak“ nyugállományba helyezését rendelte el; Füspök József beszterczebányai 16. gyalogezredbeli őrnagyot pedig a pécsi 19. honvédgyalogezredhez helyezte át. (Változások a „Pécsi Takarékpéztár“ nál.) A márczius hó 29-én tartott igazg. választmányi ülés határozattá emelte azon régi tervet, miszerint a „Pécsi Takarékpénztár“ mely — mint köztudomású dolog — az ország első rendű pénzintézetei közé tartozik, szakítva az eddigi kissé nagyon is konzervatív szellemével, modernebb szervezetet nyerjen. Tagadhatatlan, hogy a végtelenül elővigyázó konzervativizmusával szerezte ezen óriási bizalmat, melylyel a közönség elhalmozza, de másrészt szükséges volt az újra szervezkedés, hogy az intézet magas színvonalon álló működése fiatalabb erők által még tovább fejleszthető legyen. A gyűlés határozatait következőkben ismertetjük: Az eddigi igazg, elnöki állás hatáskörét két részre osztották, amennyiben az elnöki, mint tiszteletbeli állás továbbra is fönnmarad, de az üzleti ügyek elintézésével és vezetésével az újonnan szervezett üzletvezető igazgatót bízták meg. Ezen állásra oly egyén kellett, kinek szakértelme bő tapasztalattal párosul, s ki az intézet legminucziózusabb ügyeiről is kellő tájékozottsággal bír. Általános rokonszenv fogadta ezen állásra Lechner Antal eddigi könyvvezetőnek megválasztását, ki 30 évi működésének bő tapasztalatait ezen exponált helyen minden irányban érvényesítheti, s kinek eddigi működése kellő garanczia, hogy a tervezett reformok életre is kellnek. Az ily módon üresedésbe jött főkönyvvivői állásra Eibach Emilt az eddigi czímzetes főkönyvvivőt választották meg, kinek helyébe Rappay Ignácz számvizsgáló jött. Számvizsgálóvá pedig Heinesz Károly könyvvivőt léptették elő, s a megüresedett könyvvivői állásra pályázatott hirdettek. Ezen személyi változások alkalmával a többi tisztviselők is fokozatosan előléptek. Végül megemlítjük, hogy úgy az alapszabályokat, mint az ügyrendet a szükségnek és körülményeknek megfelelőleg átdolgozták. — (Barbi Alice), ki most ismét Magyarországon jár, jobbára azonban csak Budapesten hangversenyez, hajlandó Pécsre is ellátogatni, ahol őt mindenkor oly szívesen fogadták. Valentin Ottó zeneműkereskedő vállalkozott is a hangverseny előkészítésére, s hihető, hogy április elején nálunk fog énekelni ez az érdekes olasz nő, ki rövid idő alatt az egész művelt világ zenekedvelőit meghódította. A hangversenynek, mely Liebling György udvari zongoraművész közreműködésével megy végbe, a műsorát a művésznő már megküldte, s ez a következő: 1. Caprice sur les airs de ballet „d’ Alceste“ Gluck-St. Saens. Zongorán előadja Liebling György.2. a) Aria „affanni del pensier“ Händel, b) Romance „dans le printemps“ Garat, c) Arietta „danza, danza“ Durante. 3. a) Am Grabe Anselmos, b) Laehen und Weinen, c) Die Krähe, d) Wohin Schubert. Énekli Barbi Alice. 4. Valse (Cis moll) Chopin. Rondo capriccioso Mendelssohn. Zongorán előadja Liebling György. 5. a) Nur wer die Sehnsucht kennt, b) Ein einziges Wörtchen nur Sschaikowski. c) Weit weit, d) Widmung Rchumann. Énekli Barbi Alice. 6. Rhapsodie 2. Liszt. Zongorán előadja Liebling György. — (A színház-alap künn levő gyűjtőivel), melyekről már maguk az ivtartók is elfeledkeztek, most kezdenek ismét visszaszivárogni a városi pénztárhoz. A tanács ugyanis arra való tekintettel, hogy a színház építését nem sokára meg kell kezdeni, a még be nem érkezett gyűjtőivek beszolgáltatását kérte. Be is érkezett eddig 180 frt. Ez összeghez Simonfay János orsz. képviselő 155 frtot gyűjtött. (Darázs Miskáék a dán király előtt.) Kopenhágából jött az Írás, Darázs Miska kezéből, hirt adva arról a nagy kitüntetésről, hogy a banda legközelebb megint a dániás király előtt játszhatik, még pedig egyenes meghívás folytán. így szól a kopenhágai levél eme része: „Tekintetes úr, bátorkodom becses tudomására adni, hogy jövő hó április 8-dikán az itt lévő királyok születése napja lészen és ismét meghivta zenekaromat. Különben az első ott játszásom alkalmával azt mondatta egyik miniszterével, amelyik csekélet tudott velünk németül beszélni, hogy úgy megtetszett a zenénk, kiválóan a magyar népdalok és a tüzes csárdások, hogy születése napján ismét nála fogunk játszani. A „körösi lány“-t, „Is-is-is“-t, meg a „Ritka buzá“-t játszatta velünk a király és utoljára a „Rákóczi mars“-ot ismételtették háromszor.