Pécsi Figyelő, 1893. július-szeptember (21. évfolyam, 52-77. szám)
1893-07-05 / 53. szám
1893. julius 5-én. __________PÉCSI FIGYELŐ._________ lommal azonban nem nyomhatunk el magunkban egy megjegyzést, melyet bizonyos oldalról minduntalan föltámadó üldöző hangra kell tennünk. Ez a hang itt is ott is a nyilvánosságot közvetítő hasábokon jelenik meg s éle mindenkor a helybeli főgimnázium vezetése és az ez alatt működő tanári kar ellen irányul. Úgy tüntetik föl a dolgot ezek a föl-fölbukkanó ingerült hangok, mintha a pécsi főgimnázium vezetőségének és tanári karának bárminő befolyása volna arra, hogy 60-e vagy 120 tanuló vétessék e föl, s hogy legyen-e és hány parallel osztály; s mintha ők e képzelt befolyásukat mindezideig arra használták volna föl, hogy a párhuzamos osztályok fölállítását megakadályozzák, valamint a tanulók számát is korlátozzák. Aki ismeri a dolgok állapotát, a pécsi katolikus főgimnázium viszonyát a saját szabályzatai és a törvény keretében szemben minden más középiskolával, az ilyen természetű támadásokat nem intézne az ebben a dologban csak a legjobb akaratot tanusító, de — sajna — ennél többet nyújtani nem tudó tanári kar ellen. Vastag tájékozatlanság s egy csomó személyes gyűlölködés tulajdoníthatja a kötelességét mindig lelkiismeretesen végző igazgatóságnak és tanári karnak azt a hibát, hogy még ma is hiányt szenvedünk középiskolákban. A „jeles rendtagok“ — mint ahogy egyik epeskedő laptársunk magát kifejezte — mindig kétszeres buzgósággal végezték dolgaikat s csak félannyival a „nem papi természetű“ - eket, amiknek folytonos és illiberális fölhánytorgatása már az otrombaság jellegét kezdi fölvenni. — (Az első mohácsi nőegylet huszonötéves fönnállása) alkalmából jubileumot ült vasárnap. Délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise volt a belvárosi r. kath. plébániában, d. e. 10 órakor díszgyülést tartottak, amelyet Német Lipótné az egylet jelenlegi elnöke nyitott meg. Ezután Margitai Péter egyleti jegyző olvasta föl az egylet huszonöt éves történetét, azután fölolvasták Balog Károly György mohácskerületi volt orsz. képviselőnek jelenleg zentai ügyvédnek, az egylet alapítójának, a nőegylethez intézett üdvözlő levelét, végül Varga Alajos indítványára azt határozták, hogy az egylet történetét, az üdvözlő levelet a közgyűlési jegyzőkönyvbe fölveszik, az egylet tisztikarának és választmányának odaadó működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavaznak, Balog Károlyt pedig táviratilag üdvözlik. Délután öt órakor a kaszinó kertjében sétazene volt virágbazárral, este pedig tánczvigalom, amelyen száznál több hölgy vett részt. — A pécsi sertéshizlalda hetijelentése 1893. junius hó 28-ik napján. Sertés állomány 5129 darab sertés. Ölesre alkalmas 537 darab sertés. Árak : öreg kövér----------fillér, fiatal nehéz első minőségű 88—92 fillér, szedett 84—86 fillér kilogrammonkint. Páronkinti 45 kg. élet leszámítással. Süldők ára 64—70 fillér kilogrammonkint élősúlyban. Az üzlet irányzata: lanyha. Takarmány árak: kukoricza 11 korona — fillér m.m., árpa 12 korona — fillér m.m, kukoricza-dara 12 korona 30 fillér, árpa dara 13 korona 30 fillér. Darálásai 1 korona 20 fillér m.m. a részletei azok a mesteri dolgok, melyek ezen az estén is ellenálhatatlanul ragadták tapsra a telt házat, s erre nagyon gyakran ragadták. Nádai környezetéből kiemeljük Balog Etelt, Kalmár Piroskát és Ballát, ki a herczegi kadétból megint jó alakot csinált. Kalmár Piroska jutalomjátéka. Későn jött tudomásra, hogy mikor lesz Kalmár Piroska jutalomestélye , de mindig elég jókor, hogy a kizsarolt esték