Pécsi Figyelő, 1893. október-december (21. évfolyam, 79-107. szám)
1893-10-04 / 79. szám
Sok mellőztetés érte, sok kellemetlenséget szereztek neki ellenségei, de e bántalmak ellen azzal fegyverezte jó lelkét, hogy csendesen sok jót tett mindenfelé, még olyanokkal is, kik soha se tudtak róla, soha se ismerték őt. Adakozásaival nagyon sok gondot űzött el a megszorultak homlokáról, sok könyet törött ki a szegények s az árvák szemeiből. A mindennapi kenyeret izzadsággal keresőkön segített leginkább, mikor azok az élet nehéz versenyében az emberbarátok segélyére szorultak. Nyílt, szókimondó ember volt, s tán ez szerzett neki ellenségeket, a ferde karaktereket szigorúan ostorozta s erős igazságérzetével mélyen megvetette azokat, kikben a hamisságnak csak legkisebb csiráját fedezte is föl. Hazafias gondolkodású főpap lévén, a magyarosításnak s a hazafias szellemben való nevelésnek az iskolákban s a közéletben nagy szószólója volt. Életrajzi adatait a következőkben közöljük : Girk Alajos Bácsmegyében Baján 1817. szept 15-ikén született. Tanulmányait Baján kezdette, Kalocsán folytatta. A bölcsészeti tanfolyamot Győrött, Pécsett és Szegeden végezte. A hittani tanfolyamnak négy éven át a kalocsai papnöveldében volt hallgatója. A fölszenteléshez megkivántató kort még nem érve el, mint szerpap a kalocsai érseki irodában nyert alkalmazást. 1840-iki junius 5-kén szenteltetett föl s ugyan ez évi junius 7 én, akkor Pünkösd ünnepén mondotta első miséjét nagybátyja, a jó emlékű Girk György, később pécsi püspök segédkezése mellett. Priglevicza Szent-Ivánban és Hódsághon volt két éven át káplán. E két év eltelte után Kalocsára először a fölszentelt püspök s nem sokára az érsek mellé neveztetett ki szertartóvá s a püspöki iroda iktatójává s levéltárosává, 1881-ben a kalocsai főszentszékhez jegyzővé. Három nagy érsek : Klobusiczky Péter, gróf Nádasdy Ferencz és Kunszt József alatt a legnagyobb pontossággal és bámulatos rendszeretettel töltötte be hivatalát és pedig oly megelégedésére különösen a legutóbbi érseknek, Kunszt Józsefnek, hogy a midőn a király mírybátyját, Girk Györgyöt, a pécsi püspöki szónrő kinevezte s a pécsi káptalan s a káptalani helynök, Farkas József ezt fölkérték, hogy unokaöcscsét hozza át magával Pécsre a megyébe, Kunszt József érsek nem akarta elbocsájtani s csakis egy évre adott engedélyt az elmaradásra ily szavakkal: „Ita abeat, quasi rediturus !“ A kalocsai főegyházmegyében 13 évet töltött el. 1853-ban Pécsre lővén, itt azonnal szentszéki jegyzővé s püspöki titkárrá neveztetett ki. — Grósa József paksi plébánosnak 1842-ben bekövetkezett halála után paksi plébános lett s nem sokára a dunaföldvári kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé lön előmozdítva A pécsi káptalan s a legtöbb pécsegyházmegyei esperesi kerület 1857-ben azon kérelemmel járult a pécsi püspök elé, hogy Girk Alajost neveztesse ki kanonokká. Így történt, hogy 1867. október 29-én az akkortájt Párisban időző király pécsi kanonniközben csendesen fölnyilik az ajtó, s mint egy alvajáró lép be rajta- a régen várt férj. — Viktor ! — sikolt a nő, s utolsó erejét összeszedve igyekszik fölemelkedni. Az a halvány férfi odatámolyog hozzá, átöleli azt az átlátszó alakot s mintha csak pár órával előbb távozott volna el mellőle, úgy beszél hozzá : — Látod édesem, visszajöttem . . . Vártál ugye ? . . . Mondtam, hogy nem sokáig maradok. Jól tetted, hogy lefeküdtél. Kifárasztott a táncz. De most nem hagylak el többé. Itt maradok melletted . . . Mindig . . . Boldogok leszünk nagyon . . . S míg így beszél halkan, szakgatottan, nem veszi észre, hogy a karjai közt tartott nehéz, hideg test, nem fogja ezt már megérteni soha. Csak arra rezzen föl, mikor pokoli kaczaj kíséretében háta mögött e szavakat hallja : — Mégis kitűnő volt az az álompor , boszom nagyszerűen sikerült! . . . Kazal Lenkenokká nevezte ki. 1863-ik évben tolnai és 1870- ben székesegyházi főesperessé, 1884-ben pedig pécsi székesegyházi őrkanonokká , árvaházi kormányzóvá neveztetett