Pécsi Figyelő, 1893. július-szeptember (21. évfolyam, 52-77. szám)

1893-07-05 / 53. szám

1893. julius 5-én. __________PÉCSI FIGYELŐ._________ lommal azonban nem nyomhatunk el magunkban egy megjegyzést, melyet bizonyos oldalról mind­untalan föltámadó üldöző hangra kell tennünk. Ez a hang itt is ott is a nyilvánosságot közve­títő hasábokon jelenik meg s éle mindenkor a helybeli főgimnázium vezetése és az ez alatt működő tanári kar ellen irányul. Úgy tüntetik föl a dolgot ezek a föl-fölbukkanó ingerült han­gok, mintha a pécsi főgimnázium vezetőségének és tanári karának bárminő befolyása volna arra, hogy 60-e vagy 120 tanuló vétessék e föl, s hogy legyen-e és hány parallel osztály; s mintha ők e képzelt befolyásukat mindezideig arra használták volna föl, hogy a párhuzamos osz­tályok fölállítását megakadályozzák, valamint a tanulók számát is korlátozzák. Aki ismeri a dolgok állapotát, a pécsi katolikus főgimnázium viszonyát a saját szabályzatai és a törvény keretében szemben minden más középiskolával, az ilyen természetű támadásokat nem intézne az ebben a dologban csak a legjobb akaratot tanusító, de — sajna — ennél többet nyújtani nem tudó tanári kar ellen. Vastag tájékozatlanság s egy csomó személyes gyűlölködés tulajdoníthatja a kötelességét mindig lelkiismeretesen végző igazgatóságnak és tanári karnak azt a hibát, hogy még ma is hiányt szenvedünk középisko­lákban. A „jeles rendtagok“ — mint ahogy egyik epeskedő laptársunk magát kifejezte — mindig kétszeres buzgósággal végezték dolgai­kat s csak félannyival a „nem papi természetű“ - eket, amiknek folytonos és illiberális fölhány­­torgatása már az otrombaság jellegét kezdi fölvenni. — (Az első mohácsi nőegylet hu­szonötéves fönnállása) alkalmából jubi­leumot ült vasárnap. Délelőtt 9 órakor ünnepi szent­mise volt a belvárosi r. kath. plébániában, d. e. 10 órakor díszgyülést tartottak, amelyet Német Lipótné az egylet jelenlegi elnöke nyitott meg. Ezután M­a­r­g­i­t­a­i Péter egyleti jegyző olvasta föl az egylet huszonöt éves tör­ténetét, azután fölolvasták Balog Károly György mohácskerületi volt orsz. képviselőnek jelenleg zentai ügyvédnek, az egylet alapítójának, a nő­egylethez intézett üdvözlő levelét, végül Varga Alajos indítványára azt határozták, hogy az egylet történetét, az üdvözlő levelet a közgyűlési jegyzőkönyvbe fölveszik, az egylet tisztikarának és választmányának odaadó működéséért jegyző­­könyvi köszönetet szavaznak, Balog Károlyt pedig táviratilag üdvözlik. Délután öt órakor a kaszinó kertjében sétazene volt virágbazárral, este pedig tánczvigalom, amelyen száznál több hölgy vett részt. — A pécsi sertéshizlalda heti­­jelentése 1893. junius hó 28-ik napján. Sertés állomány 5129 darab sertés. Ölesre alkalmas 537 darab sertés. Árak : öreg kövér----------­fillér, fiatal nehéz első minőségű 88—92 fillér, szedett 84—86 fillér kilogrammonkint. Páron­­kinti 45 kg. élet leszámítással. Süldők ára 64—70 fillér kilogrammonkint élősúlyban. Az üzlet irányzata: lanyha. Takarmány árak: ku­­koricza 11 korona — fillér m.­m., árpa 12 korona — fillér m­.m­, kukoricza-dara 12 korona 30 fillér, árpa dara 13 korona 30 fillér. Darálás­ai 1 korona 20 fillér m­.m. a részletei azok a mesteri dolgok, melyek ezen az estén is ellenálhatatlanul ragadták tapsra a telt házat, s erre nagyon gyakran ragadták. Nádai környezetéből kiemeljük Balog Etelt, Kalmár Piroskát és Ballát, ki a herczegi kadétból megint jó alakot csinált. Kalmár Piroska jutalomjátéka. Későn jött tudomásra, hogy mikor lesz Kalmár Piroska jutalomestélye , de mindig elég jókor, hogy a kizsarolt esték után is megteljék a színkör