után is megteljék a színkör hétfőn Kalmár Piroska jutalmára. A tavalyi kedvence az idén is az maradt, mutatja az a fogadtatás, melyet kilépésekor tisztelői rendeztek. Az óriás és díszes csokroknak egész serege, virágkosarak, selyemszövetek s egyéb ajándékok fogadták kilépésekor hosszantartó, ropogó taps kíséretében. Hogy mit választott jutalomjátékul ? Mi mást, mint egy szentimentális német életképet, Birchpfeifer „Szerencse gyermeké“-t, mert hiszen a naivák számára az ilyen darabokban írtak hálás szerepeket. És Kalmár Piroska szerepe csakugyan hálás volt éppúgy, mint a közönség is, mely a darabot végig nézte. Taps minden fölvonás és minden változás után, ilyen pedig sok volt. Az előadás általában jól gördült; Somogyiné, László, Follinus és Kőmivesné emelendők ki a szereplők közül. Művészet, irodalom. Nádai Ferencz szombaton a „Dolovai nábob leánya“ czímű drámával búcsúzott el a pécsi közönségtől, — lehet hogy csak egy évre. Tarján főhadnagy, ez a szerencsétlen karakter, melyet a nemzeti színházban is ő játszik, az ő keze alatt sem lesz igazabb, egyenesebb . Így is csak léha huszártiszt marad az, akit mindenféle ostobaságokra ragad exaltált természete, még arra is, hogy feleségül vegyen valakit. Mert hogy ez tőle csupán ostobaság, azt maga az igazi Tarján is beismerné. Hanem Nádai Tarjánjában mégis van valami, ami rokonszenvre bírja a nézőt Tarján iránt: ez Nádai személyének kedvessége. Olyan megenni való bohó fiút csinál belőle Nádai, akibe — ha leányok volnánk — beleszeretnénk, de nem mennénk hozzá feleségül; s akinek — ha leányos apák volnánk — nem adnák oda a leányunkat, hanem — a dolovai nábob leányát szívesen. A Nádas-Tarján játékának nem a jellem kidomborítása, hanem Tanügy. Iskolaszéki ülés. Múlt szombaton tartotta meg a közsiskolaszék e tanévre szóló utolsó ülését, melyben Schneider István felügyelő igazgató számot adott ez évi működéséről. Jelentésében a többek között fölemlíti, hogy öszszesen 243 félnapot töltött az egyes osztályokban, a záróvizsgákat megelőző hetekben pedig külön vizsgálatokat tartott és az eredményt — bár e tanévben a rendes oktatás szept. 26-án vette kezdetét, s az egészségi viszonyok is fölötte kedvezőtlenek voltak, amennyiben a járványszerűleg föllépett roncsoló toroklob és egyéb betegségek következtében a mulasztások összesen 62,235 félnapot tesznek — mégis teljesen kielégítőnek sőt jónak találta. Fölemlítette, hogy az intézetek tanitó testületei a havi tanácskozmányokat rendesen megtartották s azokon ő is részt vett. Jelenti, hogy a folyó ügyek mellett a tanácskozmányok fontosabb tárgyai voltak : a helyesírás és fogalmazás tanításán követendő eljárás, az értelemmel való olvasás, az ének és gazdászattan gyakorlati kezelése, az ismétlő iskolák ügye és a kézimunka tantervei. Végül jelentésében a tanuló ifjúság erkölcsi magaviseletéről a legjobb bizonyítványt állítja ki. Kelemen Mihály dr. és Bubreg Antal iskolaszéki tagok azon záróvizsgálatokon, melyeken megjelentek, mindenütt meglepő eredményt, rendet és tisztaságot tapasztaltak. A bányatelepi iskola záróvizsgáinak eredményéről jelentéseikben Kristóf József plébános iskolaszéki tag és Lutz István rendőrkapitány számolnak be. A záróvizsgákon tapasztalt rendet és fegyelmet, a tananyagban elért eredményt kitűnőnek találták, különösen meglepték őket a jártasság, melyet a tanulók a magyar beszédben tanúsítottak. Az iskolaszék teljes megelégedéssel vette tudomásul az eléje terjesztett jelentéseket s a tanító testületek működése fölött elismerését nyilvánítja. Werner Magdolna az iskolaszékhez intézett átiratában jelenti, hogy