ki. Alapítványai a paksi népiskolára meghaladják a 4000 frtot. Mint pécsi kanonok több ezer frtot áldozott közczélokra, legtöbbet a Rudolfinum árva- és szegényeit házára. Temetése csütörtökön délelőtt, a székesegyházban 8 órakor tartandó gyászmise után megy végbe. — (Somogyi színtársulata Szegeden) szombaton tartotta az első előadást, mely alkalommal Karczag „Lemondás“-a került színre igen jó előadásban. R. Balog Etel, Pethes, Kalmár P., Somogyiné, Balla, Peterdi élénk tetszésben részesültek a szép számú közönség részéről. Vasárnap „Fehő Klári“ ment, melyben Szathmári Zsuzsa mutatkozott be. A bérlet nagy , a hangulat kedvező, az igazgatónak jó szezonra van kilátása. (Graics legújabb műve.) A már lábbadozóban levő festő, ki hogy az ágyból fölkelhetett - hazajött Pécsre, Duna-Szekcsőn — épp betegsége előtt — fejezte be a templom új falfestményeit. A Pécsi Közlöny a legnagyobb dicséret hangján emlékezik meg a templomképekről. A képcsoportok beosztása és tárgyköre sokban emlékeztet — mondja az idézett lap — a pécs-budai külvárosi egyház festésére, melyet szintén Graics végzett, azonban mind ezt, mind a belvárosit messze fölülmúlja. Az ember azt hinné, hogy egészen más mester munkája. Sikerült főleg az oltárkép, mely gyengéd színezésével, élénk hatásával lebilincsel. Igen szép két plafond-kép: a farizeus és publikánus, meg a „Jézus tanítása.“ Az oldalképek nagyobbrészt azonosak a pécs-budai külvárosi egyházéival, de szebbek. — Kiváló érdeme van a templom megújításában Szandtner Antal plébánosnak, aki fáradhatatlanul munkálkodott, míg a szükséges pénzt összegyűjtötte. — (Kombinácziók Hanny utóda felől.) Hogy Hanny Gábor szegzárdi apátplébánost a király pécsi kanonokká nevezte ki, megkezdődtek az egyházmegyei papság, sőt a közönség körében is a jelölgetések. A „Tolnamegyei Közlöny“-ben ezeket olvassuk : „Egyik fél Wosinszky Mór apari esperes plébánost emlegeti, a ki irodalmi működésével nemcsak nevet szerzett önmagának, hanem egész Tolnamegyének, s ki a központnak mindenesetre díszére is válnék. A másik fél Mikó György szegzárd-ujvárosi plébánost jelöli ki, ki már 1870. év óta működik, mint lelkipásztor Szegzárdon, kit itt mindenki tisztel s szeret, s ki 23 évi szegzárdi működése alatt valóban meg is érdemelte ez általános tiszteletet, szeretetet; mert mintapap, kiváló tanférfiu, páratlan emberbarát. S ezt méltányolja Szegzárd nemesen gondolkozó közönsége akkor, midőn — hallomás szerint — Mikó György esperes-plébános kinevezését akarja kérni a megyés püspök úrtól.“ A mi külön saját értesülésünk szerintazonban az a kinevező oklevél, mely a minisztériumban már készen fekszik, a kandidátusok egyikének a nevét sem tartamazza. ” Ugyanitt megemlítjük, hogy Hanny helyét jelenleg két adminisztrátor tölti be: Razgha Lajos és Fájth Lajos káplánok. (Magyarosító lelkész és tanító.) Örömmel veszünk tudomást arról a tényről, melyet a Pécsi Közlönyben olvasunk megírva. A szajki plébániához tartozó Szajk és Versend községek iskolaszékei, V adfogi Károly dr. plébános kezdeményezésére, hazafiasszellemtől és gyakorlati érzék által egyaránt áthatva elhatározták, hogy az iskolák tanítási nyelve ezentúl magyar lesz. A tisztán német és horvát ajkú polgárok oly lelkesedéssel foglaltak állást az ügy mellett, mely nagy elismerést érdemel. E tény bizonyára az idők jele. A nyilvános elismerést kétszeresen megérdemli Hauk Péter szajki osztálytanító, ki egy év alatt megmutatta, hogy mit lehet a magyarosítás terén akarattal és buzgalommal elérni. (Jótékonyczelű hangverseny.) A pécsi tanítóképző-intézet szegénysorsú tanulóinak fölsegélyezésére, mint tavaly, az idén is hangversenyt rendez az intézet igazgatósága. A tavalyi estélynek nagy érdekeltséget keltő egyik szereplője, a jótékonyságáról ismert Pallavicinné Majláth Etelka úrnő ezúttal is készséggel fölajánlotta közreműködését s néhány énekszámot fog előadni. Hasonlóképen közre fognak működni Zichy Lujza grófnő és Zichy Margit grófkisasszony, Zichy Géza gr. intendáns leánya. Az érdekes hangversenyt