“ Aztán megírja Darázs, hogy április 20-án haza érkeznek, s az első zeneestélyt a Ribay-kávéházban akarja tartani — egyenruhában. — (Színházi műsor.) Mint már jeleztük, Somogyi színigazgató húsvét első napján kezdi meg előadásainak sorozatát a színkörben. A műsor az eddigi megállapodások szerint a következő : Vasárnap : „Parasztbecsület“ opera, melyben Sz. Nagy Imre, Kocsis Etel, Kállai Lujza, Földvári és Zombori Ilona érdeklik a főszerepeket, és „Szigetvári vértanuk“ Jókai drámájának első fölvonása, a drámai személyzet bemutatójául, melyben Peterdi, Szendrői Ella, Pethes stb. mutatkoznak be. Hétfő: „Csikós“ Szigligeti népszínműve. Kedd: „Hoffmann meséi.“ Szerda: „Francillon,“ melyben Balog Etel lép föl először. — (v. Pécsi Aurora.“) Ne ijedjen meg a t. olvasó; a jelen esetben nem eg új lapról van szó. Egy szerény kérés az egész. Ugyanis Várady Gábor ( volt országgyűlési képviselő ) „Hulló Levelek“ ez. alatt az öreg urakat közvetetlenül s a fiatal nemzedéket közvetve történeti szempontból érdeklő számottevő munkát adott ki pár héttel ezelőtt M.-Szigeten. Régi, történeti emlékeinek összegyűjtését folytatandó, szüksége volna a „Pécsi Aurora“ czímű szépirodalmi kötetre, mely 1841-ben jelent meg Pécsett Vajdits (?) könyvárus- és kiadónál. E tárgyban Sirisaka Andort bizta meg, hogy az „Aurorá“-t szerezze meg s neki mielőbb küldje el. Sirisaka több helyen kérdezősködött és kutatott, de az Aurorát nem tudta megszerezni. Most az itteni lapokban közli kérését s ezen úton-módon vél megbízatásának eleget tenni. Akinek megvan az 1841-beli „Pécsi Aurora“, az nagy szívességet tesz Várady Gábornak, illetőleg az irodalomnak, ha ez ügyben a továbbiakra nézve Sirisakával lép érintkezésbe. Ugyancsak Sirisaka Andor meg arra is fölkért bennünket, hogy a „Pécsi Figyelő“ 1890. évi 70., 74. és 75. számát egy-egy példányban neki a kiadó által megküldjük. Minthogy azonban e számokból nélkülözhető példányokkal sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal nem rendelkezik, előfizetőinket kérjük, hogy lapunk ezen számait — ha tehetik — Sirisakának (belv. közs. fiúnépiskola) — továbbítás czéljából — küldjék be. — (Gyors halál.) Schnittbauer Mátyás napszámos felesége szerdán este a budai külvárosi vásártéren rosszul lett. Az emberek bevitték a „Fehér farkas“ korcsmába, onnét a rendőrség a kórházba szállíttatta, s a szegény asszony csütörtök reggelre meghalt. (A Tettye vize.) A márcziusi mérések szerint a Tettye vize a forrásnál következőkép állt: márczius 4 edikén 2970, 11-edikén 2350, 18-adikán 2100, 24-edikén 1956 köbméter. A vízállás kereskedése még nem idézi elő a vízszükséget is, mert a víztartó állandóan tele van s a szabad árkokban folyton omlik alá a fölös viz. — (Halálozás.) Elhúnytak : Mihályi Mátyásné Bachmann Erzsébet 65 éves korában Pécsett. — Szluka András cs. és kir. nyugalmazott százados 71 éves korában Pécsett. Atyja volt a nemrég korán elhúnyt Szluka huszárszázadosnak. — Nehr Márton 73 éves korában Siklóson. — Ódor Zoltán 7 éves korában Pécsett. — Járányi Mariska 6 éves korában Pécsett. — Fülöp Ilonka 20 hónapos korában Pécsett. — Molnár Istvánná Somogyi Hermin, Molnár István kis-szent-mártoni ref. lelkész neje, 37 éves korában Kis-Szent-Mártonban. — Rhmer Kornél nyugállomásfőnök, a koronás aranyérdemkereszt tulajdonosa, ki hosszabb ideig Üszögben működött. — 54 éves korában Pécsett. — (A megvilágított Saturnus.) Szerdán éjjel a csillagászokra igen érdekes és ritka látvány következett be az égen. Éjjel 11 óra 6 perckor a Saturnus, a gyűrűs égitest, a nap sugárkévéjébe jutott, s ezáltal alkalmassá lett arra, hogy a csilagvizsgálók távcsövükön alapos vizsgálat alá vegyék. Ugyanakkor a Saturnus földközelben is volt, s ez méginkább elősegítette a megfigyelést, amihez járult az egész éjjel tiszta égbolt. A Saturnus 725-ször nagyobb mint a föld ; az égitest körül szilárd anyagokból képződött, egyenlőtlen távolságban egymás fölött lebegő gyűrű forog, ezeken kívül még nyolc hold is kering körülötte, s ez utóbbiaknak fénysugárzása gyönyörű színkeveréket alkot a Saturnus égboltján. A Saturnus a naptól 1418 millió kilométernyire, tehát nyolc és félszer távolabbra van, mint a föld s e miatt e csillag lakói a napot alig látják nagyobbnak, mint mi az esthajnali csillagot. E nagy távolság következtében a Szaturnus 29 év, 54 nap, 16 óra és 30 percz alatt végzi a nap körüli forgását, a saját tengelye körül pedig 10 óra, 15 percz és 24 másodpercz alatt fordul meg. Óriási nagysága daczára is a Szaturnus anyaga alig van egy tizedrésznyire oly sűrű mint a füldő. Sűrűsége, a víz sűrűségéhez mérve 0'69. Tehát sokkal könyebb a víznél.