nyilvános joggal fölruházott tanintézetét beszünteti és ezután csak nevelőintézetet fog tartani. Az iskolaszék a fennebb nevezett tanítónőnek eddigi sikeres működéséért köszönetet és elismerést szavaz. Az iskolaszék, minthogy Gerdenics Rita és Jäger Lenke tanítónők állásaikról lemondottak, a megüresedett két hely betölthetése végett augusztus 15 ig pályázatot hirdet. _ Hátralékos előfizetőinjüüF tisztelettel kérjük, miszerint tartozási(0^at minél előbb küldjék be,jH^Í hogy kénytelenek legyünk íx lap további küldését beszüntetni. VEGYESEK. Valódi ezüst étszerek állványok czukordobozok, valamint franczia angol és berndorfi alpacca (china ezüst) áruk eredeti gyári áron kaphatók Schönwald Imre ékszerésznél Király-u. Hattyú épület. Csarnok. Szellő Judith. Eredeti népszinmű 3 felv. Irta: Pintér Imre. Zenéjét szerkesztette Orbán Árpád. Pintér Imre, a jónevü baritonista, kit nálunk is szivesen látott a színházba járó közönség, s a tollat is elég ügyesen forgatja, amit a Pécsi Figyelő olvasói is több ízben konstatálhattak. — Szellő Judith czímmel népszínművet irt, mely Budán, Sopronban, Pozsonyban és Temesvárott becsülettel megállta helyét a kritika előtt. Pintér e darabja nemsokára Pécsett is színre kerül Dezsőrinek, Pintér apósának, jutalomjátéka alkalmával. A darabból az alábbi részletet közöljük.* Első felvonás. 18. jelenet. Volt, népség, Ádi, Jónás. A zeneszóra kijönnek a házból: 2 cselédleány, Katicza, Gyuri, Balogh Mihály. (Karének.) Ihaja ! hegedűszó czimbalom, Ihaja ! ördög vigye bánatom’! [Éltessük a gazdát tiszta szivből, Hordjuk föl a borát pinczéjéből! (Balogh és Ágnes kezet szorítanak mindnyájokkal.) Isten hozta mindnyájukat! Köszönöm szivesen, hogy megtisztelték szerény házamat. Rajta leszünk, hogy ma csak holnap menjenek haza. Kántor. (Ádihoz) Vigyázz füstös, a végén fust! (Fönn.) Balogh Mihály uram, szem vagyon az úrhoz. Balogh: Állok ebbe! Mind. Halljuk! Halljuk! Kántor. (Kissé pityókos. Leveszi a kalapot.) Minden jó gazdának megvan a szokása, Hogy vendéget hívjon dicső névnapjára. Azért jöttünk mi is, mert meghívott kelmed . . . (Súgva Petákhoz.) No Peták itt aztán lesz mit innodenned. (Észre veszi magát, Peták lökdösésére.) Igaz a! Majdhogynem elejtettem szómat. Pedig alig kezdtem ékes dikeziómat . .. Annyi a szép érzés szivemben, lelkemben. Alig, alig tudom, hogyhát hol is kezdjem. Izé .. . Mondok, megvan! Az elejét fogom ! Hogyha elvégeztem, rögvest abba hagyom. De addig is, amig végeztére érnék, A menybéli úrtól valamicskét kérnék. Elsőben azt kérném, hogy a kelmed háza Legyen öröm, vigság örökös tanyája ; Egészsége tartós, mint a drága posztó, Szegénynek, koldusnak alamizsnát osztó ! Egyszer vessen kelmed, háromszor arasson, Dolmánygombja helyén aranyat varrasson. Borban, lisztben, sóban ne legyen hiánya, Adóvégrehajtót küldje a frányába. Filioxera vesszen, éljen a jó czankó; Vesse föl kelmedet a sok százas bankó; S ha nem tudná pénzét jobb helyre eltenni, Itt az élő kassza .. . Nem kell messze menni. Felesége pedig az a halálmadár . . . Peták. (Oldalba löki súgva.) Vigyázz már a szóra, te czimeres szamár ! Kántor. (Szájához kap.) Jaj, a lelkit neki, majd hogy eltévedtem. Nem az Ágnes asszonyt, — a doktort értettem. Mind. Az már más. A doktor úr pedig az a halál madár, Ki a kicsiny bajból mindig nagyot csinál, Akkor jöjjön csakis háza tájékára, Mikor elsőt sipit „hármas“ unokája. Mit mondjak még többet? Elég ebből ennyi. Ne vegye rosz néven, bekerülünk . .. (megakad) Peták. (Oldalba löki.) .. . enni. Kántor. De mielőtt mennénk újra azt kiáltom : * Éljen sok ideig nemes Balogh Márton. 5