november hónyikén a „Hattyúdban tartják s a helyekre nézve Valentin fogad el előjegyzéseket. (Épület-fölavatási ünnepélyek.) Vasárnap két helyen is volt ház-fölszentelési ünnepély a vidéken. Egyik Villányon ment végbe, ahol a katholikus hitközség nagy áldozatokkal díszes palotát emelt, a népoktatás szent ügyének szolgálat, mely Villánynak egyik legszebb épülete. Közvetetlenül a templom mellet emelkedik az új iskola, tágas, világos termekkel és két tanító részére lakhelyiségekkel. A pénz egy részét Sziebert Károly németbólyi borkereskedő bocsátotta a hitközség rendelkezésére a legszerényebb kölcsönkötés mellett, ő maga részéről 50 frttal járult az építés költségeihez. A helyet — az uradalom és püspök beleegyezésével — Guder Pál villányi plébános adta, a saját kertjéből szakítván ki a megfelelő telket. Sokat fáradozott az iskolaépület létesítésén Voricsek Károly biró is. A fölszentelést Dobszay Antal kanonok végezte, ki — bár német nyelven — szép beszéddel szólt a megjelent szülőkhöz a néptanítók érdekében, ezek megbecsülésére intvén őket. Délben 120 terítékü díszebéd volt a Vornicsek-féle vendéglőben, hol kitűnő hangulat mellett Dobszay kanonok, Gudler plébános, Kiss Rezső káplán, Vorlicsek biró, Schuth Vilmos borkereskedő és Csató Gyula gyógyszerész mondtak pohárköszöntőket. A második fölszentelési ünnepély Németbólyban, az ottani katholikus legényegylet házszentelési ünnepe volt, melyen még Troll Ferencz vál. püspök, pápai praelatus kanonok funkczionált. Az egyházi ünnepélyességeken kívül este német szinielőadással, továbbá szavalatokkal, élőképekkel összekötött tánczvigalom volt az uj egyleti helyiségben. (A Jégszesz árának leszállítása.) A pécsi légszeszgyár helyi igazgatósága arról értesít bennünket, hogy a vezérigazgatóság az általános légszeszárat ez évi október hó 1-től kezdve köbméterenként két krajczárral, azaz 17 krról 15 krra szállította le. A leszállított ár mellett az eddigi kedvezmények (rabatt) továbbra is érvényben maradnak. (Tisztségek a káptalanban.) Boldogult Sláby nagyprépost halála után egész sora az egyházi tisztségeknek maradt üresen. A nagypréposti és püspökhelyettesi tisztet már betöltötték, most a megyés püspök még két tisztséget töltött be, melyeket Sláby viselt, — kinevezvén a plébános-képesítő bizottság elnökévé Feszti Károly dr. vál. püspököt és káptalani nagyprépostot, a theologiai tanintézet prodirektorává pedig Lechner János dr. apátkanonokot s papnevelőintézeti kormányzót. — (A mi önkénteseink a tiszti vizsgálaton.) Az 52. gyalogezred önkéntesei még eddig minden évben igen jó hírnevet szereztek az ezred tartalékos tiszti iskolájának. Vajmi kevés volt az a perczent, mely a tiszti vizsgálatokon elesett a tiszti kardbojttól, míg más ezredeknél ugyanakkor alig került ki néhány önkéntes, akiknek sikerült átesniök a vizsgálatokon. Az idei önkéntes osztály meg épen majdnem egyedül álló az ország összes önkéntes iskolái között, mert a napokban bevégződött tiszti vizsgálatokat valamennyi egyévi önkéntes jó sikerrel állta ki. Név szerint a következők lettek érdemesek a tiszti kardbojtra: Babay, Bodnár, Böck, Deutsch, Dulánszky, Gresz, Goldstein, Kohanovszky, Konkoly, Kovácsics, Leichter, Oberhammer, Ptacsek, Ratkovits, Reich, Repics, Rónay, Rozenbaum, Tichy és Vargha A vizsgát letetteket nyomban kinevezték őrmesterekké, amely rang hosszú kard viselésére jogosít. A szorgalmas önkéntesek eme kiváló sikerében természetesen nagy részük van Lewandovszky, Geyer és Martinék főhadnagyoknak, akik a katonai kötelességtudás és szigor mellett humánus bánásmóddal ambiczionálták önkénteseinket, hogy ezek valóban kedvvel tanulták az előírt tantárgyakat. — Az idén szolgálatra bevonult egyévi önkénteseket — ismeretlen s megfoghatatlan ok miatt — nem az 52. gy.-ezredhez osztották, ahova tartoznak, hanem a 44. gy.-ezred parole-jával látva el a gallérjukat, elviszik őket Kaposvárra s a két hónapig tartó előképzés alatt ott tartják őket. (A mohácsi védőpart.) Régóta foglalkozik Mohács községe azzal a kérdéssel.