hétfőn Kalmár Piroska jutalmára. A tavalyi kedvence az idén is az maradt, mutatja az a fogadtatás, melyet kilépésekor tisztelői ren­deztek. Az óriás és díszes csokroknak egész serege, virágkosarak, selyemszövetek s egyéb ajándékok fogadták kilépésekor hosszantartó, ropogó taps kíséretében. Hogy mit választott jutalomjátékul ? Mi mást, mint egy szentimen­tális német életképet, Birchpfeifer „Szerencse gyermeké“-t, mert hiszen a naivák számára az ilyen darabokban írtak hálás szerepeket. És Kalmár Piroska szerepe csakugyan hálás volt éppúgy, mint a közönség is, mely a darabot végig nézte. Taps minden fölvonás és minden változás után, ilyen pedig sok volt. Az előadás általában jól gördült; Somogyin­é, László, Follinus és Kőmivesné emelendők ki a szereplők közül. Művészet, irodalom. Nádai Ferencz szombaton a „Dolovai nábob leánya“ czímű drámával búcsúzott el a pécsi közönségtől, — lehet hogy csak egy évre. Tarján főhadnagy, ez a szerencsétlen karakter, melyet a nemzeti színházban is ő játszik, az ő keze alatt sem lesz igazabb, egyenesebb . Így is csak léha huszártiszt marad az, akit minden­féle ostobaságokra ragad exaltált természete, még arra is, hogy feleségül vegyen valakit. Mert hogy ez tőle csupán ostobaság, azt maga az igazi Tarján is beismerné. Hanem Nádai Tar­­jánjában mégis van valami, ami rokonszenvre bírja a nézőt Tarján iránt: ez Nádai személyé­nek kedvessége. Olyan megenni való bohó fiút csinál belőle Nádai, akibe — ha leányok vol­nánk — beleszeretnénk, de nem mennénk hozzá feleségül; s akinek — ha leányos apák volnánk — nem adnák oda a leányunkat, hanem — a dolovai nábob leányát szívesen. A Nádas-Tarján játékának nem a jellem kidomborítása, hanem Tanügy. Iskolaszéki ülés. Múlt szombaton tar­totta meg a közs­­iskolaszék e tanévre szóló utolsó ülését, melyben Schneider István felügyelő igazgató számot adott ez évi működéséről. Je­lentésében a többek között fölemlíti, hogy ösz­­szesen 243 félnapot töltött az egyes osztályokban, a záróvizsgákat megelőző hetekben pedig külön vizsgálatokat tartott és az eredményt — bár e tanévben a rendes oktatás szept. 26-án vette kezdetét, s az egészségi viszonyok is fölötte kedvezőtlenek voltak, amennyiben a járványsze­­rűleg föllépett roncsoló toroklob és egyéb be­tegségek következtében a mulasztások összesen 62,235 félnapot tesznek — mégis teljesen kielé­gítőnek sőt jónak találta. Fölemlítette, hogy az intézetek tanitó­ testületei a havi tanácskozmá­­nyokat rendesen megtartották s azokon ő is részt vett. Jelenti, hogy a folyó ügyek mellett a tanácskozmányok fontosabb tárgyai voltak : a helyesírás és fogalmazás tanításán követendő eljárás, az értelemmel való olvasás, az ének és gazdászattan gyakorlati kezelése, az ismétlő is­­­kolák ügye és a kézimunka tantervei. Végül jelentésében a tanuló ifjúság erkölcsi magavi­seletéről a legjobb bizonyítványt állítja ki. Kelemen Mihály dr. és Bubreg Antal is­­kolaszéki tagok azon záró­vizsgálatokon, melyeken megjelentek, mindenütt meglepő eredményt, ren­det és tisztaságot tapasztaltak. A bányatelepi iskola záróvizsgáinak ered­ményéről jelentéseikben Kristóf József plébános iskolaszéki tag és Lutz István rendőrkapitány számolnak be. A záróvizsgákon tapasztalt rendet és fegyelmet, a tananyagban elért eredményt kitűnőnek találták, különösen meglepték őket a jártasság, melyet a tanulók a magyar beszédben tanúsítottak. Az iskolaszék teljes megelégedéssel vette tudomásul az eléje terjesztett jelentéseket s a ta­nító testületek működése fölött elismerését nyil­vánítja. Werner Magdolna az iskolaszékhez inté­zett átiratában jelenti, hogy nyilvános joggal fölruházott tanintézetét beszünteti és ezután csak nevelőintézetet fog tartani. Az iskolaszék a fen­­nebb nevezett tanítónőnek eddigi sikeres műkö­déséért köszönetet és elismerést szavaz. Az iskolaszék, minthogy Gerdenics Rita és Jäger Lenke tanítónők állásaikról lemondottak, a megüresedett két hely betölthetése végett augusztus 15 ig pályázatot hirdet. _ Hátralékos előfizetőin­jüüF tisztelettel kérjük, miszerint tartozási(0^at minél előbb küld­jék be,jH^Í hogy kénytelenek le­gyünk íx lap további küldését beszüntetni. VEGYESEK. Valódi ezüst étszerek állványok czukor­­dobozok, valamint franczia angol és berndorfi alpacca (china ezüst) áruk eredeti gyári áron kaphatók Schönwald Imre ékszerésznél Király-u. Hattyú épület. Csarnok. Szellő Judith. Eredeti néps­z­inmű 3 felv. Irta: Pintér Imre. Zenéjét szerkesztette Orbán Árpád. Pintér Imre, a jónevü baritonista, kit nálunk is szivesen látott a színházba járó kö­zönség, s a tollat is elég ügyesen forgatja, amit a Pécsi Figyelő olvasói is több ízben konstatál­hattak. — Szellő Judith czímmel népszín­művet irt, mely Budán, Sopronban, Pozsonyban és Temesvárott becsülettel megállta helyét a kritika előtt. Pintér e darabja nemsokára Pécsett is színre kerül Dezsőrinek, Pintér apósának, jutalomjátéka alkalmával. A darabból az alábbi részletet közöljük.* Első felvonás. 18. jelenet. Volt, népség, Ádi, Jónás. A zeneszóra kijönnek a házból: 2 cseléd­leány, Katicza, Gyuri, Balogh Mihály. (Karének.) Ihaja ! hegedűszó czimbalom, Ihaja ! ördög vigye bánatom’! [Éltessük a gazdát tiszta szivből, Hordjuk föl a borát pinczéjéből! (Balogh és Ágnes kezet szorítanak mind­nyájokkal.) Isten hozta mindnyájukat! Köszö­nöm szivesen, hogy megtisztelték szerény háza­mat. Rajta leszünk, hogy ma csak holnap men­jenek haza. Kántor. (Ádihoz) Vigyázz füstös, a vé­gén fust! (Fönn.) Balogh Mihály uram, szem vagyon az úrhoz. Balogh: Állok ebbe! Mind. Halljuk! Halljuk! Kántor. (Kissé pityókos. Leveszi a ka­lapot.) Minden jó gazdának megvan a szokása, Hogy vendéget hívjon dicső névnapjára. Azért jöttünk mi is, mert meghívott kelmed . . . (Súgva Petákhoz.) No Peták itt aztán lesz mit innod­enned. (Észre veszi magát, Peták lökdösésére.) Igaz a! Majdhogy­nem elejtettem szómat. Pedig alig kezdtem ékes dikeziómat . .. Annyi a szép érzés szivemben, lelkemben. Alig, alig tudom, hogyhát hol is kezdjem. Izé .. . Mondok, megvan! Az elejét fogom ! Hogyha elvégeztem, rögvest abba hagyom. De addig is, amig végeztére érnék, A menybéli úrtól valamicskét kérnék. Elsőben azt kérném, hogy a kelmed háza Legyen öröm, vigság örökös tanyája ; Egészsége tartós, mint a drága posztó, Szegénynek, koldusnak alamizsnát osztó ! Egyszer vessen kelmed, háromszor arasson, Dolmánygombja helyén aranyat varrasson. Borban, lisztben, sóban ne legyen hiánya, Adóvégrehajtót küldje a frányába. Filioxera vesszen, éljen a jó czankó; Vesse föl kelmedet a sok százas bankó; S ha nem tudná pénzét jobb helyre eltenni, Itt az élő kassza .. . Nem kell messze menni. Felesége pedig az a halálmadár . . . Peták. (Oldalba löki súgva.) Vigyázz már a szóra, te czimeres szamár ! Kántor. (Szájához kap.) Jaj, a lelkit neki, majd hogy eltévedtem. Nem az Ágnes asszonyt, — a doktort értettem. Mind. Az már más. A doktor úr pedig az a halál madár, Ki a kicsiny bajból mindig nagyot csinál, Akkor jöjjön csakis háza tájékára, Mikor elsőt sipit „hármas“ unokája. Mit mondjak még többet? Elég ebből ennyi. Ne vegye rosz néven, bekerülünk . .. (megakad) Peták. (Oldalba löki.) .. . enni. Kántor. De mielőtt mennénk újra azt kiáltom : * Éljen sok ideig nemes Balogh Márton. 5

Next